Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak."— Előadás másolata:

1 Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) /201 4, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 Európai nagyvárosok fejlettségének mérése Városvizsgálatokhoz használatos adattípusok – –Városnövekedési szakaszok vizsgálata: népességszám (lakónépesség, vándorlás) alapján – –Városhierarchia-vizsgálatok: abszolút mutatók alapján – –Városok társadalmi-gazdasági fejlettsége: fajlagos mutatók Fejlettség: többdimenziós és többmutatós fogalom – –Gazdasági fejlettség: GDP/fő – –Munkaerőpiaci helyzet: munkanélküliségi ráta – –Infrastruktúra: csatornázottság, elérhetőség, útsűrűség, Internet-ellátottság – –Jövedelmi viszonyok: egy főre jutó keresetek, személygépkocsi ellátottság – –Képzettség: írni-olvasni tudók aránya, diplomások aránya – –Demográfia, egészség: születéskor várható élettartam, korszerkezet Komplex fejlettséget érdemes vizsgálni

3 Az európai urbanizációra ható új/felerősödő tényezők az ezredfordulón Hatótényezők: Rendszerváltozás (bipoláris világrend vége) Integráció (EU) Globalizáció Hatóterületek: Városnövekedési szakaszok Városhierarchia Városok társadalmi- gazdasági fejlettsége Városfejlődés és a térszerkezet kapcsolata: Városhálózaton belüli fejlettségi különbségek A városi és rurális terek fejlettsége kettősség Európa és az egyes országok térszerkezetben

4 Az európai nagyvárosrendszer fejlődési különbségei Az európai nagyvároshálózatban bekövetkező legfontosabb változás az ezredfordulón? Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikusan fejlődnek, Kettős következmény: – –Konvergencia (Európai hatás): perifériák gyorsabb fejlődése (különösen volt. szoc. országok) általános gazdasági nivellálódási tendencia az európai nagyvárosrendszerben – –Divergencia (felzárkózó gazdaságokon belül) polarizáció a nagyváros-vidék viszonylatban Váltómozgás elmélet (trade-off): egyszerre nem lehet európai és országos konvergencia

5 Nemzetközi vizsgálatok „alanyainak” meghatározása Nemzetközi városi vizsgálatok nehézségei – –A kisebb városokra kevesebb adat  Városok helyett inkább csak a n agyvárosokra – –Országonként eltér a várossá nyilvánítás kritériuma + időben is változó városállomány  érdemes egy egységesen (pl. népességszám alapján) lehatárolt városkört figyelembe venni Városi agglomerációk helyett inkább agglomeráció nélkül – –Agglomeráció valódi határa nehezen állapítható meg, időben változik – –Országonként eltér az agglomeráció lehatárolásának módszere – –Néha jelentősen eltér (pl. Párizs vagy Budapest) – –Városi agglomerációra kevesebb adat (települési adatok aggregálásával) V árosok helyett az azokat magukban foglaló régiókra – –Városokra (kiépülőben): Urban Pilot Program, Urban Audit, NUREC – –Régiókra többféle adattípus érhető el mint településekre (pl. GDP) – –Léteznek harmonizált regionális statisztikák (pl. EuroStat NUTS régiók adatai)  főleg EU-tagok – –Mely regionális (NUTS-) szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására?

6 Az európai nagyvárosok és a NUTS-rendszer

7 Európai nagyvárosok és a NUTS- régiók A városi terek, mint önálló egységek a NUTS- rendszer egyes szintjein – –NUTS0: (27 db) országos szint – –NUTS1: (89 db) London, Hamburg, Berlin, Brüsszel – –NUTS2: (254 db) pl, Prága – –NUTS3: (1215 db) legtöbb félmilliós nagyváros (Budapest) – –LAU1: kistérségi, járási szint (Budapest, Debrecen) - hiányos – –LAU2: települési szint A NUTS3-as szint a legalkalmasabb a nagyvárosok összehasonlítására

8 Az Európai Unió 59 félmillió főnél népesebb nagyvárosa és NUTS3-as régióik Alsóbb szinteken egy nagyváros több NUTS egységből is állhat (London, Párizs) Néha a NUTS3-as szint is túl nagy (Fro., Spo.)

9 Nagyvárosok és a NUTS3-szint Budapest-típusRóma-típusLondon-típus Nagyváros = NUTS3Nagyváros < NUTS3Nagyváros > NUTS3 NUTS3: legtöbb nagyváros NUTS2: Bécs, Prága NUTS1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS1) Párizs: „Paris et petite couronne”

10 London és Párizs térségi szintjei LondonNépesség (millió fő) Párizs Inner London (NUTS2)2,82,1Paris (NUTS3) Greater London (NUTS1) 7,46,3Paris et petite couronne Larger Urban Zone of London 12,011,0Île-de-France (NUTS1, NUTS2)

11 Városhálózaton belüli konvergencia-vizsgálatok

12 Jelen vizsgálat információs háttere Fejlettség mérése: egy főre jutó GDP-vel – –Folyó áron mért GDP (€) – –Adatok forrása: EuroStat (harmonizált statisztika) – –Vásárlóerőparitáson jobb (de országon belül nem számít) Vizsgálat térbeli és időbeli kiterjedése – –Vizsgált térség: Európa („rugalmasan”) Európa ~ EU – –Vizsgált időszak: ezredforduló Nagyváros: 500 ezer főnél népesebb nagyvárosok (99 db) – –Elővárosok nélkül – –Ha valaha elérte ezt a népességszámot

13 Az EU nagyvárosainak egy főre jutó GDP-je a közösségi átlag %-ában, 2002

14 Fejlettségi különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 2004, nagyvárosi átlag = 100%) Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés Folyó áron mért GDP/fő (€) Hasonló az EU teljes területéhez Centrum – periféria Nyugat–kelet A legfejlettebb nagyvárosok Ny- Németországban vannak, kiemelkedik a Kék Banán vonala Kelet-Közép-Eu: nagyvárosi átlag 75%-a alatt

15 A nagyvárosok gazdasági növekedése az EU-ban (1995– 2002, GDP alapján)

16 Fejlődési különbségek az EU nagyvárosai között (GDP/fő, 1995–2004, 1995 = 100%) Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés Tömbök: Periféria (K) Periféria (É,Ny,D) Centrum (Ny) Centrum (K) A GDP/fő növekedése alapján fordított képet kapunk, mint a GDP/fő esetében Az egymás közelében fekvő nagyvárosok hasonlóan növekednek – –leggyorsabban K-Köz-Eu – –leglassabban német-osztrák nagyvárosok

17 A nagyvárosok fejlődése szerinti nagytérségek GDP/fő növekedés, 1995–2004 Jellemző tömb, nagytérség Jellemző országok Nagyon gyors (2,5 felett) K-i PerifériaCZ, HU, LT, LV, RO Átlag feletti (1,5–2,5)D-i PerifériaES, GR, IT, PT Átlag feletti (1,5–2,5)ÉNy-i és É-i PerifériaFI, SE, UK Átlag alatti (1,25–1,5)Ny-i CentrumBE, FR, NL Nagyon lassú (1,25 alatt) K-i CentrumAT, DE Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

18 A nagyvárosok fejlettsége (1995) és fejlődése (1995–2004) közötti összefüggés Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés Az elmaradottabb nagyvárosok gyorsabban fejlődnek Csökkennek a nagyvárosok közötti egyenlőtlenségek Béta konvergencia

19 A nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek változása, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés Erőteljes a kiegyenlítődés a nagyvároshálózaton belül Szigma konvergencia

20 A nagyvárosok és csoportjaik területi elhelyezkedése Nagyvárosok megoszlása (db): Ny/K:34/25 É/D: 36/23 C/P: 25/34 R/Ú: 48/11 N/K: 19/40 Forrás: EuroStat adatai alapján saját szerkesztés

21 A dualitás mértékének változása a vizsgált tényezőknél, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás A legerősebb dualitás a régi és az új tagállamok között van

22 Konklúzió Látványos kiegyenlítődés az EU nagyvároshálózatában Legtöbb tényezőnél csökkent a dualitás Legerősebb törésvonal a „vasfüggöny” vonala maradt (centrum-periféria kevésbé meghatározó)

23 A tényezők szerepe a nagyváros közötti egyenlőtlenségekben (Hoover-index, 1995–2004 ) Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítás A nagyvároshálózaton belüli egyenlőtlenségekben a legnagyobb szerepet a centrum-periféria kettősség játssza

24 A tényezők és a nagyvárosok fejlettsége közötti összefüggés, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások A nagyvárosok fejlettségével leginkább azzal függ össze, hogy az ezredforduló előtt csatlakozott-e


Letölteni ppt "Az európai nagyvároshálózaton belüli fejlettségi különbségek Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések