Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. előadás. A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. előadás. A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott."— Előadás másolata:

1 1. előadás

2 A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott adatok összessége; a statisztikai tevékenység módszertana A statisztika - mint gyakorlati tevékenység - tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk gyűjtése, feldolgozása és elemzése, a vizsgált jelenség egészének tömör, számszerű jellemzése.

3 A statisztikai tevékenység fejlődése már az ókori államokban népszámlások, adóösszeírások, középkorban: egyházi népmozgalmi események gyűjtése 1563: Tridenti zsinat 1611: Nagyszombati zsinat XVII. sz.-ig leíró statisztika XVII. sz.-közepétől politikai aritmetika

4 A statisztikai tevékenység fejlődése XVIII-XIX. sz. matematika, valószínűség- számítás fejlődése XIX. század hivatalos statisztikai szolgálat kialakulása (polgári anyakönyvvezetés) XX. század számítástechnika fejlődése

5 Központi Statisztikai Hivatal Elnöke: Dr. Vukovich Gabriella A KSH jellemzői: o nagy múltú szervezet, o a Kormány közvetlen felügyelete alá tartozik, o szakmailag önálló, o országos hatáskörű szervezet. Fő feladatai: o adatfelvételek megtervezése, o adatok felvétele, o adatok feldolgozása, o adatok tárolása, o adatok elemzése és közzététele, o az egyedi adatok védelme.

6 Központi Statisztikai Hivatal

7 KSH kialakulásának kronológiája 1867:a statisztikai szolgálat működésének kezdete. XX. sz. közepe: összehangolt gazdaságstatisztikai rendszerek kialakítása. 1968: KGST és ENSZ ajánlások alkalmazása től: EU-val való kapcsolat kialakítása. 1992: Genfi konferencia – statisztikai alapelvek.

8 A KSH adatszolgáltatási tevékenysége A hivatal tájékoztatása során az alábbi alapelveket érvényesíti: objektivitás, szakszerűség, teljes nyilvánosság (az egyedi adatok egyidejű védelme mellett), egyidejű tájékoztatás.

9 1993. XLVI. törvény „ A statisztika feladata és célja, hogy valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a tulajdonviszonyok, a környezet állapotáról és változásairól az államhatalmi és a közigazgatási szervek, valamint a társadalom szervezetei és tagjai számára.”

10 1993. XLVI. törvény „ …a statisztikai célra gyűjtött egyedi adatot csak akkor lehet más célra használni, illetve mással közölni (átadni), ha az adatszolgáltató ehhez írásban hozzájárult, kivéve a közérdekű feladatot ellátó társadalmi és költségvetési szerveket, ezek adatai hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozhatók.”

11 A statisztikai tevékenység ágai népességstatisztika gazdaságstatisztika ágazati statisztikák vállalati, üzemi statisztika társadalomstatisztika igazságügyi statisztika

12 Statisztikai alapfogalmak Statisztikai sokaság: a statisztikai megfigyelés tárgyát képező egyedek összessége, halmaza. A sokaság egységei: a sokaságot alkotó egyedek Ismérvek: Azok a kritériumok, amelyek szerint a sokaság egységeit jellemezzük.

13 A sokaság tipizálása Véges: pl.: népesség adott időben, térben Végtelen: pl.: azonos körülmények közt tetszőlegesen sokszor megismételhető kísérlet eredményei Álló sokaság: állapot, időpont (stock) jellegű Mozgó sokaság: folyamat, időtartam (flow) jellegű

14 A sokaság definiálása egységek tételes felsorolása, vagy a közös tulajdonságok megadása.

15 Az ismérvek tipizálása 1. Időbeli: időpont vagy időtartam megnevezéséből áll Területi: földrajzi megjelölés, Minőségi: pl. nem, foglalkozás, hajszín Mennyiségi: számmal jellemezzük ◦ diszkrét: csak egymástól jól elkülönülő értéket vehet fel. ◦ folytonos : egy adott intervallumon belül bármilyen értéket felvehet.

16 Az ismérvek tipizálása 2. Közös: adott tulajdonság szempontjából egyforma sokasághoz tartoznak. Ezért a sokaság megadása történik a közös ismérvek megadásával. Megkülönböztető: sokaság jellemzése a megkülönböztető ismérvek szerinti megoszlás vizsgálatából ◦ két változattal rendelkezők: alternatív ismérvek (pl. nem) ◦ több változattal rendelkezők: Tulajdonság meglétét vagy hiányát is kifejezik.

17 Statisztikai sorok és táblák Statisztikai sor: Statisztikai adatoknak meghatározott összefüggésben, valamilyen ismérv szerinti felsorolása A sort létrehozó összefüggés származhat: 1. egy sokaság osztályozásából (csoportosító sor); 2. egy sokaság nagyságának összehasonlításából (összehasonlító sor); 3. egyazon jelenséghez tartozó többféle sokaság felsorolásából (leíró sor). A csoportosító és összehasonlító sorok osztályozhatóak az ismérv fajtája szerint: - minőségi - mennyiségi - területi - időbeli

18 Összehasonlító sor Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz, de azok általában nem adhatók össze. leggyakoribb altípusai: 1. idősorok Az idősorok a jelenségek, folyamatok időbeli alakulását mutatják, lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást. ◦ állapot idősor: álló sokaságok időbeli alakulását mutatja ◦ tartam idősor: mozgó sokaságok időbeli alakulását mutatja. 2. területi sorok A területi sorok esetében a csoportképző ismérv a terület. Ez lehet egy ország vagy az országon belül egy régió, megye, város, stb.

19 Csoportosító sorok Azonos fajta és mértékegységű adatokat tartalmaz. Egy fősokaság és a megfelelő részsokaságok nagyságát adják meg. Tartozéka az összesítő adat.

20 Leíró sor Általában különböző fajta és különböző mértékegységű adatokat tartalmaz Az adatok mindegyike egy meghatározott jelenségre, társadalmi vagy gazdasági egységre vonatkozik

21 Statisztikai táblák A táblák csoportosítása: 1.) rendeltetése szerint: feldolgozói: az adatok feldolgozása közben összeállított közlési: a munka végső eredményeit foglalja össze munkatábla: azért készítjük, hogy belőle további számításokat végezzünk 2.) csoportosítás szerepe szempontjából: egyszerű csoportosító kombinációs

22 A statisztikai táblák szerkesztésének szabályai A tábla részei formai szempontból: oszlop  a tábla függőleges része, sor  a tábla vízszintes része, rovat  a sor és az oszlop találkozása. Szöveget is tartalmazó rovatok: fejrovat  a táblában felül helyezkednek el, oldalrovat  a sorok előtt találhatók, összegrovat  a sorok és az oszlopok adatainak összegzését tartalmazó rovatok.

23 Statisztikai sorok/táblák tartozékai cím mértékegység időpont, időszak üres sort, oszlopot, rovatot nem tartalmazhat

24 Mérési skálák Névleges (nominális) skála: a számok, jelölések csak a sokaság egyedeinek azonosítására szolgálnak. Pl.: rendszám, irányítószám, név, stb. Sorrendi (ordinális): A skálaértékek sorrendisége is meghatározható. A különbségi (intervallum) skála: A sorrend mellett a skála két pontja közötti távolság is értelmezhető. Nullpontja önkényesen választott. Arányskála: Bármely két skálaérték egymáshoz viszonyított aránya és összege meghatározható. A kezdőpont egyértelműen adott és rögzített.

25 Munkaerő-piaci helyzet a régiókban Régiók Munkanélküliségi ráta (%) 2010 II. né.2011 II. né. Közép-Magyarország8,9 Közép-Dunántúl10,49,3 Nyugat-Dunántúl9,57,37,3 Dél-Dunántúl11,811,9 Észak-Magyarország16,016,6 Észak-Alföld14,314,5 Dél-Alföld10,310,6 Országos átlag11,110,9 Forrás:

26 Magyarország néhány adata (2010) MegnevezésAdatok Területe (ezer km 2 )93,0 Évközepi népesség (millió fő)10,0 Alkalmazásban állók átl. létszáma (ezer fő)2701,9 Munkanélküliségi ráta (%)11,2 Bruttó hazai termék (GDP) (milliárd euró)98,4* Ezer lakosra jutó élveszületés (‰) 9,0 Nettó átlagkereset (ezer Ft)140,3 Bruttó átlagkereset (ezer Ft)211,4 Fogyasztói árindex (%)104,7 Forrás: *EUROSTAT előrejelzés

27 A bruttó hazai termék összefoglaló adatai Volumen- index 2008/2000 (%) Részesedés a világ össztermeléséből, % Egy főre jutó GDP 2008-ban vásárlóerő -paritáson (PPP) EU ,222, USA 11923,520, Japán 1117,76, Kína 2177,211,45960 India 1763,64,82760 Forrás:

28 A munkanélküliség alakulása Magyarországon IdőszakMunkanélküliségi ráta (%) I. n.év8,0 II. n.év7,7 III. n.év7,8 IV. n.év8, I. n.év9,7 II. n.év9,6 III. n.év10,4 IV. n.év10, I. n.év11.9 II. n.év11,1

29 Fogyasztóiár-index Magyarországon 2009 Árufőcsoport(%) Élelmiszerek104,4 Szeszes italok, dohányáruk107,5 Ruházkodási cikkek100,5 Tartós fogyasztási cikkek102,6 Háztartási energia108,2 Egyéb cikkek, üzemanyagok101,1 Szolgáltatások104,6 Összesen104,2 Forrás:

30 Regionális munkaügyi adatok II. negyedév Területi árindex FoglalkoztatottakMunkanélküliek száma (ezer fő) Közép-Magyarország 1227,4120,6 Közép-Dunántúl 427,349,9 Nyugat-Dunántúl 402,242,4 Dél-Dunántúl 346,646,4 Észak-Magyarország 392,675,1 Észak-Alföld 497,083,0 Dél-Alföld 485,756,1 Összesen3778,9473,3 Forrás:

31 Fogyasztói-árindex (%) Ország, országcsoport2009. EU-27101,0 Ausztria100,4 Bulgária102,5 Csehország100,6 Észtország100,2 Görögország101,3 Lengyelország104,0 Magyarország104,0 Németország100,2 Olaszország100,8 Portugália99,1 Románia105,6 Szlovákia100,9 Szlovénia100,9 Egyesült Államok99,6 Japán98,6 Forrás:


Letölteni ppt "1. előadás. A statisztika fogalma gyakorlati tevékenység, amelynek eredményeképpen statisztikai adatokhoz jutunk; e tevékenység eredményeképpen kapott."

Hasonló előadás


Google Hirdetések