Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország gazdaságtörténete Gyimesi Sándor: Utunk Európába (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.) Dr. Szakács Sándor: Gazdaságtörténet II. (Számalk Kiadó, 1998.)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország gazdaságtörténete Gyimesi Sándor: Utunk Európába (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.) Dr. Szakács Sándor: Gazdaságtörténet II. (Számalk Kiadó, 1998.)"— Előadás másolata:

1 Magyarország gazdaságtörténete Gyimesi Sándor: Utunk Európába (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.) Dr. Szakács Sándor: Gazdaságtörténet II. (Számalk Kiadó, 1998.)

2 A honfoglaló magyarság gazdálkodása A gazdálkodás súlypontja a nomád állattenyésztés, de ismert a földművelés is, valamint fontos szerepe van a halászatnak és a vadászatnak. A gazdálkodás súlypontja a nomád állattenyésztés, de ismert a földművelés is, valamint fontos szerepe van a halászatnak és a vadászatnak. Az állattenyésztésre a nagyállat-tartás jellemző: ló, szarvasmarha, juh. Az állattenyésztésre a nagyállat-tartás jellemző: ló, szarvasmarha, juh. Nagy állatszám jellemző (a népesség 5-25-szörö- se), alacsony szaporulattal, lassú növekedéssel. Nagy állatszám jellemző (a népesség 5-25-szörö- se), alacsony szaporulattal, lassú növekedéssel. Az állatállománynak vagyon- és presztizsjellege van. Az állatállománynak vagyon- és presztizsjellege van. A szántóföldek a téli szállás körül helyezkednek el: tavaszi búza, árpa, köles a legjellemzőbb. A szántóföldek a téli szállás körül helyezkednek el: tavaszi búza, árpa, köles a legjellemzőbb. A gazdálkodásra a nagy területigény a jellemző. A gazdálkodásra a nagy területigény a jellemző.

3 Honfoglalás és letelepedés A Kárpát-medencében kisebb a sztyeppe-terület, megnő a népsűrűség, a zsákmányoló hadjáratok lehetetlenné válnak a 10. század közepére. A Kárpát-medencében kisebb a sztyeppe-terület, megnő a népsűrűség, a zsákmányoló hadjáratok lehetetlenné válnak a 10. század közepére. A gazdálkodás hangsúlya áthelyeződik a földművelésre, a 12. század végére a földművelés túlsúlyba kerül. A sztyeppei földművelés (kazár ágyekével) már Levédiából ismert volt. A gazdálkodás hangsúlya áthelyeződik a földművelésre, a 12. század végére a földművelés túlsúlyba kerül. A sztyeppei földművelés (kazár ágyekével) már Levédiából ismert volt. A földművelésre való áttéréssel párhuzamosan állandó falurendszer jön létre ( század). A földművelésre való áttéréssel párhuzamosan állandó falurendszer jön létre ( század). Ezzel együtt járt a népesség szaporodása is: a 11. század végére 1,2, a 13. század elejére 2 millió fő. Ezzel együtt járt a népesség szaporodása is: a 11. század végére 1,2, a 13. század elejére 2 millió fő.

4 A korai feudalizmus ( század) A letelepült, földművelő életmód hatására a földtulajdonra támaszkodó intézményrend- szer alakult ki (európai mintára). A letelepült, földművelő életmód hatására a földtulajdonra támaszkodó intézményrend- szer alakult ki (európai mintára). Az európai feudalizmus fontosabb jellemzői: Az európai feudalizmus fontosabb jellemzői: - a földtulajdon sajátos formája (a rajta nyugvó szolgálattal), - a személyi függés rendszere (vazallusi és jobbágyi), - a közhatalom decentralizáltsága.

5 A feudális földtulajdon jellemzője korlátozott (kö- tött) jellege. A tulajdonjog és a birtokjog kettőssé- ge jellemzi: a földnek az esetek többségében nem az a tulajdonosa, aki használja (birtokolja). Ezzel egyidejűleg a földesúri tulajdonjog is rétegzett: alapvetően adománybirtok jellegű, az adományt tevő (uralkodó) feltételekkel (katonai és tisztség- viselői szolgálat) adja, az adomány férfiágon öröklődik, örökös hiányában ill. a vazallusi hűség megszegésekor a tulajdonjog az adományozóra száll vissza. A feudális földtulajdon jellemzője korlátozott (kö- tött) jellege. A tulajdonjog és a birtokjog kettőssé- ge jellemzi: a földnek az esetek többségében nem az a tulajdonosa, aki használja (birtokolja). Ezzel egyidejűleg a földesúri tulajdonjog is rétegzett: alapvetően adománybirtok jellegű, az adományt tevő (uralkodó) feltételekkel (katonai és tisztség- viselői szolgálat) adja, az adomány férfiágon öröklődik, örökös hiányában ill. a vazallusi hűség megszegésekor a tulajdonjog az adományozóra száll vissza. A magyar feudális tulajdon eredete egyrészt a nemzetségek területei alapján kialakult szállásbir- tok, másrészt az államalapítás során elkobzott földekből és a királyi birtokból tett adományok. A 11. század végére a két típus összeolvad. A magyar feudális tulajdon eredete egyrészt a nemzetségek területei alapján kialakult szállásbir- tok, másrészt az államalapítás során elkobzott földekből és a királyi birtokból tett adományok. A 11. század végére a két típus összeolvad.

6 A birtokviszonyok átalakulása a társadalom szerkezetét is tovább differenciálta. A birtokviszonyok átalakulása a társadalom szerkezetét is tovább differenciálta. A honfoglaláskori magyarság valamennyi tagja szabad volt (törzsfők, nemzetségfők, harcosok, középnép). A földművelés térhó- dításával felértékelődik és megnő a szolga- elem szerepe és létszáma. Megjelenik és megnő a feudális jellegű függés mindkét formájában élő emberek tömege: a harcos rétegek viszonya vezéréhez egyre inkább a senior-vazallus viszonnyá alakul, míg a középnépből és a helyi lakosokból lassan kialakul a jobbágyság. A honfoglaláskori magyarság valamennyi tagja szabad volt (törzsfők, nemzetségfők, harcosok, középnép). A földművelés térhó- dításával felértékelődik és megnő a szolga- elem szerepe és létszáma. Megjelenik és megnő a feudális jellegű függés mindkét formájában élő emberek tömege: a harcos rétegek viszonya vezéréhez egyre inkább a senior-vazallus viszonnyá alakul, míg a középnépből és a helyi lakosokból lassan kialakul a jobbágyság.

7 A kettéosztott népesség kétféle szervezetben él: a feudális függésben élők a nagybirtokrendszer kere- tein belül (királyi, egyházi, világi uradalmakban), a hagyományos tagolódású szabad társadalom a várbirtokrendszer keretein belül (katonáskodó várjobbágy, adófizető várnép). Azonban a későbbiekben a várbirtokok sem kerülik el az eladományozást a rajtuk élő népességgel együtt. A kettéosztott népesség kétféle szervezetben él: a feudális függésben élők a nagybirtokrendszer kere- tein belül (királyi, egyházi, világi uradalmakban), a hagyományos tagolódású szabad társadalom a várbirtokrendszer keretein belül (katonáskodó várjobbágy, adófizető várnép). Azonban a későbbiekben a várbirtokok sem kerülik el az eladományozást a rajtuk élő népességgel együtt. A 14. századra a feudális birtokviszonyok kialaku- lása már teljesnek mondható, a királyi birtok részaránya %, az egyházi birtoké 12 %, a többi fele-fele arányban nemesi nagybirtok és kisnemesi birtok. A 14. századra a feudális birtokviszonyok kialaku- lása már teljesnek mondható, a királyi birtok részaránya %, az egyházi birtoké 12 %, a többi fele-fele arányban nemesi nagybirtok és kisnemesi birtok.

8 A földesúri függésben élő népesség gazdasági tevékenységének keretei Földesúri házigazdaságban: a földesúr maga gaz- dálkodik szolganépei és egyéb alattvalói munkakö- telezettségének segítségével. A házigazdaság kereteiben élő falvak a prédiumok. A 13. század- ban a települések %-a prédium, ahol a né- pesség többsége költözési joggal nem rendelkező szolganép. Földesúri házigazdaságban: a földesúr maga gaz- dálkodik szolganépei és egyéb alattvalói munkakö- telezettségének segítségével. A házigazdaság kereteiben élő falvak a prédiumok. A 13. század- ban a települések %-a prédium, ahol a né- pesség többsége költözési joggal nem rendelkező szolganép. Önálló gazdálkodást folytató falvakban: az itt élő népesség túlnyomó része szabad költözési joggal rendelkezik, földesurának járadékot fizet. Önálló gazdálkodást folytató falvakban: az itt élő népesség túlnyomó része szabad költözési joggal rendelkezik, földesurának járadékot fizet.

9 A középkori agrárforradalom Európában A népesség növekedését megfelelő technika hiá- nyában nem követte a mezőgazdasági termelés növekedése: gyakorivá vált az éhínség. Ez szüksé- gessé tette egy új agrárrendszer kialakulását. A népesség növekedését megfelelő technika hiá- nyában nem követte a mezőgazdasági termelés növekedése: gyakorivá vált az éhínség. Ez szüksé- gessé tette egy új agrárrendszer kialakulását. A változás első fázisában a földművelés eszközei fejlődtek, a könnyű eketípusok helyébe nehéz, csoroszlyás eke lép. A vonóerő szükséges növelésére tökéletesednek a fogatolás módjai, fokozatosan igába vonják a lovat. Az emberi erőt egyre inkább az állati erő helyette- síti. Végül megváltozik a művelési rendszer is (két- és háromnyomásos gazdálkodásra térés). A változás első fázisában a földművelés eszközei fejlődtek, a könnyű eketípusok helyébe nehéz, csoroszlyás eke lép. A vonóerő szükséges növelésére tökéletesednek a fogatolás módjai, fokozatosan igába vonják a lovat. Az emberi erőt egyre inkább az állati erő helyette- síti. Végül megváltozik a művelési rendszer is (két- és háromnyomásos gazdálkodásra térés).

10 Következményei A művelt terület folyamatos kiterjesztése. A művelt terület folyamatos kiterjesztése. A teljesítőképesség növekedése ( %-os ho- zamnövekedés, különösen a gabonánál). A teljesítőképesség növekedése ( %-os ho- zamnövekedés, különösen a gabonánál). A saját szükségletet jelentősen meghaladó többlet- termék jelentkezése megköveteli az áru- és piac- viszonyok kialakulását. A saját szükségletet jelentősen meghaladó többlet- termék jelentkezése megköveteli az áru- és piac- viszonyok kialakulását. A falvak mellett megjelennek a városok, kibontako- zik a városgazdaság. A falvak mellett megjelennek a városok, kibontako- zik a városgazdaság. Újjáéled a távolsági kereskedelem, megteremtőd- nek a középkori világgazdaság kialakulásának feltételei. Újjáéled a távolsági kereskedelem, megteremtőd- nek a középkori világgazdaság kialakulásának feltételei.

11 Az agrárrendszer átalakulása Magyarországon Az átalakulás nem volt olyan átütő, mint Nyugat- Európában: A 12. század végén megjelenik a fordítós eke és a nyomásrendszer, de nem terjed el, az alföldi vi- szonylagos földbőség miatt a változás a szabályo- zott legelőváltó rendszerre való áttérésben fejező- dött ki, és évszázadokig megmaradt a keleti típusú eke tökéletesített változatainak használata. A 12. század végén megjelenik a fordítós eke és a nyomásrendszer, de nem terjed el, az alföldi vi- szonylagos földbőség miatt a változás a szabályo- zott legelőváltó rendszerre való áttérésben fejező- dött ki, és évszázadokig megmaradt a keleti típusú eke tökéletesített változatainak használata. A ló igába vonása a 13. században indul meg, de csak a 15. század végén terjed el. A ló igába vonása a 13. században indul meg, de csak a 15. század végén terjed el. Elterjed a szőlőművelés (13. századtól). Elterjed a szőlőművelés (13. századtól).

12 A században felbomlik a prédiumrendszer: a földesúri gazdaság jelentőségét veszti és az udvar- ház körüli kis gazdasággá zsugorodik. Az uradalom ettől kezdve kevésbé termelő, inkább járadékszedő jellegű. A gazdálkodás alapvető egysége egyre inkább a jobbágytelek, amely lakótelekből fokoza- tosan alakul át a 14. századra gazdasági, jogi és szolgáltatási egységgé (10-16 ha). A században felbomlik a prédiumrendszer: a földesúri gazdaság jelentőségét veszti és az udvar- ház körüli kis gazdasággá zsugorodik. Az uradalom ettől kezdve kevésbé termelő, inkább járadékszedő jellegű. A gazdálkodás alapvető egysége egyre inkább a jobbágytelek, amely lakótelekből fokoza- tosan alakul át a 14. századra gazdasági, jogi és szolgáltatási egységgé (10-16 ha). Az egységes jobbágyság kialakulásának két határ- pontja: az 1298/70. törvénycikk, mely szerint a jobbágy tartozásait kifizetve engedéllyel szabadon elköltözhetett; az 1351/6. törvénycikk, amely az egységes kilenced beszedését írja elő. Fontos a szokásjog alapján kialakult jobbágyi birtokjog a telek felett. Az egységes jobbágyság kialakulásának két határ- pontja: az 1298/70. törvénycikk, mely szerint a jobbágy tartozásait kifizetve engedéllyel szabadon elköltözhetett; az 1351/6. törvénycikk, amely az egységes kilenced beszedését írja elő. Fontos a szokásjog alapján kialakult jobbágyi birtokjog a telek felett.

13 Kibontakozik a birtoknagyságon alapuló ta- gozódás. A népesség szaporodásával besű- rűsödik a művelhető területek lakossága, sűrű aprófalvas településhálózat bontakozik ki, ezer faluval. Az ún. reál öröklési rendszer (nem az elsőszülött fiú örököl, hanem a birtok megoszlik) eredményeként telekaprózódás indul meg, sőt a telekbirtok- lásból való kiszorulás is feltűnik. A 15. szá- zad végén 100 telekbirtokos parasztra már zsellér jutott. Kibontakozik a birtoknagyságon alapuló ta- gozódás. A népesség szaporodásával besű- rűsödik a művelhető területek lakossága, sűrű aprófalvas településhálózat bontakozik ki, ezer faluval. Az ún. reál öröklési rendszer (nem az elsőszülött fiú örököl, hanem a birtok megoszlik) eredményeként telekaprózódás indul meg, sőt a telekbirtok- lásból való kiszorulás is feltűnik. A 15. szá- zad végén 100 telekbirtokos parasztra már zsellér jutott.

14 Összességében: A megismert új termelési eljárások csak tartalékként épültek be a gazdálkodásba, a mezőgazdasági kapacitás teljes kihasználá- sára nem volt szükség, a népesedési nyo- más kevésbé érezhető: népsűrűségünk csak fele-harmada a nyugat-európai orszá- gokénak. A megismert új termelési eljárások csak tartalékként épültek be a gazdálkodásba, a mezőgazdasági kapacitás teljes kihasználá- sára nem volt szükség, a népesedési nyo- más kevésbé érezhető: népsűrűségünk csak fele-harmada a nyugat-európai orszá- gokénak. Ezek következtében az ország olyan poten- ciális agrárkapacitással rendelkezett, ame- lyet egy jelentkező szükséglet esetén mozgósítani lehetett. Ezek következtében az ország olyan poten- ciális agrárkapacitással rendelkezett, ame- lyet egy jelentkező szükséglet esetén mozgósítani lehetett.


Letölteni ppt "Magyarország gazdaságtörténete Gyimesi Sándor: Utunk Európába (Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999.) Dr. Szakács Sándor: Gazdaságtörténet II. (Számalk Kiadó, 1998.)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések