Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév. Vizes élőhelyek veszélyeztettsége és védelme Hazai elterjedésük: gyakorlatilag mindenhol, de főleg az Alföldön (ott egykor.

Az előadások a következő témára: "Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév. Vizes élőhelyek veszélyeztettsége és védelme Hazai elterjedésük: gyakorlatilag mindenhol, de főleg az Alföldön (ott egykor."— Előadás másolata:

1 Élőhelyvédelem 2006/2007. tanév

2 Vizes élőhelyek veszélyeztettsége és védelme Hazai elterjedésük: gyakorlatilag mindenhol, de főleg az Alföldön (ott egykor 30% feletti részarány) Területarány és állapot alapján folyamatos „lejtmenet” (ritka ellenpéldákkal) Veszélyek: vízrendezések közvetlen és közvetett hatásai, vízminőség-változások, kezelés elmaradása vagy helytelen kezelés, turizmus, gazdasági hasznosítás A „vizes élőhelyrekonstrulciók” ellentmondásai

3 Hínárnövényzet Bárhol, de rendkívül sok típusban, mozaikosan Földi halandó csak a látványosabb közösségeket ismeri fel Gyors változások, nehéz kutathatóság Hatalmas indikációs szerep

4 Nádasok (gyékényesek, harmatkásások, pántlikafüvesek, békabuzogányosok...) Állós vagy lassan folyó vizek partján bárhol Nagy minőségi különbségek Hatalmas gazdasági és társadalmi jelentőség

5 Magassásosok Állandó vizhatású helyeken Hasonló fajok – rengeteg társulás – nagy ökológiai különbségek Veszélyeztető tényezők: vízrendezések, nem megfelelő kezelés, vadkárok Tarackoló sásosok Zsombékoló sásosok

6

7 A természetvédelem részéről „újonnan felfedezett” élőhelyek iszapnövényzet pionír társulások szegetális gyomnövényzet kultúrreliktumok

8 Iszapnövényzet Nedves iszap- vagy egyéb talajfelszínek új megtelepedői Változatos és változó (élő) tájra jellemzőek Nehéz határozhatóság, komoly indikátor-szerep Rendkívül nehéz hagyományos eszközökkel védeni

9 Pionír társulások Csupasz talajfelszín új megtelepedői Változatos és változó (élő) tájra jellemzőek Komoly indikátor-szerep Rendkívül nehéz hagyományos eszközökkel védeni

10 Szegetális gyomnövényzet A földművelés történetének élő tanúja Főleg déli és nyugati eredetű fajok, közösségek A gazdálkodást követő változások Ma: drasztikus elszegényedés Rendkívül nehéz hagyományos eszközökkel védeni (szemléletváltozás)

11 Kultúrreliktumok Régi gyümölcsösök Hagyományos művelési formák „Élhető környezet”, tájvédelmi funkció

12 Magyarországi vad-helyzet Mindenki mást mond, nincs közös igazság (vadász, erdész, mezőgazdász, természetvédő, átlagember) Főleg a nagyvadra hegyeződik ki, apróvad-kártételek jelentéktelenebbek Eltérő érdekek és eltérő érdekérvényesítés Nagy természetvédelmi lehetőségek – realizálódás nélkül Főbb kártételek Taposás (növények + termőhely) Növényzeti mechanikai károsítása (újulat + egyebek) Trágyázás