Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos konferencia ELTE.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos konferencia ELTE."— Előadás másolata:

1 A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos konferencia ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Budapest, dr. Jeney László

2 2 Új egyenlőtlenségi viszonyok Európa gazdasági térszerkezetében Új/felerősödő folyamatok az ezredfordulón Új/felerősödő folyamatok az ezredfordulón –Rendszerváltozás, európai integráció, globalizáció Hatás a regionális folyamatokra: Hatás a regionális folyamatokra: –perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok) –Európán belüli általános gazdasági nivellálódási tendencia De: a konvergencia mellett a felzárkózó gazdaságokon belül van egy divergencia is (váltómozgás-elmélet) De: a konvergencia mellett a felzárkózó gazdaságokon belül van egy divergencia is (váltómozgás-elmélet) Kérdés: hogyan változik a nagyvárosok helyzete a gazdaságilag kiegyenlítődő Európában? Kérdés: hogyan változik a nagyvárosok helyzete a gazdaságilag kiegyenlítődő Európában? –Időben: kiegyenlítődés vs. polarizáció nagyváros és vidék között? –Térben: van-e különbség az EU tagállamai között? –Milyen a nagyváros–vidék kettősség szerepe az EU gazdasági fejlettségi különbségeiben?

3 3 Felhasznált adatbázis Vizsgált időszak: 1995–2004 Vizsgált időszak: 1995–2004 Vizsgált terület: 27 tagú Európai Unió Vizsgált terület: 27 tagú Európai Unió –Kelet-Közép-Európa is Vizsgált területi szint: NUTS3 Vizsgált területi szint: NUTS3 –A legtöbb nagyváros ezen a területi szinten önálló egységet képez Vizsgált mutató: egy főre jutó GDP Vizsgált mutató: egy főre jutó GDP –Folyó áron mért GDP (€) –Adatok forrása: EuroStat (harmonizált statisztika)

4 4 A vizsgálatba vont 59 nagyváros lehatárolása Népességszám alapján –500 ezer fő felett –Elővárosok nélkül –Azok is, amelyek csak régebben érték el –NUTS3-as régiók adatai

5 5 Nagyvárosok és a NUTS- rendszer Budapest-típusRóma-típusLondon-típus Nagyváros = NUTS3 Nagyváros < NUTS3 Nagyváros > NUTS3 NUTS3: legtöbb nagyváros NUTS2: Bécs, Prága NUTS1: Berlin, Brüsszel, Hamburg Pl. spanyol, francia, olasz nagyvárosok London: Greater London (NUTS1) Párizs: „Paris et petite couronne”

6 6 London és Párizs térségi szintjei London Népesség (millió fő) Párizs Inner London (NUTS2) 2,82,1 Paris (NUTS3) Greater London (NUTS1) 7,46,3 Paris et petite couronne Larger Urban Zone of London 12,011,0 Île-de-France (NUTS1, NUTS2)

7 7 Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Népesség2004 (mó fő) GDP2004 (md €) GDP/fő2004(€/fő) GDP- növekedés 1995–2004 (%, évi átlag) EU ,7 Nagyvárosok98(20%)2982(28%)304285,2 Vidék ,5 Nagyvárosok előnye a vidékhez képest 1,6 X Növekedési különbség: 0,7 %-pont

8 8 A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004 Adatok forrása: EuroStat A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros-vidék kettősség

9 9 EU átlaga: 1,6X EU átlaga: 1,6X Maximum: 3X (Lettország) Maximum: 3X (Lettország) Minimum: 1,2X (Olaszország) Minimum: 1,2X (Olaszország) A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004 Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer Leginkább a kelet- közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből

10 10 A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU- tagállamokban, 2004 Adatok forrása: EuroStat Az erősebb nagyváros-vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk –Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe

11 11 A nagyváros – vidék kettősség Észak-Amerikában Nagyvárosi régiók GDP súlya: Kanada (CMA): 54% USA (SMA): 49 %

12 12 Városrégiók (SMA) az USA-ban

13 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben

14 14 Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995– 2004 NUTS3-as szintű regionális fejlettségi különbségek Hoover- indexe (H NUTS3 ) (n=1267): –szigma konvergencia

15 15 Vizsgált térszerkezeti elemek Földrajzi fekvés Földrajzi fekvés –Centrum–periféria egyenlőtlenség –Észak–dél egyenlőtlenség –Nyugat–kelet egyenlőtlenség Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Térszerkezeti elem egyenlőtlenségének szerepe a NUTS3- as szintű regionális különbségekben:

16 16 Tagállamok közötti egyenlőtlenségei n = 27 n = 27 Egyenlőtlenség nagysága Egyenlőtlenség nagysága H = 18% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 85%

17 17 Centrum–periféria egyenlőtlenség n = 2 n = 2 Nép: 37% Nép: 37% GDP: 46% GDP: 46% Egyenlőtlenség nagysága Egyenlőtlenség nagysága H = 9% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 45%

18 18 Észak–dél egyenlőtlenség n = 2 n = 2 Nép: 67% Nép: 67% GDP: 71% GDP: 71% Egyenlőtlenség nagysága Egyenlőtlenség nagysága H = 4% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 20%

19 19 Nyugat–kelet egyenlőtlenség n = 2 n = 2 Nép: 55% Nép: 55% GDP: 67% GDP: 67% Egyenlőtlenség nagysága Egyenlőtlenség nagysága H = 12% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 58%

20 20 Régi és új tagállamok közötti egyenlőtlenség n = 2 n = 2 Nép: 79% Nép: 79% GDP: 95% GDP: 95% Egyenlőtlenség nagysága Egyenlőtlenség nagysága H = 16% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 75%

21 21 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség n = 2 n = 2 Nép: 20% Nép: 20% GDP: 28% GDP: 28% Egyenlőtlenség nagysága Egyenlőtlenség nagysága H = 8% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 39%

22 22 Főbb tényezők szerepe a NUTS3-as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004 tényezőelemszám Hoover-index, % tényező Hoover- indexének részesedése a NUTS3-as szintű Hoover-indexből, % NUTS3-as szint országos szint régi–új tagállam nyugat–keleti21258 centrum–periféria2945 nagyváros–vidék2839 észak–déli2420 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

23 23 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség erősödő szerepe az EU regionális különbségeiben, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

24 24 A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások Az EU-ra általánosan jellemző kiegyenlítődés a legtöbb tényezőnél megfigyelhető, csak a nagyváros-vidék kettősség esetében növekednek az egyenlőtlenségek Az EU-ra általánosan jellemző kiegyenlítődés a legtöbb tényezőnél megfigyelhető, csak a nagyváros-vidék kettősség esetében növekednek az egyenlőtlenségek

25 25 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja

26 26 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe tagállamok regionális különbségeiben, 2004 nagyváros–vidék egyenlőtlenség nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a NUTS3-as szintű fejlettségi különbségekben Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

27 27 A nagyváros–vidék kettősség és a NUTS3-as egyenlőtlenség szerinti országcsoportok, nagyváros–vidék egyenlőtlenség (10%) NUTS3-as szintű egyenlőtlenség (10%) nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a NUTS3- as szintű egyenlőtlenségekb en (70%) országtípusok magasmagasmagas BG, CZ, F, GR, PL, LV, LT, H, P alacsonymagasalacsony A, B, GB, D, I, RO alacsonyalacsonymagas SF, S alacsonyalacsonyalacsony DK, NL, E Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

28 28 A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa) Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa) No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak

29 29 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális különbségeiben, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

30 30 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális gazdasági fejlettségi különbségekben Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

31 31 A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.

32 32 Főbb konklúziók 1. Éleződő a nagyváros–vidék kettősség jellemzi az Európai Uniót 2. A nivellálódó EU-ban egyre inkább felértékelődik a regionális fejlettségi különbségekben játszott szerepe is 3. Az elmaradottabb, nekilendülő gazdaságok esetében ez a folyamat markánsabb (Williamson-hipotézis igazolása) 4. Ez elsősorban főváros–vidék kettősség


Letölteni ppt "A nagyváros–vidék kettősség erősödése Európa gazdasági térszerkezetében Magyar Tudomány Ünnepe 2008 „Európa változó terei” Tudományos konferencia ELTE."

Hasonló előadás


Google Hirdetések