Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI Joó István miniszteri biztos Duna Régió Stratégia Külgazdasági és Külügyminisztérium Budapest, 2014. november 5.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI Joó István miniszteri biztos Duna Régió Stratégia Külgazdasági és Külügyminisztérium Budapest, 2014. november 5."— Előadás másolata:

1 A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI Joó István miniszteri biztos Duna Régió Stratégia Külgazdasági és Külügyminisztérium Budapest, november 5.

2 Regionális együttműködés jelentősége Balti-tengeri Stratégia 2009 Duna Régió Stratégia 2011 Adria-Ión Stratégia 2014

3  9 EU tag:  Ausztria  Bulgária  Csehország  Horvátország  Magyarország  Németország (Bajorország és Baden-Württemberg)  Románia  Szlovákia  Szlovénia A soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, 2011 júniusában végső jóváhagyást kapott az Európai Unió második makro- regionális stratégiája.  5 EU-n kívüli ország:  Bosznia és Hercegovina  Montenegró  Moldova  Szerbia  Ukrajna „A világ legnemzetközibb folyója”  14 ország  100 millió lakos  Az EU területének 1/5 része Potenciális új országok:  Macedónia  Albánia

4 A Duna régió jellegzetességei Gazdasági, szociális, földrajzi, kulturális sokszínűség Kihívás vs. Potenciál Egy főre jutó GDP, 2013-as adatok alapján (USD)

5 Fejlesztéspolitikák összehangolása 4 pillér mentén A Duna régió összekapcsolása a többi régióval PA 1/aMobilitás - belvízi hajóutak Ausztria és Románia PA 1/b Mobilitás– vasúti, közúti és légiközlekedés Szerbia és Szlovénia PA 2Fenntartható energia Csehország és Magyarország PA 3Kultúra és a turizmus Bulgária és Románia Környezetvédelem a Duna régióban PA 4Vízminőség Magyarország és Szlovákia PA 5Környezeti kockázatok Magyarország és Románia PA 6 Biodiverzitás, táj, levegő- és talajminőség Bajorország és Horvátország A jólét megteremtése a Duna régióban PA 7Tudásalapú társadalom Szerbia és Szlovákia PA 8Versenyképesség Baden- Württemberg és Horvátország PA 9Emberi erőforrás és képesség Ausztria és Moldova A Duna régió megerősítése PA 10 Intézményrendszer és intézményi együttműködés Bécs városa (Ausztria) és Szlovénia PA 11Biztonság Bulgária és Németország

6 Külgazdasági és Külügyminisztérium céljai  Az Európai Unióban hazánkban legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a GDP-hez;  Az Európai Unióban hazánkban legyen a legmagasabb az export GDP-hez mért aránya;  Közép-Európában nálunk legyen egy főre vetítve a legmagasabb a külföldi közvetlen működő tőke aránya. Nemzeti érdekérvényesítés regionális keretben

7 Magyar célkitűzések  Külső:  I. A régió gazdaságának összehangolt fejlődését és versenyképességének növelését ösztönző projektek kidolgozásának támogatása.  II. A nem EU-s országok integrációs törekvéseinek támogatása, a magyar tapasztalatok átadásával.  III. Magyar vízdiplomáciai törekvések segítése.

8 Elvárások vs. Valóság Duna Régió Stratégia létrehozása NEM elve: Nincs új forrás; Nincs új intézmény; Nincs új szabályozás; as ciklus vége Beruházási igények Új hidak? Hajók? Vízi utak? Változás Új lehetőségek a as pénzügyi periódusban

9  Legfőbb kihívások feltérképezése  Régiós kapcsolatrendszer kialakítása  Megszilárdult együttműködések  Tervezett projektek megvalósítása, konkrét eredmények  Hatékony forrás allokáció FelkészülésProjektek „A régió ereje az országok közötti intenzív együttműködésben rejlik.” Cél: as fejlesztési időszak lehetőségeinek hatékony kihasználása első 3 év Eredmény: A régió összehangolt, közös fejlesztése

10 A Duna Régió Stratégia eszköztára Duna Régió Stratégia Európai Területi Együttműkö dési Programok Nemzeti Operatív Programok Twinning tapasztalatcs ere Egyéb források: TAF, START EIB hitelek és szolgáltatások EU központi programok 7 db határ menti BDKP 2 db transznaci onális 4 db interregio nális LIFE+ HORIZON 2020 Gazdasági Vegyes Bizottságok (pl.:HU-MD, HU-HR,HU-BW…) CÉL: Magyar vezetésű és részvételű nemzetközi projektek maximalizálása Central Europe Duna OP

11 A térség transznacionális fejlesztési programjai Central Europe Programme

12 A térség transznacionális fejlesztési programjai South-East Europe

13 PA4 - Vízminőség prioritási terület célkitűzések  Fő célkitűzés: a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése;  Négy fő problémakör: a szerves- és tápanyagszennyezés, a veszélyes anyagok okozta szennyezés, illetve a hidromorfológiai változások okozta elváltozások  Végrehajtás eszközei: pénzügyi programozásban való részvétel, koordináció már meglévő szervezetekkel, projektek ösztönzése, eredmények publikálása Magyar koordináció Szlovák koordináció Hatékony együttműködés

14 PA4 - Vízminőség prioritási terület Eredmények és Jövőkép  Megvalósított tanulmányok :  Tanulmány a pufferzónák helyzetéről;  Tanulmány a kistelepülések hulladékgazdálkodásáról;  Tanulmány a kistelepüléseken használt alternatív szennyvízkezelési és -gyűjtési technikák használatáról;  Tanulmány a szabályozás megfelelő szinten történő kialakításáról a tisztítószerek foszfáttartalmának korlátozására;  Korai vízminőségi riasztó rendszer megvalósíthatósági tanulmány;  Az OP programozásban történő aktív részvétel, ‘ Finanszírozási prioritások’ c. dokumentum jóváhagyása PA4 ICPDR PA5

15 PA4 - Vízminőség prioritási terület Projektek  Hordalék projekt Cél:  Tisza vízgyűjtő projekt Cél:  Early Warning System Cél: Projektek megvalósítása a as pénzügyi periódusban Hordalék egyensúly témakörben nyitott kérdésekre választ adjon a jogszabály alkotóknak és érdekelt szakembereknek, megfelelő alapot biztosítson a további intézkedésekhez óta folyó Tisza vízgyűjtő együttműködés intézményesített megerősítése. A korai előrejelző rendszer célja a folyamatos visszajelzés biztosítása a vizek állapotáról az egész vízgyűjtő területre vonatkozóan.

16 Tisza vízgyűjtő együttműködés Tisza Iroda átadása november 4. Szolnok Előzmények: 2004 Tisza országok szándéknyilatkozata; 2013 Magyar koordináció megerősítése; Az Iroda céljai: Tisza-völgyi vízügyi szakmai együttműködés feltételeinek megvalósítása; A Tisza Csoport munkájának koordinációja; Vízgazdálkodási feladatok összehangolása regionális szinten; Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (TRVT) szakmai és tudományos szempontú támogatása; ICPDR Tisza Csoport megalakulása Forrás: https://www.facebook.com/jnszm/posts/ https://www.facebook.com/jnszm/posts/

17 „Víztöbblet” a régióban  „A májusi szerbiai árvíz nagyobb kárt okozott Szerbiának, mint a ’90-es évek eleji balkáni háború bombázásai, körülbelül 20 évvel vetette vissza Szerbia gazdaságát.”  „1945 előtt a Duna vízszintje Budapesten soha nem haladta meg a nyolc métert, az elmúlt tíz évben ez már négyszer bekövetkezett.”  „60 nap alatt 250 milliméter feletti eső hullott, árvíz, belvíz, talajvíz egyszerre jelentkezik, és a vízelvezető rendszer nem győzi elvinni a vizet.” (HU)  „Az árvíz okozta kár 2 milliárd euróra tehető, többek között 11 ezer lakóház és 355 helyi út teljes felújítása vált szükségessé” (BiH)  „ embert sújtott az árvíz, a teljes kár megegyezik az éves GDP 0,15%-val.” (MD)  „A 13 évvel ezelőtti tiszai árvíz során, a folyó vízszintje 24 óra leforgása alatt hat métert emelkedett, az okozott kár 32 milliárd forint volt.”

18 PA5 - Környezeti kockázatok kezelése prioritási terület Eddigi törekvések:  Az egész Dunára kiterjedő árvízkockázat kezelési tervek megvalósítása – 2015-ben esedékes az Árvízi Irányelvvel összhangban –  Baleseti Kockázati Pontok Adatbázisának frissítése  Felső-Tisza ukrán-magyar árvízvédelmi együttműködés „…kizárólag az összehangolt vízgyűjtő-gazdálkodás, árvízvédelmi tervezés és egyeztetett intézkedések teremthetik meg a magas szintű árvízi biztonság feltételeit.” Új kezdeményezés: Vízügyi képzési együttműködés a Duna Régió Stratégia keretei között

19 PA5 – Környezeti kockázatok kezelése prioritási terület - Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program a Duna Régióra Előzmény:  2013-as extrém árvizek  Magas szintű politikai támogatás Regionális egyetértés: A katasztrófák elkerülésének megfelelő keretet ad

20 Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program Szakmai szempontok:  Az országok szükségleteinek felmérése a medence-szintű árvízvédelem elősegítéséhez;  Duna régió szintű fejlesztési programok kidolgozása és harmonizációja;  Javaslattétel vízgyűjtő- szintű árvízvédelem fejlesztésére és az együttműködés megteremtésére.

21 Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program A felmérés május szeptember: 15 helyszín, 15 szakértői egyeztetés Magyarország, Budapest2013/05/30 Csehország, Prága2013/08/02 Baden-Württemberg, Stuttgart2013/10/10 Bajorország, München2013/10/11 Ausztria, Bécs2013/11/27 Horvátország, Zágráb2014/02/06 Szlovénia, Ljubljana2014/02/06 Szlovákia, Pozsony2014/02/26 Szerbia, Belgrád2014/03/05 Bulgária, Szófia2014/03/17 Ukrajna, Nyíregyháza2014/04/29 Románia, Budapest2014/06/04 Bosznia-Hercegovina, Szarajevó2014/08/19 Montenegró, Podgorica2014/09/03 Moldova, Kisinyov2014/09/24 Több, mint 70 érintett intézmény: DG ENV,DG REGIO, DG ECHO Minisztériumok Vízgazdálkodási hatóságok Előrejelző intézmények Polgári és katasztrófavédelmi szervek ICPDR szakértői csoportjai

22 Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program Tapasztalatok:  a lakosság nagyobb fokú védelmet érez, mint ami a valóságban van;  az árvizek karakterisztikája megváltozott ;  védekezés során a szerencse szerepe kiemelkedő;  A fejlesztéshez szükséges anyagi háttér gyakran hiányzik;  Bilaterális egyezmények sok esetben elavultak;  Jobban koordinált adatcsere elengedhetetlen;

23 Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program Konkrét projekt igények: Előrejelző rendszerek összehangolása Megvalósítás lépései: I. Jelszóval védett Internet alapú adatcsere-felület létrehozása; II. Kutatási Program kidolgozása modellek fejlesztésére; Műtárgyak koordinációja Megvalósítás lépései: I. Műtárgyak működtetési szabályzatának és valósidejű adatainak elérhetővé tétele a nemzeti előrejelző intézmények számára; Közös árvízi kockázati tervek készítése a határt metsző vízfolyásokra Megvalósítás lépései : I. Floord Risk Management Plan végrehajtásához segítség; II. Pilot projektek létrehozása; Operatív árvízvédelmi módszerek harmonizációja Megvalósítás lépései: I. speciális képességek megosztása; Operatív árvízkezelési tervek koordinációja Megvalósítás lépései: I. Árvízkezelési és polgári védelmi tervek koordinációja az elérhető források jobb kihasználása érdekében;

24 Duna Régió Stratégia „….nem egy varázsszer, amely a régió minden problémájára megoldást kínál, ugyanakkor, ha elvárásainkat reálisan fogalmazzuk meg, rengeteg potenciált rejt magában.„

25 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A DUNA RÉGIÓ STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI Joó István miniszteri biztos Duna Régió Stratégia Külgazdasági és Külügyminisztérium Budapest, 2014. november 5."

Hasonló előadás


Google Hirdetések