Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Duna régió stratégia célkitűzései

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Duna régió stratégia célkitűzései"— Előadás másolata:

1 A Duna régió stratégia célkitűzései
Joó István miniszteri biztos Duna Régió Stratégia Külgazdasági és Külügyminisztérium Budapest, november 5.

2 Regionális együttműködés jelentősége
Balti-tengeri Stratégia 2009 Duna Régió Stratégia 2011 Adria-Ión Stratégia 2014

3 „A világ legnemzetközibb folyója”
A soros magyar EU-elnökség egyik kiemelkedő eredményeként, 2011 júniusában végső jóváhagyást kapott az Európai Unió második makro-regionális stratégiája. 9 EU tag: Ausztria Bulgária Csehország Horvátország Magyarország Németország (Bajorország és Baden-Württemberg) Románia Szlovákia Szlovénia 5 EU-n kívüli ország: Bosznia és Hercegovina Montenegró Moldova Szerbia Ukrajna 14 ország 100 millió lakos Az EU területének 1/5 része Potenciális új országok: Macedónia Albánia

4 A Duna régió jellegzetességei
? Kihívás vs. Potenciál Gazdasági, szociális, földrajzi, kulturális sokszínűség Egy főre jutó GDP, 2013-as adatok alapján (USD)

5 Fejlesztéspolitikák összehangolása 4 pillér mentén
A Duna régió összekapcsolása a többi régióval PA 1/a Mobilitás - belvízi hajóutak Ausztria és Románia PA 1/b Mobilitás– vasúti, közúti és légiközlekedés Szerbia és Szlovénia PA 2 Fenntartható energia Csehország és Magyarország PA 3 Kultúra és a turizmus Bulgária és Románia A jólét megteremtése a Duna régióban PA 7 Tudásalapú társadalom Szerbia és Szlovákia PA 8 Versenyképesség Baden-Württemberg és Horvátország PA 9 Emberi erőforrás és képesség Ausztria és Moldova Környezetvédelem a Duna régióban PA 4 Vízminőség Magyarország és Szlovákia PA 5 Környezeti kockázatok Magyarország és Románia PA 6 Biodiverzitás, táj, levegő- és talajminőség Bajorország és Horvátország A Duna régió megerősítése PA 10 Intézményrendszer és intézményi együttműködés Bécs városa (Ausztria) és Szlovénia PA 11 Biztonság Bulgária és Németország

6 Külgazdasági és Külügyminisztérium céljai
Az Európai Unióban hazánkban legyen a legmagasabb az ipar hozzájárulása a GDP-hez; Az Európai Unióban hazánkban legyen a legmagasabb az export GDP-hez mért aránya; Közép-Európában nálunk legyen egy főre vetítve a legmagasabb a külföldi közvetlen működő tőke aránya. Nemzeti érdekérvényesítés regionális keretben

7 Magyar célkitűzések Külső:
I. A régió gazdaságának összehangolt fejlődését és versenyképességének növelését ösztönző projektek kidolgozásának támogatása. II. A nem EU-s országok integrációs törekvéseinek támogatása, a magyar tapasztalatok átadásával. III. Magyar vízdiplomáciai törekvések segítése.

8 Duna Régió Stratégia létrehozása 2011
Elvárások vs. Valóság Új hidak? Hajók? Vízi utak? as ciklus vége Duna Régió Stratégia létrehozása 2011 Beruházási igények 3 NEM elve: Nincs új forrás; Nincs új intézmény; Nincs új szabályozás; Változás Új lehetőségek a as pénzügyi periódusban

9 Eredmény: A régió összehangolt, közös fejlesztése
„A régió ereje az országok közötti intenzív együttműködésben rejlik.” Cél: as fejlesztési időszak lehetőségeinek hatékony kihasználása első 3 év Felkészülés Projektek Legfőbb kihívások feltérképezése Régiós kapcsolatrendszer kialakítása Megszilárdult együttműködések Tervezett projektek megvalósítása, konkrét eredmények Hatékony forrás allokáció Eredmény: A régió összehangolt, közös fejlesztése

10 A Duna Régió Stratégia eszköztára 2014-2020
Európai Területi Együttműködési Programok Nemzeti Operatív Programok Twinning tapasztalatcsere Egyéb források: TAF, START EIB hitelek és szolgáltatások EU központi programok 4 db interregionális LIFE+ 7 db határ menti Central Europe HORIZON 2020 2 db transznacionális Duna OP BDKP Gazdasági Vegyes Bizottságok (pl.:HU-MD, HU-HR,HU-BW…) CÉL: Magyar vezetésű és részvételű nemzetközi projektek maximalizálása

11 A térség transznacionális fejlesztési programjai 2007-2013
Central Europe Programme

12 A térség transznacionális fejlesztési programjai 2007-2013
South-East Europe

13 PA4 - Vízminőség prioritási terület célkitűzések
Fő célkitűzés: a vizek minőségének helyreállítása és megőrzése; Négy fő problémakör: a szerves- és tápanyagszennyezés, a veszélyes anyagok okozta szennyezés, illetve a hidromorfológiai változások okozta elváltozások Végrehajtás eszközei: pénzügyi programozásban való részvétel, koordináció már meglévő szervezetekkel, projektek ösztönzése, eredmények publikálása Magyar koordináció Szlovák koordináció Hatékony együttműködés

14 PA4 - Vízminőség prioritási terület Eredmények és Jövőkép
Megvalósított tanulmányok: Tanulmány a pufferzónák helyzetéről; Tanulmány a kistelepülések hulladékgazdálkodásáról; Tanulmány a kistelepüléseken használt alternatív szennyvízkezelési és -gyűjtési technikák használatáról; Tanulmány a szabályozás megfelelő szinten történő kialakításáról a tisztítószerek foszfáttartalmának korlátozására; Korai vízminőségi riasztó rendszer megvalósíthatósági tanulmány; Az OP programozásban történő aktív részvétel, ‘Finanszírozási prioritások’ c. dokumentum jóváhagyása PA4 ICPDR PA5

15 PA4 - Vízminőség prioritási terület Projektek
Hordalék projekt Cél: Tisza vízgyűjtő projekt Early Warning System Hordalék egyensúly témakörben nyitott kérdésekre választ adjon a jogszabály alkotóknak és érdekelt szakembereknek, megfelelő alapot biztosítson a további intézkedésekhez. Projektek megvalósítása a as pénzügyi periódusban 2004 óta folyó Tisza vízgyűjtő együttműködés intézményesített megerősítése. A korai előrejelző rendszer célja a folyamatos visszajelzés biztosítása a vizek állapotáról az egész vízgyűjtő területre vonatkozóan.

16 Tisza vízgyűjtő együttműködés
Tisza Iroda átadása november 4. Szolnok Előzmények: 2004 Tisza országok szándéknyilatkozata; 2013 Magyar koordináció megerősítése; Az Iroda céljai: Tisza-völgyi vízügyi szakmai együttműködés feltételeinek megvalósítása; A Tisza Csoport munkájának koordinációja; Vízgazdálkodási feladatok összehangolása regionális szinten; Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (TRVT) szakmai és tudományos szempontú támogatása; ICPDR Tisza Csoport megalakulása Forrás: https://www.facebook.com/jnszm/posts/

17 „Víztöbblet” a régióban
„A májusi szerbiai árvíz nagyobb kárt okozott Szerbiának, mint a ’90-es évek eleji balkáni háború bombázásai, körülbelül 20 évvel vetette vissza Szerbia gazdaságát.” „1945 előtt a Duna vízszintje Budapesten soha nem haladta meg a nyolc métert, az elmúlt tíz évben ez már négyszer bekövetkezett.” „60 nap alatt 250 milliméter feletti eső hullott, árvíz, belvíz, talajvíz egyszerre jelentkezik, és a vízelvezető rendszer nem győzi elvinni a vizet.” (HU) „Az árvíz okozta kár 2 milliárd euróra tehető, többek között 11 ezer lakóház és 355 helyi út teljes felújítása vált szükségessé” (BiH) „13 000 embert sújtott az árvíz, a teljes kár megegyezik az éves GDP 0,15%-val.” (MD) „A 13 évvel ezelőtti tiszai árvíz során, a folyó vízszintje 24 óra leforgása alatt hat métert emelkedett, az okozott kár 32 milliárd forint volt.”

18 PA5 - Környezeti kockázatok kezelése prioritási terület
„…kizárólag az összehangolt vízgyűjtő-gazdálkodás, árvízvédelmi tervezés és egyeztetett intézkedések teremthetik meg a magas szintű árvízi biztonság feltételeit.” Eddigi törekvések: Az egész Dunára kiterjedő árvízkockázat kezelési tervek megvalósítása – 2015-ben esedékes az Árvízi Irányelvvel összhangban – Baleseti Kockázati Pontok Adatbázisának frissítése Felső-Tisza ukrán-magyar árvízvédelmi együttműködés Új kezdeményezés: Vízügyi képzési együttműködés a Duna Régió Stratégia keretei között

19 PA5 – Környezeti kockázatok kezelése prioritási terület -
Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program a Duna Régióra Előzmény: 2013-as extrém árvizek Magas szintű politikai támogatás Regionális egyetértés: A katasztrófák elkerülésének megfelelő keretet ad

20 Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program
Szakmai szempontok: Az országok szükségleteinek felmérése a medence-szintű árvízvédelem elősegítéséhez; Duna régió szintű fejlesztési programok kidolgozása és harmonizációja; Javaslattétel vízgyűjtő-szintű árvízvédelem fejlesztésére és az együttműködés megteremtésére.

21 Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program
A felmérés 2013. május szeptember: 15 helyszín, 15 szakértői egyeztetés Magyarország, Budapest 2013/05/30 Csehország, Prága /08/02 Baden-Württemberg, Stuttgart 2013/10/10 Bajorország, München /10/11 Ausztria, Bécs /11/27 Horvátország, Zágráb /02/06 Szlovénia, Ljubljana /02/06 Szlovákia, Pozsony /02/26 Szerbia, Belgrád /03/05 Bulgária, Szófia /03/17 Ukrajna, Nyíregyháza /04/29 Románia, Budapest /06/04 Bosznia-Hercegovina, Szarajevó 2014/08/19 Montenegró, Podgorica /09/03 Moldova, Kisinyov /09/24 Több, mint 70 érintett intézmény: DG ENV,DG REGIO, DG ECHO Minisztériumok Vízgazdálkodási hatóságok Előrejelző intézmények Polgári és katasztrófavédelmi szervek ICPDR szakértői csoportjai

22 Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program
Tapasztalatok: a lakosság nagyobb fokú védelmet érez, mint ami a valóságban van; az árvizek karakterisztikája megváltozott ; védekezés során a szerencse szerepe kiemelkedő; A fejlesztéshez szükséges anyagi háttér gyakran hiányzik; Bilaterális egyezmények sok esetben elavultak; Jobban koordinált adatcsere elengedhetetlen;

23 Operatív Árvízkezelési és Együttműködési Program
Konkrét projekt igények: Előrejelző rendszerek összehangolása Megvalósítás lépései: I. Jelszóval védett Internet alapú adatcsere-felület létrehozása; II. Kutatási Program kidolgozása modellek fejlesztésére; Műtárgyak koordinációja Megvalósítás lépései: I. Műtárgyak működtetési szabályzatának és valósidejű adatainak elérhetővé tétele a nemzeti előrejelző intézmények számára; Közös árvízi kockázati tervek készítése a határt metsző vízfolyásokra Megvalósítás lépései: I. Floord Risk Management Plan végrehajtásához segítség; II. Pilot projektek létrehozása; Operatív árvízvédelmi módszerek harmonizációja Megvalósítás lépései: I. speciális képességek megosztása; Operatív árvízkezelési tervek koordinációja Megvalósítás lépései: I. Árvízkezelési és polgári védelmi tervek koordinációja az elérhető források jobb kihasználása érdekében;

24 Duna Régió Stratégia „….nem egy varázsszer, amely a régió minden problémájára megoldást kínál, ugyanakkor, ha elvárásainkat reálisan fogalmazzuk meg, rengeteg potenciált rejt magában.„

25 Köszönöm a figyelmet! http://dunaregiostrategia.kormany.hu/


Letölteni ppt "A Duna régió stratégia célkitűzései"

Hasonló előadás


Google Hirdetések