Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014,"— Előadás másolata:

1 A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék Dr. Jeney László egyetemi adjunktus

2 2 Válaszok a túlzsúfoltságra Új városépítészeti törvények, szabályok Új városépítészeti törvények, szabályok Új városok: Új városok: –New Lanark (Robert Owen) M odern kor városépítészetének reakciója M odern kor városépítészetének reakciója –Athéni Charta 1933 – modern stílus –Le Corbusier ( ) Szuburbanizáció Szuburbanizáció –Tervezett: Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) –Spontán

3 3 Városfejlesztés által tervezett szuburbanizáció: kertváros mozgalom Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros- modellje Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros- modellje –1885.: Garden Cities and Town Planning Association –1898.: „Garden Cities of Tomorrow”

4 4 A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: –Letchworth (1903) –Welwyn (1920)

5 5 Városfejlődés fogalma A városfejlődés fogalmának értelmezési lehetőségei: A városfejlődés fogalmának értelmezési lehetőségei: –Társadalmi-gazdasági értelemben: a városok jólétének javulása (pl. jövedelem, életminőség, egy főre jutó GDP) –Itt: városok fejlődése ≈ városok evolúciója Városfejlődés tehát nem feltétlen jelent: Városfejlődés tehát nem feltétlen jelent: –Területi és népességnövekedést –Társadalmi-gazdasági értelemben vett javulást (néha épp a túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója)

6 6 Város fejlődés ≠ város növekedés XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedésével XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedésével – Prosperáló városok nagyobbra nőhettek Európa szerepe a világviszonylatban Európa szerepe a világviszonylatban –XX. század elején még jelentős –XX. század második felében már a fejlődő világ Eu.: elágazó népesedési pályák Eu.: elágazó népesedési pályák –Hagyományosan: kis- és középvárosi dominancia XX. században a fejlett világ városainak népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett XX. században a fejlett világ városainak népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett – Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg – A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása – Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakasz

7 7 2. Szuburbanizáció Relatív dekoncentráció Relatív dekoncentráció Agglomeráció egészének népessége továbbra is növekszik Agglomeráció egészének népessége továbbra is növekszik De az agglomeráció gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul De az agglomeráció gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul –A város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik –Később a munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik)

8 8 Agglomeráció szerkezete Agglomeráció elnevezései Agglomeráció elnevezései –Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA) Részei: Részei: –Város (városmag, központi város): közigazgatási értelemben vett város (nem azonos a belvárossal) –Elővárosi övezet (szuburbia): ebben is lehetnek kisebb városok, jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő (köznyelv gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) Belülről kifelé terjeszkedhet Belülről kifelé terjeszkedhet –A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére (közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest –Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti agglomerációs gyűrű 44 helyett 78 településre terjedt ki

9 9 Városi agglomerációk népességszámának változása Elővárosi övezet

10 10 Városfejlődési szakasz Népességszám változása Város Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás NövekedésNövekedésCsökkenés 2. Szuburbanizáció Növekedés, csökkenés NövekedésCsökkenés 3. Dezurbanizáció Csökkenés Növekedés, csökkenés Növekedés 4. Reurbanizáció NövekedésCsökkenésCsökkenés Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján

11 11 Lakosság spontán szuburbanizációja Mozgatórugói Mozgatórugói –Elégtelen lakáskínálat a városban –Elégtelen lakókörnyezet a városban –Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely – munkahely térbeli különválása Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, –Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak között is beépülnek a területek –Ma: autópályák, zónázó vonatok Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig –Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy –Munkahelyek azért jórészt itt maradnak Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek

12 12 Később: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai Ipar szuburbanizációjnak módjai 1.Kiköltözés 2.Zöldmezős beruházás –Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja Szolgáltatások szuburbanizációja –Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) –Logisztika –Szabadidős tevékenységek (Disneyland) –Irodai funkció

13 13 3. Dezurbanizáció Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás –Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra –Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is –Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció –(Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) Abszolút dekoncentráció Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970- es évek elejétől) Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970- es évek elejétől)

14 14 A dezurbanizáció okai Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) –A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken –A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, , Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, , Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Kelet-Közép-Európa sajátosságai –Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása –Demográfiai hullámvölgy az egész országban –Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése

15 15 4. Reurbanizáció Relatív koncentráció Relatív koncentráció Többen vitatják, hogy létezik Többen vitatják, hogy létezik A nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll (1980-as évek közepétől) A nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll (1980-as évek közepétől) A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be „Vissza a városba” folyamat zajlik „Vissza a városba” folyamat zajlik között 241 európai agglomerációból (FUR) 47%-nál találtak ismét növekedést a központi városmagban között 241 európai agglomerációból (FUR) 47%-nál találtak ismét növekedést a központi városmagban –1975–1981: még csak 22%-nál

16 16 Reurbanizáció kialakulása Új típusú várospolitika, amely felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra, saját forrásokat kell föllelni pl. Új típusú várospolitika, amely felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra, saját forrásokat kell föllelni pl. –A humántőke lehetőségei –Történelmi múlt vonzereje –Föld- és épületállomány jelentette értékek és lehetőségek Mindezek a sunbeltben hiányoznak! Mindezek a sunbeltben hiányoznak! Reurbanizáció feltételei Reurbanizáció feltételei  Megjelenik az aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció)  Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”)  Kialakul egy új társadalmi réteg, amely erősen vonzódik a hagyományos nagyvárosi miliőhöz

17 17 Városok növekedésének forrásai Központi városok újranépesedése Központi városok újranépesedése –„Dzsentrifikáció”: fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) „Slum”-ok helyett felújított belvárosok Vendégmunkások beáramlása Vendégmunkások beáramlása –Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben

18 18Városfelújítás Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) –A terület megtisztítása –A közművek kiépítése –A közlekedési hálózat kiépítése –A telkek értékesítése, befektetők felhajtása. Az első nagy városrehabilitációs projektek Európában az 1980-as évek elején jelennek meg pl. Londoni Dokk- negyed Az első nagy városrehabilitációs projektek Európában az 1980-as évek elején jelennek meg pl. Londoni Dokk- negyed –Emblematikus város London, de Birmingham, Berlin, Hamburg, Amszterdamban (Waterfront Program), New York (Harlem), Budapest (Középső Ferencváros – Corvin negyed) is

19 Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében

20 20 Fogalmak, információs és módszertani kérdések Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése –Vizsgált térség: Európa = csak EU –Vizsgált időszak Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: –Népességszám alapján (500 ezer fő felett) –Elővárosok nélkül –Ha valaha elérte ezt a népességszámot

21 21 Felhasznált adatok forrása Tagállamok hivatalos statisztikái: nagyvárosokra (mai terület) Tagállamok hivatalos statisztikái: nagyvárosokra (mai terület) –Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején) World Gazetteer: nagyvárosokra World Gazetteer: nagyvárosokra –Mai népességszám (2007) –Földrajzi koordináták

22 22 A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés Ezredforduló után: újra növekedés Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

23 231950–1960 Szinte mindenhol növekedés Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken Csökkenés csak a Brit-szigeteken

24 241960–1970 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások A fogyás kiterjed Nyugat-Közép- Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) A fogyás kiterjed Nyugat-Közép- Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria)

25 251970–1980 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Franciaországra É- Olaszországra, Észak-Európára A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Franciaországra É- Olaszországra, Észak-Európára Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek –Írország, Mediterráneum, szocialista országok

26 261980–1990 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnövekedésben Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnövekedésben –Tőkés Európa: csökkenés (kiv. É- Európa: országon belül É–D-i migráció) –Szocialista Európa: növekedés (kiv. Budapest) Korlátozottabb mobilitás Motorizáció, autópályák hiánya

27 271990–2000 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások Alapvetően megfordul a kép Alapvetően megfordul a kép –Kelet-Közép-Európa csökken Szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) –Fejlett Európában néhol újra növekedés: főleg London Reurbanizáió + vendégmunkások

28 282000–2007 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások Fejlett Európa: alig van csökkenés Fejlett Európa: alig van csökkenés Kelet-Közép-Európa: alig van növekedés Kelet-Közép-Európa: alig van növekedés

29 29 A nagyvárosok közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások klaszterelemszámnagyvárosok117 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 213 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 32 Dublin, Valencia 43 Szófia, Vilnius, Zaragoza 513 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 611 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino

30 30 A klaszterek átlagos évi népességszám-változása Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

31 31 A klasztereik földrajzi elhelyezkedése Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások


Letölteni ppt "A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések