Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

SZITANYOMÁS. Szitanyomás Alkalmazási területek A szitanyomás, filmnyomás elsősorban az alábbi nyomathordozókra alkalmazható. Textil: póló, esernyő,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "SZITANYOMÁS. Szitanyomás Alkalmazási területek A szitanyomás, filmnyomás elsősorban az alábbi nyomathordozókra alkalmazható. Textil: póló, esernyő,"— Előadás másolata:

1 SZITANYOMÁS

2

3 Szitanyomás Alkalmazási területek A szitanyomás, filmnyomás elsősorban az alábbi nyomathordozókra alkalmazható. Textil: póló, esernyő, sapka, táska, szatyor, bőrönd, pénztárca stb. Papír: autóillatosító, névkártya, céges papír, meghívó, papírszatyor stb. Műanyag: öntapadós matrica, vonalzó, CD, CD-R, DVD, DVD-R, stb. Fém: előlap. Rövid leírás: A szitanyomó eljárás keretre feszített, finom szövésû szitaszöveten megfelelő eljárással létrehozott sablonon keresztül, festéknyomással végzett nyomtatás. A szitanyomó technikát évszázadokkal ezelőtt keleten a japánok és a kínaiak már alkalmazták. Emberi hajszálból készített szövedék felhasználásával, textíliákat díszítettek. Az eljárást 1930 táján kezdték el újra alkalmazni a művészetekben és az iparban. A nyomósablonokat, vagy szitanyomó formákat keretre kifeszített finomszövésű szitaszövetre kézzel, vagy fotomechanikus eljárással készítik. A szitanyomó keret anyaga fa, vagy fém. A nyomósablon elkészülte után, befogószerkezettel nyomtató asztalba fogják be a nyomtatáshoz. Felhasználási területek Természetesen szitatechnikával is lehetséges többszínű nyomtatás. Ami igazán fontossá tette ezt az eljárást, az a sokoldalú felhasználhatóság, mellyel ideális kiegészítője a többi nyomdai technikának. Lényeges tulajdonsága, eltérően az offszet és a többi eljárástól, a nyomtatott festékréteg vastagsága: a nyomat kiemelkedik a hordozó felületéről. Használható bármilyen festékkel, (speciális, fényvisszaverő, világító), szinte bármilyen anyagú felületre (textil, fém, üveg, kerámia, műanyag, karton, fa, szövet). Szitával megoldható a nyomtatás enyhén görbült felületekre is, - ha nem túl nagy a felületi egyenetlensége -. A különösen vastag festékréteg felhordása lehetővé teszi, hogy akár vékony vonalas rajzot nyomtassunk fehér festékkel fekete alapra, és a nyomat tökéletesen fedő hatású lesz. Ezt az eredményt a többi eljárással nem lehet elérni.

4 A szitanyomás története A szitanyomás feltalálójáról semmit, a nyomtatás kialakulásáról pedig csak keveset tudunk. Annyi azonban megállapítható, hogy Kínában és Japánban már évszázadokkal ezelőtt nyomtattak textíliát sablon felhasználásával. A formát fakeretre feszített emberi hajból, majd később selyemszálból készült szita alkotta a ráragasztott rizspapírból kivágott sablonból. Az így készült formáról kisebb példányszámban többnyire textil-nyomathordozóra nyomtattak. A szitanyomást tehát régi időkben is alkalmazták és felhasználták a művészien festett textíliák előállításához. Ezután az eljárás némileg feledésbe merült, és Európában csak a XIX. században támadt fel újra a textiliparban, ahol is filmnyomtatásnak nevezték el. A lyoni selyemipar alkalmazta elsősorban a filmnyomtatást, vagyis a szitanyomást a selyem nyomtatására, díszítésére. A közelmúlt éveiben a gépesítése és az automatizálás nagymértékben fejlődő eljárássá tette a szitanyomtatást, amely így jogosan került negyedikként a korábban ismert három fő nyomtatási eljárás mellé. A szitanyomásban a nyomóforma, azaz a nyomósablon hordozója egy szövet, ami egy finom szövésű szitaszövet, amelyet feszesen a formakeretre rögzítenek. A szitaszövet nyitott szemrendszerű. A forma nyomatmentes részeit a szitán sablon fedi, azaz be van csukva, hogy a festék ne tudjon áthatolni rajta, míg a nyomatképet hordozó részei nyitottak, így a festék könnyedén átfolyik. A nyomtatás során a festéket egy kissé ferdén elhelyezkedő festéklehúzó kés nyomja dörzsölő-kenő mozgással a szitaszövet nyitott részén keresztül a nyomtatandó anyagra. Szitanyomással elsősorban olyan nyomatokat lehet előállítani, amelyek a többi eljárással csak nehezen vagy egyáltalán nem állíthatók elő. E nyomtatással lehetséges egy- és többszínű plakátok, feliratok előállítása különböző anyagokra, akár világító festékekkel is. Közlekedési jelzőlámpák, rádió- és műszerskálák, óraszámlapok, tapéták, valamint vakírás nyomtatására sem jelent nehézséget. A textiliparban fény- és mosásálló dekorációs ruhaanyagokat, valamint sálakat, terítőket nyomtatnak.

5 Ugyanígy alkalmazzák az eljárást üvegpalackok, poharak feliratozására is. Mivel az eljárás nem helyhez kötött, felhasználható ládák, csomagolások, kirakatüvegek, szállító gépkocsik feliratozására is. A különösen vastag festékréteg felhordása teszi lehetővé, hogy vékony vonalas rajzot nyomtassanak fehér festékkel fekete papírra, és a nyomat, egyetlen nyomtatási művelet útján is teljesen fedőhatású lesz, ami a többi nyomtatási eljárással nem megoldható. A nyomatkép plasztikus hatású, így a szitanyomtatást a könyvkötészetben vászon és műanyag borítású könyvtáblák nyomtatására is alkalmazzák. Sok más területen is alkalmazható a szitanyomtatás, így pl. különböző készülékek gyengeáramú áramköri elemeit összekötő vezetékek nyomtatása elektromosan vezető festékkel, nyomtatott áramkörök előállítása rezezett felületű műanyag lemezen vagy előrajzolása, hűtőrendszerek csőkígyójának előállítása alumíniumlemezre való nyomtatással stb. Kisebb példányszámok ( példány) nyomtatása különböző anyagokra szitanyomással gazdaságos. A gyorsjáratú szitanyomógépekkel azonban többi nyomtatási eljáráshoz hasonlóan csak a nagy példányszámok nyomtatása gazdaságos. A szitanyomtatási eljárás célja nem más nyomtatási eljárások kiszorítása, hanem hézagpótló feladat betöltése és a kisebb, valamint egészen kicsi példányszámok előállítási költségeinek csökkentése. Figyelemreméltó még a nyomóforma elkészítéséhez és a nyomtatáshoz szükséges viszonylag rövid idő. A szitanyomtatás hátránya a nyomat viszonylag hosszú száradási ideje. A vastag festékréteg következtében a friss nyomatok nem rakhatók egymásra. Ennek következménye a viszonylag nagyobb helyigény a nyomatok szárításához. A gyorsan száradó festékekkel azonban a száradási idő lényegesen lerövidíthető. (Bartha Tamás: Nyomdai enciklopédia II.)

6

7

8

9

10

11

12

13

14 TAMPONNYOMÁS

15

16 Tamponnyomás A tamponnyomás története Az, hogy ki találta fel ezt a nyomási eljárást, ki volt az első tamponnyomó, valószínűleg örökre titok marad. A gyökerek minden esetre az óra- és kerámiaiparban keresendők. A tamponnyomás közvetlen elődje a svájci óraiparban ismert és korábban alkalmazott ún. “decalcier” eljárás, melynek során egy zselatintamponnal vitték fel az óraszámlapra a számokat. A hatvanas évek végén fedezték fel a tamponnyomást más iparágak számára is, és a szilikontampon bevezetésével valamint az újonnan kifejlesztett gépekkel az eljárás új életre kelt. A tamponnyomás alkaklmazása Tamponnyomást akkor alkalmazunk, ha a nyomtatandó tárgy túlságosan apró, illetve a felülete erősen görbült (például toll, öngyújtó, pendrive-ok, stb.). Alkalmazható szinte bármilyen anyagra (műanyagok, fém, fa, bőr és műbőr, papír). Egy olyan nyomási eljárás, mely az elmúlt 20 évben viharos fejlődésen ment át. Döntő módon hozzájárult a sikerhez az a tény, hogy megkezdődött a szilikonkaucsuknak, mint nyomtatóközegnek (tamponnak) az alkalmazása, hiszen ez az anyag könnyen és optimálisan alakítható. Festéktaszító, ezáltal kiváló festékátadást biztosít. A tampon egy sima felületű, puha, tömörgumiból kialakított lapított félgömb-szerű fej. A tamponok rugalmassága és formája sokféle lehet. Ez a fej végzi a nyomtatást, oly módon, hogy a felfestékezett kliséről felveszi a festéket, majd rányomja a tárgy felületére. A klisé egy lemez, amely többrétegű, speciális fémötvözetből készül, UV fényre reagáló réteggel a felszínén. Nagyobb példányszámú nyomtatás esetén savval maratott lemezt alkalmazunk. Technológiai leírás A klisé működése tulajdonképpen egy klasszikus sokszorosító grafikai eljárás, a mélynyomtatás elvével azonos: a festék a lemez mélyedéseiben ül meg. A különbség csak abban áll, hogy a tampon közvetíti a festéket. Ezzel elérve a nem síkba történő nyomtatást. Ezen nyomdai eljárással is lehetséges négyszínes nyomat előállítása. A nyomtatás megkezdése előtt a tárgy megfelelő pozícionálásáról és esetleges felületkezeléséről kell gondoskodnunk. A tárgyak alakjának változatossága miatt a pozícionálás leginkább célravezető módja, hogy a nyomtatandó tárgy felületéről egy negatív formát készítünk, majd rögzítjük a tamponnyomó gép asztalán (ezt nevezzük beállásnak). Ezzel a megoldással érhető el a legegyszerűbben a megnyomott tárgy gyors lecserélése egy nyomatlanra, a beállított pozíció megtartásával. A nyomtatás után ha a tárgy anyaga megkívánja, a felületet utókezelni kell.

17 A tamponnyomás vázlata

18 TRANSZFER NYOMTATÁS

19

20 Transzfernyomás Transzfernyomás alkalmazása Vannak olyan esetek amikor semmilyen más technológia nem adja azt az eredményt, mint a transzfernyomás. Normál, durva és nehezen emblémázható felületekre ajánlott ragyogó nyomatot adó technológia. pl.: egérpad, póló, baseball sapka, táska, munkaruha, szatyor, bőrönd, pénztárca, dzseki, esőkabát, kendő, nyakkendő, stb. Transzfernyomás szitanyomás technológiával Ebben a technológiában a nyomtatást szitatechnikával végezzük, indirekt módon. Ez azt jelenti, hogy a nyomtatandó anyagra nem közvetlenül nyomtatunk. Egy fázis közbeiktatásával két lépcsőssé tesszük a folyamatot. Direktnyomtatásnak azt nevezzük, ha a termékre közvetlenül szitázunk. Bizonyos esetekben ez a módszer általában a termék jellemzői miatt, nem vezet el a kívánt eredményhez, vagy egyáltalán nem lehetséges. Ilyen esetekben transzfer indirekt technikát alkalmazunk. Lényegében matricát hozunk létre úgy, hogy a grafikát speciális papírra szitázzuk. Az igy előállított transzfermatricát rávasaljuk a termékre. Hidegen és forrón lehúzható transzfer Két alapvető transzfernyomást alkalmazhatunk. A hidegen és a forrón lehúzhatót és az úgynevezett Hot Split eljárást. A hidegen lehúzható azt jelenti, hogy meg kell várni amig a nyomat majdnem teljes kihül, ezután húzható le a papír A Hot Split pedig azt jelenti, hogy a textilre felvasalt transzfert a hőpréss felnyitása után azonnal le kell húzni. Ezzel a technikával azt érjük el, hogy vékonyabb festékréteg kerül az anyagra, és a nyomat tapintása finom lesz. A textilszálak lelapulnak, mosás után sem szöszösödik a nyomat.

21 A hidegen lehúzható transzfer jellemzői: Élénk színek. Nagyon jó felbontás. 89 lpi Rugalmas alkalmazhatóság. Kicsit merev felület. Hot split transzfer jellemzői: Direktnyomásszerű, kellemes viselet. Vékony matt réteg. Korlátozott felhasználás. Kevésbé élénk színek Transzfernyomás digitális technológiával Előállítható a transzfermatrica digitálisan, oldószeres, inkjet és szublimációs festékkel. Az első két a megoldást egyedi vagy alacsony példányszámú nyomatok esetében kell alkalmazzuk első sorban. A szublimációs transzfernyomás alkalmazása elterjedt a zászókészítők és a sportruha készítők és gyártok körében. Digitális transzfernyomás sal a legaprólékosabb grafikák ragyogó színekben nagy felbontásban jeleníthetők meg.

22


Letölteni ppt "SZITANYOMÁS. Szitanyomás Alkalmazási területek A szitanyomás, filmnyomás elsősorban az alábbi nyomathordozókra alkalmazható. Textil: póló, esernyő,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések