Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

KÁRMÁN JÓZSEF (1769 – 1795).

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "KÁRMÁN JÓZSEF (1769 – 1795)."— Előadás másolata:

1 KÁRMÁN JÓZSEF (1769 – 1795)

2 Fanni és KÁRMÁN JÓZSEF (fantázia képek)

3 FANNI HAGYOMÁNYAI – SZERZŐSÉG KÉRDÉSE A regénybeli fikció érdekes változatával találkozhatott az olvasó: a szerző kitalált személy; a szerző és a szereplő funkciói összemosódnak. Ez okozta a szerzőség kérdésének felvetődését és sokféle értelmezését. Fanni a mű szerzője: Toldy nyomán ezt vallja: Erdélyi János Gyulai Pál (1875-ig) Kerényi Frigyes (két vers) Szász Károly (Szendrei – párhuzam) Zilahy Károly (nőírók antológiája) Székely József (Nővilág), majd feladja a női szerzőség koncepcióját (Shedel) Toldy Ferenc: írónő, Kármán csak a mű közzétevője (feminista jellegű kánonbővítés) Kármánt a regénybeli T-ai- val azonosítja; K. és F. társszerzők; bizonytalan feltételezése K . szerzőségének;

4 folytatás 2. Kármán a szerző, Fanni ( létező személy), a szerző szerelme, ihletője a műnek 3. Kármán = Werther „másoló” (Fanni =„Werther női ruhában”) 4. Pajor Gáspár (az Uránia társszerkesztője) a szerző Toldy társszerző – fikciója nyomán : Prónai Antal (1897) Szana Tamás (1887) – Markovicsné= katalizátor Szőcs Géza (1909) - M-né = modell Beöthy Zsolt ezt morálisan cáfolja Bodnár Zsigmond, Szabó Ferenc (komparatisztika) Haraszti Gyula, Fűr István megvédik a másolás vádjától Kármánt (irányzat) A mai irodalomtörténet ezt cáfolja, egyértelműen Kármán a mű szerzője;

5 FANNI HAGYOMÁNYAI ben jelent meg először az Urániában a három részre széttagolt, keretes kisregény; A szentimentális levélregény XVIII. században divatos történetsablonját követi; Tárgya egy fiatal lány szerelemre lobbanása, majd a beteljesületlenség miatt bekövetkző halála; A szenvedő, érzékeny lélek ábrázolásának közkeletű módja volt az első személyes megjelenítés (napló, levél = énregény) Újszerűsége nem az adaptációban rejlik (nem ez az első magyar naplóregény), hanem a regénytípus poétikai lehetőségeinek sikeres megvalósításában: a tragikus történetet Fanni lelkiállapotainak folyamatából bontakoztatta ki;

6 REGÉNYSZERKEZET Három fiktív bevezetővel rendelkezik:
I. bevezető : Egy Szó az Olvasóhoz – szerkesztői előszóként fogható fel: „Eggy Esméretlen küldötte hozzánk az ide beiktatott Élete- folytát, és Árnyékát azon Személynek, kit ő Fanninak nevezett.” - műfaj megjelölés: életrajz; II. bevezető: Fanni. Az Uránia' Szerzőinek Bóldogságot! szerepe szűkebb körű, mint az elsőé: értelmezhető Fanni regénybéli szerelmesének, T-ai Józsinak a szólamaként, bár az itteni narrátor kiléte nem neveztetik meg. Funkciója: külső nézőpontból mutatja be a naplót + elmondja a halál körülményeit; III. bevezető: Az Uránia' Szerzőinek Bóldogságot! - szintén T-ai szövegeként értelmezhető: a „hagyományokra” reflektál: „El- szakadozott Töredékek, apró Gondolatok - de a' mellyekből eggy szép Egészet öszverakhat a'- Gondolkozó.” – utalás a töredékességre; Ezek után következik a tulajdonképpeni mű, a napló és Fanni levelei , maguk a „hagyományok,” – tehát Fanni szólama;

7 KÉTFÉLE OLVASHATÓSÁG „... a Fanni hagyományait olvasónak komoly nehézsé- gekkel kell megküzdenie akkor, ha olvasatát valamely hétköznapi logika (...) alapján akarja fölépíteni. Így eljárva több anomália, több magyarázatlan, s talán magyarázhatatlan mozzanat marad a szöveg világában. (...) a lényeg azonban az, hogy az imént emlegetett oksági elv alapján magyarázatlan marad Fanni halál, ami pedig oly kiszámíthatóan, szinte előre elrendelésszerűen következik be, hogy a szöveg valósággal sugallja valamilyen logika következetes érvényesülését. Akkor azonban azt kell föltételeznünk, hogy a szöveg nem valamely közönséges valóságmodell szabályszerűségei szerint szerveződik. Azt gyanítom, hogy a szöveget nem az élet, hanem az írás logikája szervezi, s értelmezésünket is ehhez a logikához kell igazítanunk (Kovács Sándor)

8 HIÁNY ÉS VÁGYÓDÁS:„Hijjamot érzem, egy Része Szívemnek nincs betöltve
Természetbe vágyódása: a természet közegén keresztül próbálja önmaga lelki világát megismerni, értelmezni; Halálvágya: a motívum kezdetektől végigkíséri a történetet, végül a halál angyala mint vőlegény, a vágyott beteljesülés metaforája; A neoklasszicizmus kedvelt Ámor-Psziché mítoszára utalás (a test börtönében szenvedő Psychét kedvese, az isteni Ámor egy csókkal emeli magához, s ezáltal a nő lelke - mint gubóból szabaduló lepke - odahagyja a földi rabságot , és kedveséhez emelkedik.) Hiányok, amik a szeretetlenségből fakadnak, s amiknek megnevezésére Fanni nem képes: - Önismeret hiánya Anya hiánya Testvérbáty hiánya Barátnő, aki eltávozik = barátság hiánya T-ai, akitől eltiltják = szerelem hiánya Nyelvi nehézségek = az érzelmek szavakba foglalhatóságának elégtelensége, kimondhatóság hiánya. Beilleszkedés hiánya Teljes , - a halált is magába foglaló kirekesztődés

9 IDŐSZEMLÉLET A cselekmény egy évet fog át;az év itt egy ciklus teljességének jelképeként kap szerepet; Az év mint alapegység a körkörös időszemlélet emberi mértéke:elteltével a természet visszajut eredeti állapotába; A mű a virágzó természet tavaszi- koranyári képeivel indul, és az újrasarjadó természet látványával ér véget, Fanni tökéletes harmóniában él a természettel: lelki rezdüléseit a természeti változások mint hasonlatok vagy metaforák fejezik ki; Fanni betegségétől kezdve a természet és a hősnő helyzete ellentétesen alakul: Fanni haldoklik, a természet éled. „Fanni (...) sorvadása akkor kezdődik, amikor a természet is eljut önnön mélypontjára, a télbe; igaz, a tél volt a szerelem kibomlásának időszaka is – nem függetlenül attól, hogy a kisregény cselekvénye ezt a téli báli időszakhoz rendeli hozzá. A párhuzamosság minden esetre éppen a tél és a tavasz váltásakor vagy másképpen fogalmazva, a farsang és a húsvétot megelőző nagyböjt váltásakor törik meg: a természet éledni kezd, Fanni hanyatlik - a feltámadás ünnepé¬ nek közeledtével ér egyre közelebb a halálhoz.” (Szilágyi Márton) Fannival minden megtörtént. Ráismert saját alkatára és intenzíven végigélte a sorsát: teljes életpályája ezzel ki is rajzolódott.

10 METAFORASZERKEZET „T-ai éppúgy szakad el a hősnőtől, mint ahogy
korábban leválik róla az anya és a báty emléke vagy báró L-né,s így mindannyian - a férfi is - stációjává válik csupán Fanni beteljesülő életének. T-ai átadja a helyét a halál angyalának, annak az ifjúnak, aki - Herder Paramythionjainak tanúsága szerint - Thanatosz és Ámor vonásait egyesíti.” „A kisregény szüzséjének ok-okozati sémája - vagy ahogyan Kovács Sándor mondja: egy „realisztikus„ olvasat - felől nézve ugyanis nehezen lenne érthető Fanni halála; ennek bekövetkezte éppen a metaforaszerkezet révén mutatkozhatik mégis szükségszerűnek.” (Szilágyi Márton)

11 MÁS OLVASAT A cselekmény morális tartalmai felől is értelmezhető:
A virtus példájává emelkedő sors; A szerelemkoncepció példázata egy új erkölcsösség tükrében (tiszta szerelem az érdekházasság ellenében) Fanni szemben áll a külvilággal, a konvenciókkal = elmagányosodás, kitaszítottság; Konfliktusa nem nemzedéki jellegű, nem apa/ lány ellentét elsősorban;

12 IRODALOMJEGYZÉK Szilágyi Márton: Kármán József és Pajor Gáspár Urániája, Debrecen,1998 https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/243 7/.../CSK016.pdf?...1 Orbán Gyöngyi:... Egy igazi érzelmes regény lapjain, Megértő irodalomolvasás.Alternatív tankönyv a líceumok X. Osztálya számára, Poli Print Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998,58-59; A magyar irodalom története, III. kötet, A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig, 25.Kármán József ( ),

13 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
VISZONTLÁTÁSRA ÁPRILISBAN! MÁRAI SÁNDOR VERSEIRŐL LESZ SZÓ. http//:pocsveiler_ilona.0fees.net


Letölteni ppt "KÁRMÁN JÓZSEF (1769 – 1795)."

Hasonló előadás


Google Hirdetések