Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Minőségügyi alapismeretek Tóth Georgina Nóra

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Minőségügyi alapismeretek Tóth Georgina Nóra"— Előadás másolata:

1 Minőségügyi alapismeretek Tóth Georgina Nóra

2 Minőségirányítási rendszerek (MIR, KIR, MEBIR, IIR, stb.)

3 Alapfogalmak Minőségirányítás A minőségirányítás (Quality management): „összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából.” A minőségirányítás 4 területre terjed ki: - minőségtervezés - minőségszabályozás - minőségbiztosítás - minőségfejlesztés

4 Alapfogalmak Minőségtervezés Minőségtervezés (Quality planning): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében.” (minőségterveket lehet kidolgozni: kinek, mikor, milyen eljárásokat és milyen erőforrásokat kell alkalmazni egy meghatározott projekthez, termékhez, folyamathoz vagy szerződéshez)

5 Alapfogalmak Minőségszabályozás Minőségszabályozás (Quality control): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítésére összpontosít.” Legtöbbször ezt használjuk, két fontos tevékenységből áll: - megfelelőség ellenőrzés, - helyesbítő tevékenység a nem megfelelősségek okainak kiküszöbölésére

6 Alapfogalmak Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés Minőségbiztosítás (Quality assurance): „a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.” (szabályozási és megelőzési tevékenységek) Minőségfejlesztés (Quality improvement): „a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények teljesítési képességének növelésére összpontosít.”

7 Alapfogalmak Minőségirányítási rendszer Minőségirányítási rendszer (Quality system): „irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőség szempontjából.” Az irányítási rendszer meghatározza a politikát és a célokat.

8 Az ISO 9000 :2008 szabványcsalád. Alapelvek, követelmények.

9 Irányítási rendszerek Rendszerek és modellek MIR = Minőségirányítási Rendszer MIR = Minőségirányítási Rendszer KIR = Környezetközpontú Irányítási Rendszer KIR = Környezetközpontú Irányítási Rendszer MEBIR = Munkahelyi Egészségvédelem és - Biztonsági Irányítási Rendszer MEBIR = Munkahelyi Egészségvédelem és - Biztonsági Irányítási Rendszer IBIR = Információ Biztonság Irányítási Rendszere

10 ISO 9000 szabványcsalád A szabványcsalád tagjai: ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. ISO 9001:2008 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények (a tanúsítás alapja). ISO 9004:2009 A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés. ISO 19011:2002 Útmutató minőségirányítási és/vagy környezetközpontú irányítási rendszerek auditjához.

11 ISO 9000 szabványcsalád MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények MSZ EN ISO 9004:2010 A szervezet tartós sikerének irányítása. Minőségirányítási megközelítés.

12 ISO 9000 szabványcsalád A minőségirányítás 8 alapelve 1. Vevőközpontúság (ismert a vevői igény) 2. Vezetés 3. Munkatársak bevonása 4. Folyamatszemléletű megközelítés 5. Rendszerszemlélet az irányításban 6. Folyamatos fejlesztés 7. Tényeken alapuló döntéshozatal 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a beszállítókkal

13 MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár A 8 minőségirányítási alapelv: 1. Vevőközpontúság ­ Minden szervezetnek alfája és omegája a vevő. ­ Mindig a vevői igényekből kell kiindulni, és mindig meg kell győződni arról, hogy a vevők mennyire elégedettek. ­ A szervezetek alapvetően a vevőiktől függnek, ezért fontos tudni a vevők (nyilvánvaló és látens) igényeit, és kielégíteni azokat. ­ Teljesíteni kell a vevő követelményeit (nyilvánvaló és látens). 2. Vezetés Vezetők feladata olyan belső környezet létrehozása és fenntartása, amelyben a munkatársak a vállalati célok megvalósításában teljes mértékben részt vehetnek.

14 MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár A 8 minőségirányítási alapelv: 3.Munkatársak bevonása ­Képességeiket a szervezet javára tudják hasznosítani. 4. Folyamatszemléletű megközelítés ­Tevékenységek, erőforrások folyamatközpontú szemlélete  célok eredmények hatékonyabb elérése. ­Tevékenységeket folyamatokkal írjuk le  erőforrások felhasználásával, az előírt módon a bemeneteket kimenetekké alakítják át úgy, hogy ezzel hozzáadott értéket állítanak elő. Folyamatok összekapcsolódása  egyik folyamat kimenet a másik folyamat bemenete (pl. beszállítói lánc).

15 MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár Folyamatszemléletű megközelítés “A” folyamat “B” folyamat “C” folyamat “A” Kimenete/ “B” Szabályozása “C” Szabályozása “C” Kimenete “B” Bemenete “C” Bemenete “B” Mechanizmusa “B” Bemenete “A” Bemenete

16 MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár BESZÁLLÍTÓ FOLYAMATA SZERVEZET FOLYAMATA VEVŐ FOLYAMATA KIMENET BEMENET KÖVETELMÉNYEKVISSZACSATOLÁS KÖVETELMÉNYEK

17 MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár A 8 minőségirányítási alapelv: 5.Rendszerszemlélet az irányításban ­ A rendszer: egymáshoz kapcsolódó folyamatok összessége (hálózata). ­ Meg kell határozni: - a vevők és más érdekelt felek igényeit; - a szervezet minőségpolitikáját és minőségcéljait; - a minőségcélok eléréséhez szükséges felelősségi köröket és a folyamatokat; - a szükséges erőforrásokat (és biztosítani); - a mérőszámokat (a hatékonyság, a hatásosság); - eszközöket a nemmegfelelőség okainak kiküszöbölésére, megelőzésére; - a folyamatos fejlesztés folyamatait.

18 MSZ EN ISO 9000:2005 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár A 8 minőségirányítási alapelv: 6. Folyamatos fejlesztés ­ A szervezet állandó célja legyen. 7. Tényeken alapuló döntéshozatal ­ Adatok, információk gyűjtése és elemzése  a MIR megfelelősségét és eredményességét meg lehet állapítani. ­ Adatok, információk gyűjtése és elemzése  a fejlesztések alapjául szolgál. 8. Kölcsönösen előnyös kapcsolat a (be)szállítókkal ­ Olyan partneri kapcsolat  mindkét fél számára előnyös. Olyan partneri kapcsolat  mindkét fél értékteremtő képességét növeli.

19 MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények 1. Alkalmazási terület 2. Rendelkező hivatkozás 3. Szakkifejezések és meghatározások 4. Minőségirányítási rendszer 5. A vezetőség felelősségi köre 6. Gazdálkodás az erőforrásokkal 7. A termék előállítása 8. Mérés, elemzés, fejlesztés

20 MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények

21 A folytonos minőségfejlesztést a Deming-kerék szemlélteti: PDCA elv. Plan (tervezz) Do (cselekedj) Check (ellenőrizd) Act (avatkozz be) PDCA PLAN DO ACT CHECK

22 F olyamatok általános modellje Termékelőállítás = folyamat = anyag + energia + információ áramlás Tudatos tevékenység, melyhez szükséges: - szakmai ismeret, - konkrét technológia, - feldolgozott anyagok, - felhasznált eszközök, - mindezek ismerete +- felügyelet

23 Folyamatok általános modellje Hatékony folyamatszabályozáshoz szükséges: információ Adatok gyűjtése (mérés, megfigyelés) Adatfeldolgozás Beavatkozás Eszközök: feljegyzés ….. szakértői rendszerek számítógépes adatfeldolgozással

24 A folyamat sajátosságai Ismérlődő folyamatok (tömeggyártás, kiszolgálás…) Projekt (egyszeri eseményfolyam) folyamat Folyamatok csoportosítása a kimenetek szerint: - szerelt termék - feldolgozott anyag (ömlesztett termék) - szolgáltatás - szoftverek

25 A folyamat sajátosságai Minőségügyi követelmények: Célok pontos megfogalmazása (lehetőségek, környezet) Előírások (kimenetre vonatkozó) Ellenőrzés (statisztikai módszerek) Beavatkozás

26 A folyamat sajátosságai Fő és támogató folyamatok Logisztikai folyamatok: Szükséges mennyiséget, megfelelő minőségben, időpontban, a kívánt helyre a legkisebb költséggel Időtervezés

27 A folyamat sajátosságai Terminál jel vagy Tevékenység jel Folyamat irányjel Döntés jel (2 kimenete van) igen nem Ellenőrzési jel (több kimenete lehetséges)

28 1. feladat Csoportmunka (3-4 fő) Folyamatábra készítése Minimum 8 tevékenység Minimum 2 visszacsatolás Minőségi mutatók meghatározása Folyamatgazda meghatározása Folyamat bemutatása

29 Minőségszínvonal elemzés

30 A minőség meghatározása az ISO 9000:2000 szerint Minőség: „annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket” Követelmény: „kinyilvánított igény vagy elvárás, amely általában magától értetődő vagy kötelező”

31 Megfelelőség Tulajdonságok (Minősítő) követelmények Megfelelőség Reláció: tulajdonságértékek  követelmények

32 Megfelelőség Megfelelőség: „egy követelmény teljesülése” „termékre, eljárásra vagy szolgáltatásra előírt követelmények teljesülése” Nemmegfelelő termék: olyan egység (termék), amely egy vagy több szempontból nem megfelelő” Hiba: „egy szándék szerinti vagy előírt használattal kapcsolatos követelmény nem teljesülése”

33 Megfelelőség Eltérés: „egy követelmény nem teljesülése” Igazolás (verifikálás): „annak megerősítése objektív bizonyíték szolgáltatásával, hogy az előírt követelmények teljesülnek” Érvényesítés/jóváhagyás (validálás): „annak megerősítése objektív bizonyíték szolgáltatásával, hogy az adott szándék szerinti használathoz vagy alkalmazáshoz előírt követelmények teljesülnek”

34 Megfelelőség Előbb verifikálás (igazolás), azután validálás (érvényesítés/jóváhagyás).

35 Minőségszínvonal Hogyan lehet mérni?

36 A számskálák kialakítása A mérés számskálái - sorrendi (ordinális) skála Megelőzi-e az egyik termék a másikat ? (Sorrendi skála.) - intervallum skála Mennyivel előzi meg az egyik dolog a másikat? (Intervallum skála.) - arány (kardinális) skála Hányszor, illetve hányszorosan előzi meg az egyik dolog a másikat? (Arány skála.)

37 A skálák jellemzői Preferálni: előnyben részesíteni. A  B A  B A-t előnyben részesíti - preferálja B-vel szemben A lényegesebb, mint B A fontosabb, mint B emberi döntésekkel (véleményezésekkel, bírálatokkal) kapcsolatos szubjektív elemeket is tartalmaz.

38 A mérendő paraméterek tulajdonságainak skálarendszere (skálatípusok). A skála küszöbértéket határozzuk meg - Fix paraméterek (pl.: személyautó esetében a pótkerék). - Minimális követelményszinttel jellemezhető paraméterek (pl.: zajszint). - Optimum értékkel jellemezhető paraméterek (értékintervallum, amelytől a pozitív, illetve negatív értelmű eltérés egyaránt rontja a funkció kielégítését)

39 Az értékelési tényezők súlyozása A súlyozási megoldások (intervallum skálán) lehetnek: 1) Egyszerű közvetlen becslés 2) Churchman-Ackoff-féle eljárás, 3) Guilford eljárás.

40 Az értékelési tényezők súlyozása 1) Egyszerű közvetlen becslés Az értékelési tényezők teljes preferencia súlyát 1,00 számértékkel, tehát egységnyinek vesszük, majd ennek alapján egyszerű, közvetlen becsléssel megállapítjuk minden egyes értékelési tényező súlyszámát oly módon, hogy azok összege 1,00 legyen. Pl. E 2  E 5  E 1  E 3  E 4 E 2 = 0,50; E 5 = 0,30; E 1 = 0,10; E 3 = 0,07; E 4 = 0,03 A számértékek összege: 0,50 + 0,30 + 0,10 + 0,07 + 0,03 = 1,00

41 Az értékelési tényezők súlyozása 2) A Churchman-Ackoff-féle súlyozási módszer  Előzetes becslésre építve az O 1, O 2, …. O n célok között preferencia sorrendet állapítanak meg.  Fontosságuk elemzése alapján V 1, V 2, …. V n úgynevezett hasznossági értéket rendelnek az egyes célokhoz.  A legfontosabb célt V = 1 hasznossági értékkel, a többi célt pedig V i  1 hasznossági értékkel jellemzik.

42 Az értékelési tényezők súlyozása 2) A Churchman-Ackoff-féle súlyozási módszer (folytatás)  A döntések sorozatán keresztül vetik össze egymással – fontosságuk elemzése érdekében – a célokat.  Először egyedileg vizsgálják az egyes célkitűzések fontosságát az összes többi célhoz viszonyítva.  E vizsgálatokra építve korrigálják az O i célkitűzés fontosságára előzetes becsléssel felvett V i hasznossági mértéket.  Az utolsó lépés V i standardizálása

43 Az értékelési tényezők súlyozása 3) Guilford-féle súlyozás páros összehasonlító módszerrel Az eljárás lépései: Megállapítjuk a lehetséges párok számát A válaszok alapján elkészítjük a preferencia táblázatot A preferálások száma: "a” Meghatározzuk a szakértők következetességét A következő lépésben az a 2 jelű oszlop összegét képezzük (  a 2 ) Számítjuk az inkonzisztens körhármasok „d” értékét A konzisztencia mutató értékét kiszámítjuk Az „a” preferenciagyakoriság, az „r” rangszám és az „n” között fennáll az alábbi összefüggés: n = a + r

44 A minőség színvonal elemzés megvalósítása Hagyományos elemző módszerek Kesselring módszere Combinex módszer A jelentőség fa-módszere (PATTERN – Planning Assistance Through Evaulation of Relavance Numbers) Kendall-féle rangkorrelációs módszer Harris módszer Marting módszer Juhar módszer KIPA módszer

45 2. feladat Kesselring eljárás elvégzése 2 db választott termék Milyen egymáshoz képest a minőségszínvonala? Milyen a minőségszínvonala a terméknek egy általános skálán?

46 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Minőségügyi alapismeretek Tóth Georgina Nóra"

Hasonló előadás


Google Hirdetések