Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A gazdaságot befolyásoló nem gazdasági tényezők hatása (12-18. század) Tatárjárás: elsősorban a népesség nagy arányú pusztulásában nyilvánult meg, a felerősödött.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A gazdaságot befolyásoló nem gazdasági tényezők hatása (12-18. század) Tatárjárás: elsősorban a népesség nagy arányú pusztulásában nyilvánult meg, a felerősödött."— Előadás másolata:

1 A gazdaságot befolyásoló nem gazdasági tényezők hatása ( század) Tatárjárás: elsősorban a népesség nagy arányú pusztulásában nyilvánult meg, a felerősödött betelepítések hatására a 13. század végére állt vissza a 12. század eleji 2 milliós népességszám. Tatárjárás: elsősorban a népesség nagy arányú pusztulásában nyilvánult meg, a felerősödött betelepítések hatására a 13. század végére állt vissza a 12. század eleji 2 milliós népességszám.

2 A török hódoltság és hadiállapot ( szd): A török hódoltság és hadiállapot ( szd): - a népesség növekedés leáll, a településháló- zat pusztul illetve átalakul (a sűrű, aprófalvas településhálózat helyébe mezővárosok ritka hálózata lép), - a gazdasági kapcsolatok nem törnek meg, de a kapcsolatrendszert zavarja a vámrend- szer és a jogbizonytalanság (a mohamedán egyházjogon alapuló bíráskodás), - a spáhik csak ideiglenes használatra kapják a birtokokat, így a rajtuk élőkkel nem törődnek, csak jövedelemforrásnak tekintik, így sok esetben hagyják leromolni,

3 - az adórendszer – vagyonadó (harács), feja- dó (dzsizje) és illetékszerű adók – anyagi romlásba taszítják a népességet (hanyatla- nak a városok, elnéptelendenek a falvak, pusztul a gazdaság), - Magyarország a 17. század közepére meg- torpant, piaca zsugorodott, nemzetközi jelentősége csökkent, termelése visszaesett (az európai perifériára sodródott). A török hódoltság után az új belső kihívás a népesség növekedése (bevándorlás, betele- pítés) és az elvadult kultúrtáj újra művelés alá vétele. A török hódoltság után az új belső kihívás a népesség növekedése (bevándorlás, betele- pítés) és az elvadult kultúrtáj újra művelés alá vétele.

4 A 18. század belső kihívásai A török hódoltság után a 4 milliós népesség egyenlőtlenül oszlott el az országban, a volt török területeken csak a népesség 20 %-a élt. A török hódoltság után a 4 milliós népesség egyenlőtlenül oszlott el az országban, a volt török területeken csak a népesség 20 %-a élt. Ennek hatására spontán vándormozgalom indult meg a néptelen területek benépesíté- sére (az ország más területeiről). Ehhez szervezett telepítések is társultak, és nőtt a természetes szaporodás is, így a század végére a népesség elérte a 10 millió főt, ami 30 fő/km 2 népsűrűségnek felelt meg. Ennek hatására spontán vándormozgalom indult meg a néptelen területek benépesíté- sére (az ország más területeiről). Ehhez szervezett telepítések is társultak, és nőtt a természetes szaporodás is, így a század végére a népesség elérte a 10 millió főt, ami 30 fő/km 2 népsűrűségnek felelt meg.

5 A növekvő népesség fokozatosan újra bir- tokba veszi az elvadult kultúrtájat, eleinte állattenyésztéssel, majd fokozatosan teret hódít a szántóművelés, így az ország to- vábbra is megőrzi agrárjellegét. A folyamatot a termelési tényezők (munkaerő, föld) bővülése és az ország gazdasági súlyának növekedése kíséri, ezzel a korakapitalista kezdemények új lehetőséghez jutnak (protoindusztrializáció=korai iparosítás). A növekvő népesség fokozatosan újra bir- tokba veszi az elvadult kultúrtájat, eleinte állattenyésztéssel, majd fokozatosan teret hódít a szántóművelés, így az ország to- vábbra is megőrzi agrárjellegét. A folyamatot a termelési tényezők (munkaerő, föld) bővülése és az ország gazdasági súlyának növekedése kíséri, ezzel a korakapitalista kezdemények új lehetőséghez jutnak (protoindusztrializáció=korai iparosítás).

6 A korai iparosítás az ipari forradalom mege- lőző szakasza: a hagyományos kistermelő for- mák tömegesedése és fokozott piac felé fordu- lása, a kistermelő formákat a kereskedőtőke által összefogó szervezetek (Verlag) létrejötte. A Habsburg Birodalomban a protoindusztrializá- ció kibontakozása a 18. század közepétől indul, melyet a merkantilista gazdaságpolitika tesz lehetővé. A korai iparosítás az ipari forradalom mege- lőző szakasza: a hagyományos kistermelő for- mák tömegesedése és fokozott piac felé fordu- lása, a kistermelő formákat a kereskedőtőke által összefogó szervezetek (Verlag) létrejötte. A Habsburg Birodalomban a protoindusztrializá- ció kibontakozása a 18. század közepétől indul, melyet a merkantilista gazdaságpolitika tesz lehetővé. A merkantilizmusban az állam gazdasági bea- vatkozása túllép a csak bevételekkel foglalkozó pénzügypolitikán és válik gazdaságpolitikává, vagyis a jövedelemforrások karbantartásával és a lakosság jólétével is foglalkozó irányzattá. A merkantilizmusban az állam gazdasági bea- vatkozása túllép a csak bevételekkel foglalkozó pénzügypolitikán és válik gazdaságpolitikává, vagyis a jövedelemforrások karbantartásával és a lakosság jólétével is foglalkozó irányzattá.

7 A merkantilizmus tevékenységének főbb területei Az ország gazdasági egységének megteremtése (egységes vámrendszer megteremtése, egységes pénzrendszer bevezetése, a mértékek egyesítése). Az ország gazdasági egységének megteremtése (egységes vámrendszer megteremtése, egységes pénzrendszer bevezetése, a mértékek egyesítése). Az alattvalókról való gondoskodás, felismerve, hogy a népesség számának és jólétének növeke- dése egybeesik az államkincstár érdekével (népjó- léti intézkedések az oktatás, ismeretterjesztés, egészségügy területein). Az alattvalókról való gondoskodás, felismerve, hogy a népesség számának és jólétének növeke- dése egybeesik az államkincstár érdekével (népjó- léti intézkedések az oktatás, ismeretterjesztés, egészségügy területein). Az ország gazdagságának növelése aktív pénzügyi és kereskedelmi mérleggel a más országokkal való gazdasági kapcsolatokkal, a termelés fejlesztése. Az ország gazdagságának növelése aktív pénzügyi és kereskedelmi mérleggel a más országokkal való gazdasági kapcsolatokkal, a termelés fejlesztése.

8 A termelés fejlesztése A mezőgazdasági termelés fejlesztése: A mezőgazdasági termelés fejlesztése: - új növények elterjedésének támogatása, - az állattenyésztés és a földművelés viszonyá- nak megváltozása (a takarmánytermesztés térhódítása, a takarmányozó-istállózó állat- tartás elterjedése, az istállótrágya felhaszná- lása révén a pihentetéses ugarrendszer fel- számolása), - az ipari növények elterjedése (dohány, ken- der, takarmány stb.), - az állami jobbágyvédelem kialakulása (1767- es úrbérrendezés).

9 Az ipar fejlesztésének támogatása (protekcionizmus): Az ipar fejlesztésének támogatása (protekcionizmus): - manufaktúrák alapításának elősegítése vám- rendszerrel és privilégiumokkal, - a háziipari kistermelés összefonódásának segítése a kereskedőtőkével és a manufaktú- rával feudális kötöttségeket lazító intézkedé- sekkel (jobbágyok szabad eladási joga ter- mékeik és munkaerejük felett (1775)), - a közlekedés fejlesztése a növekvő belső piac és kereskedelem ellátásához.


Letölteni ppt "A gazdaságot befolyásoló nem gazdasági tényezők hatása (12-18. század) Tatárjárás: elsősorban a népesség nagy arányú pusztulásában nyilvánult meg, a felerősödött."

Hasonló előadás


Google Hirdetések