Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"— Előadás másolata:

1 A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 Nagyvárosok fejlődésére ható új / felértékelődő tényezők Rendszerváltozás – –Politikailag: új államok  fővárosi funkciók megjelenése (Pozsony, Vilnius, Ljubljana) – –Gazdaságilag: dinamikus felzárkózás, de nagyvárosok és vidéki térségek eltérő fejlődési impulzusokat kapnak Európai integrációs folyamat – –EU regionális politikai támogatások: strukturális és kohéziós politika a nagyvárosoknak kedvez – –A városi dimenzió erősödése az EU-ban (de jure még nem) Globalizáció – –TNC-k sajátos telephelyválasztási szempontjai: nagyvárosok felértékelődése Eredmény: kelet-közép-európai országok fejlődésének motorjai a nagyvárosok

3 Kelet-közép-európai nagyvárosok dinamikus gazdasági fejlődésének kettős következménye Konvergencia az európai nagyvároshálózatban – –Látványos kiegyenlítődés a perifériák gyorsabb fejlődése (különösen a volt szoc. országok) – –Centrum–periféria reláció kevésbé meghatározó – –Legerősebb törésvonal még mindig az egykori „vasfüggöny” vonala Divergencia a felzárkózó gazdaságokon belül – –Polarizáció a nagyváros–vidék viszonylatban Váltómozgás-elmélet (trade-off)

4 Nagyvárosi terek, mint pozitív reziduumok Népesség 2004 (mó fő) GDP 2004 (md €) GDP/fő 2004 (€/fő) GDP- növekedés 1995–2004 (%, évi átlag) EU ,7 Nagyvárosok 98 (20%) 2982 (28%) ,2 Vidék ,5 Nagyvárosok előnye a vidékhez képest 1,6 X Növekedési különbség: 0,7 %-pont

5 Városi terek az európai térszerkezeti modellekben Brunet: Kék Banán (1989) Kunzmann: Európai szőlő (1991) Van der Meer: Vörös Polip (1998)

6 6 Nagyvárosi–vidék kettőség mérése D ur : nagyváros–vidék duál-mutató – –y u : nagyvárosi régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül – –y r : vidéki régiók átlagos egy főre jutó GDP-je adott országon belül

7 A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004 Adatok forrása: EuroStat A legtöbb tagállamban nőtt a nagyváros-vidék kettősség

8 A nagyváros–vidék kettősség Észak- Amerikában Proportion of cities in Canada/USA countrypopulationGDP USA (SMA)38%49% Canada (CMA)45%54%

9 EU átlaga: 1,6X Maximum: 3X (Lettország) Minimum: 1,2X (Olaszország) A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004 Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítások, alaptérkép: World Gazetteer Leginkább a kelet- közép-európai nagyvárosok ugranak ki országuk térszerkezetéből

10 A fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése az EU- tagállamokban, 2004 Adatok forrása: EuroStat Az erősebb nagyváros-vidék egyenlőtlenséget az elmaradottabb országoknál látjuk – –Piros szín: ha nem minden nagyváros, hanem csak az ország legfejlettebb nagyvárosának értékeit vesszük figyelembe

11 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a regionális fejlettségi különbségekben

12 Fejlettségi közeledés az EU NUTS3-as régiói között, 1995– 2004 NUTS3-as szintű regionális fejlettségi különbségek Hoover- indexe (H NUTS3 ) (n=1267): – –szigma konvergencia

13 A nagyváros–vidék kettőség erősödő szerepe az egyenlőtlenségekben, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

14 Az EU-n belüli egyenlőtlenségeket meghatározó térszerkezeti elemek Államhatárok szerepe (országhoz tartozás jelentősége) Földrajzi fekvés – –Centrum–periféria egyenlőtlenség – –Észak–dél egyenlőtlenség – –Nyugat–kelet egyenlőtlenség Történelmi megosztottság (régi–új tagállam) Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Térszerkezeti elem egyenlőtlenségének szerepe az EU-n belüli NUTS3-as szintű regionális különbségekben:

15 15 A nagyváros – vidék egyenlőtlenség szerep-ének mérése regionális különbségekben Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H, Hoover-index): – –n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 87 for Visegrad Countries) – –x i : „i” régió aránya az össz-GDP-ből – –f i : „i” régió aránya az össznépességből-GDP-ből A különbségek vizsgálata az egyes tényezők (pl. nagyváros–vidék egyenlőtlenség) esetében (H ur : Hoover- index azonos képlettel) – –Pl. nagyváros – vidék egyenlőtlenség esetében: n = 2 (nagyvárosi NUTS3-as régiók, illetve vidéki NUTS3-as egységeinek összevonása) Tényező szerepeRole of urban–rural inequality with the overall regional inequalities (R ur ):

16 Tagállamok közötti egyenlőtlenségei n = 27 Egyenlőtlenség nagysága H = 18% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 85%

17 Centrum–periféria egyenlőtlenség n = 2 Nép: 37% GDP: 46% Egyenlőtlenség nagysága H = 9% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 45%

18 Észak–dél egyenlőtlenség n = 2 Nép: 67% GDP: 71% Egyenlőtlenség nagysága H = 4% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 20%

19 Nyugat–kelet egyenlőtlenség n = 2 Nép: 55% GDP: 67% Egyenlőtlenség nagysága H = 12% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 58%

20 Régi és új tagállamok közötti egyenlőtlenség n = 2 Nép: 79% GDP: 95% Egyenlőtlenség nagysága H = 16% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 75%

21 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség n = 2 Nép: 20% GDP: 28% Egyenlőtlenség nagysága H = 8% A NUTS3-as szintű a regionális fejlettségi különbségekhez képest H% = 39%

22 100%80%

23 Főbb tényezők szerepe a NUTS3-as szintű területi egyenlőtlenségekből, 2004 tényezőelemszámHoover-index, % tényező Hoover- indexének részesedése a NUTS3-as szintű Hoover-indexből, % NUTS3-as szint országos szint régi–új tagállam21675 nyugat–keleti21258 centrum–periféria2945 nagyváros–vidék2839 észak–déli2420 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

24 A térszerkezeti elemek szerepváltozása a regionális különbségekben, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások Az EU-ra általánosan jellemző kiegyenlítődés a legtöbb tényezőnél megfigyelhető, csak a nagyváros-vidék kettősség esetében növekednek az egyenlőtlenségek

25 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások Lettországban a legnagyobb a területi egyenlőtlenség Lettországban és Csehországban a területi egyenlőttlenségek 100%-át a nagyváros-vidék kettősség adja

26 A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, Nagyvárosok többsége meghaladja az országos átlagot Több országban szinte csak a nagyvárosok haladják meg az országos átlagot (Kelet-Közép-Európa) No., Spo. Olo., Rom.: más térszerkezeti elemek fontosabbak

27 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában

28 Vizsgált nagyvárosok és vidéki térségek meghatározása Terület: Visegrádi Országok Időszak: 1995–2004 Térségi szint: NUTS3 Nagyvárosok (8db) – –Csupán népességszám alapján (elővárosok nélkül) – –500 ezer fő felett + Pozsony – –Adatok NUTS3 régiókra vonatkoznak (Pozsony  Pozsony megye) Vidéki térségek – –Itt: teljes nagyvárosokon kívüli komplementer terület

29 Nagyvárosok mint a közép- kelet-európai térszerkezet kiemelkedő elemei népesség 2004 (mió fő) GDP 2004 (mió €) GDP/fő 2004 (€/fő) GDP- növekedés 1995–2004 (%) V4 összesen nagyvárosok nagyvárosok relatív helyzete 12%26%210%+31%-pont EU20%29%141%+8%-pont

30 A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004 Adatok forrása: EuroStat

31 A nagyváros–vidék kettősség eltérései az Európai Unió tagállamaiban, 2004 Adatforrás: Eurostat alaptérkép: World Gazetteer

32 A gazdasági fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése, 2004 Adatok forrása: EuroStat

33 33 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepének mérése a területi különbségekben Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H, Hoover-index): – –n: régiók száma NUTS3-as szinten (n = 87) – –x i : „i” régió GDP-aránya – –f i : „i” régió népességaránya A különbségek vizsgálata a nagyváros–vidék egyenlőtlenség esetében (H ur : Hoover-index azonos képlettel) – –n = 2 (a 8 nagyvárosi NUTS3-as régiók, illetve a 79 vidéki NUTS3-as egysége összevonása) Tényező szerepe a NUTS3-as egyenlőtlenségekben (R ur ):

34 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a tagállamok regionális fejlettségi különbségeiben, 2004 Adatforrás: EuroStat

35 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a Visegrádi-országok regionális különbségeiben, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

36 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepe a Visegrádi országok regionális különbségeiben Adatforrás: EuroStat

37 37 A V4 nagyvárosainak és a vidékeinek fejlettsége (országuk átlagához képest), 2004.

38 A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.

39 39 Az ágazatok megoszlásának változása a bruttó hozzáadott értékből, V4, 1995–2004. MezőgazdaságIparSzolgáltatások Nagyvárosok %27%73% Nagyvárosok %21%79% Vidék 19959%38%53% Vidék 20046%31%64%

40 40 A bruttó hozzáadott érték növekedése ágazatonként, V4, 1995–2004. MezőgazdaságIparSzolgáltatások Nagyvárosok 1995– Vidék 1995–

41 Magyarország: Budapest új szerepe a magyar iparban a rendszerváltás után, 1992–1998 Budapest dezindusztralizációja (1992–1998) A fővárosi ipari foglalkoztatottak száma 57%-ára esett vissza (289 e fő  165 e fő) Budapest súlyának visszaszorulása a magyar iparon belül – –Ipari foglalkoztatás: 29 %  22 % – –Ipari értékesítés: 36 %  24 % – –Ipari exportértékesítés: 38 %  17 % (Fejér megye: 7 %  22%)

42 42 Ágazati átrendeződés a magyar iparban a rendszerváltás után, 1992–1998 Iparágak Foglalkozt. Gépipar (%)2125 Textília, ruházat és bőrtermék (%)1517 Élelmiszeripar, ital és dohánytermék (%)1816 Értékesítés Gépipar (%)1336 Élelmiszeripar, ital és dohánytermék (%)2317 Vegyipar (%)1915 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás (%)2012 Export Gépipar (%)2761 Vegyipar (%)2512 Élelmiszeripar, ital és dohánytermék (%)188

43 43 Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998., Koncentrációs mutató alapján foglalkoztatá s foglalkoztatá s Ipari értékesítés Ipari értékesítés Ipari export Ipari export

44 Nagyvárosok szerepnövekedésének tényezői Pozitív externáliák – –Agglomerációs előnyök – –Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható „Sikeres város” versenyképességének alapja: a város lakóinak szellemi tőkéje (sikeresség 10 tényezője, Enyedi Gy., 1998) Európai kohéziós politika Jobb ágazati struktúra a vidékhez képest (tercializáció) De: negatív agglomerációs externáliák, a nagyvárosok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab: – –erőforrások (kapacitások) szűkössége – –emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.) – –zsúfoltságból eredő nehézségek stb.

45 45 Ágazati átrendeződés hatása a területi egyenlőtlenségekre Visegrádi Országokat növekvő nagyváros–vidék kettősség jellemzi – –Elsősorban a fővárosok „ugranak ki” – –Visegrádi Országok nagyvárosainak sikere nem független az ágazati átrendeződésüktől: a növekvő nagyváros–vidék kettősség elsősorban szolgáltatás-alapú A vidéken belüli fejlettségi különbségek hátterében pedig az ipari megújulás húzódik meg – –Ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar (gépipar) – –A vidéki ipar gyorsabban nőtt, mint a nagyvárosok esetében – –A vidéki gazdaságon belül az ipar növelni tudta részesedését

46 A kreatív gazdasági tevékenységek szerepe a kelet- közép-európai városversenyben

47 Sokféle megközelítés, fiatal kutatási téma „A kreativitásnak, a kreatív iparágak regionális, területi fejlettségi különbségek kialakulásában játszott szerepe az elmúlt években szinte slágertémává vált.” (Ságvári B.) Kreativitás, kreatív ember: pozitív jelentés (Howkins, 2002) – –Valami új kigondolása, előállítása – –Lehet „semmiből valamit”, vagy csak új jelleg – –Nem kell, hogy vezessen valamire – –Kreatív ember: korunk egyik hőse Dimenziói – –Társadalmi: kreatív osztály – Richard Florida – –Gazdasági: kreatív iparágak  kreatív gazdaság – –Földrajzi: kreatív városok – Charles Landry

48 Richard Florida: The Rise of the Creative Class (2002) USA alapvetően már kreatív gazdaság, – –Gazdasági erőforrás: tudás  hasznos, új formákat hoz létre Hármasosztatú társadalomfelfogás – –Munkásosztály (working class) – –Szolgáltatásban dolgozók osztálya (service class): valamilyen feladatnak a tervszerű végrehajtásáért kapják a pénzüket – –Kreatív osztály (creative class): magáért az alkotásért fizetik  nagyobb autonómia és rugalmasság – –USA 38 mió fő, fogl 30%-a Buffalo, New Orleans és Louisville: elveszítették a kreatív munkaerő egy részét Austin, Boston, Washington D.C., Seattle: toleránsabbak, nyitottabbak a kreativitásra és a másságra

49 Globális Kreativitási Index (Global Creativity Index) Al-indexek: – –Kreatív osztályba tartozók száma (ILO): szakemberek, művészek, zenészek, tudósok, közgazdászok, építészek, mérnökök, menedzserek – –Human capital index: diplomások % (25–64 évesek) – –Scientific talent index: kutató tudós, mérnök / 1000 fő – –Innovációs index: szabadalmak / mió fő – –High-tech innovációs index: csúcstechn. szab. / 1000 fő – –R&D index: K+F költés / GDP – –Attitűd index (Eurobarometer): rasszizmus és idegengyűlölet – –Érték-index, önkifejezés-index (World Value Survey) Középszintű indexek: 3 T (technológia, tehetség, tolerancia)  siker záloga „Globális kreativitás index” IRL, SF, P, DK, E, GR, S, B, A, NL, D, I, GB, F

50 Kreatív iparágak, kreatív gazdaság Kreatív iparágak értelmezései – –Legszűkebb: hagyományos művészeti ágak (pl. képzőművészet) – –Közepes: tágan értelmezett kulturális–művészeti ágazatok, piacképes kultúra (pl. populáris zene, média) – –Legszélesebb: nem csak kultúrához kötött (pl. kutatás-fejlesztés) Kreatív gazdaság megközelítései – –Kultúraközpontú – –szellemi tulajdonon alapuló, „alkotásközpontú”

51 Kultúraközpontú megközelítés Theodor Adorno és Max Horkheimer (1977) – –Bírálták a kultúra iparosítását, azaz a piaci logikának a művészetek területén megfigyelhető korlátlan érvényesülését a kaptalista társadalmakban Scott Lash és John Urry „Economies of Signs and Space” (1994) – –Kulturális iparágak, kultúrpiac működésének megismerése Blair: kreatív iparágakkal foglalkozó munkacsoport (Creative Industries Task Force): 13 iparág – –NBr., Ausztrália, Új-Zéland, USA, Szingapúr, Hong Kong – –NBr. kr. iparágak: 1,8 mió fogl, 112,5 Mrd Ł bevétel, GDP 5%, 10 Mrd Ł exportbevétel

52 Alkotásközpontú megközelítés Robert Reich (1991): innováció John Howkins (1999): szellemi tulajdonok: szerzői jogok, a szabadalmak, a védjegyek – –Reklám, építészet, képzőművészet, iparművészet, formatervezés, divat, film, zene, előadóművészet,,rádiózás és televíziózás, videójátékok – –K+F szektor (545 Mrd $), könyv- és lapkiadás (506 Mrd $), szoftveripar (489 Mrd $) Richard Caves (2000): szórakoztató érték

53 Sikeres város versenyképességének alapja Kreatív városi környezet (Andersson 1985, idézi Enyedi 2000) – –Információgazdag: információáramlási csomópontok – –Tudásalapú, innovativitás: városlakók szellemi tőkéje, tudáskészlete Információs társadalom korszakában – –Sikerágazat: „tudásipar” – –Sikertérség: nagyvárosok, nagyvárosi térségek – szolgáltatásra épülő, de csekély ipar + gyorsan fejlődő szolgáltatás

54 Empirikus vizsgálat eredményei EU 15 ezer legnagyobb vállalatából 508 V4 Ebből 67 kreatív tevékenységet folytat – –Telekommunikáció, média – –Pénzügyi, üzleti szolgáltatások, biztosítás – –(bányászat, ipar) Ebből 55 vállalat a 8 nagyvárosban – –90% foglakoztatásból, 92% értéktermelésből

55 Nagyvárosok súlya országuk kreatív nagyvállalatai között A nagyvárosok dominánsak a vezető kreatív iparágakban – –Varsó: 20 Mrd $, Wroclaw 0,2 Mrd $ (27%)  fővárosi dominancia – –Prága 15 Mrd $ (33%) – –Budapest 10 Mrd $ (23%) – –Pozsony 3,7 Mrd $ (22%)


Letölteni ppt "A nagyváros–vidék kettősség az európai térszerkezetben Településfejlesztési alapismeretek II. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések