Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Hajózási útvonalak műszaki biztosítása illetve elmaradásának.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Hajózási útvonalak műszaki biztosítása illetve elmaradásának."— Előadás másolata:

1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Hajózási útvonalak műszaki biztosítása illetve elmaradásának következményei Dr. Simongáti Győző Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék „A víz hiánya és többlete, mint potenciális veszélyforrás” nemzetközi tudományos-szakmai konferencia november 6.

2 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Miért fontos? Mi a folyó? természetes élőhely, ivóvíz, öntözővíz és ipari víz forrása, térségük talajvíz háztartásának meghatározó eleme, a legtisztább megújuló (vízi)energia potenciál hordozó, mederanyaguk kitermelésével építőanyag forrása, kis mértékben élelemforrás, szabadidős tevékenységek (fürdés, sportolás, rendezvények, kedvtelési hajózás) helyszíne, a víziközlekedés pályája (12 sávos autópályának megfelelő kapacitással)

3 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Hajóút paraméterei Hajóút paraméterek fő csoportjai: forgalmi, meteorológiai és nautikai jellemzők, ezen belül: o hidrológiai, o hidraulikai és o geometriai tényezők: − Vízmélység a hajóútban − Hajóút szélessége − Szabad űrszelvény magasság − Kanyarulati sugár, kanyarulat középponti szöge

4 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Hajóút paraméterei Szabad űrszelvény szélesség Szabad űrszelvény magasság Híd

5 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Jogi háttér 151/2000 Kormányrendelet „a nemzetközi jelentőségű vízi utakról szóló európai megállapodás kihirdetéséről” (AGN) o nem ad számszerű szabályozást; csak víziút osztályokat definiál o egy belvízi út osztályba sorolását a rajta közlekedni képes hajók legnagyobb méretei határozzák meg A magyar Duna-szakasz hajóút-paraméterit szabályozó joganyagok a jogi hierarchia sorrendjében:

6 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Jogi háttér A magyar Duna-szakasz hajóút-paraméterit szabályozó joganyagok a jogi hierarchia sorrendjében: évi XLII. „a vízi közlekedésről” törvény alapján hozott 17/2002 Kövim rendelet „a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról”. o besorolja a magyar Duna szakaszt a kormányrendeletben honosított EGB osztályokba A víziút neve A hajózható szakasz hossza, fkm A szakasz hossza (km) A víziút osztálya 1. Duna (nemzetközi víziút) Szap-Bp VI/B 2. Duna (nemzetközi víziút) Bp.- Bok VI/C

7 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Jogi háttér

8 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Jogi háttér A magyar Duna-szakasz hajóút-paraméterit szabályozó joganyagok a jogi hierarchia sorrendjében: Hajósoknak szóló hirdetmények (HSZH) o 008/Du/2009 o 3/Du/2006 Duna Bizottság-i ajánlás

9 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Jogi háttér 151/2000 Kr., (AGN) 17/2002 Kövim r.DB ajánlás3/Du/2006 HSZH 008/Du/2009 HSZH biztosítandó vízmélység -27 dm laza mederfenék 28 dm sziklás mederfenék 2,5 m vízi utat használó hajók merülése 2.5 m - biztonsági távolság-2 dm laza mederfenék 3 dm sziklás mederfenék min. 1 dm biztosított vízmélység tartama 240 nap343 nap, 94% hajóút szélességeSzap-Gönyű: 150 m laza mederfenék 120 m laza mederfenekű gázló 100 m sziklás mederfenék Gönyű-Bok: 180 m laza mederfenék 150 m laza mederfenekű gázló 100 m sziklás mederfenék Szap-Gönyű 120 m Gönyű – Bp. 150 m Bp.- Bok 180 m forgalomKétirányú forgalom űrszelvény magasság 5.25 m 7.00 m

10 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Problémák Problémák: miért szigorúbb a magyar előírás, mint ami nemzetközileg elvárt??? szabadfolyású szakasz – meder gyorsan változhat – kitűzés nem megfelelő – nem ott van a kitűzött hajóút, ahol a legnagyobb a vízmélység gázlóméretek nem ismertek pontosan és nehezen jelezhetőek előre

11 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék A helyzet

12 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék A következmény „A víz hiánya… … és többlete, mint potenciális veszélyforrás”

13 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Az igazi veszély a hajózás kiszámíthatatlanná válik nem megbízható, érkezés ideje nem garantálható árualap-vesztés! átterelődés más, kevésbé környezetbarát módra

14 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Mi lenne ha…? Elemzés:2009 – átlagos év Magyar kikötőkben be- és kirakott árumennyiség: t Hajók átlagos hordképessége és merülése: rajnai viszonylat: 686 t / 2.1m aldunai viszonylat: 1309 t / 2.2m Átlagos szállítási távolság:közút, vasút: 1200 km, vízen: 1500 km Hordképesség többlet: 95 t/dm (átlag) Mi a helyzet, ha van 2.5m merüléshez elegendő vízmélység? 1. Nagyobb merülés lehet, de… nincs több áru, így kevesebb hajó kell 2. Nagyobb merülés lehet, ezért… több áru szállítható el átterelődés közútról

15 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Mi lenne ha…? 1. Nagyobb merülés lehet, de nincs több áru, így kevesebb hajó kell nagyobb merülés miatt többletrakomány:rajnai viszonylat:381 t aldunai viszonylat:285 t összesen:666 t 4996 x 3628 x (28%)

16 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Mi lenne ha…? 1. Nagyobb merülés lehet, de nincs több áru, így kevesebb hajó kell többletmerülés miatti fogyasztás-növekedés: 3,5-6 % összesen kb t üzemanyag-megtakarítás, 22%

17 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Mi lenne ha…? 1. Nagyobb merülés lehet, de nincs több áru, így kevesebb hajó kell Károsanyag-kibocsátás rajnai viszonylat, 2,5m-es merülés rajnai viszonylat, 2,1m-es merülés aldunai viszonylat, 2,2m-es merülés aldunai viszonylat, 2,5m-es merülés csökkenés t CO kg NO x kg PM kg SO 2

18 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Mi lenne ha…? 2. Nagyobb merülés lehet, ezért több áru szállítható elátterelődés közútról 4996 x t t = t

19 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Mi lenne ha…? 2. Nagyobb merülés lehet, ezért több áru szállítható elátterelődés közútról Környezeti hatások: t (72%) t (28%) t közútvasútközút+vasútbelvíz kül t CO 2 -27% kg NO x -4% kg PM63% kg SO 2 -56%

20 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Mi lenne ha…? 2. Nagyobb merülés lehet, ezért több áru szállítható elátterelődés közútról Társadalmi hatások: t (72%) t (28%) extrenális költségek számítása: CE Handbook, 2008 közútvasútközút+vasútbelvíz Balesetek EUR Torlódások EUR Légszennyezés (Nox, PM, SO2) EUR Klímaváltozás (CO2 kibocs.) EUR Zajterhelés EUR Összesen EUR-0, t

21 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Összefoglalás az elszállítandó áru volumene társadalmi igényektől függ ami nem belvízen kerül szállításra, az elmegy más módon (közút, vasút) ennek káros környezeti hatásai vannak… …és össz-társadalmi szinten jóval többe kerül „a környezeti hatástanulmányban vizsgálni szükséges a tervezett tevékenység nélküli alapállapotot és a rendelkezésre álló műszaki tervek figyelembe vételével számítani, becsülni szükséges a tevékenység várható környezeti hatásait (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, környezeti elemek rendszereire) az építés, üzemeltetés és a felhagyás időszakában.” alapállapot pontos meghatározása a szállított áru volumene alapján célszerű! a vízi közlekedés pályáját nem önmagáért érdemes és kell támogatni, hanem elsődlegesen a társadalmi hasznossága miatt a hajózás révén megtakarítható költségvetési források rövid idő alatt megtérülhetnek jelenleg olyan árukat is közúton szállítanak, amelyek tökéletesen alkalmasak lennének vízi szállításra is – van árualap

22 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Köszönöm a figyelmet! Dr. Simongáti Győző Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék


Letölteni ppt "Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vasúti Járművek, Repülőgépek és Hajók Tanszék Hajózási útvonalak műszaki biztosítása illetve elmaradásának."

Hasonló előadás


Google Hirdetések