Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."— Előadás másolata:

1 A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 1. Agglomerálódás = tömörülés = tömörülés Urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik Urbanizációnak, városrobbanásnak is nevezik –Urbanizáció (, de: az egész folyamatot is szokás urbanizációnak nevezni, akkor agglomerálódás az urbanizáció 1. szakasza –Városrobbanás, de: széttartó (centrifugális) helyett összetartó (centripetális) erők Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik Agglomeráció egészének népessége dinamikusan növekszik –Kezdetben: csak a város növekszik –Később: város és az elővárosi övezet is növekszik Város és elővárosi övezete összenő Város és elővárosi övezete összenő –Gyakran jár a város határának kibővítésével Előmozdítója: az ipari forradalom Előmozdítója: az ipari forradalom

3 3 Az ipari forradalom terjedése Európában Ipari forradalom, agglomerálódás diffúziója: ÉNy  DK Ipari forradalom, agglomerálódás diffúziója: ÉNy  DK –Fordított irányú az ókori urbanizáció terjedésével (DK  ÉNy) –XVIII. sz.: Anglia –XIX. sz. közepe: Ny-Eu –XIX. sz. fordulója: É-Eu. K-Köz- Eu, D-Eu É-i része –XX. sz. első fele: D-Eu –XX. sz. közepe: K-Eu, Balkán

4 4 Az ipari forradalom hatásai Iparosítás, munkamegosztás elmélyülése ( → foglalkozási átrétegződés) Iparosítás, munkamegosztás elmélyülése ( → foglalkozási átrétegződés) Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte ( → népesség térbeli koncentrációja) Fordizmus: nagyobb termelőegységek létrejötte ( → népesség térbeli koncentrációja) Faluból városba áramlás ( → gyors városodás) Faluból városba áramlás ( → gyors városodás) –Midlands, Randstaad, Ruhr-vidék Tényezők: Tényezők: 1. Általános demográfiai robbanás (nem csak városokban) –Anglia 1750: 6 millió; 1850: 18 millió –Franciaország 1800: 27 millió; 1900: 39 millió –Németország 1800: 23 millió; 1900: 56 millió 2. „Push” tényező: vidéki munkakerőfelesleg 3. „Pull” tényező: városi munkaerőigény 4. A városépítés műszaki hátterének átalakulása ( → nagyvárosi infrastruktúra)

5 5 Európa vezető szerepe a modern nagyvárosok megjelenésében Európa élre tör Európa élre tör –100 ezer feletti városok 1800:Eu 21/ világ :Eu 21/ világ :Eu 148/ világ :Eu 148/ világ 301 Nagy-Britannia elsődlegessége Nagy-Britannia elsődlegessége –Első ország, ahol városlakók aránya >50% London London –1700-as évek: első nagyváros Eu-ban (500 ezer felett) –1800-as évek: 2 mió felett –1850–1920: világ legnépesebb városa –Világ első 8 mió feletti megapolisza Nagy-London területének beépítése ma

6 6 Az európai nagyvárosok száma a Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja között

7 7 Az agglomerálódás előnyei Lakossági szempontból: részben jobb életminőség Lakossági szempontból: részben jobb életminőség –Bőséges munkahelykínálat –Magasabb bérek –Oktatási és kulturális intézmények megléte –Bőséges és jobb minőségű lakáskínálat –Széleskörű szolgáltatások (kisker. stb.) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) Gazdasági szempontból: nagyobb termelékenység (pozitív externáliák)  felértékelődő kutatási irányzat (új gazdaságföldrajz, P. Krugman) –Bőséges „minőségi” munkaerőkínálat –Kooperációs lehetőségek –Innovációs előnyök (kutatás stb.) –Olcsóbb és jobb infrastruktúra (pl. közlekedés) –Piacok közelsége

8 8 A Budapesti Agglomeráció kialakulása 1873: Budapest létrejötte (Pest, Buda, Óbuda) 1873: Budapest létrejötte (Pest, Buda, Óbuda) Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején Erőteljes elővárosi fejlődés a XX. sz. elején Villamosvonalak kiépülése között: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) Villamosvonalak kiépülése között: Újpestre (2 vonal), Rákospalotára, Kispestre (2 vonal), Erzsébetfalvára (2 vonal) Már 1908-ban felmerül Nagy-Budapest kialakításának gondolata Már 1908-ban felmerül Nagy-Budapest kialakításának gondolata 1937-ben a Közmunkák Tanácsa hatáskörét törvényileg kiterjesztik 22 elővárosra 1937-ben a Közmunkák Tanácsa hatáskörét törvényileg kiterjesztik 22 elővárosra 1950 január 1-én létrejön Nagy-Budapest 1950 január 1-én létrejön Nagy-Budapest Budapesti agglomeráció Budapesti agglomeráció –1970-es évek: 44 település –1990-es évek: 77 település –Pest megye (valahol túlterjed, valahol szűkebb határok)

9 9 Európa a modern nagyváros bölcsője Előzmény: ókori Róma Előzmény: ókori Róma Modern nagyváros: ipari forradalmat követően Modern nagyváros: ipari forradalmat követően –Nyugat-Európából terjedt ki: London, Párizs Adatok forrása: népszámlálások

10 10 Az agglomerálódás árnyai Spontán városfejlődés Spontán városfejlődés Back-to-back lakóházak Back-to-back lakóházak Környezetszennyezés Környezetszennyezés Zsúfoltság + közművek hiánya Zsúfoltság + közművek hiánya Nyomornegyedek (slum-ok) Nyomornegyedek (slum-ok) Kolera – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat Kolera – 1832-ben London: 5000; Glasgow: 2800 áldozat XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam XIX. sz. eleje Liverpool munkásnegyedeiben 16 év a születéskor várható élettartam

11 11 Válaszok a túlzsúfoltságra Új városépítészeti törvények, szabályok Új városépítészeti törvények, szabályok Új városok: Új városok: –New Lanark (Robert Owen) Modern kor városépítészetének reakciója Modern kor városépítészetének reakciója –Athéni Charta 1933 – modern stílus –Le Corbusier ( ) Szuburbanizáció Szuburbanizáció –Tervezett: Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) –Spontán

12 12 Városfejlesztés által tervezett szuburbanizáció: kertváros mozgalom Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros- modellje Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros- modellje –1885.: Garden Cities and Town Planning Association –1898.: „Garden Cities of Tomorrow”

13 13 A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: –Letchworth (1903) –Welwyn (1920)

14 14 Városfejlődés fogalma A városfejlődés fogalmának értelmezési lehetőségei: A városfejlődés fogalmának értelmezési lehetőségei: –Társadalmi-gazdasági értelemben: a városok jólétének javulása (pl. jövedelem, életminőség, egy főre jutó GDP) –Itt: városok fejlődése ≈ városok evolúciója Városfejlődés tehát nem feltétlen jelent: Városfejlődés tehát nem feltétlen jelent: –Területi és népességnövekedést –Társadalmi-gazdasági értelemben vett javulást (néha épp a túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója)

15 15 Városfejlődés ≠ városnövekedés XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedésével XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedésével –Prosperáló városok nagyobbra nőhettek Európa szerepe a világviszonylatban Európa szerepe a világviszonylatban –XX. század elején még jelentős –XX. század második felében már a fejlődő világ Eu.: elágazó népesedési pályák Eu.: elágazó népesedési pályák –Hagyományosan: kis- és középvárosi dominancia XX. században a fejlett világ városainak népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett XX. században a fejlett világ városainak népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett –Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg –A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása –Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakasz


Letölteni ppt "A modern nagyvárosok kifejlődése, az agglomerálódási szakasz Település-gazdaságtan Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2014/2015, I. félév BCE Gazdaságföldrajz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések