Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A modern világgazdaság kialakulása (15-18. század), főbb jellemzői Nemzetgazdaságok kifejlődése a városgazdaságok hálójából: olyan gazdaságpolitika jelenik.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A modern világgazdaság kialakulása (15-18. század), főbb jellemzői Nemzetgazdaságok kifejlődése a városgazdaságok hálójából: olyan gazdaságpolitika jelenik."— Előadás másolata:

1 A modern világgazdaság kialakulása ( század), főbb jellemzői Nemzetgazdaságok kifejlődése a városgazdaságok hálójából: olyan gazdaságpolitika jelenik meg, amely az országot egységes egészként kezeli (egységes vámterület, mértékrendszer, nemzeti valuta stb.) Nemzetgazdaságok kifejlődése a városgazdaságok hálójából: olyan gazdaságpolitika jelenik meg, amely az országot egységes egészként kezeli (egységes vámterület, mértékrendszer, nemzeti valuta stb.) A modern tömegáru-kereskedelem megjelenése (a régi, elsősorban luxusárukat forgalmazó távolsági kereskedelem helyett) A modern tömegáru-kereskedelem megjelenése (a régi, elsősorban luxusárukat forgalmazó távolsági kereskedelem helyett) A természeti, földrajzi munkamegosztás termelési különbségekre való áthelyeződése és a kapcsolatok hierarchikus rendszerbe szerveződése (centrum- periféria modell) A természeti, földrajzi munkamegosztás termelési különbségekre való áthelyeződése és a kapcsolatok hierarchikus rendszerbe szerveződése (centrum- periféria modell)

2 Az európai gazdaság expanzív jellegű lesz, kiala- kulnak az exportiparos területek, a termékek a távoli piacokra is eljutnak. Az európai gazdaság expanzív jellegű lesz, kiala- kulnak az exportiparos területek, a termékek a távoli piacokra is eljutnak. Az exportiparos területeken a céhkereteket meg- haladó szerveződési formák jönnek létre, amely- ben az értékesítést és nyersanyagbeszerzést végző kereskedőé a főszerep. Az exportiparos területeken a céhkereteket meg- haladó szerveződési formák jönnek létre, amely- ben az értékesítést és nyersanyagbeszerzést végző kereskedőé a főszerep. Növekszik a paraszti árutermelés, a jobbágyvi- szony eltolódik a bérlőviszony irányába, megjelenik a bérmunkával termelő nagybirtok. Növekszik a paraszti árutermelés, a jobbágyvi- szony eltolódik a bérlőviszony irányába, megjelenik a bérmunkával termelő nagybirtok. Terjed a pénzgazdálkodás (a 16. században a pénzügyletek szorosra nőnek, ami megnö- veli a nemesfémigényt, és ez a nagy földrajzi felfedezések egyik ösztönzője lesz. Terjed a pénzgazdálkodás (a 16. században a pénzügyletek szorosra nőnek, ami megnö- veli a nemesfémigényt, és ez a nagy földrajzi felfedezések egyik ösztönzője lesz.

3 A népességnövekedés megnöveli az agrártermékek iránti keresletet, ami árnövekedéshez vezet (árfor- radalom). Az árforradalom összetett jelenség, nem egyszerű áremelkedés: A népességnövekedés megnöveli az agrártermékek iránti keresletet, ami árnövekedéshez vezet (árfor- radalom). Az árforradalom összetett jelenség, nem egyszerű áremelkedés: - ipari olló alakul ki, a cserearányok a mezőgazda- ság javára változnak, hosszan tartó agrárkonjunk- túra bontakozik ki, amely Kelet-Európát a tartalé- kolt agrárpotenciálja kihasználására ösztönzi; - ugyanakkor a bérek lemaradása következtében az ipari termelés nem válik gazdaságtalanná, sőt tőkefelhalmozást tesz lehetővé. Összességében megjelennek a korakapitalista formák a gazdaságban. Összességében megjelennek a korakapitalista formák a gazdaságban.

4 A modern világgazdaság hatása Magyarországon A közvetlen hatás a külkereskedelem növe- kedésének felgyorsulása a 16. századtól, amelynek jellegzetessége, hogy a kivitel messze meghaladja a behozatalt, ami a megnövekedett agrárkivitelnek köszönhető. A kivitel másik nagy csoportját a bányater- mékek adják, ezen belül csökken a nemes- fém (növekvő termelési költségek), nő a réz aránya. A behozatal fő tételét az iparcikkek jelentik. A közvetlen hatás a külkereskedelem növe- kedésének felgyorsulása a 16. századtól, amelynek jellegzetessége, hogy a kivitel messze meghaladja a behozatalt, ami a megnövekedett agrárkivitelnek köszönhető. A kivitel másik nagy csoportját a bányater- mékek adják, ezen belül csökken a nemes- fém (növekvő termelési költségek), nő a réz aránya. A behozatal fő tételét az iparcikkek jelentik.

5 A közvetett hatás az árforradalom tendenciáinak hatása: A közvetett hatás az árforradalom tendenciáinak hatása: - a magyarországi árak mozgása megegyezik az európaival, még ott is, ahol a termékek nem kerülnek ki a nemzetközi forgalomba; - kialakul a monokultúrás agrártermelés: különö- sen két kiviteli cikknél, a szarvasmarha-tenyész- tésnél és a bortermelésnél. - a bortermelő mezővárosok és a alföldi állatte- nyésztő városok nagy gabonafogyasztó piacot teremtettek, így körülöttük gabonatermelő falvak gyűrűje helyezkedett el, ami a belső árucsere bővülését eredményezte.

6 A korakapitalista formák először a bányavállalko- zásokban jelentek meg: a bányászat költsége- sebbé válása olyan tőkét igényelt, amellyel a kis bányabirtokosok egyenként nem rendelkeztek, így bányatársulások és tőkés vállalkozások jöttek létre. A korakapitalista formák először a bányavállalko- zásokban jelentek meg: a bányászat költsége- sebbé válása olyan tőkét igényelt, amellyel a kis bányabirtokosok egyenként nem rendelkeztek, így bányatársulások és tőkés vállalkozások jöttek létre. A mezőgazdasági termelés fő üzemformája a paraszti gazdaság is átalakul: az agrárkonjunk- túra hatására a tehetősebb gazdák kibővítik gazdaságukat. A megnagyobbodott gazdaság munkaerő-szükségletének fedezésére terjed a bérmunkások alkalmazása. A mezőgazdasági árutermelő tevékenység egyre gyakrabban összekapcsolódik a kereskedelemmel (tőzsérek és borkereskedők). A mezőgazdasági termelés fő üzemformája a paraszti gazdaság is átalakul: az agrárkonjunk- túra hatására a tehetősebb gazdák kibővítik gazdaságukat. A megnagyobbodott gazdaság munkaerő-szükségletének fedezésére terjed a bérmunkások alkalmazása. A mezőgazdasági árutermelő tevékenység egyre gyakrabban összekapcsolódik a kereskedelemmel (tőzsérek és borkereskedők).

7 A földesúri gazdaság újra fejlődésnek indul (ma- jorságok) részben a puszta telkek és az elhagyott jobbágytelkek bevonásával. A majorsági gazdál- kodás elsősorban gabonatermesztésre rendezke- dett be (az árforradalom hatása a gabonánál volt a legészrevehetőbb). A földesúri gazdaság újra fejlődésnek indul (ma- jorságok) részben a puszta telkek és az elhagyott jobbágytelkek bevonásával. A majorsági gazdál- kodás elsősorban gabonatermesztésre rendezke- dett be (az árforradalom hatása a gabonánál volt a legészrevehetőbb). A majorságok kiépítésében kettős cél hatott: A majorságok kiépítésében kettős cél hatott: - az állami feladatok egy részének (várak ellátá- sa, katonaság tartása) átvételével megnöveke- dett szükséglet fedezése, - bevételek növelése. A munkaerő alkalmazásában egyrészt nő a job- bágyi munkajáradék nagysága, másrészt nő a bérmunka igénybevétele. A munkaerő alkalmazásában egyrészt nő a job- bágyi munkajáradék nagysága, másrészt nő a bérmunka igénybevétele.

8 A nagybirtok is kettős karaktert hordoz: a kiterjedt sajátkezelésű gazdaság mellett megmarad a jára- dékfizető telkes jobbágyok rendszere is (robotjára- dék, termékjáradék, földesúri regálé (elővételi és italmérési jog)). Így a nemesség jelentékeny kereskedelmet is folytatott. A nagybirtok is kettős karaktert hordoz: a kiterjedt sajátkezelésű gazdaság mellett megmarad a jára- dékfizető telkes jobbágyok rendszere is (robotjára- dék, termékjáradék, földesúri regálé (elővételi és italmérési jog)). Így a nemesség jelentékeny kereskedelmet is folytatott. A majorsági árutermelés visszaszorította a paraszti gabonatermesztést, így a paraszti árutermelés az állattenyésztés és a bortermelés felé tolódott el. A majorsági árutermelés visszaszorította a paraszti gabonatermesztést, így a paraszti árutermelés az állattenyésztés és a bortermelés felé tolódott el. Az iparban is megjelennek a korakapitalista for- mák: az ipar vidékre húzódása, a céhes iparon belül megjelenő integráció. A termelési folyamat végén álló mesterek megpróbálják a termelési lánc többi elemét is függőségükbe vonni. Az iparban is megjelennek a korakapitalista for- mák: az ipar vidékre húzódása, a céhes iparon belül megjelenő integráció. A termelési folyamat végén álló mesterek megpróbálják a termelési lánc többi elemét is függőségükbe vonni.


Letölteni ppt "A modern világgazdaság kialakulása (15-18. század), főbb jellemzői Nemzetgazdaságok kifejlődése a városgazdaságok hálójából: olyan gazdaságpolitika jelenik."

Hasonló előadás


Google Hirdetések