Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Intézményi fejlettség a Duna- stratégia makrorégióban Pintér Tibor PhD hallgató SZE, RGDI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Intézményi fejlettség a Duna- stratégia makrorégióban Pintér Tibor PhD hallgató SZE, RGDI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar."— Előadás másolata:

1 Intézményi fejlettség a Duna- stratégia makrorégióban Pintér Tibor PhD hallgató SZE, RGDI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar

2 Makroregionális stratégiák A Balti-stratégia az első Közös kohéziós jellemzők Adminisztratív makrorégiók Funkcionális makrorégiók Csomóponti makrorégiók EU intézményi innovációja: egységes stratégia Intézményi közeledést feltételez

3 A Duna-stratégia felépítése 14 ország, 4 pillér, 11 prioritás 8 EU-tag: Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia 6 EU-n kívüli állam: Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna

4 A régió földrajzi kiterjedése Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/index_en.htmhttp://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/index_en.htm

5 Az intézményi faktorok Douglass C. North szavaival: „az intézmények a társadalmi játékszabályok összessége, formálisabban megfogalmazva olyan, a társadalom által létrehozott, az elvárásaikat tükröző, kényszerítő erővel felruházott szabályozók, amelyek az emberek közti kölcsönhatásokat folyamatosan alakítják.” Mindebbe beletartozhat: jogállamiság elismerése, jogszabályok stabilitása, integrált fenntarthatóság, piacgazdaság szabályainak elismerése, közös normatív alapértékek…

6 Intézményrendszerben bekövetkező változások időtartama Oliver E. Williamson gondolkodási kerete. A társadalmi rétegek mélysége szerint differenciál. A változás állandó jelenség, ütemébe való külső beavatkozás károkat, előre nem látható eseményeket okozhat. A politikai szféra beavatkozási eszközrendszerét az érintett társadalmi szövet mélységének megfelelően kellene megválasztani.

7 A négy alappillér A Duna régió összekapcsolása a többi régióval A környezet védelme a Duna régióban A jólét megteremtése a Duna régióban A Duna régió intézményrendszerének megerősítése

8 A politikai intézményrendszer alakulása a Duna- régió „felzárkózó” részén Forrás: http://www.freedomhouse.org/http://www.freedomhouse.org/

9 A megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználásban Forrás: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home /http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home /

10 Integrált fenntarthatóság néhány mutatója Forrás: a források jegyzékében szereplő adatbázisok

11 A pillérek és Williamson elemzési szintjeinek kapcsolata

12 Ellentmondások, veszélyek Környezeti és szállításfejlesztési célok Biodiverzitás és energiagazdálkodás Tagállamok szembenállása Civilizációs határvonalak „3 nem elve” – érdektelenség veszélye „Zászlóshajó-effektus” Kohézió nélküli régió Gazdasági különbségek Számos EU-s politika érintett – átláthatatlanság

13 Legfontosabb források North D. C. (1990): Institutions, Istitutional Change, and Economic Performance. Cambridge Univesity Press, New York. Williamson O. E. (2000): The New Institutional Economics: Taking Stock, Looking Ahead. Journal of Economic Literature, 38/3. http://www.complementarycurrency.org/ http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/ho me/ http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/ho me/ http://epi.yale.edu/ http://www.freedomhouse.org/ http://hdr.undp.org/en/ http://www.happyplanetindex.org/ http://www.imf.org/external/index.htm

14 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Intézményi fejlettség a Duna- stratégia makrorégióban Pintér Tibor PhD hallgató SZE, RGDI SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések