Környezetjog és környezetvédelmi szakigazgatás

Az előadások a következő témára: "Környezetjog és környezetvédelmi szakigazgatás"— Előadás másolata:

1 Környezetjog és környezetvédelmi szakigazgatás

2 A jog szerepe a természet és a környezet védelmében
Sokáig legyőzendő ellenfélnek tekintették a természetet. Ipari forradalmak - változás a megítélésében Szankciók az szennyezőkkel szemben - de még nem a környezet védelme érdekében. (1700-as évek, London)

3 Kétféle jogi szabályozás
Másodlagos szabályozás: nem önálló jogszabályban. Nincs egységes szemlélet a szabályozásban. Nem a védelem a szabályozás tárgya. Elsődleges: általában önálló jogszabály. Egységes szemlélet, tárgy a védelem.

4 A szabályozási filozófia
Hagyományos (emberközpontú) szabályozás. alapja a pillanatnyi kihívásra adott gyors jogi válasz. célja a jelen nemzedék problémáinak a megoldása. jellemzően nem figyel a jövőre.

5 Jövő generáció védelmét szolgáló szabályozás:
nem a pillanatnyi helyzetet igyekszik orvosolni. célja a jövő generáció szükségleteinek kielégítése. Természet, egyes környezeti elemek védelmét szolgáló közvetlen szabályozás.

6 Környezetjog A környezeti elemek, rendszerek, a környezet mint egész meghatározására, fenntartására és kezelésére, a környezeti ártalmak megelőzésére, illetve csökkentésére hivatott jogi normákat rendszerezi. A környezetjog másrészt magában foglalja a tág értelemben felfogott (természetes, illetve művi) környezet valamennyi elemét egyként, illetve külön-külön érintő anyagi jogi, valamint a vonatkozó szervezeti-eljárásjogi jogszabályösszességet.

7 A környezetjog struktúrája
Nemzetközi jogi rész: Jelentősége elsősorban az EU szabályoknak és a multilaterális nemzetközi egyezményeknek van. EU: kb 400 közösségi jogszabály foglalkozik a környezettel, második legnagyobb szabálytömeg az agrárjog után.

8 Az EU VI. környezetvédelmi programja (2002-2010)
Négy terület, ahol fejlődésre van szükség: Klímaváltozás (Kiotói Egyezmény) Természet, biológiai sokféleség (megőrzés) Környezet és egészség, életminőség Természeti erőforrások (fenntartható hasznosítás) és hulladékkezelés

9 EU szabályozás Rendeleti vagy irányelvi szintű.
Horizontális szabályok: a környezetvédelmet teljeskörűen átfogó, általános környezetvédelmi és szabályozási kérdésekkel foglalkoznak. (országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálata, környezeti információkhoz való hozzáférés, információs és megfigyelő hálózat, öko-címkézés, környezetvédelmi teljesítményértékelés, stb.)

10 Levegőtisztasági és hulladékgazdálkodási szabályok (jogharmonizáció rendben, néhány területen derogáció) (benzin ólomtisztaságának szabályozása, diesel járművek kibocsátása, levegőtisztaság, levegővédelem, mérőhálózatok, ipari üzemek levegőszennyezése elleni küzdelem, veszélyes hulladékok égetése,CO2 és egyéb üvegházhatású gázok kibocsátásának megfigyelőrendszere és mérése, stb.)

11 Hulladékgazdálkodási szabályok
egyrészt liberalizálódik a mozgása a tagállamok között (áru), másrészt az EU-n kívülre veszélyes hulladékot nem lehet szállítani. Legkiterjedtebb szabályozás az EU-n belül. Derogáció (átmeneti mentesség) (hulladékképződés megelőzése, hasznosítás, újrahasználat, ártalmatlanítás, hulladékkezelés- lerakás, égetés, szállítás, stb)

12 Vízminőségvédelem: Természetvédelem:
(vízgyűjtő-gazdálkodás, vízminőségi határértékek) Természetvédelem: legtöbb rendelet ezen a téren, 2 irányelv (madarak védelme, természetes élőhelyek - Habitat)

13 Ipari szennyezés (IPPC irányelv: a tevékenységükkel a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari és mezőgazdasági cégek kibocsátásainak megelőzését, csökkentését és ellenőrzését szabályozza. A hatálya alá tartozó létesítmények környezeti tevékenységének szabályozására az illetékes hatóságoknak (Magyarországon a területileg illetékes Környezetvédelmi Felügyelőségeknek) integrált engedélyt (magyar neve: egységes környezethasználati engedély) kell kiadnia.

14 Vegyi anyagok, GMO: a vegyi anyagok termelési adatainak szolgáltatása, az állatkísérletekkel összefüggő engedélyezések és nyilvántartások végzése-vezetése, az azbeszt kibocsátás ellenőrzése, a kiemelten veszélyes anyagok külkereskedelmi engedélyezése és a vonatkozó információszolgáltatás, végül a genetikailag módosított szervezetekkel (GMM és GMO) összefüggő védelem biztosítása a közösségi jog szerint tagállami feladat.

15 Nukleáris anyagok, reaktorok, energiatermelés szabályozása.
Zaj és rezgés elleni védelem (kb 15 irányelv) még gyerekcipőben jár...

16 Az EU szabályozás átvétele
Valamennyi EU-s irányelvnek megtörtént a magyar jogszabályi átvétele.

17 Átmeneti mentességek Magyarország számára
Csomagolási hulladékok: december 31-ig mentességet kaptunk az összes csomagolási hulladék legalább 50 százalékos hasznosítása, illetve az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább 15 százalékos újrafeldolgozásának követelménye alól. Az átmeneti időszak elsősorban a lakossági szelektív hulladékgyűjtés megszervezéséhez szükséges.

18 Veszélyes hulladékok égetése: Egyes hazai berendezéseknél az EU-követelmények - a technológiák korszerűtlen színvonala, a füstgáz tisztításának és az égetési technológia folyamatos ellenőrzésének hiányosságai miatt - csak korszerűsítéssel vagy teljes kicseréléssel teljesíthetők. Erre kaptunk június 30-áig tartó átmeneti mentességet.

19 Települési szennyvíz elvezetése és tisztítása: A szervesanyag-felhalmozódás következményei (pl. algásodás) miatt veszélyeztetett területek december 31-ig, a 15 ezer lakosú agglomerációkat illetően december 31-ig, a kétezer és 15 ezer közötti lélekszámú agglomerációkat illetően december 31-ig, illetve a négyezer vagy annál nagyobb lakos-egyenértéknek megfelelő kibocsátású, meghatározott üzemekkel kapcsolatos követelmények tekintetében december 31-ig kaptunk átmeneti mentességet.

20 A nagy tüzelőberendezések légszennyezőanyag-kibocsátásának korlátozása: Meghatározott berendezéseknél december 31-ig terjedő átmeneti időszak áll rendelkezésre a technológia fejlesztésére mind az energiaipari, mind az energiaiparhoz nem kapcsolódó szektorban (pl. cukorgyárak).

21 A környezetjog magyar szabályozása
Alkotmány: jog az egészséges környezethez. elidegeníthetetlen emberi jog és egyben állami feladat is! 1995. évi LIII törvény a környezet védelmének általános szabályairól= kerettörvény. 1996. évi LIII törvény a természet védelméről = részletesen szabályozó tv. Hulladéktörvény: nagyon sok felhatalmazás, rengeteg jogszabály

22 A környezetvédelem alapelvei
Elővigyázatosság, megelőzés és helyreállítás: Leghatékonyabb megoldás- elérhető legjobb technika Felelősség Együttműködés Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

23 A környezetvédelem eszközrendszere
Közgazdasági eszközök: versenysemlegesség és hatékonyság követelmény. A környezetvédelmi törvény díjcentrikus környezetterhelési díj vízre, levegőre, talajra (2004. jan.1):elméleti alapja a „szennyező fizet” elv, valójában adóként működik igénybevételi járulék: gyakorlatilag nincs - a bányajáradék hasonló hozzá)

24 Termékdíj: 1992 óta létezik (üzemanyag, kenőolaj, csomagolóeszközök, hűtőközeg, reklámhordozók, stb). Olyan termékek forgalmazása után kell fizetni, amelyek a környezetre különös kockázatot jelentenek. Ez is adóként viselkedik.

25 Betétdíj: nincs még meg a jogi háttér, gyakorlatilag nem működik.
A díjak mértéke a környezethasználót a környezet igénybevételének csökkentésére kell, hogy ösztönözze.

26 Közigazgatási eszközök:
Megelőzést szolgáló eszközök, egyben eljárások (5 féle). engedélyezés környezetvédelmi teljesítményértékelés anyagok, termékek, technológiák környezetvédelmi minősítése környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi felülvizsgálat

27 Az igazgatási szervezet felépítése
Miniszter (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) irányítja: törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt környezetvédelmi tevékenységeket, a nemzetközi szerződésekből adódó környezetvédelmi feladatok végrehajtását, a feladat- és hatáskörébe tartozó környezetvédelmi igazgatást;

28 elemzi és értékeli: a környezet állapotát és védelmének helyzetét,
a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a környezet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait, a környezeti veszélyhelyzet kialakulásának megelőzését, valamint a környezeti veszély- és katasztrófahelyzet elhárítását szolgáló környezetvédelmi szakmai tevékenységeket az illetékes szervekkel együttműködve;

29 Az elvégzett értékelés tapasztalatai alapján kidolgozza, és a Kormány elé terjeszti a Programtervezetet. Közreműködik a természeti erőforrások felhasználására vonatkozó szakmapolitikai koncepciók kialakításában; Közreműködik a környezetvédelmi szakképesítési rendszer kialakításában és működtetésében.

30 Tanácsadó, állásfoglalást készítő szerv az - legfeljebb 22 tagú - Országos Környezetvédelmi Tanács.
A Tanács az Országgyűlés vagy a Kormány hatáskörébe tartozó döntésekkel kapcsolatos állásfoglalásait a Kormány elé terjeszti.

31 A Tanácsban egyenlő arányban vesznek részt
a környezetvédelmi céllal bejegyzett társadalmi szervezetek, valamint a szakmai és gazdasági érdekképviseleti szervek a maguk által meghatározott módon választott, a tudományos élet, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által e tisztségre megbízott képviselői.

32 Területi szervek (2005 jan 1-től)
Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek (KÖTEVIFE) hatósági jogkörrel rendelkeznek. Elsőfokú hatóság és szakhatóság. Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok Nemzeti Park igazgatóságok

33 Helyi önkormányzat: polgármester és jegyző járhat el hatósági jogkörrel.
pl. jegyző: zajkibocsátási határértéket állapít meg, zajbírságot szab ki, elhagyott hulladék elszállítására és ártalmatlanítására kötelezi a hulladék, vagy az ingatlan tulajdonosát, hulladékbírságot szab ki, stb..

34 A környezethasználati engedélyezési eljárás
Az engedélyezési eljárás kérelemre indul, kivéve, ha a tevékenység környezeti hatásvizsgálat köteles. A hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében az eljárást a felügyelőség a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően hivatalból indítja meg.

35 Az eljárásba minden esetben be kell vonni:
az illetékes nemzeti parkigazgatóságot és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) megyei intézetét.

36 Esetlegesen bevonandó szakhatóságok:
települési ök jegyzője, erdészeti szolgálat illetékes igazgatósága, helyi növény- és talajvédelmi szolgálat, illetékes körzeti földhivatal, Magyar Geológiai Szolgálat, illetékes vízügyi igazgatóság, illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság,kiemelt építésügyi hatóság, stb, stb, stb....

37 Biztosítani kell a társadalmi részvételt, azaz:
kérelmet el kell küldeni az illetékes települési ök jegyzőjének, a szomszédos ök-k jegyzőjét értesíteni kell engedélyt, az eljárás megindításáról szóló határozatot elküldeni a jegyzőknek A jegyzők a kézhezvételt követő 5 napon belül hirdetményben 15 napig közzéteszik.

38 A hirdetménynek tartalmaznia kell:
a telepítés helyét, a tevékenység rövid leírását, a kérelem hol és mikor tekinthető meg, felhívást az észrevételezési jogra.

39 A környezetvédelmi engedély
A környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább 5 évre adható meg. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje 90 nap,amely egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. A környezethasználati engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente - a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint - felül kell vizsgálni.

40 Az engedély nélkül folytatott tevékenységet a felügyelőség:
korlátozhatja, felfüggesztheti megtilthatja . Plusz: környezetvédelmi bírságot szab ki arra az időre, amíg a tevékenység engedély nélkül zajlott.

41 A környezetvédelmi felelősség
Eszközök a felelősség érvényesítésében: közigazgatási büntetőjogi polgári jogi

42 Közigazgatási eszközök
Környezetvédelmi bírságok: objektív alapú, nincs szükség szándékosságra, vagy gondatlanságra. Csak az eredmény számít - pl. határérték átlépése, előírás megszegése. Arányos legyen az okozott kárral. Nem mentesít egyéb felelősség alól. Több típusuk van ( csatornabírság, levegővédelmi bírság, stb..) Lehet tevékenységhez kötődő, vagy mulasztáshoz kapcsolódó is.

43 Speciális bírság az engedély nélküli tevékenységhez kapcsolódó környezetvédelmi bírság: mértéke napi Ft/nap. Engedélytől eltérés: Ft bírság + max. hat hónapos határidő az engedélyben foglaltak teljes betartására és intézkedési terv. Adatszolgáltatási kötelezettség megszegése: napi Ft a mulasztás bepótlásáig.

44 Végrehajtási bírság: Segítségével kikényszeríteni próbálja a hatóság a teljesítést. pl. tájrendezést írtak elő határidőre, ha nincs teljesítés max Ft/nap bírság és ismételten is kiszabható. Elvégezhető az illető költségére is.

45 Szabálysértési bírság: Csak szándékos, vagy gondatlan elkövetés esetén szabható ki, ha a felelősségre vonás feltételei fennállnak. Környezetvédelmi szabálysértés: Ft

46 Büntetőjogi eszközök Környezetkárosítás: elég elvont meghatározás, nem kell, hogy eredmény bekövetkezzen, elég az alkalmasság és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, de lehet öt év is (jelentős károsítása a környezetnek, vagy valamely elemének).

47 Természetkárosítás: aki nemzetközi szerződés hatálya alá tartozó, vagy fokozottan védetté nyilvánított élő szervezetet, élő szervezet bármely fejlődési alakjában vagy szakaszában lévő egyedét, fajok kereszteződéseként létrejött élő szervezetet, élő szervezet származékát jogellenesen megszerez, tart, forgalomba hoz, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, azzal kereskedik, vagy azt elpusztítja

48 vagy védett természeti területet, élő szervezetek életközösségét, barlangot jogellenesen jelentős mértékben megváltoztat, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Elmehet öt évig, ha tömeges pusztulást, helyrehozhatatlan károsodást, vagy megsemmisülést eredményez.

49 Környezetre veszélyes hulladék jogellenes elhelyezése: vonatkozik a szállításra, gyűjtésre, tárolásra, kezelésre is! Engedély nélkül, vagy kötelezettség megszegésével, és alkalmas arra, hogy emberi egészséget, állatokat, növényeket veszélyeztessen, vizet stb szennyezzen: 5 év, ha gondatlan, akkor 2 év.

50 Polgári jogi eszközök Kárfelelősség. a fokozott veszéllyel járó tevékenységekre vonatkozó szabály szerint = nehezebb a kimentés (akkor, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.) Kell keresetindító, ez lehet akár a miniszter is. A A jogsértő tev-t folytató jogutódja is felelősségre vonható!