Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fékberendezések III Légfékek II. Követelmények a./A légsűrítő (kompresszor) által beszívott és tárolt levegő megszűrve, víztelenítve, megfelelő nyomáson,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fékberendezések III Légfékek II. Követelmények a./A légsűrítő (kompresszor) által beszívott és tárolt levegő megszűrve, víztelenítve, megfelelő nyomáson,"— Előadás másolata:

1 Fékberendezések III Légfékek II

2 Követelmények a./A légsűrítő (kompresszor) által beszívott és tárolt levegő megszűrve, víztelenítve, megfelelő nyomáson, többszöri hatásos fékezésre elegendő legyen. b./A fékezés ereje a gépkocsivezető izomerejével fokozatosan szabályozható legyen. c./A fékkésedelem minél kisebb legyen, vagyis a kivezérelt, esetleg a tengely- terhelések függvényében módosított levegőnyomást minél gyorsabban vigye át a fékhengerekre, fékoldáskor pedig azokat minél rövidebb idő alatt ürítse ki. d./A mechanikus rögzítő elemmel kombinált rögzítőféket pedig biztosan oldja. A légfék berendezéssel szemben az alábbi követelményeket támasztjuk:

3 Szerkezeti egységei a./Az energia ellátó és tároló rendszer feladata a megfelelő mennyiségű, sűrített levegő előállítása, tisztítása és tárolása. b./Az üzemi fékberendezés a gépjármű lassítására ill. megállítására szolgál. c./A rögzítő fékberendezés, álló helyzetben rögzíti a járművet. Az üzemi fék meghibásodása esetén, szükségféknek is használható. d./A pótkocsi fékberendezés a pótkocsi lassítását ill. megállítását, vagy álló helyzetben történő rögzítését végzi. Ehhez a csoporthoz soroljuk a vontató kocsin elhelyezett pótkocsi fékvezérlő szelepet is. e./A tartós lassítófék berendezés feladata, lejtőn való haladás esetén a jármű tartós lassítása a fék túlmelegedése nélkül úgy, hogy a fékezőerőt a gépkocsivezető szabályozni tudja.

4 Hosszú évtizedeken keresztül meglehetősen kevés szerelvényből állt a rendszer: főfékszelep (1) és membránkamra (munkadugattyú), aminek a rúdja forgatta a fékkulcsot. A fent látható elrendezés egy fejlettebb megoldást mutat: már kézifék- szelep (2) is megtalálható benne, s a hátsó kerekek fékkulcsát rugóerő-tárolós szerkezet (4) működteti.

5 A rugóerő-tárolós szerkezetnek az a lényege, hogy a fékezéshez szükséges erőt egy erős rugó szolgáltatja, amit a kamrába bepréselt sűrített levegő tart összenyomott helyzetben. Fékezéskor a sűrített levegőből kell kiengedni, hogy a rugó erőt fejthessen ki a fékkulcsra. Már a hidraulikus vezérlésű fékeknél volt arról szó, hogy a fékút rövidítése érdekében lehetőleg minden keréknél ki kell használni a tapadás legnagyobb szélső értékét, vagyis az egyes kerekekhez közvetített fékező erő (olaj-, illetve esetünkben levegőnyomás) igazodjon a keréknyomáshoz. Ezért a légfékrendszerekben is megjelentek a fékerő-szabályozók legkülönbözőbb típusai.

6 Az fenti ábrán automatikus fékerő-szabályozó (7) van beépítve a rendszerbe, ami figyelembe veszi a pillanatnyi kerékterhelést. Természetesen a fékerő-szabályozókból is sokféle létezik.

7 A következő rendszer jellemzője, hogy a hátsó kerekek fékezéséhez szükséges levegőt nem kell a gépjármű elejétől hátra vezetni, ami jelentős késlekedéssel jár, mivel a fékkamra dugattyújának, illetve membránjának előre való tolásához sok levegőre van szükség. Itt a hátrafelé menő vezeték nem közvetlenül a hátsó kerekek fékkamráihoz megy, hanem egy ún. relészelephez (5), ami közel van a hátsó tengelyhez, és egy közelében lévő másik légtartályból - rövid úton - bocsájtja be a levegőt a fékkamrába.

8 A relé-szelep működtetéséhez kevés levegő hátravezetésére van szükség. Az ábrán mind a fékerő-szabályozó (7), mind a relé-szelep (5) együtt látható.

9 A korszerű gépjárművekben azonban ma már szinte elengedhetetlen a két fékkör Az ábrán a fölső kör végzi a hátsó tengely fékezését, s ugyanoda szolgál a kézifék is (rugóerőtárolós fékkamra 4). Hátsó kerekekről lévén szó, mind az üzemi fék, mind a kézifék relészelepen (5, illetve 6) keresztül juttatja be, illetve ki a levegőt a fékkamrákba, illetve fékkamrákból. Innen természetesen nem hiányozhat valamilyen fékerőszabályozó (7) sem

10 Sűrített levegő rásegítésű, hidraulikus fékrendszer A sűrített levegős rásegítős haszonjárműveknek a sűrített levegő ellátó és tároló rendszere azonos a légfékes változatokéval. A könnyű és a középnehéz haszonjárműveknél gyakran alkalmaznak sűrített levegő rásegítős hidraulikus fékrendszert. A sűrített levegő energiája a pedálerőhöz a rásegítést biztosítja. A hidraulikus fék alkalmazása pedig a kis késedelmi idő miatt előnyös. Ennek a fékrendszernek az a jellemzője, hogy amikor kimarad a sűrített levegőellátás, a gépkocsi fékezhető marad, de lényegesen nagyobb pedálerővel és ilyenkor a pedálút is megnövekszik

11 Egy sűrített levegős rásegítő egység látható az alábbi ábrán. A nagyobb átmérőjű felső rész a sűrített levegős rásegítő munkahenger, alatta a kisebb átmérőjű pedig a nyomáskivezérlő szelep. A két rész mechanikus rudazattal van egymással összekötve. Ez teszi lehetővé, hogy amikor nincs sűrített levegő, a pedálerő közvetlenül hasson a hidraulikus főfékhengerre. A vezető is érzi a fékpedálon a kivezérelt nyomást, mert az a rudazaton keresztül visszahat. Az alsó szeleprendszer végzi a pótkocsi sűrített levegővel történő fékezésének a vezérlését. Ennél a résznél egy átkapcsoló szelepet is beépítenek, melyet a pótkocsival és a pótkocsi nélküli közlekedésnél kell átállítani a gépkocsivezetőnek. A rásegítőre szerelt kétkörös főfékhenger adja a fékező nyomást a vontató kerékfékszerkezeteihez.

12 A fent említett sűrített levegős fékrásegítő része egykörös. A jelenlegi fék előírások szerint az új gépkocsikat már két körös rásegítővel kell ellátni. Ennek az előírásnak azonban nincs visszamenőleges hatálya. Ezért még sok régebbi teherautó közlekedik jelenleg is egykörös fékrásegítővel.

13 Sűrített levegővel működtetett hidraulikus fékrendszer Ezt a fékrendszert az angol nyelvterületen „air ower hydraulic”-nak szokták nevezni, ami jól kifejezi a lényegét. A fékező nyomás kivezérlése pedálszeleppel történik, ugyan úgy, mint a légfékes gépkocsiknál. A pedálszeleppel kivezérelt fékező nyomás fékkörönként egy – egy fékkamrába kerül. Ennek rudazatával az egy körös főfékhenger dugattyújára fejti ki a működtető erőt, amely létrehozza a hidraulikus fékező nyomást. Ennek a fékrendszernek az a hátránya, hogy amennyiben nincs sűrített levegő a gépkocsi nem fékezhető. Az ilyen fékrendszereknél a blokkolásgátló a sűrített levegős működtető részen fejti ki hatását. Amennyiben ABS/ASR szabályozást akarnak megvalósítani, nem elegendő a futóművenkénti két fékkör. Az ASR beavatkozáshoz a bal és a jobb hátsó kerekekhez külön fékköröket kell kialakítani. Ilyenkor háromkörös fékrendszert építenek be.

14 Sűrített levegővel működtetett hidraulikus fék 2x1 körös kivitel, a plató alatt az alváz segédtartójára szerelve (Iveco).

15 Az energia ellátó és tároló rendszer részegységei

16 Sűrített levegő ellátó és tároló rendszer Ez a rendszer hozza létre és tárolja a haszonjárművek légfékrendszerének működtetéséhez szükséges energiát sűrített levegő formájában. Részegységei: Kompresszorok, Hűtő csőkígyó, Olaj és kondenzátum leválasztó, Fagymentesítő szivattyú, Nyomásszabályozó, Többkörös védőszelepek, Áteresztő szelepek, Légszárító, Összetett sűrített levegő előkészítő egység Air Processing Unit (APU), Elektronikus sűrített levegő előkészítő egység (EAC), Légtartályok, Csövek és kötőelemei, Egyéb kiegészítő szerelvének (nyomásmérő, nyomás kapcsoló, jelző berendezések).

17 A légsűrítő (kompresszor)‏ A haszonjárművek sűrített levegő ellátását a kompresszor végzi. A levegőt a környezetből, a belső égésű motor légszűrőjén keresztül szívja, az előre meghatározott nyomásra sűríti és számos előkészítő szerelvényen keresztül a légtartályok felé továbbítja. A járműkompresszorok csoportosítása Leggyakrabban a dugattyús kompresszorokat alkalmazzák, de találkozhatunk a különböző járművekben támolygó tárcsás és csavarkompresszorokkal is. Ez utóbbiak ugyan drágább kivitelűek, de kisebb a zajkibocsátásuk. Az általános elvárás az, hogy valamennyi légsűrítőnek a zajszintje 72 dB(A)-nál kisebb legyen.

18 A légsűrítő (kompresszor)‏ 1. hengerfej 2. köztes lemez a szelepekkel 3. henger 4.dugattyú 5. hajtórúd 6. hajtómű ház 7. forgattyús tengely.

19 A kompresszorok hajtása Ékszíj hajtás A régebbi kiviteleknél a belsőégésű motor ékszíjjakkal hajtja a légsűrítőt. Ezeknek a forgattyús tengely végződése DIN 031 szabvány szerinti kúpos, amelyre az ékszíjtárcsa felszerelhető és megfelelő kötés jön létre. A kompresszor rögzítése olyan kell legyen, hogy lehetőséget adjon az ékszíj feszítésére. A fényképen látható változatnál a rögzítési síkkal párhuzamosan egy feszítő csavart is elhelyeztek, amely megkönnyíti a szíjfeszítést. Egy hengeres, „talpas” rögzítésű, Knorr-Bremse kompresszor, léghűtéses henger és vízhűtéses hengerfej. A henger leszerelhető a forgattyúsházról

20 A motorra felszerelt, ékszíjjal hajtott kompresszor a kenőolaj csatlakozással, a nagyobb átmérőjű visszafolyó csővel és a hűtőfolyadék csatlakozással.

21 Fogaskerekes kompresszor hajtás A korszerű haszonjárműveknél, ahol nagyobb a sűrített levegő igény, nagyobb teljesítményű kompresszort alkalmaznak. Ezeket már fogaskerék hajtással látják el. Ezek rögzítése a motorblokkhoz egy csatlakozó perem segítségével történik. Ilyenek szoktak lenni a legújabb, úgynevezett „motorra integrált” változatok is. Ezeknél a motorblokk és a légsűrítő csatlakozásánál a kenőolaj és gyakran a hűtővíz átvezető nyílásokat is kialakítják. Így szükségtelenné válnak a csövek, de ez a konstrukció azzal a hátránnyal jár, hogy az erre a célra kifejlesztett változat csak arra a motorblokkra szerelhető fel, amelyikre tervezték. Ennél is megvalósítható például a szervo-szivattyú áthajtás, mint ahogy az korábban is történt.

22 Tengelykapcsolóval hajtott kompresszor Az eddigiekben ismertetett ékszíj, illetve fogaskerék hajtású kompresszorok folyamatosan működnek addig, amíg a belsőégésű motor forog. Nyomásszabályozó gondoskodik arról, hogy az üzemi nyomás elérésekor a sűrített levegő a szabadba áramoljon. Ez a szabályozás egyszerű és ezért olcsó is, de nem mondható gazdaságosnak az energia felhasználás szempontjából. Ugyanakkor az olajfelhordás tekintetében is kedvezőtlen. Az újabb kompresszoroknál a hajtó nyomatékot a belső égésű motor egy olajlemezes tengelykapcsolón keresztül adja át. Így a kompresszor már csak akkor forog, amikor tölti a sűrített levegő hálózatot. Ha elérte az üzemi nyomást, már nincs szükség a töltésre, nyit a tengelykapcsoló és megszakad a nyomaték átvitel a kompresszor felé.

23 Tengelykapcsolón keresztül hajtott kompresszor (Knorr-Bremse) A tengelykapcsoló működtetése a típustól függően olajnyomással, vagy elektromágnessel, de sűrített levegővel is történhet. A kompresszor be- és kikapcsolását a tengelykapcsoló működtetésével elektronika vezérli úgy, hogy figyelembe veszi a pillanatnyi sűrített levegő igényt. Ennek a kompresszor változatnak az előnye, hogy így kisebb a motor tüzelőanyag fogyasztása és az olajfelhordás is. Hosszú távon kifizetendő megoldás, de jelenleg még az a hátránya, hogy lényegesen drágább, mint a hagyományos változat.

24 Az újabb haszonjárműveknél a kompresszort működtető tengelykapcsolót az elektronikus sűrített levegő előkészítő egység, az EAC elektronikája vezérli. Ennél figyelembe veszi a sűrített levegő felhasználást, a légtartályok pillanatnyi nyomását és a légszárító patron regenerációját. Az EAC elektronika a CAN hálózaton keresztül a gépkocsi többi elektronikus rendszerével, (például a motor és a sebességváltó elektronika) is adatátviteli kapcsolatban áll. A légszárító patron regenerációja is optimális lesz ennél a változatnál. Az EAC vezérli a tengelykapcsolót (Knorr-Bremse)

25 A kompresszorok kenése és az olajfelhordás A kompresszor egymáson elmozduló alkatrészei, például a henger és a dugattyú, a csapágyak igénylik a kenőolajat. A kompresszor működéséhez szükséges friss kenőolaj a belsőégésű motor olajcsatornájától csövön keresztül, egy bizonyos nyomással érkezik. A kenőolaj a kompresszorba általában egy olajozó szelepen keresztül adagonként jut be. A kompresszor forgattyús tengelyén kialakított excenter fordulatonként nyitja az olajozó szelepet és egy bizonyos mennyiségű olaj beáramlik. Egy másik vastagabb csövön visszaáramlik a kompresszorból a motor olajterébe. Így kap kenőolajat a kompresszor forgattyús mechanizmusa és a levegő sűrítésekor képződő hő egy részét is elvezeti így az olaj. A kenőolaj egy része a hengerfalról és a dugattyúgyűrűk mozgása miatt bekövetkező „szivattyúzás” miatt elkerülhetetlenül bele kerül a sűrített levegőbe. Ezt a hányadot nevezik „olajfelhordás”-nak. Ha ez nagyobb a megengedettnél, szennyezi a környezetet és hátrányosan érinti a légszárító patron működését. A kompresszor üzemi hőmérsékletén is elkezdődik az egyre vastagodó olajkoksz lerakódása. Ez a kompresszorhoz közeli csövekben és szerelvényekben jelenik meg és leszűkíti az áramlási keresztmetszetet. Túlmelegedésnél ez a jelenség fokozódik.

26 Az olajfelhordást befolyásoló tényezők - a dugattyú és konstrukciós kialakítása, - a hengerfurat felületi érdessége és deformációja, - dugattyúgyűrűk és azok mozgása működés közben, - a hajtórúd deformációja, - üzemi hőmérséklet, - a kompresszoroknál alkalmazott szerkezeti anyagok. Az ábra bal oldali fele a dugattyúgyűrűt a dugattyú lefelé mozgásakor, a jobb oldali felfelé mozgás közben ábrázolja. Ebből adódik a dugattyúgyűrű szivattyúzó hatása. A hajtórúd deformációja növeli az olajfelhordást.

27 Kompresszor családok Az igényesebb gyártók kompresszor családokat fejlesztettek ki. Így például a Knorr-Bremsénél alkalmazott három féle dugattyú átmérővel (Ø80, Ø86 és Ø92 mm) egy és két hengeres kivitelben kielégíthetők a szokásos haszonjárművek sűrített levegő igényei. Más gyártók pedig 1, 2, és 3 hengeres kivitelben kínálják termékeiket. A haszonjárművekhez a kompresszorokat egységes modulokból gyártja a Wabco is és a különböző típusváltozatokat egy betűs jelöléssel különbözteti meg egymástól. A „H” jelű kompresszor a sorozat legegyszerűbb tagja. A dugattyú átmérője a nagyobb lökettérfogatú típusváltozatoknál egyre nagyobb. A felső határa elérheti a 100 mm-t. Így aztán már /perc fordulatszámon is kellően nagy a szállítóteljesítménye. A „D” változatnak például az előnye az, hogy több fokozatban történik a beszívott levegő sűrítése. Az első fokozat után elérik a 4 – 4,5 bar -t, majd a következőben a 12 – 15 bar nyomást. A két nyomásfokozat között egy kicsit hűl a levegő. Így nagyobb lehet a szállított mennyiség. Ez egy robosztus kivitelű légsűrítő, melynek két és háromhengeres változatát is gyártják.

28 Az „E” változatot a hibrid járművekhez fejlesztették ki. A csökkentett hőmérsékletű változatnál például két hűtőkört is kialakítanak. Ezzel jelentősen mérséklődik a sűrített levegőben az olajkoksz képződési hajlam. Ha a légsűrítőt a belsőégésű motor hajtja, az történhet pneumatikus működtetésű tengelykapcsolón keresztül is. Csak akkor forog a kompresszor, amikor tölti a légtartályokat. A hibrid, illetve elektromos hajtású haszonjárművek kompresszorai Ezeknél a járműveknél a kompresszort függetlenné kell tenni a belsőégésű motortól, mert amikor elektromos hajtással közlekednek, akkor is szükség van a sűrített levegőre a fékezéshez és a légrugókhoz. Ezért villanymotorral hajtott kompresszorokat alkalmaznak. Ezeknél a motor fordulatszámát gyakran elektronika szabályozza, mely azzal az előnnyel jár, hogy a gépkocsi sűrített levegő igényéhez igazodhat a kompresszor működése. Amikor az üzemi nyomásra a rendszer feltöltődött, le lehet állítani a légsűrítőt, ami két jelentős előnyt jelent. Csökken az energia igény és az olajfelhordás is..

29 WABCO e-comp™ A pillanatnyi fordulatszámot az elektronikus vezérlés fokozatmentesen állítja be 0 – 2500 min -1 között. Így a különböző haszonjárművek valamennyi üzemállapotában is mindig a legoptimálisabb sűrített levegő szállítás valósulhat meg. A konstrukciót kompakt és robosztus a kivitel jellemzi. A megrendelő igényének megfelelően, szinte valamennyi járműtípushoz illeszthető. A teljes egység a kompresszorból, a hajtó villanymotorból, az olajszivattyúból és az olajellátásból áll. WABCO e-comp™ a villanymotoros hajtású kompresszor

30 Magna villanymotor hajtású kompresszor hibrid haszonjárműre szerelve

31 Villanymotoros, olajmentes kompresszor EAC-vel és légtartályokkal A Knorr-Bremse kifejlesztett hibrid járművekhez egy olyan sűrített levegő ellátó egységet, melynek működése független a belső égésű motortól. Villanymotor hajtja a száraz kompresszort. Ez azt jelenti, hogy kenőolajmentes kivitelű. Kerámiából készült alkatrészeket és zsír kenésű zárt csapágyakat alkalmaznak. Ezzel megszűnt az olajfelhordás, tehát jelentősen meghosszabbodott a légszárító patron élettartama. Az egység tartalmazza a légtartályokat és az elektronikus működésű légszárítót, az EAC-t is.

32 Knorr-Bremse sűrített levegő ellátó és tároló egység hibrid járművekhez

33 A kompresszor szállítóképessége Figyelembe kell venni, hogy a haszonjárművek sűrített levegő igénye az elmúlt években folyamatosan növekszik. Ennek az oka az, hogy a fékrendszeren és a futóművek rugózásán kívül a vezetőfülke is légrugókon nyugszik és a vezetőülésbe is légrugót szerelnek. A tengelykapcsoló, a sebességváltó, a differenciálzár-, a retarder működtetése is sűrített levegővel történik. Autóbuszoknál az ajtó nyitáshoz, csukásához, turista buszoknál pedig a „letérdepeltetéshez” is sűrített levegőt használnak. Ha azt szeretnénk, hogy a légszárító patron is rendben regenerálódhasson, nagyobb lökettérfogatú, két-, vagy többhengerű kompresszort kell felszerelni. Emiatt egyre nagyobb igény van a fogaskerék hajtásra és a peremes csatlakozásra. Újabban elterjedtek a monoblokk kivitelű változatok, melyeknél a hengerhüvely és a forgattyúsház közös egységet alkot.

34 A kompresszor és a sűrített levegő hűtése A kompresszor hűtése történhet léghűtéssel, vagy a motor hűtőfolyadék rendszeréhez csatlakozó folyadék hűtéssel. Erre azért van szükség, mert a beszívott levegőt a kompresszor az adiabatikus állapotváltozásnak megfelelően sűríti, ami jelentős felmelegedéssel jár. Ennek mértéke a beszívott levegő hőmérsékletétől és a sűrítési végnyomástól függ. Amikor a felmelegedett sűrített levegő kilép a kompresszorból, gondoskodni kell a lehűtéséről. Ha például a sűrítés 12,5 bar-ra történik, a felmelegedés elérheti a ˚C közötti értéket. Ezt befolyásolja a belépő levegő, illetve a hűtőfolyadék hőmérséklete. A sűrített levegő hűtésére azért is fontos, mert a jelenleg alkalmazott poliamidból készült csövek nem viselik el ezt a hőmérsékletet. A hűtés történhet hőcserélővel, vagy megfelelő hosszúságú acél csőszakasz beszerelésével. Az így bekövetkező hűlés csökkenti a sűrített levegő magával ragadott kenőolaj cseppekből a koksz képződési hajlamot. Ez egyébként a csövekben és a kompresszorhoz közeli szerelvényekben rakódik le és dugulást is okozhat. A hőcserélő után következő szerelvények egyrészt beállítják az üzemi nyomást, másrészt kivonják nedvességet, a különféle szennyező anyagokat és a kenőolajat, majd egymástól szétválasztják az egyes részrendszereket. Vannak olyan kompresszorok is, melyek a sűrített levegő hűtését a hengerfejben kialakított kiegészítő hűtő csatornákkal tudják fokozni.

35 A Knorr-Bremse szuper hűtésű kompresszornál kiegészítő hűtőcsatornákat alakítanak ki a hengerfejben

36 Energiatakarékos kompresszor A belső égésű motor tüzelőanyag fogyasztásának csökkentéséhez az is hozzájárul, ha energiatakarékos kompresszort alkalmaznak. Erre látunk két példát a Knorr-Bremse termékei közül. Az egy hengeres változatnál egy segéd teret alakítanak ki a hengerfejben. Ezt egy sűrített levegővel működtetett szeleppel összenyitják a hengertérrel, amikor már elérték az üzemi nyomást. A két hengeres változatnál pedig összenyitják a két kompresszió teret, így a beszívott levegő egy része az egyik hengerből a másikba át tud áramolni. Mindkét változatnál, amikor a kompresszor nem tölti a hálózatot kisebb lesz a sűrítési végnyomás. A két üzemállapot közötti átkapcsolást automatikusan végezheti a nyomásszabályozó, vagy a légszárító.

37 Knorr-Bremse energiatakarékos (ESS) kompresszor egyhengeres változata. Normál- és ESS működésnél

38 Knorr-Bremse energiatakarékos ESS kompresszor kéthengeres változata energiatakarékos működés közben.

39 Két fokozatú kompresszor Újabban olyan két fokozatú kompresszorokat gyártanak, melyeknél az első fokozatban 4 – 5 bar-ra sűrítik a levegőt. Ezt követően lehűtik és utána a következő fokozat tovább sűríti az üzemi nyomásnak megfelelő értékre. Ennek a működésmódnak az előnyei: - kisebb lesz a kompresszor teljesítményfelvétele, - kisebb lesz a kilépő sűrített levegő hőmérséklete, - hosszabb lehet a bekapcsolási idő, - azonos lökettérfogatú kompresszor nagyobb a térfogatáramot szállít, - kisebb az olaj hőmérséklet, ezért elkerülhető az olajkoksz kiválás.

40 Két hengeres, Voith gyártmányú vízhűtéses, peremes csatlakozású, monoblokk kompresszor két fokozatú működéssel. Három hengeres Voith gyártmányú két fokozatú sűrítéssel működő monoblokk kompresszor két fokozatú működéssel

41 A kompresszor tömegének csökkentése A konstruktőrök folyamatosan arra törekszenek, hogy a kompresszorok tömegét csökkenteni lehessen. Az egyik lehetőség erre például, hogy a süllyesztékben kovácsolt acél hajtórúd helyett sajtolt, alumíniumból készült változatot alkalmaznak. Azonos szilárdsági jellemzők mellett a süllyesztékben kovácsolt, alumínium hajtórúd könnyebb

42 A kompresszor működésének teljesítmény felvétele és a szállító képesség A gyártók diagramban adják meg kompresszoraik teljesítmény felvételét és sűrített levegő szállítási képességét. Ez a fordulatszámtól és az alkalmazott üzemi nyomástól is függ.

43 Feltöltési idők az ellennyomástól és a feltöltési térfogattól függően (maximális fordulatszámon).

44 A kompresszor kiválasztásának fontosabb szempontjai: Azt hogy egy adott gépkocsiba melyik kompresszort szereljék be az eddig ismertetetteken kívül még további tényezők is befolyásolják. - a haszonjármű sűrített levegő igénye, - a beszívott levegő nyomása hőmérséklete, térfogatárama, - a motor legnagyobb fordulatszáma és az alapjárati fordulatszáma, - az üzemi nyomás, - a kilépő sűrített levegő hőmérséklete, - rögzítési módot és geometriája, - a hajtás módja, - a kompresszorba belépő kenőolaj nyomása és hőmérséklete, - hűtőfolyadék térfogatárama és hőmérséklete.

45 Energiaforrásokra és energia tároló berendezésekre vonatkozó előírások alapján ellenőrizhető, hogy a kiválasztott kompresszor megfelel-e a nemzetközi előírásoknak. ECE 13. előírás 7. melléklet illetve az 71/320/EG előírás szerint méréskor a motor a legnagyobb teljesítmény fordulatszámán működjön. A segédberendezések legyenek elkülönítve. A legkedvezőtlenebbül töltődő légtartálynál kell mérni a névleges nyomás 65%-ának, és 100%-ának elérési idejét. Ez szóló gépkocsinál 3 perc, illetve 6 perc, pótkocsi vontatásra jogosítottnál pedig 6 perc, illetve 9 perc.

46 A kompresszor után beszerelt hőcserélő A kompresszorból kilépő több száz fokos sűrített levegőt hűti, az acélból készült, belső horganyozással ellátott megfelelő hosszúságú hűtő csőkígyó. A kompresszor és a belsőégésű motor által keltett rezgések miatt ezután egy flexibilis, a belső felületét teflonnal bevont tömlő következik.

47 Nyomásszabályozó szelep 1. kapcsoló dugattyú 10. tömítőgyűrű 2. nyomórugó 11. szűrőszita 3. lefújó szelep 12. csatorna 4. membrán 13. visszacsapó szelep 5. szeleprúd 14. szelepülék 6. nyomórugó 15. szelepcső 7. rugótányér 16. védősapka 8. állítócsavar 17. kieresztő szelep. 9. vezérlő dugattyú.

48 A légfékrendszerben a kiváló kondenzátum több problémát is okoz. Gyorsítja a korróziós folyamatokat, különböző meghibásodásokhoz vezet, illetve csökkenti a légtartály térfogatát. A kondenzátum kiválása a légtartályokban, illetve a fékoldáskor bekövetkező nyomáscsökkenés miatt fennálló fagyásveszély az egész légfék rendszerben akkor kerülhető el, ha száraz, csupán maximum 20-40% relatív páratartalmú levegő kerül a légtartályokba. Ez az adszorpciós vízkiválasztással, azaz légszárítással valósítható meg.

49 Olaj és vízleválasztó berendezések I Egykamrás adszorpciós levegőszárító. 1. hangtompító 2. lefújó szelep 3. lefújószelep dugattyú 4. elővíztelenítő tér 5. visszacsapó szelep 6. fojtás 7. előszűrő 8. adszorbens granulátum 9. megkerülő szelep 10. regenerációs levegőtartály

50 Nyomásszabályozóval összeépített leve gőszárító Olaj és vízleválasztó berendezések II

51 Olaj és vízleválasztó berendezések III Kétkamrás levegőszárító és jelölése. 1. elektromágnes váltó szelep 2. adszorbens granulátum 3. membrán 4. a szelep vasmagja 5. visszacsapószelep 6. furató

52

53 Fagymentesítő berendezések I Kézi működtetésű fagymentesítő szivattyú. 1. ház 13. nyomórúd 2. tömítő gyűrű 14. fogantyú 3. tartály 15. tömítő gyűrű 4. tárcsa 16. vezetőtag 5. szűrő 17. menet 6. menetes hüvely 18. szelepfészek 7. karmantyú 19. visszacsapó szelep 8. dugattyú 20. rugó 9. vezető fedél 21. tömítő gyűrű 10. rugó 22. zárócsavar. 11. rugótányér 12. fedél

54 Fagymentesítő berendezések II Párologtató fagymentesítő. 1. vezérlőrúd fogantyúja 2. szintjelző pálca fordító füle 3. szintjelző pálca 4. ház 5. vezérlő rúd 6. alkohollal átitatott szövet tömlő

55 Védőszelepek

56 Víztelenítő szelepek Automatikus víztelenítő szelep és jelképi jel ölése. 1. szűrő3. a szelep kúpja 2. szelep test4. a szeleptá nyér pereme. Kézi működtetésű vízleeresztő szelepek és jelképi jelölésük

57 Üzemi fékberendezés

58 A főfékszelep Egykörös főfékszelep. 1. szelepház6. furatos dugattyú toldat 2. dugattyú7. textil bakelit szelep 3. tömítő karmantyú8. nyomó rugó 4. pedál rugó9. fékpedál. 5. támasztó rugó

59 A gépkocsi legfontosabb szerkezete a főfékszelep, amellyel vezéreljük a fékkamrába jutó levegő nyomását. Az ábrán az egykörös légfékrenszer klasszikus változata látható. Működése a következő. A pedálra egyre növekvő erőt fejtünk ki. Először a zöld rugótámasz mozdul meg, majd amikor az alatta lévő rugót annyira összenyomjuk, amekkora a fő rugó előfeszítettsége, a piros dugattyú is megmozdul. Ettől kezdve mindkét alkatrész halad lefelé mindaddig, míg a dugattyú szára el nem éri a szelepet, ami mögött a tartály sűrített levegője várakozik. Amikor ezután a pedálra akkora erőtöbbletet fejtünk ki, ami elegendő a légnyomással felszorított szelep lenyomására, akkor megkezdődik a levegő beáramlása.

60

61

62

63

64

65

66

67

68

69

70

71

72 Párhuzamos elrendezésű, kétkörös főfékszelep 1. fékpedál8. alsó szelepfészek 2. állítócsavar9. a légtartály csatlakozója 3. ütközőcsavar10. a fékhenger csatlakozó 4. nyomórugó12. rugótányérok 5. dugattyú13. nyomócsap 6. felső szelep- 14. nyomáselosztó himba. fészek 7. kettős szelep

73 Soros elrendezésű, kétkörös főfékszelep

74 A fékhenger A fékhenger és a fékkulcs kapcsolata és jelképes ábrázolása. 1. dugattyú5. szűrő 2. vezeték6. dugattyúrúd 3. nyomó rugó7. fékkar. 4. vezető cső

75 A fékkulcs

76 A fékhézag állító Fékhézag állító berendezés. Automatikus fékhézag állító.

77 Rugóerő tárolós fékhenger 1. védő gumiharmonika 2. hlf. anya 3. dugattyúrúd 4. dugattyú és rugótányér 5. nyomórúd 6. a rögzítőfék rugója 7. az üzemi fék rugója 8. villafej 9. rögzítő anya 10. megvezető cső 12. henger és rugóház 13. az üzemi fék dugattyúja.

78 A rugóerő tárolós fékhenger működésének különböző fázisait mutatják az ábrák. A bal felső ábrán az alaphelyzet látható, mellette az üzemi fékezés. A második sor első ábráján a rugó fejt ki erőt, ami akkor lenne maximális, ha a lila dugattyú előtt teljesen megszüntetnénk a nyomást. Ez akkor is bekövetkezhet, ha például a gépjárművet javítás céljából légtelenítjük. Ilyenkor nem lehetne vontatóval sem megmozdítani a járművet. Viszont a zöld csavart kicsavarva a rugó már nem a fékpofákat nyomja, hanem házon belül rövidre záródik (jobb alsó ábra).

79 Rugóerő tárolós fékhenger Fékkamrával kombinált, rugóero tároló fékhenger

80 Légfékkamra 1. nyomórúd3. membrán 2. nyomórugó4. membrán tányér.

81 Rögzítő fékberendezés

82 Relé szelep

83 4. kézi kar 5. bütyök 6. dugattyú 7. támasztó rugó 8. lépcsős dugattyú 9. beáramló szelep 10. kiáramló szelep 11a. szeleptest 12. nyomó rugó 16. bütykös tárcsa.


Letölteni ppt "Fékberendezések III Légfékek II. Követelmények a./A légsűrítő (kompresszor) által beszívott és tárolt levegő megszűrve, víztelenítve, megfelelő nyomáson,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések