KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, október 28. Barnácz István

Az előadások a következő témára: "KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, október 28. Barnácz István"— Előadás másolata:

1 hajózási balesetek – A hajózás biztonsága és a víziutak kitűzésének összefüggései
KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, október 28. Barnácz István balesetvizsgáló

2 BEVEZETŐ A Duna, mint Európa egyik legjelentősebb folyója, mindig fontos gazdasági szerepet töltött be, fő közlekedési útvonalként szolgált a Kárpát-medencében és a kapcsolódó területeken.

3 BEVEZETŐ Kezdetben a vízfolyással megegyező irányú hajózást alkalmazták, amelynél az ember kihasználta a folyóvíz sodrását, így a haladását csaknem teljes egészében az biztosította. A vontató egységek megjelenéséig a hajókat a folyással szembeni haladáshoz többnyire evezőkkel hajtottak, majd vitorlát is használtak. A vízi szállítás fejlődésével alkalomszerűen emberi vagy állati erőt alkalmazva a folyók partjáról vontatták a nagyobb testű hajókat.

4 Tolt bárkák néhány jellemző típusa és paramétereik
BEVEZETŐ A vontatás fejlődése a gőzhajók, majd a belsőégésű motorok megjelenését követően jelentős mértékben felgyorsult, ami a nagyobb méretű úszólétesítmények megjelenését vonta magával, és kialakította a tolóhajózást. Tolt bárkák néhány jellemző típusa és paramétereik Bárka jellemzői Bárka típusa Európa I. Európa II. Európa IIa. Duna-E.IIb. Teljes hosszúság (m) 70,00 76,50 Teljes szélesség (m) 9,50 11,40 11,00 Oldalmagasság (m) 3,50 4,00 3,20 Legnagyobb merülés (m) 3,70 2,80 Közepes üres merülés (m) 0,45 0,50 0,60 - Sajáttömeg (t) 270 370 400 306 Raktártér-térfoga (m3) 1640 2178 2437 1850 Hordképesség (t) 1700 2240 2565 1880

5 BEVEZETŐ A technika fejlődésével, és a globális gazdasági folyamatok térnyerésével egyre jelentősebb szerep hárul a vízi szállításra.

6 BEVEZETŐ A Duna jelentőségét megalapozta 1994-ben átadott Duna-Majna-Rajna csatorna, amely létrehozott egy 3500 km-es kelet-nyugat irányú, Európát átszelő transzkontinentális vízi utat, ami lehetővé tette a Fekete-tenger és az Északi-tenger belvízi hajózási kapcsolatát, így Nyugat-Európa vízi útjai és főbb ipari központjai vízen is elérhetővé váltak.

7 BEVEZETŐ A víziút rendszerhez kapcsolódó területek elérésének infrastuktúrális alapjai megteremtődtek. A kedvező arányú belvízi szállítás kihasználatlanságát a szállítási infrastruktúra állapota, esetenkénti hiányosságai, a folyók vízállása, mederviszonyai, épített műtárgyai is akadályozzák. A Duna, mint nemzetközi vízi út nem éri el a megkívánt vízi út szintet, azaz az év nagy részében csak jelentős hosszúsági, szélességi, mélységi korlátozásokkal használható. Az előírt szintű víziút mellett a hatékony szállítás további feltételei: megfelelő szabályozottságra épülő közlekedési rend, korszerűen felszerelt, kiépített kikötői hálózat, a forgalomirányítás, tájékoztatás modern informatikai megoldásokra alapozott rendszere.

8 BEVEZETŐ személy/fő személyhajó/db teherhajó/db belépő kilépő összesen
be/kilépő 2003 17 991 19 642 37 633 139 6 465 2004 32 951 38 928 71 879 246 8 511 2005 40 730 45 242 85 972 442 8 671 2006 48903 43 102 92 005 483 8 051 2007 53126 46 061 99 187 538 8 267 2008 53942 53 968 558 8346 2009 53610 54 817 564 7434 személyhajó géphajó gépnélküli hajó Komárom 2922 4483 2661 Nagymaros 2334 4131 2415 Budapest 2348 2975 2680 Dunaújváros 157 2128 2583 Paks 410 3387 2977 Mohács 560 2521 5519

9 MEDERVISZONYOK A ciklikusan ismétlődő nagy- és kisvizes időszakok, valamint a jegesedés a jellegük miatt képeznek hajózási akadályokat. Az árvizek és a jegesedés ellen nem tudunk mit tenni, azokat el kell viselnünk, együtt kell élnünk velük. A mederben a meglévő és a folyamatosan változó szűkületek és gázlók miatt a hajózási viszonyok a kis vizes időszakban nagyon korlátozottak. Az utóbbi évszázadokban hazánkban is sokszor, sokan, sokféleképpen próbálkoztak a hazai folyók hajózhatósági problémájának megoldásával. Számos projekt vallott kudarcot, pedig a hajózás szükséges, maximum nélkülünk fogják megoldani mások.

10 A magyarországi Duna szakasz gázlói és paraméterei
MEDERVISZONYOK A magyarországi Duna szakasz gázlói és paraméterei

11 MEDERVISZONYOK Az egyik legkritikusabb, a dunaföldvári gázló rendszer +39 cm-es vízállás alatt már hajózási korlátozásokat vonz magával.

12 TÁJÉKOZTATÁSOK Az információs és hírközlési technika rohamos fejlődése lehetővé teszi a forgalomirányítás, tájékoztatás modern informatikai megoldásokra alapozott rendszereinek folyamatos kiépítését, ezáltal használhatóvá válnak a legmodernebb technológiák, a műholdas helyzet-meghatározás, nyomon követés és útvonal tervezés eszközei. A technológiai újítások széleskörű elterjedése ellenére a gazdasági kényszer miatt a jelenlegi tájékoztatási, navigációs rendszer még számos olyan kiaknázatlan lehetőséget rejt magában, amely elvárható szintű kihasználásával a víziközlekedés biztonsága nagymértékben javítható lenne.

13 Aktuális vízállás idősor táblázatok
TÁJÉKOZTATÁSOK Aktuális vízállás idősor táblázatok

14 TÁJÉKOZTATÁSOK Hajózási Szakterület Forgalomszabályozás, tájékoztatás (HSZH) Hajósoknak szóló tájékoztatók (TAJ)

15 TÁJÉKOZTATÁSOK

16 TÁJÉKOZTATÁSOK

17 TÁJÉKOZTATÁSOK

18 KITŰZÉS A meder egyenetlensége következtében kialakult szűkületek és gázlók miatt a Duna, mint nemzetközi vízi út nem éri el a megkívánt szintet. A magyarországi folyószakaszon való hajózás szélsőséges viszonyai miatt magas fokú ismereteket követel a hajók vezetőitől. A hazai folyók hajózhatósági problémájának megoldására – a számos kudarcot vallott próbálkozás mellett – a legmegbízhatóbb módszer továbbra is a hajóút kitűzési rendszere. Sajnálatos tény az, hogy egy megfelelően működtethető rendszer a gazdasági akadályok és sokrétű jogi szabályozottság keretei között kénytelen megfelelni a nemzetközi és hazai előírásoknak, a hajózás elvárásainak.

19 KITŰZÉS A vízi közlekedés irányításával, a hajóút kijelölésével és kitűzésével kapcsolatos jogszabályok: a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. Törvény, a vízi közlekedésről szóló évi XLII. Törvény, a természet védelméről szóló évi LIII. Törvény, a nemzetközi jelentőségű vízi utakról szóló európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 151/2000. (IX. 1.) Korm. rendelet, a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet, a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet, a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet, a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet, a vízi közlekedés rendjéről szóló 39/2003. (VI. 13.) GKM rendelet, a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet.

20 KITŰZÉS A vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló 27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK § A rendelet hatálya a vízi úttá nyilvánított felszíni vizeken a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekre, valamint e jelek létesítésére, üzemeltetésére, módosítására és megszüntetésére terjed ki. II. Fejezet A VÍZI KÖZLEKEDÉS IRÁNYÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ JELEK Tervezési, létesítési, üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljárás. A jel kihelyezése és üzemeltetése. Általános ellenőrzési rendszer. III. Fejezet A HAJÓÚT KITŰZÉSÉRE SZOLGÁLÓ JELEK A jelek rendszere. A tervezés, létesítési és üzemeltetési engedélyezési eljárás. A jel kihelyezése és üzemeltetése. Általános ellenőrzési rendszer. V. Fejezet TÁJÉKOZTATÁS, ADATKÖZLÉS Adatközlési kötelezettség, adatformátum és felelősség 1. számú melléklet a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek kialakítása, mérete 2. számú melléklet a hajóút kitűzésére szolgáló jelek kialakítása, méretei, elhelyezésének kiegészítő feltételei 3. számú melléklet a Egyéb jelek és tájékoztató eszközök kialakítása, méretei 4. számú melléklet a hajózást irányító, a kitűző és egyéb jelek radarhajózáshoz szükséges kiegészítő berendezései.

21 KITŰZÉS Elvárható igények:
A nemzetközi előírásoknak is megfelelő hajóút. A vízszintváltozást aktuálisan követő kitűzés. A veszélyekről, változásokról megfelelő, hatékony tájékoztatás. A meglévő háttér infrastruktúra alkalmazhatóvá tétele. A kitűzési eljárási és üzemeltetési rendszer egyszerűsítése.

22 2008. OKTÓBER. 29. DUNA 1667 FKM HERZOG TASSILO MS
VÖRÖS VAK ÚSZÓ ROSSZ HELYEN

23 2008. OKTÓBER. 29. DUNA 1667 FKM HERZOG TASSILO MS

24 2006. SZEPTEMBER 12. DUNA 1722 FKM LADJAR I. MS - VÖRÖS VILLANÓ HIÁNYA

25 2006. OKTÓBER 3. DUNA 1560,7 FKM HABAROVSZK MS+KÉT BÁRKA - BAL PARTI ZÁTONY

26 2006. OKTÓBER 16. DUNA 1560,7 FKM HANSEAT MS+KÉT BÁRKA - BAL PARTI ZÁTONY

27 2006. OKTÓBER 6. DUNA 1559,7 FKM KELLERMANN MS - HAJÓÚTON KÍVÜL A KÖVEZÉSEN

28 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!