Intézményi fejlettség a Duna-stratégia makrorégióban

Az előadások a következő témára: "Intézményi fejlettség a Duna-stratégia makrorégióban"— Előadás másolata:

1 Intézményi fejlettség a Duna-stratégia makrorégióban
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar Intézményi fejlettség a Duna-stratégia makrorégióban Pintér Tibor PhD hallgató SZE, RGDI

2 Makroregionális stratégiák
A Balti-stratégia az első Közös kohéziós jellemzők Adminisztratív makrorégiók Funkcionális makrorégiók Csomóponti makrorégiók EU intézményi innovációja: egységes stratégia Intézményi közeledést feltételez

3 A Duna-stratégia felépítése
14 ország, 4 pillér, 11 prioritás 8 EU-tag: Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia 6 EU-n kívüli állam: Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna

4 A régió földrajzi kiterjedése
Forrás:

5 Az intézményi faktorok
Douglass C. North szavaival: „az intézmények a társadalmi játékszabályok összessége, formálisabban megfogalmazva olyan, a társadalom által létrehozott, az elvárásaikat tükröző, kényszerítő erővel felruházott szabályozók, amelyek az emberek közti kölcsönhatásokat folyamatosan alakítják.” Mindebbe beletartozhat: jogállamiság elismerése, jogszabályok stabilitása, integrált fenntarthatóság, piacgazdaság szabályainak elismerése, közös normatív alapértékek…

6 Intézményrendszerben bekövetkező változások időtartama
Oliver E. Williamson gondolkodási kerete. A társadalmi rétegek mélysége szerint differenciál. A változás állandó jelenség, ütemébe való külső beavatkozás károkat, előre nem látható eseményeket okozhat. A politikai szféra beavatkozási eszközrendszerét az érintett társadalmi szövet mélységének megfelelően kellene megválasztani.

7 A négy alappillér A Duna régió összekapcsolása a többi régióval
A környezet védelme a Duna régióban A jólét megteremtése a Duna régióban A Duna régió intézményrendszerének megerősítése

8 Forrás: http://www.freedomhouse.org/
A politikai intézményrendszer alakulása a Duna-régió „felzárkózó” részén Forrás:

9 A megújuló energiaforrások részaránya az energiafelhasználásban

10 Integrált fenntarthatóság néhány mutatója
Forrás: a források jegyzékében szereplő adatbázisok

11 A pillérek és Williamson elemzési szintjeinek kapcsolata

12 Ellentmondások, veszélyek
Környezeti és szállításfejlesztési célok Biodiverzitás és energiagazdálkodás Tagállamok szembenállása Civilizációs határvonalak „3 nem elve” – érdektelenség veszélye „Zászlóshajó-effektus” Kohézió nélküli régió Gazdasági különbségek Számos EU-s politika érintett – átláthatatlanság

13 Legfontosabb források
North D. C. (1990): Institutions, Istitutional Change, and Economic Performance. Cambridge Univesity Press, New York. Williamson O. E. (2000): The New Institutional Economics: Taking Stock, Looking Ahead. Journal of Economic Literature, 38/3.

14 Köszönöm a figyelmet!