Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 1 Minőségügy I. 2011.. 2 2 Témák Bevezető a)Történeti áttekintés. b)Alapfogalmak. c)Irányítási rendszerek. d)ISO 9000 szabványcsalád, a MIR kialakítása,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 1 Minőségügy I. 2011.. 2 2 Témák Bevezető a)Történeti áttekintés. b)Alapfogalmak. c)Irányítási rendszerek. d)ISO 9000 szabványcsalád, a MIR kialakítása,"— Előadás másolata:

1 1 1 Minőségügy I

2 2 2 Témák Bevezető a)Történeti áttekintés. b)Alapfogalmak. c)Irányítási rendszerek. d)ISO 9000 szabványcsalád, a MIR kialakítása, felülvizsgálata (audit). e)7 régi eszköz

3 3 3 Minőségirányítási rendszer fejlődése Minőségbiztosításról valamint minőségirányításról az ipari gyártás megjelenésétől beszélhetünk. Cél: elégedett vevő A szervezet sikeres vezetésének és működésének feltételei: a vezetés és a szabályozás legyen - módszeres és - áttekinthető.

4 4 TQM-be integrált irányítási rendszerek Minőségirányítás TQM Minőségbiztosítás Minőségszabályozás Minőségellenőrzés Minőségirányítási rendszer fejlődése

5 5 A XX. század minőség-filozófiai irányzatai Japán modell  Mindenre kiterjedő minőségszabályozási tevékenységek összessége alkalmazotti közreműködéssel. Első helyen a minőség. Minőségkör mozgalom. Amerikai modell (USA)  Az amerikai iskola sajátossága: az erős menedzsment központúság, TQM. Nyugat-európai modell Dokumentált, szabvány szerinti MIR alkalmazása.

6 6 Alapfogalmak Minőségirányítás A minőségirányítás (Quality management): „összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából.” A minőségirányítás 4 területre terjed ki: - minőségtervezés - minőségszabályozás - minőségbiztosítás - minőségfejlesztés

7 7 Alapfogalmak Minőségtervezés Minőségtervezés (Quality planning): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében.” (minőségterveket lehet kidolgozni: kinek, mikor, milyen eljárásokat és milyen erőforrásokat kell alkalmazni egy meghatározott projekthez, termékhez, folyamathoz vagy szerződéshez)

8 8 Alapfogalmak Minőségszabályozás Minőségszabályozás (Quality control): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít.” Legtöbbször ezt használjuk, két fontos tevékenységből áll: - megfelelőség ellenőrzés, - helyesbítő tevékenység a nem megfelelősségek okainak kiküszöbölésére

9 9 Alapfogalmak Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés Minőségbiztosítás (Quality assurance): „a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.” Minőségfejlesztés (Quality improvement): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít.”

10 10 Alapfogalmak Minőségirányítási rendszer Minőségirányítási rendszer (Quality system): „irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából.” Az irányítási rendszer meghatározza a politikát és a célokat.

11 11 Irányítási rendszerek Rendszerek és modellek MIR = Minőségirányítási RendszerMIR = Minőségirányítási Rendszer KIR = Környezetközpontú Irányítási RendszerKIR = Környezetközpontú Irányítási Rendszer MEBIR = Munkahelyi Egészségvédelem és -Biztonsági Irányítási RendszerMEBIR = Munkahelyi Egészségvédelem és -Biztonsági Irányítási Rendszer IBIR = Informatikai (Információ) Biztonság Irányítási Rendszere

12 12 ISO 9000 szabványcsalád Canada – ISO - Új szabványcsalád 2000-től: A szabványcsalád tagjai: ISO 9000:2000 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények ISO 9004:2000 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez + ISO 19011:2002 Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához

13 13 ISO 9000 szabványcsalád A Magyar Szabványügyi Testület márciusában tette közzé a három szabványt. MSZ EN ISO 9000:2001 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár MSZ EN ISO 9001:2001 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények MSZ EN ISO 9004:2001 Minőségirányítási rendszerek. Útmutató a működés fejlesztéséhez

14 14 ISO 9000 szabványcsalád A szabványok felülvizsgálata folyamatos. Jelenleg érvényben lévő szabványok: ISO 9000:2005 MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár ISO 9001:2008 MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények ISO 9004:2009 MSZ EN ISO 9004:2010 Minőségirányítási rendszerek. A szervezet fenntartható (tartós) sikerének irányítása – minőségirányítási megközelítés

15 15 ISO 9000 szabványcsalád A minőségirányítás 8 alapelve 1. Vevőközpontúság (ismert a vevői igény) 2. Vezetés 3. Munkatársak bevonása 4. Folyamatszemléletű megközelítés 5. Rendszerszemlélet az irányításban 6. Folyamatos fejlesztés 7. Tényeken alapuló döntéshozatal 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal

16 16 A 8 minőségirányítási alapelv: 1. Vevőközpontúság ­ Minden szervezetnek alfája és omegája a vevő. ­ Mindig a vevői igényekből kell kiindulni, és mindig meg kell győződni arról, hogy a vevők mennyire elégedettek. ­ A szervezetek alapvetően a vevőiktől függnek, ezért fontos tudni a vevők (nyilvánvaló és látens) igényeit, és kielégíteni azokat. ­ Teljesíteni kell a vevő követelményeit (nyilvánvaló és látens). ISO 9000 szabványcsalád A minőségirányítás 8 alapelve

17 17 A 8 minőségirányítási alapelv: 2. Vezetés Vezetők feladata olyan belső környezet létrehozása és fenntartása, amelyben a munkatársak a vállalati célok megvalósításában teljes mértékben részt vehetnek. ISO 9000 szabványcsalád A minőségirányítás 8 alapelve

18 18 A 8 minőségirányítási alapelv: 3.Munkatársak bevonása ­Képességeiket a szervezet javára tudják hasznosítani. 4. Folyamatszemléletű megközelítés ­Tevékenységek, erőforrások folyamatközpontú szemlélete  célok eredmények hatékonyabb elérése. ­Tevékenységeket folyamatokkal írjuk le  erőforrások felhasználásával, az előírt módon a bemeneteket kimenetekké alakítják át úgy, hogy ezzel hozzáadott értéket állítanak elő. Folyamatok összekapcsolódása  egyik folyamat kimenet a másik folyamat bemenete (pl. beszállítói lánc). ISO 9000 szabványcsalád A minőségirányítás 8 alapelve

19 19 A 8 minőségirányítási alapelv: 5.Rendszerszemlélet az irányításban ­ A rendszer: egymáshoz kapcsolódó folyamatok összessége (hálózata). ­ Meg kell határozni: - a vevők és más érdekelt felek igényeit; - a szervezet minőségpolitikáját és minőségcéljait; - a minőségcélok eléréséhez szükséges felelősségi köröket és a folyamatokat; - a szükséges erőforrásokat (és biztosítani); - a mérőszámokat (a hatékonyság, a hatásosság); - eszközöket a nemmegfelelőség okainak kiküszöbölésére, megelőzésére; - a folyamatos fejlesztés folyamatait. ISO 9000 szabványcsalád A minőségirányítás 8 alapelve

20 20 A 8 minőségirányítási alapelv: 6. Folyamatos fejlesztés ­ A szervezet állandó célja legyen. 7. Tényeken alapuló döntéshozatal ­ Adatok, információk gyűjtése és elemzése  a MIR megfelelősségét és eredményességét meg lehet állapítani. ­ Adatok, információk gyűjtése és elemzése  a fejlesztések alapjául szolgál. 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolat a (be)szállítókkal ­ Olyan partneri kapcsolat  mindkét fél számára előnyös. Olyan partneri kapcsolat  mindkét fél értékteremtő képességét növeli. ISO 9000 szabványcsalád A minőségirányítás 8 alapelve

21 21 MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkező hivatkozás 3. Szakkifejezések és meghatározások 4. Minőségirányítási rendszer 5. A vezetőség felelősségi köre 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 7. A termék előállítása 8. Mérés, elemzés, fejlesztés

22 22 MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények

23 23 A folytonos minőségfejlesztést a Deming-kerék szemlélteti: PDCA elv. Plan (tervezz) Do (cselekedj) Check (ellenőrizd) Act (avatkozz be) MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények

24 24 A folyamat sajátosságai Ismétlődő folyamatok (tömeggyártás, kiszolgálás…). Projekt (egyszeri eseményfolyam) folyamat. Folyamatok csoportosítása a kimenetek szerint: - szerelt termék, - feldolgozott anyag (ömlesztett termék), - szolgáltatás, - szoftverek.

25 25 A folyamat sajátosságai Terminál jel vagy Tevékenység jel Folyamat irányjel Döntés jel (2 kimenete van) igen nem Ellenőrzési jel (több kimenete lehetséges)

26 26 MIR kialakítása A minőségirányítási rendszer kiépítése során a tevékenységeket  felmérik  rendszerezik  összehangolják  javítják  dokumentálják és  ellenőrzik A rendszert úgy kell tervezni, hogy megfeleljen:  a vevők (egyéb érdekelt felek) igényeinek, a törvényi előírásoknak, rendeleteknek,  a szervezet szándékainak és igényeinek, valamint  a tanúsító szervezet követelményeinek, (amennyiben tanúsíttatni akarják).

27 27 Alapvető, hogy a kiépítésre kerülő rendszer legyen egyszerű, de rugalmas A folyamatok szabályozása, a dokumentáció készítése, az oktatás és a gyakorlati bevezetés. Egymással párhuzamosan (fáziskéséssel) haladó, egymást segítő tevékenységek. MIR kialakítása

28 28 A vezetőség feladatai  Megfogalmazza a hosszú távú általános célokat,  ezeket lebontja az alacsonyabb szintekre.  Az általános célok alapján meghozza a stratégiai döntéseket:  kialakítja a szervezetet,  biztosítja az erőforrásokat,  összehangolja az eljárásokkal és működési módokkal,  gondoskodik az emberi erőforrás hatékony kezeléséről,  érdekeltségi és ösztönző rendszert dolgoz ki,  kialakítja a vezetői információs, kommunikációs és irányítási rendszert, és  azt hatásosan, hatékonyan működteti. MIR kialakítása

29 29 A jövőkép A jövőkép (vision) megmutatja, hogy merre tart a vállalat, hová kíván eljutni, (tehát a szervezet jövőbeni helyzetét, képét vetíti előre). A jövőkép pontos, jól körülhatárolható, reális elképzelés legyen. A stratégia A stratégia a jövőalkotás eszköze. Függ: a vállalati céltól és a tevékenység jellegétől. MIR kialakítása

30 30 MIR kialakítása MIR kiépítésének folyamata Általános helyzetfelmérés Felkészítő, tanácsadó szervezet kiválasztása, felkérése  Általános helyzetfelmérés – SWOT (GYELV) – elemzés. Munkaterv (időterv). Tartalma: feladatok, lépések, felelősök. Rendteremtés, 5S.

31 31 MIR kialakítása MIR kiépítésének folyamata Általános helyzetfelmérés Felkészítő, tanácsadó szervezet kiválasztása, felkérése Vezetők képzése MIR vezető kinevezése  Felső vezetés, középvezetők képzése - szabvány(ok) értelmezése saját tevékenységekre, - alapfogalmak, MIR feladatai, követelmények, - szabványelőírások értelmezése. Minőségirányítási vezető kinevezése -átlátja a teljes szervezet tevékenységét, folyamatait, -tolmácsol a felső vezetés (pénz nyelvén) és a dolgozók (műszaki nyelven) között, -koordinálja a MIR bevezetését, működtetését, fenntartását, fejlesztését. TQM - Törzskar - Minőségirányítási Tanács

32 32 MIR kialakítása MIR kiépítésének folyamata Általános helyzetfelmérés Felkészítő, tanácsadó szervezet kiválasztása, felkérése Vezetők képzése Belső oktatás MIR vezető kinevezése Belső auditorok kinevezése  A rendszer oktatása a munkatársaknak - MIR kiépítésének és működtetésének alapismerete,. - belső auditorok képzése.

33 33 MIR kialakítása MIR kiépítésének folyamata Általános helyzetfelmérés Felkészítő, tanácsadó szervezet kiválasztása, felkérése Vezetők képzése Belső oktatás MIR vezető kinevezése Belső auditorok kinevezése Tevékenységek, folyamatok szabványértelmezése  Tevékenységek, folyamatok értelmezése Az ISO 9001:2000 szabvány 4 fő folyamatot szabályoz.

34 34 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkező hivatkozás 3. Szakkifejezések és meghatározások 4. Minőségirányítási rendszer 5. A vezetőség felelősségi köre 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 7. A termék előállítása 8. Mérés, elemzés, fejlesztés

35 35 MIR kialakítása MIR kiépítésének folyamata Általános helyzetfelmérés Felkészítő, tanácsadó szervezet kiválasztása, felkérése Vezetők képzése Belső oktatás MIR vezető kinevezése Belső auditorok kinevezése Tevékenységek, folyamatok szabványértelmezése Dokumentumrendszer kiépítése MIR dokumentumok

36 36  Dokumentumrendszer kiépítése Minőségpolitikai nyilatkozat Minőségirányítási Kézikönyv Minőségir. Eljárási utasítás/folyamatleírások Minőségirányítási Munkautasítások Dokumentumok, feljegyzések szabványok, előírások MIR kialakítása

37 37 Dokumentumrendszer Minőségpolitikai nyilatkozat elkészítése - összhangban a szervezet jövőképével, - vevők és érdekelt felek igényeinek kielégítése a középpontban, - tanúsítja a felső vezetés minőség iránti elkötelezettségét, - folyamatos javítás biztosítása, - szükséges erőforrások biztosítása, - a szervezet hitvallása a minőségről. Minden dolgozóval, ügyféllel meg kell ismertetni.

38 38 Minőségirányítási kézikönyv Feladata a minőségirányítási rendszer bemutatása a belső és külső felhasználó számára. Az elkészítésért felelős a minőségirányítási vezető. A vállalati folyamatokat tömören foglalja össze a menedzsment számára: mi történt? - mit rendeltek el? - ki az illetékes? - hogyan történjen? Dokumentumrendszer

39 39 Minőségirányítási eljárások kidolgozása A minőséget befolyásoló folyamatokat írja le (eljárási utasítás). - minden olyan folyamat, tevékenység részletes minőségügyi szabályozása, amelyeket a szabvány előír, vagy - a szervezet fontosnak tart, - tartalmazza: o a végrehajtás, o ellenőrzés, o beavatkozás módját, felelősét. Dokumentumrendszer

40 40 Munkautasítások a folyamatleírások meghatározott fejezetéhez kapcsolódnak. Vizsgálati utasítás a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges tevékenységeket írja le. Az egyéb dokumentumok Követelmények Igazolások Dokumentumrendszer

41 41 MIR kiépítésének folyamata Általános helyzetfelmérés Felkészítő, tanácsadó szervezet kiválasztása, felkérése Vezetők képzése Belső oktatás MIR vezető kinevezése Belső auditorok kinevezése Tevékenységek, folyamatok szabványértelmezése Dokumentumrendszer kiépítése MIR dokumentumok MIR bevezetése

42 42 MIR kiépítésének folyamata Általános helyzetfelmérés Felkészítő, tanácsadó szervezet kiválasztása, felkérése Vezetők képzése Belső oktatás MIR vezető kinevezése Belső auditorok kinevezése Tevékenységek, folyamatok szabványértelmezése Dokumentumrendszer kiépítése MIR dokumentumok MIR bevezetése Belső audit Belső audit jkv.

43 43 MIR kiépítésének folyamata Általános helyzetfelmérés Felkészítő, tanácsadó szervezet kiválasztása, felkérése Vezetők képzése Belső oktatás MIR vezető kinevezése Belső auditorok kinevezése Tevékenységek, folyamatok szabványértelmezése Dokumentumrendszer kiépítése MIR dokumentumok MIR bevezetése Belső audit Belső audit jkv. Megfelel? nem igen A Eltérések javítása B

44 44 Tanúsító szervezet kiválasztása, felkérése Előaudit Megfelel? nem igen AB

45 45 Tanúsító szervezet kiválasztása, felkérése Előaudit Megfelel? nem igen Tanúsító audit AB Megfelel? nem igen TANÚSÍTVÁNY

46 46 Audit (felülvizsgálat): módszeres, független és dokumentált folyamat felülvizsgálati bizonyíték megszerzésére és objektív értékelésére annak meghatározására, hogy a felülvizsgálati kritériumok milyen mértékben teljesülnek. Auditok csoportosítása: A felülvizsgálat célja szerint A felülvizsgálatot végző szervezet szerint Termékaudit Belső audit Eljárásaudit (folyamataudit) Külső auditBeszállítói audit Rendszeraudit Külső audit Tanúsítói/felügyeleti audit Felülvizsgálat, audit

47 47 Audit (felülvizsgálat) szakaszai: 1.Dokumentum felülvizsgálat 2.Teljesítmény felülvizsgálat Felülvizsgálat, audit

48 7 régi eszköz

49 A 7 régi (elemi) eszköz 1. Folyamat ábrázolása (folyamatábra)- Mit csinálunk? 2. Adatgyűjtés (adatgyűjtő kártya)- Milyen gyakran tesszük ezt? 3. Hisztogram- Milyen az eloszlás? 4. Pareto-elemzés- Melyek a nagy problémák? 5. Ok-okozati elemzés- Mi idézi elő a problémát? 6. Korreláció-elemzés- Milyen a tényezők közötti összefüggés? 7. Kontroll-kártya (szabályozó kártya)- Időben hogy alakul a folyamat?

50 Folyamatábra Terminál jel Adatbázis jel Tevékenység jel Kapcsolódási jel Folyamat irányjel Ellenőrzési jel Döntés jel Dokumentum jel

51 Folyamatábra 1.lépésben meg kell határozni pontosan: milyen folyamatról készítjük el a folyamatábrát. 2.lépésnél (ahogy a mérési jegyzőkönyveknél is szokásos) meghatározzuk, hogy ki, mikor és hol készíti el a folyamatábrát. 3.lépésben összeírjuk azokat a tevékenységeket, amelyeket a folyamat során végzünk. 4.lépés: a megfelelő ábrajelekkel elkészítjük a folyamatábrát. A folyamatábrát mindig felülről vagy baloldalról indítjuk. 5.lépésben ellenőrizzük, hogy minden elemnek van bemenete és kimenete, nincsenek befejezetlen folyamatok stb. 6.lépés: a folyamat helyszíni igazolása, ami azt jelenti, hogy meg kell győződni arról, hogy a folyamat a valóságban (gyakorlatban) is úgy működik, ahogy azt a folyamatábra leírja.

52 Adatgyűjtés Adat: betű, szám, jel illetve ezekből meghatározott szabályok szerinti kombinációja, amely valamely tényt ír le. Az adatnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy értelmezzék, továbbítsák, feldolgozzák és tárolják.

53 Adatgyűjtés Az adatok alapvetően két típusba sorolhatók: lehetnek mennyiségi adatok (quantitativ) és minőségi (qualitativ) adatok. Mennyiségi adatok: -mért értékek: pl. különböző méretek, súly, idő, hőmérséklet) -számlált értékek: olyan adatok, amelyek egész számokkal megszámolhatók, pl. nyomdahibák, könyvelési hibák, reklamációk száma -számított adatok Minőségi adatok: -választható adatok: igen / nem; elengedve / visszautasítva -tulajdonságot leíró adatok: alacsony, magas, stb.

54 Adatgyűjtés Adatgyűjtés megvalósítása: 5W+1H módszerrel 5W: Who? – Ki? What? – Mit? When? – Mikor? Where? – Hol? Why? – Miért? 1H:How? – Hogyan?

55 Adatgyűjtés Adatgyűjtés megvalósítása: vonalkázásos gyakoriság- kimutatással. Jellemzői: -az adatrögzítés közvetlenül a munkahelyen történik -a dolgozó saját maga készíti -egyszerű -gyors -áttekinthető -mért értékek, hibagyakoriságok is jegyezhetők -grafikusan azonnal mutatja a gyakoriságot.

56 Adatgyűjtés A vonalkázásos gyakoriság-kimutatás készítésének menete: -El kell készíteni a megfelelő formanyomtatványt (méréses, minősítéses, lokalizált). -Ha a mért értékek rögzítése a feladat, akkor olyan csoportokat, osztályokat kell képezni, amilyeneket a hisztogram készítésénél szokásos. -Ha a hibagyakoriság rögzítése a cél, akkor célszerű beírni az ismeretes vagy várható hibák megnevezését. -Ha a hibák halmozódását kívánjuk rögzíteni, akkor a rajz legyen arányos a vizsgált tárggyal.

57 Adatgyűjtés

58 Adatgyűjtés

59 Hisztogram -diagram, amelyben a gyakoriságokat ábrázolhatjuk oszlopdiagram formájában -eszköz, amelynek segítségével a nagyszámú adatok ábrázolása valósítható meg -ránézésre könnyen leolvashatók különböző jellemzők.

60 Hisztogram Grafikusan kimutatható: -a középérték, átlag ( ) -a szórás, a középérték körüli szóródás ( s ) -a terjedelem, a legnagyobb és a legkisebb érték közötti különbség ( R )

61 Hisztogram R

62 Hisztogram A hisztogram készítésének lépései -adatok gyűjtése (min. 50) és táblázatba rendezése -a legnagyobb és a legkisebb adat kikeresése az egész csoportból és a terjedelem (R) kiszámítása -az osztályok számának meghatározása -az osztályok szélességének meghatározása -a gyakorisági táblázat elkészítése.

63 Hisztogram Osztályok száma Osztály- határok Osztály- közép GyakoriságÖsszegzett gyakoriság Relatív gyakoriság Gyakorisági táblázat

64 Pareto elemzés A Pareto-elemzés segítséget nyújt ahhoz, hogy a sok probléma közül kikeressük azt a néhányat, amelyek a legfontosabbak. Pareto-elv (80:20-as szabály): az okok %-a a felelős az okozatok %-áért.

65 Pareto-diagram

66 Ok-okozati elemzés Probléma GépEmber MódszerAnyag Környezet

67 A jegyzet nem megfelelő ANYAGMÓDSZERGÉP MÉRÉSEMBER Borító hiánya Kevés pénz Alacsony tandíj Kevés hallgató Módszer hiba Új stratégiák alkalmazásának hiánya Vékony papír Hallgatói vélemények nem mértek Nincs oldalszám Kevés pénz Szoftverism eret hiánya Nincs tartalomjegyzék Nem naprakész Rossz nyomtatás Nem megfelelő szerviz Szoftverism eret hiánya Fordított befűzés Rossz fénymásoló Nincs oldalszám Nincs tartalomjegyzék Kevés gyakorlati példa

68 Korreláció diagram Korreláció diagram, szóródás-diagram A korreláció-diagram segítségével meg tudjuk állapítani, hogy két érték, adat vagy jellemző között van-e összefüggés, tehát, hogy az egyik függ-e a másiktól.

69 Korreláció diagram A korreláció-diagramok sokfélék lehetnek. Néhány jellegzetes példa a gyakorlatból: y x              y         x Gyengén pozitív korrelációErősen pozitív korreláció

70 Korreláció diagram A korreláció-diagramok sokfélék lehetnek. Néhány jellegzetes példa a gyakorlatból: y x y x Gyengén negatív korrelációErősen negatív korreláció                       

71 Korreláció diagram A korreláció-diagramok sokfélék lehetnek. Néhány jellegzetes példa a gyakorlatból: y x Nincs korreláció                                          

72 Szabályozó/ Ellenőrző kártya Alkalmazás Határok Véletlen és más zavarhatások Folyamat „normális” állapota 72


Letölteni ppt "1 1 Minőségügy I. 2011.. 2 2 Témák Bevezető a)Történeti áttekintés. b)Alapfogalmak. c)Irányítási rendszerek. d)ISO 9000 szabványcsalád, a MIR kialakítása,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések