Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A 2014-2020-as időszak Operatív Programjainak kapcsolódása a vidéki térségekhez Lantos Gergely osztályvezető 2015. március 25. Felsőlajos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A 2014-2020-as időszak Operatív Programjainak kapcsolódása a vidéki térségekhez Lantos Gergely osztályvezető 2015. március 25. Felsőlajos."— Előadás másolata:

1 A as időszak Operatív Programjainak kapcsolódása a vidéki térségekhez Lantos Gergely osztályvezető március 25. Felsőlajos

2 A TOP fejlesztéspolitikai céljai : 1/ Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása: - helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése a beruházások és befektetések növelésére, a munkahelyek elérhetőségének javítására, -helyi szolgáltatások biztosítása a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás segítésére, -turisztikai vonzerőkben rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás növekedése érdekében 2/Vállalkozásbarát és népességmegtartó településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása: - város- és településfejlesztés a gazdasági funkciók erősítésére, a beruházások és befektetések növelésére és a népesség megtartására, fenntartható városi közlekedésfejlesztés a települési környezet minőségének javítására és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében, - az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében, - a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében, - helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére.

3 TOP beavatkozások a kiegyensúlyozott térszerkezet elérése érdekében: integrált területi programok alapján támogatás nyújtása a kevésbé fejlett régiókban társadalmi-gazdasági szempontból komplex programmal fejlesztendő vidéki térségekben komplementer és szinergikus fejlesztések biztosítása a város-vidék kapcsolatrendszer és együttműködések erősítésével a helyi gazdaság fejlesztésének elősegítése városokban kísérleti jelleggel közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák (HFS) tervezése és végrehajtása szakmai szempontok alapján kiválasztott városi helyi akciócsoportokkal, közösségi és kulturális, valamint gazdaságfejlesztési tartalommal.

4 1./ Helyi gazdasági infrastruktúra (üzleti infrastruktúra és kapcsolódó szolgáltatások) fejlesztése A beavatkozás fontos területét képezik az üzleti infrastrukturális beruházások kihasználtságát biztosító, a befektetés és beruházás ösztönző akciók A térségben működő vállalkozások együttműködését, piacra jutását segítő, az önkormányzatok által szervezett, koordinált helyi szolgáltatások A települési önkormányzatok saját közétkeztetési feladatai ellátásának helyi alapanyagokra alapozott továbbfejlesztéséhez szükséges infrastruktúra és eszközök fejlesztése. Főbb célcsoportok: A város-vidéki kapcsolatok erősítését szolgáló és a helyi fejlesztési stratégiához illeszkedő város-vidék komplex projektek esetében a HACS-ok területén működő vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek, illetve a fenti szervezetek által alkotott konzorciumok.

5 2/ Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés A turizmus területén megfogalmazott célok teljesítéséhez több operatív program (TOP, GINOP, VP) is hozzájárul különböző eszközökkel. A TOP alapvetően az alábbi specifikus célok eléréséhez járul hozzá: térségi, helyi jelentőségű kulturális és természeti örökség turisztikai hasznosítása, a kihasználatlan turisztikai kínálat hozzáférhetőségének javítása térségi jelentőségű turisztikai attrakciófejlesztések megvalósítása Főbb kedvezményezettek: helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, egyházak.

6 3/ Vállalkozói tevékenységek ösztönzése és a népesség megtartása településfejlesztési beavatkozásokkal Az intézkedés keretében tervezett tevékenységek az alábbi beavatkozási területen valósulnak meg: I.Gazdaságélénkítő településfejlesztés, gazdasági, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet és vonzó környezet kialakítása; II. Települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések III. Szemléletformáló akciók A fejlesztési cél elérése érdekében olyan projektek kaphatnak támogatást, melyek hozzájárulnak a városi közterületek környezettudatos, család- és klímabarát megújításához (a „slow city ~ lassú város” megközelítéssel összhangban). Ilyen fejlesztések lehetnek például a családok és fiatalok szabadidő hasznos eltöltését segítő rekreációs övezetek, városi közösségi kertek, közösségi terek kialakítása.

7 4/ A települési önkormányzatok energiahatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése az önkormányzati intézmények energiahatékonyság központú rehabilitációja (pl. elavult kazánházak felújítása, hőtermelők cseréje korszerű berendezésekre) az önkormányzati infrastruktúra épületenergetikai beavatkozásaira épülő megújuló energiaforrások alkalmazása (pl. világítási rendszerek korszerűsítése, hőtechnikai adottságok javítása, napelemek, napkollektorok alkalmazása) a CO 2 kibocsátás mérséklésének elősegítése megújuló energiát hasznosító energiahatékony rendszerek támogatásával

8 5/ Társadalmi kohéziót célzó helyi programok megvalósítása Az intézkedés célja a TOP ERFA forrásból megvalósuló beavatkozásaival összhangban, azt kiegészítve a TOP célkitűzéseket segítő, közösségi, társadalmi bevonást megvalósító tevékenységek megvalósítása: Helyi közösséget és identitást erősítő akciók (pl. közösségi programok, szabadidős programok, partnertalálkozók, szemléletformálás, kulturális és természeti örökséggel kapcsolatos helyi programok, hagyományőrzés, néprajzi oktatás, stb.) Helyi partnerségi együttműködések szervezése, erősítése (pl. a helyi érdekek érvényesítését és szükségletek kielégítését célzó civil szerveződések elősegítése, a helyi szükségletek alapján, aktuális témákban participatív tervezési gyakorlatok kezdeményezése stb.)

9 6 /a Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) A foglalkoztatási együttműködés (paktum) a térségi szereplők szerződésben rögzített összefogása. A partnerség lényege, hogy a polgármesterek, munkaügyi szakemberek, vállalkozók, civilek, illetve a képzőintézmények vezetői együtt gondolkodnak és dolgoznak a térség foglalkoztatási problémáinak megoldásán. Stratégiát alkotnak, s ennek mentén különböző helyi programokat valósítanak meg. A foglalkoztatási együttműködések (paktumok) legfőbb célja az, hogy a munkahelyteremtő helyi gazdaságfejlesztés, a felnőttképzés és a szakképzés, valamint a munkaerő-közvetítés rendszerének szinergiáját erősítve összekapcsolják a helyi kezdeményezéseket.

10 6/b Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) Az intézkedés három komponenssel működik: - Megyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések - Helyi foglalkoztatási együttműködések - Gyermekellátási szolgáltatások munkavállalóinak foglalkoztatási és képzési támogatása Főbb kedvezményezettek: helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások, civil szervezetek, megyei kormányhivatalok munkaügyi központja, képző intézmények.

11 7/ Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) A prioritástengely kialakításának elsődleges indoka, hogy az Európai Bizottság közösségvezérelt helyi fejlesztésekről (angol rövidítéssel CLLD /Community-led Local Development) kísérleti jelleggel, integrált és programalapú fejlesztések megvalósítását tegye lehetővé városi szinten. A helyi fejlesztési programokat megvalósító városi helyi akciócsoportok (HACS – CLLD szervezetek) fontos terepei lehetnek a városok kulturális és közösségi élete megújításának, továbbá a közösségi alapú gazdaságfejlesztési módszertanok kialakításának és elterjesztésének. Az a cél, hogy kísérleti jelleggel a jogosult városokban a helyi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások és önkormányzatok együttműködésével integrált, közösségfejlesztést és helyi identitástudatot elősegítő, elsődlegesen kulturális és közösségi tartalmú, a helyi gazdaságfejlesztést támogató stratégiák készüljenek.

12 A vidéki területeket érintő, GINOP-ban megjelenő tematikus célkitűzés 1. prioritás: kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása – a vidéki területek mezőgazdasági és erdészeti vállalkozóinak támogatása 3. prioritás: infokommunikációs fejlesztések – többek között a vidéki területeken 5. prioritás: foglalkoztatás – társadalmi célú vállalkozások ösztönzése fenntartható üzleti modellek kialakításával 7. prioritás: turizmus – a vidéki térségek környezeti értékeinek és épített, kulturális örökségének, közjóléti potenciáljának és környezeti szolgáltatásainak közösségi célra történő hasznosítása és megőrzése 8. prioritás: pénzügyi eszközök– saját energiaigényük kielégítésére szolgáló megújuló energia beruházást végző gazdasági társaságok (kkv) 12

13 1. prioritási tengely – a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása intézkedés: nemzeti turisztikai marketing és keresletösztönző program MT Zrt-n mint kedvezményezetten keresztül történő finanszírozás – a kínálat piacra juttatása, promóció, tudásmegosztás, szakmai képzések, koordinált, országos szintű együttműködés egy adott termékhez köthető klaszter KKV-i között, az alulról jövő kezdeményezések KKV-ken keresztüli megvalósítása. 13

14 3. prioritási tengely – infokommunikációs fejlesztések intézkedés: digitális közösségi hozzáférés erősítése A vidéki lakosság digitális jártasságának növelése, internet elérés biztosítása – infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés az IKT hozzáférési pontok hálózatában, eszközpark korszerűsítése, új hozzáférési pontok fejlesztése – előnyben a minél nagyobb számú és minél szélesebb népcsoportot vidéki térségekben elérő projektek 14

15 5. prioritási tengely – foglalkoztatás intézkedés: álláskeresők és inaktívak foglalkoztatáshoz való hozzáférése A társadalmi célú vállalkozások ösztönzése és támogatása, új vállalkozások létrehozása, már meglévő vállalkozások dinamizálása és stabilizálása, tartós foglalkoztatási lehetőségek létrehozása. Támogathatóak a társadalmi célú vállalkozások üzleti modelljeinek fejlesztése, tanácsadás, szervezetfejlesztés, képzés, szakmai támogatás – vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatásokon keresztül.

16 7. prioritási tengely – turizmus intézkedés: a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése A fejlesztések a kulturális és természeti örökséghelyszínek gazdasági fenntarthatóságát célozza: fenntartható turisztikai termékek, hálózatos fejlesztések, tematikus utak támogatása (beavatkozásonként vagy kulturális helyszínenként nem haladhatja meg az 5 M Euro-t), a turisztikai kínálat diverzifikációja, a környezetükbe integrálódó elemek – kapcsolódó szolgáltatásokkal, gyógyhelyek fejlesztése, gyógydesztinációk kialakítása az épített környezet infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül 16

17 8. prioritási tengely – pénzügyi eszközök intézkedés: megújuló energia és energiahatékonyság támogatása Vidékies és kisvárosias területeken a lakóépületek hőtechnikai adottságainak javítása, hőveszteség csökkentése, megújuló energiaforrások alkalmazása (napelem, napkollektor, biomassza, geotermikus energia, hőszívattyú) KKV-k energiahatékonyságának korszerűsítése, épületenergetikai fejlesztések, gazdasági-termelési folyamatok energiahatékonysági korszerűsítése (GINOP 4. prioritási tengelyében) 17

18 Az EFOP vidéki társadalmat érintő beavatkozási irányai Az EFOP Magyarország és az EU közötti Partnerségi Megállapodás 4. nemzeti prioritásában, azaz a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelésén keresztül az alábbiakat célozza a vidéki társadalom vonatkozásában: 1) Társadalmi felzárkózás – a vidéki lakókörnyezetben élő, nélkülözés által sújtott gyermekek társadalmi befogadása 2) A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése – közösségfejlesztés, kezdeményező- és cselekvőképesség fejlesztése településrész, település, járás szinten 3) Egészségfejlesztés és betegségmegelőzés, egészségügyi fejlesztések – a kistelepüléseken élők egészségi állapotának javítása, HH és LHH járásokban a háziorvos ellátottság fejlesztése 4) A köznevelés minőségének fejlesztése, kiemelt tekintettel a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentésére – az elmaradott járásokban az oktatási infrastruktúra fejlesztése, kiemelt figyelemmel a gyerekszám alakulására 5) Utánpótlás mennyiségi és minőségi megerősítése a humán intézményekben dolgozók körében – elmaradott járásokban védőnői szolgáltatás fejlesztése 18

19 1. prioritási tengely – a társadalmi együttműködés segítése 1.2 intézkedés : a család társadalmi szerepének megerősítése, továbbá a gyermekek és fiatalok képességeinek kibontakoztatása b) A fiatalok vidéken, helyben maradásának, aktivitásának, valamint az ezzel kapcsolatos disszemináció támogatása – a fiatalok helyi szerepvállalásának, kezdeményezéseinek megvalósítását célzó tematikus pályázati programok kidolgozása, a fiatalok helyi aktivitását támogató szakmai környezet működtetése, a települési ifjúsági munka fejlesztése (komplementere a VP-ben: Fiatal Gazda program) 19

20 1. prioritási tengely – a társadalmi együttműködés segítése 1.3 intézkedés: a társadalmi együttélés erősítése c) A közösségi szerepvállalás erősítése az önkéntesség, a karitatív munka előmozdítása és a civil társadalom megerősítése által - közösségfejlesztési módszertan (a VP-ben hátteret biztosít: a helyi fejlesztések eredményességét biztosító képzési és mentori szolgáltatás) 20

21 1. prioritási tengely – a társadalmi együttműködés segítése 1.6 intézkedés: a tartós szegénységben élők, romák felzárkózásának, periférikus élethelyzetek felszámolásának segítése az ezzel foglalkozó szervezetek hatékonyabb beavatkozásait segítő fejlesztések, innovatív megoldások, életvezetési tanácsadás, családi életvitelre nevelés, együttműködési modellek támogatására, a helyi közösségi kapcsolatok fejlesztése, valamint az önképzést támogató programok indítása (az intézkedés a nem városi területeket célozza, így a HACS-ok tevékenységeiben indokolt az összehangolás) 21

22 1. prioritási tengely – a társadalmi együttműködés segítése 1.7 intézkedés: az egymást erősítő, elmaradottságot konzerváló területi folyamatok megtörése a VP területi felzárkózást segítő beavatkozásaihoz humán fejlesztésekkel járul hozzá, kiegészíti a HH és LHH járásokban működő HACS-ok által kidolgozott stratégiák társadalmi felzárkózási céljai megvalósítását az alábbi 5 területen: 1) Helyi felzárkózást szolgáló tudás bővítése 2) Többfunkciós közösségi szolgáltató terek működtetése 3) Kedvezőtlen szocio-demográfiai térségi folyamatok megtörése (pl. fiatalok helyben tartása, helyi tudástőke növelése) 4) Közösségépítés és -megtartás, építve az 1.3 intézkedésben kialakított módszertanra és mentorhálózatra 5) A környezeti fenntarthatósági szempontoknak való megfelelés (kizárólag ESZA fejlesztés) 22

23 1. prioritási tengely – a társadalmi együttműködés segítése 1.10 intézkedés: az intézményekben, szolgáltatások területén dolgozó humán erőforrás életpályájának javítása, dolgozói mobilitás ˗ a szolgáltatáshiányos vidéki járásokban betöltetlen álláshelyeken való munkavállalást ösztönző programok kidolgozása (ami nem vált ki hosszabb távú működési kiadásokat) a pálya-, szakválasztás vagy átképzés előtt állók számára - az elmaradott járásokban élő személyek hiányszakmákba történő át-, illetve továbbképzésével az érintett helyben tartása és bevonása a közszolgáltatások ellátásába 23

24 2. prioritási tengely – infrastrukturális beruházások a társadalmi együttműködés erősítése érdekében 2.3 intézkedés: területi hátrányok felszámolása komplex programokkal LHH járásokban komplex beavatkozások kereteinek és a helyi folyamatokba való beépülési feltételeinek kialakítása, elsősorban meglévő épületek, intézmények felújításával, funkcióváltásával, valamint a helyi közösségek motiválását, bevonását segítő fizikai beruházások finanszírozása 24

25 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Lantos Gergely osztályvezető 76/


Letölteni ppt "A 2014-2020-as időszak Operatív Programjainak kapcsolódása a vidéki térségekhez Lantos Gergely osztályvezető 2015. március 25. Felsőlajos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések