Települési vízgazdálkodás

Az előadások a következő témára: "Települési vízgazdálkodás"— Előadás másolata:

1 Települési vízgazdálkodás
Fővárosi Vízművek Települési vízgazdálkodás HARANGHY CSABA vezérigazgató Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

2 Fővárosi Vízművek 146 év üzemeltetési tapasztalat változó politikai-gazdasági környezetben Jelentős felhalmozott szakmai tapasztalat és technológiai színvonal Kiemelkedő víziközmű szolgáltató a közép-európai térségben Számos technológiai fejlesztés Nemzetközi szakmai tapasztalat Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

3 A Társaság főbb mutatói
Csőhálózat hossza: km Víztározó kapacitás: 1 nap Kutak száma: több mint 750 Napi kapacitás: m3 Üzemeltetett víztisztítóművek száma: 2 Üzemeltetett szennyvíztisztítók száma: 5 Ellátott lakosság: mintegy 2 millió ember Ellátási terület: több mint 700 km2 Vízminőség ellenőrzések száma évente: Munkavállalók száma: 1 600 1997: privatizáció 2012: visszavásárlás Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

4 Dunai árhullámok rekordtetőzései
3-fokú árvízek gyakorisága drámaian növekszik. 4 db „Százéves” árvíz az elmúlt 12 évben. Harmad fokú árvizek gyakorisága növekszik „Százéves” árvizek 4 alkalommal az elmúlt 12 évben Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

5 Árvíz hatása a víztermelésre
Árvíznek kitett létesítményeknél (kutak, gyűjtőhálózat) elöntési és infiltrációs kockázatok Partiszűrés hatékonyságának romlása – új mederfelületek lépnek be a folyamatba – biofilm kialakulása időigényes Az elöntött területeken nehézkes logisztika Megelőző intézkedések fontossága – termelő telepek védelme, kockázatos telepek üzemből történő kivétele – árvízvédelmi intézkedések, kézikönyv Folyami „vízbőség” ellenére kapacitás korlátok Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

6 Árvízi kockázatértékelés
Az árvízvédelmi fejlesztések prioritásainak meghatározásánál az alábbi szempontokat kell értékelni: Elöntési kockázat: a kiemelt létesítmények kiesésének kockázatértékelése, védelmi szintek meghatározása. Az alacsonyabb szinten elöntött létesítmények magasabb prioritással szerepelnek. Vízbázis kapacitása és elhelyezkedése, távolsága a betáplálási pontoktól: A betáplálási pontokhoz közelebb elhelyezkedő és a vízellátásban nagyobb szerepet betöltő létesítményeket magasabb prioritással kell szerepeltetni  stratégiai vízbázisok védettsége Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

7 2013. évi árvíz tanulságai A kialakított intézkedési terv, az árvízvédelmi, megelőző üzemvédelmi intézkedések jól működnek Egyes helyeken az I. rendű védvonalaknál is jelentős védekezési munkálatok folytak  az I. rendű védvonalak szintje pár helyen alacsony  az I. rendű védvonallal védett területen levő termelési objektumok érintettségére is figyelni kell a jövőben LNV 0,3 m-rel nőtt, a Budapesttől északra eső területeken további 0,5 m-es „torlódás” volt tapasztalható  az északi vízbázisok kiemelten érinttetek  védelmi szintek emelése helyett medermorfológiai vizsgálatok, és a mederszűkület bővítése célszerű Javasolt a középtávú védelmi fejlesztési stratégia átgondolása és aktualizálása a megemelt MÁSZ-nak megfelelően Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

8 Növekvő aszályos időszakok
A Duna átlagos vízszintje, főként a kisvizes időszakok száma és hossza jelentősen megemelkedett az elmúlt 100 évben. A trend folytatódni látszik a jövőben is. A dunai kisvizes időszakok száma és hossza jelentősen megemelkedett az elmúlt 100 évben Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

9 2003. évi aszály 2003-ban hosszan tartó jelentős aszály, aminek eleje a kritikusabb nyár végi, őszi időszakra esett. A téli időszakban a víz lecsökkenő viszkozitása tovább növelheti a problémát (tovább csökken az elérhető vízmennyiség) 2003-ban hosszú és jelentős aszály volt, aminek eleje a kritikusabb nyár végi időszakra esett A téli időszakban a víz lecsökkenő viszkozitása tovább csökkentette az elérhető vízmennyiséget Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

10 Aszály hatása a víztermelésre
Az alacsony vízállás miatt a kutak túlterhelésének nagyobb a kockázata Az alacsony vízszint miatt jelentősen lecsökkenő kapacitások  „békeidőben” nagyobb kapacitástartalék fenntartása szükséges Megnövekvő vízminőségi, főleg mikrobiológiai kockázatok  háttérvizek jelentősége nő Megelőzés szerepe kiemelt az üzemeltetésben – felkészülés az aszályos időszakokra, intézkedési terv, kisvízállási kézikönyv Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

11 Esővíz elvezetése Elválasztott rendszerű szennyvízhálózatba csapadékvíz bevezetés tilos Elválasztott rendszerű szennyvízhálózat esetén a szennyvízhálózat és a szennyvíztisztító telep nem csapadékvízre van méretezve A csapadékvizet a keletkezés helyén kell hasznosítani (zöldfelületek csökkenése miatt nehézkes) Csapadékvíz elvezető hálózat kiépítése lehet nyitott, vagy zárt rendszerű Csapadékvíz csatornahálózatba történő bekötésének ellenőrzése füstöléssel Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

12 Szennyvízátemelők problémái
Szennyvízhálózat méretezése szárazidei csúcsra történik Jelentős csapadék esetén a szennyvíztisztító telep biológiája kimosódik, csökken a tisztítási kapacitás Átemelők problémái: vészmaxon működik kiöntés (közegészségügyi és higiénés problémák) üzemeltetési költség növekedése Csatorna fedlapok felemelkedése a csapadékvíz miatt „buzgárok” Csatorna fedlapok felemelése a fogyasztók által, itt eresztik le a csapadékvizet Károkozás Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •

13 Vízgazdálkodási kihívások a hálózatüzemeltetés terén - tűzcsapok
Csökkenő vízfogyasztás  csökkenő áramlási sebességek  vízminőségi kockázat Megoldás lehet: átmérőcsökkentés, de a külső oltóvíz igényt biztosítani kell! Tűzcsapok száma folyamatosan nő az üzemeltetett hálózaton (szigorodó tűzvédelmi szabályozás miatt) Jogszabályi elvárások: féléves ellenőrzés, felülvizsgálat fellelt rendellenességek javítása Fővárosi Vízművek Rt. • •

14 Vízgazdálkodási kihívások a hálózatüzemeltetés terén - közkutak
Közkút, ivókút Innováció: ivócsap Közterületi vízvételezés ivóvíz biztonsági kérdések jogszabályi környezet létesítésről, megszüntetésről dönt: települési önkormányzat (illetékes közegészségügyi szakhatóság hozzájárulásával) vízdíjfizető: települési önkormányzat Fővárosi Vízművek Rt. • •

15 Vízgazdálkodási kihívások a hálózatüzemeltetés terén - vízmérők
Jogszabályi környezet 4 éves hitelesítési előírás főmérők esetében Lejárt hitelességű mérők cseréje során: javítás, felújítás vs. új mérő beszerzés Mérő manipulálás illegális vízvételezések felderítése mérők egyedi azonosítása (vonalkód) Okos mérők Fővárosi Vízművek Rt. • •

16 Köszönöm a figyelmet! Kérdések?
FŐVÁROSI VÍZMŰVEK Haranghy Csaba vezérigazgató Budapest XIII., Váci út Postacím: 1325 Budapest, Pf. 355 TEL:   WEB: Fővárosi Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság • •