A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem.

Az előadások a következő témára: "A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem."— Előadás másolata:

1 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Pannon Egyetem Georgikon Kar Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kar Debreceni Egyetem Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar „Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására” TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Kooperáció és integrációmanagement /A tantárgy neve/

2 Előadás témakörei A turisztikai szervezet fogalmáról A turisztikai szervezetek struktúrája

3 ELŐADÁS ANYAGA A kooperatív feladatok ellátása kivétel nélkül minden desztinációban a turisztikai szervezetek feladata A szakirodalom itt is számtalan elnevezést használ a szervezeti formára, illetve eltérően határozza meg a szervezet feladatait Kaspar idegenforgalmi szervezet alatt azokat a sajátos szervezeti struktúrákat érti, amelyek egy település turizmusán belül koordinációs feladatokat látnak el Ezek a szervezeti struktúrák Kaspar szerint politikailag (önkormányzatok), illetve magán- vagy közjogilag (pl. hivatalként) szervezett struktúrák A következő jellegzetességeket emeli ki: A turisztikai szervezet a település egészét lefedő turisztikai szervezet A politikai és magán struktúrák egymás mellett létezését a desztinációban A koordinációs funkciót

4 ELŐADÁS ANYAGA Freyer leírásában a kooperatív turisztikai szervezetek elsősorban nonprofit jellegűek gyakran közhasznú egyesületekről van szó, akik nem elsősorban profit megszerzésére törekednek, ám tagjaik érdekeinek támogatása révén mégis azok gazdasági érdekeit szolgálják Feladatuk elsődlegesen a szolgáltatások kínálattá szervezése A szervezetek feladatai közül a következőket emeli ki: A turisztikai szervezetek kínálatfejlesztő tevékenységét A szervezetek sokszínű megjelenési formáját A turisztikai szervezetek non profit jellegét, miközben ezt kizárólag a szervezeti struktúrából eredezteti, nem a feladatok kooperatív, közösségi jellegének tulajdonítja

5 ELŐADÁS ANYAGA Müller a turisztikai szervezetekben közvetítőket lát A kooperatív turisztikai szervezetek legfontosabb feladata ennek megfelelően a marketing területét fogja át A szervezetek feladatai közül a következőket emeli ki: A marketingfunkciót A kooperációs jelleget A lehetőséget, hogy a szervezetek vezetése lehet magán- vagy közkézben, illetve vendégakvirálás és az értékesítés lehetőségét

6 ELŐADÁS ANYAGA Inskeep arra mutat rá, hogy a turisztikai management szervezeti struktúrái regionális, nemzeti és nemzetközi, valamint a turisztikailag frekventált területeken helyi szintű köz- és magánjogi szervezeteket ölelnek fel Ezekre a szervezetekre azért van szükség, hogy egy ország vagy egy térség turizmusát tervezzék, fejlesszék, piacra vigyék és koordinálják A szervezetek feladatai közül a következőket emeli ki: A marketing-, tervezési- és kínálatkoordinációs funkciókat Hogy nem csak magán- és közjogi, hanem különböző földrajzi szintű struktúrák léteznek A desztinációs szintű szervezeti struktúrák szükségességét

7 1. ELŐADÁS ANYAGA Az eddigiek tanulságai: hogy a turisztikai szervezet fogalmát nem egységesen használják hogy részben használják egy desztináció egészét átfogó szervezet, részben pedig az egyes szolgáltatókon túlmutató feladatok ellátására, a tulajdonképpeni „kooperatív turisztikai vállalat” megjelölésére hogy a különböző, átfogó feladatok elvégzésére a turisztikai desztináció számára elengedhetetlen egy szervezet megléte ahhoz, hogy a desztináció működhessen a tulajdonképpeni turisztikai termékként hogy egy desztináció turisztikai szervezete mind a magán-, mind pedig a közszférára kiterjed hogy a magánszféra szereplői vagy egyesületekbe vagy szövetségekbe tömörülnek

8 1. ELŐADÁS ANYAGA A turisztikai szervezetek struktúrája Az eddigiekből is látható volt, hogy a különböző szintű területi egységeknek (település, térség, régió, ország) szükségük van saját turisztikai szervezetre A különböző szintű szervezetek feladatai részben elkülönülnek egymástól, részben pedig az egyes feladatok szintenként más-más súllyal szerepelnek A szintek között Európában korábban hagyományosan hierarchikus rendszer működött és működik részben máig: Az országos szervezet felette állt a regionálisnak, a regionális pedig a helyi szervezeteknek A különböző szintek feladatai csupán az egyes szintben betöltött fontosságukat tekintve tértek/térnek el egymástól Gyakran fordult/fordul elő, hogy az alsóbb szintnek, feladatait tekintve igazodnia kellett/kell a felsőbb szinthez Mára ez a merev struktúra fellazult, sőt a legelőremutatóbb térségekben a szervezeti rendszerben meghatározóvá a partnerség, a kompetenciaszintek szerinti feladatmegosztás, és az alulról szerveződés fogalomköre vált

9 1. ELŐADÁS ANYAGA Svájcban pl. a szintek szerinti feladat-elkülönítés általános struktúrája a következőképpen alakul(t): Helyi szint 1. Tervezés - turisztikai stratégia 2. Kínálatfejlesztés - információs pont üzemeltetése - vendéggondozási és animációs feladatok 3. Marketing - nincs 4. Érdekképviselet - a település érdekrendszerén belül - a helyi lakosok turizmus tudatosságának fejlesztése

10 AZ ELŐADÁS ISMERETANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA Kanton / politikai régió 1. Tervezés - turisztikai stratégia a (térség)fejlesztési stratégián belül 2. Kínálatfejlesztés - a szükséges közösségi infrastruktúra rendelkezésre bocsátása - vendéggondozási és animációs feladatok 3. Marketing - nincs - a segítségnyújtás a desztinációknak a marketingeszközök megszerzésében 4. Érdekképviselet - a régió/kanton turisztikai érdekképviselete - a lakosság turizmus tudatosságának fejlesztése - segítségnyújtás minden más szint számára az eszközök megszerzésében

11 Turisztikai régiók szintje: Tervezés - közreműködés a politikai testületekben a turisztikai stratégia kidolgozásában - tanácsadás a desztinációk desztináció- és marketingstratégiáinak kidolgozásában Kínálatfejlesztés - a desztinációkon átívelő kínálat koordinációja (elsősorban rendezvények) - (esetleg) regionális információs központ üzemeltetése - képzési koncepciók kidolgozása és segítségnyújtás a képzésben - régiókon átívelő rendezvények koordinálása AZ ELŐADÁS ISMERETANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

12 Marketing - piackutatási központ, nagyobb eladás ösztönző akciók - regionális piaci megjelenés plattformja (közös hirdetési kampányok), nemzeti és nemzetközi márkák megteremtése - régión átívelő marketingfeladatokhoz szükséges eszközök megszerzésének és elosztásának koordinációja - márkamanagement azokon a piacokon, ahol a régió desztinációnak számít Érdekképviselet - Csak saját ügyekben való érdekképviselet AZ ELŐADÁS ISMERETANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

13 Nemzeti szint: Tervezés - országos desztinációs stratégia kidolgozása - országos marketingstratégia kidolgozása - nemzeti turizmuskoncepció- és politika kidolgozásában való részvétel Kínálatfejlesztés - nemzeti kínálat- és rendezvénykoordináció - know how transzfer a desztináció managerek felé az aktuális piaci és termékfejlesztésekről (turisztikai alapképzés) - régiókon átívelő kínálat koordinációja és rendezvények információs pontja AZ ELŐADÁS ISMERETANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

14 Marketing - a nemzeti márka önálló pozicionálása - közvetlen információszolgáltatás és kooperáció a desztinációkkal (horizontális kooperációk márkái pl. wellness hotelek, globális márkákkal való közös piaci fellépés és közvetlen együttműködés, stb) - információs és marketingügynökségek külföldön - szolgáltatói központ piackutatásban - tanácsadás és segítség új nemzeti turisztikai márkák és termékek fejlesztésében Érdekképviselet - csak saját ügyekben való projektorientált érdekképviselet AZ ELŐADÁS ISMERETANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

15 Svájci Turisztikai Szövetség: Tervezés - segítségnyújtás és tanácsadás stratégiák kidolgozásában Kínálatfejlesztés - tanácsadás infrastrukturális koncepciók kidolgozásában - kooperáció a regionális és nemzeti szintű kínálati elemek fejlesztésében (pl. svájci kerékpártúra útvonalak) - nemzeti minőségi rendszerek megvalósítása (magánszállás klasszifikáció, családbarát helyek, védjegyek, szolgáltatásminőség, stb) - együttműködés a nemzeti turisztikai képzés és továbbképzés területén Marketing - nincs Érdekképviselet AZ ELŐADÁS ISMERETANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

16 Marketing - nincs Érdekképviselet - összefogni, koordinálni és érvényesíteni a turizmuspolitikai érdekeket - tudatosítani a turizmus jelentőségét - eszközök megszerzése nemzeti szinten AZ ELŐADÁS ISMERETANYAGÁNAK ÖSSZEFOGLALÁSA

17 1. ELŐADÁS ANYAGA A felvázolt struktúra bonyolultsága hasonló a magyarországi állapotokhoz Alapvető különbségek: - helyi szint erős jelenléte és szervezettsége, - kompetenciák pontosabb lehatárolása - kooperációs rendszer átjárhatósága A rendszer átalakítása folyamatban van, az átalakítás célja: Piacreleváns és méretüket tekintve eléggé nagy desztinációk kialakítása A desztinációk közvetlen együttműködésének biztosítása a nemzeti szintű szervezettel A regionális szint átalakítása szolgáltatói központokká a piackutatás, a piaci megjelenés platformjainak kialakítása, stb területén. Összességében átláthatóbb és hatékonyabb struktúra kialakítása

18 Előadás tananyagához kapcsolódó kérdések Vizsgakérdések: 1./ Minek alapján határozhatjuk meg a turisztikai szervezet(ek) fogalmát? 2./ Hogyan épül fel hagyományosan a turisztikai szervezetek struktúrája? 3./ Milyen irányban fog várhatóan változni a hagyományos struktúra?

19 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! A KÖVETKEZŐ ELŐADÁS TÉMAKÖRE: Az előadás anyagát készítette: Semsei Sándor Best practice: Dél-Tirol turisztikai szervezeteinek struktúrája