Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer jelene és jövője a katasztrófavédelemnél Máté József pv. ezredes Informatikai és Távközlési Főosztály főosztályvezető.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer jelene és jövője a katasztrófavédelemnél Máté József pv. ezredes Informatikai és Távközlési Főosztály főosztályvezető."— Előadás másolata:

1 A 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer jelene és jövője a katasztrófavédelemnél Máté József pv. ezredes Informatikai és Távközlési Főosztály főosztályvezető Máté József pv. ezredes Informatikai és Távközlési Főosztály főosztályvezető Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

2 Jogszabályi háttér: Az Európai Közösség határozata az ESR bevezetéséről és irányelvek a bevezetés szabályozására: –az Európai Tanács július 29-i 91/396/EEC határozata az egységes Európai segélyhívó szám bevezetéséről –az Európai Parlament és a Tanács február 26-i 98/10/EC irányelve a Nyílt Hálózati Hozzáférés alkalmazásáról a telefonálás és az általános szolgáltatások esetében versenyhelyzetben –az Európai Parlament és a Tanács március 7-i 2002/21/EK irányelve az egyetemes szolgáltatásról és az elektronikus távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról –az Európai Parlament és a Tanács március 7-i 2002/22/EC irányelve az elektronikus távközlési hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó általános szolgáltatásokról és felhasználói jogokról (Általános Szolgáltatási Irányelv) –az Európai Parlament és a Tanács július 12-i 2002/58/EK irányelve a személyes adatoknak az elektronikus távközlési ágazatba történő feldolgozásáról és magánjellegének védelméről Magyar jogszabályi háttér: –az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény –az egységes európai segélyhívószámra irányuló segélyhívások támogatása érdekében a nyilvános telefonhálózatra vonatkozó műszaki követelményekről szóló 23/2007. (II. 23.) GKM rendelet –a „112-es” Európai Segélyhívó Rendszer kialakításával kapcsolatos feladatokról szóló 2031/2007. (III. 7.) Korm. határozat

3 Katasztrófavédelem jelenlegi ügyeleti rendszere

4 SEGÉLYHÍVÁSOK FOGADÁSI ÉS A BEAVATKOZÓ EGYSÉGEK RIASZTÁSI RENDJE Hívás típus Hívás helye FogadóA jelzés továbbítvaRiasztást elrendelőMegjegyzés 105 vezetékes vidékHÖT híradó ügyeletNem kellszolgálatparancsnokGyors riasztás fővárosFTP HírközpontNem kellFTP HírközpontGyors riasztás 105 mobil vidékMegyeszékhelyi HÖT híradó ügyelet (kivétel Pest MKI) Illetékes HÖT híradó ügyeletére szolgálatparancsnokLassabb, információ vesztés lehetséges Bp.FTP HírközpontNem kellFTP HírközpontGyors riasztás 112 vezetékes vidékMegyei Rendőr Főkapitányság ügyelete Megyei KVI ügyelete→illetékes HÖT híradó ügyeletére szolgálatparancsnokNagyon lassú, sok áttételes, gyakori információ torzulás Bp.BRFK ügyeleteFTP Hírközpont Lassabb, információ vesztés lehetséges 112 mobil vidékMegyei Rendőr Főkapitányság ügyelete Megyei KVI ügyelete→illetékes HÖT híradó ügyeletére szolgálatparancsnokNagyon lassú, sok áttételes, gyakori információ torzulás Bp.BRFK ügyeleteFTP Hírközpont Lassabb, információ vesztés lehetséges A táblázat alapján szembetűnő, hogy a jelenlegi rendszerben a leghosszabb és legpontatlanabb hívásfogadás illetve riasztási sor a 112-es segélyhívó számra érkezett megkeresések esetén van. Ezért norvég támogatással korszerűsíteni fogják az egységes 112-es segélyhívó számra érkezett hívások fogadását, amiről között Dobogókőn munkaokmányt készítettek. Jelmagyarázat: 1.OKF közvetlen vezetés alatt 2.önkormányzati hatáskörben

5 Vezetékes szolgáltatók Primer Körzetei

6 Tűzoltóságok Elsődleges Működési Körzetei

7 A katasztrófavédelem az Egységes Kormányzati Gerincen

8 ESR a katasztrófavédelemnél A katasztrófavédelem szerveinél 22 tevékenységirányító központ (TIK) kialakításával kell számolni: -19 megyei katasztrófavédelmi igazgatóság (MKI) - Fővárosi Tűzoltóparancsnokság (FTP) - Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság (FPVI) -Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Az OKF Központi Ügyeletének eseti koordinálása mellett a MKI-ok ügyeletei végzik a beavatkozó egységek riasztását. Az OKF-en a katasztrófák kezelésének irányítása, a statisztikai adatgyűjtés, illetve meghatározott körülmények között az MKI-k, tűzoltóságok tevékenysége koordinálása indokolja a TIK kialakítását.

9 A segélyhívások szervezeti- és irányítási struktúrája

10 Az ESR kialakításának helyzete: 1.Felmérésre került a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok telephelyén, valamint a főigazgatóságon létesítendő tevékenységirányító központok (TIK) helyszíne, infrastrukturális feltétele. A TIK-ek kiépítésének beruházási költsége 450 millió Ft, üzemeltetési költsége 400 millió Ft/év. Pénzügyi szükségletként jelentkezik a tevékenység irányító központok és tűzoltó ügyeletek között kialakítandó kommunikációs hálózat és annak üzemeltetése, amely előzetes kalkuláció alapján 1040 millió Ft beruházási, / Ezen beruházási részt az NFÜ EKOP felé benyújtott pályázatból kívánjuk megvalósítani/ a kommunikációs hálózat üzemeltetésének szükséglete 391 millió Ft/év üzemeltetési és 25 millió Ft/év bérjellegű költség igényként tervezhető. 2. Továbbra sem megoldott kérdés az ügyeleti személyzet 211 fővel történő megerősítése, ami a TIK működtetésének személyi költségigényeként 1215 millió Ft/évvel számolandó. 3. Részt veszünk az ESR megvalósításával összefüggő jogszabályok normaszövegének kialakításában.

11 -olyan infokommunikációs rendszer, amely széles körben felöleli a katasztrófahelyzetben, veszélyhelyzet-kezelésben érintett szervezeteket, - lehetőséget teremt az elektronikus kapcsolattartásra, csoportmunkára, adatátvitelre, központi Intranet Portál szolgáltatások biztosítására (Dokumentumtár, Hírlevél, Fórum, stb.), - biztosítja az űrlapalapú adatszolgáltatást: a. Létszám adatok (riasztható, nem riasztható, készenlétben, bevetésen) b. Szerállapot nyilvántartás c. KAP(Káreset Adatszolgáltatási Program) d. RST (Riasztási és Segítségnyújtási Terv) e. Rendkívüli időjárás (hóhelyzet) jelentés f. Ár- és belvíz adatszolgáltatás Célunk: bármely időpillanatban meghatározható legyen a kialakult katasztrófahelyzetre, illetve veszélyhelyzet-kezelésre mozgósítható személyi állomány létszáma és a technikai eszközpark összetétele, valamint adatkommunikációs együttműködés lehetőségének megteremtése valamennyi érintett (beavatkozó) szervezet között. 1. Központi Ügyeleti Információs Rendszer (KÜIR) Az ESR rendszerbe integrálható katasztrófavédelmi alkalmazások

12 KÜIR: - Kapcsolatok - Adatszolgáltatás - Tevékenység jelentés Regisztrált szervezetek: közel 400 Regisztrált felhasználó:2500 felett

13

14 2. Katasztrófavédelmi Térinformatikai Rendszer (KATIR) A katasztrófavédelem által használt térképek jellemzői: Koordináta rendszer: 2D Vetület alapján: EOV Megvalósítás: döntően vektoros Méretarány: közepes (topográfiai) kis (tematikus) 1996.évi. LXXIV. törvény 15.§-a alapján az állami és helyi önkormányzati térinformatikai rendszerek alapjául csak az állami térképeket és állami alapadatokat szolgálhatnak. E rendszerek térképi adatbázisaiban az egységes országos vetületi rendszerben és annak koordinátarendszerében meghatározott, vagy az abba átszámított koordinátákat kell használni.

15 A KATIR GEOMETRIAI ALAPJA DTA50 – interaktív felhasználásra hálózatban, egyszerre 20 felhasználóhoz DTA50 szintvonalakat tartalmazó domborzati rétegének kiegészítése a magassági értékekat tartalmazó attribútum adatokkal DSM10 digitális térképtematikák, valamint a DSM10-ből generált lakossági adatok házszámonként korcsoportos megoszlásban

16 A KATIR FELÉPÍTÉSE – INFOKOMMUNIKÁCIÓS HÁTTÉR

17 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "A 112-es Egységes Segélyhívó Rendszer jelene és jövője a katasztrófavédelemnél Máté József pv. ezredes Informatikai és Távközlési Főosztály főosztályvezető."

Hasonló előadás


Google Hirdetések