Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSA. Az EU költségvetésének jellege I. Sajátos jelleget mutat: eltér –a nemzetállamok (GDP alig 1%-át osztja szét,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSA. Az EU költségvetésének jellege I. Sajátos jelleget mutat: eltér –a nemzetállamok (GDP alig 1%-át osztja szét,"— Előadás másolata:

1 AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSA

2 Az EU költségvetésének jellege I. Sajátos jelleget mutat: eltér –a nemzetállamok (GDP alig 1%-át osztja szét, csak elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat) –a nemzetközi szervezetek (csak saját működésük biztosítása) költségvetésétől Redisztributív szerep: jövedelemátcsoportosítás TAGÁLLAMOK KÖZÖTT

3 Az EU költségvetésének jellege II. Működésének fő célja a közös politikák finanszírozása Költségvetési év: január 1. – december 31. Évi milliárd euró/év (jelenleg 142 milliárd euró) A közös költségvetésnek NEM LEHET hiánya

4 A közös költségvetés alapelvei I MacDougall-jelentés –Az externalitás elve szerint az egyes tevékenységek költségei és bevételei egyidejűleg különböző tagállamokban jelenhetnek meg, ami maga után vonhatja a kompenzáció igényét. –Az oszthatatlanság elve szerint bizonyos tevékenységek finanszírozása méretgazdaságossági okokból nem osztható szét a tagállamok között, ezért közösségi szinten kell megvalósítani.

5 A közös költségvetés alapelvei II. –A kohézió elve szerint minden tagállam polgára számára biztosítani kell a szolgáltatások, jólét és fejlődés minimumát, ami jövedelemtranszfereket igényel a gazdagabb országokból a szegényebbek felé. –A szubszidiaritás elve szerint egy adott kérdést vagy kiadást, ha a magasabb szinten való kezelésből nagyobb előny nem származik, akkor a lehető legalacsonyabb szinten kell finanszírozni.

6 A közös költségvetés szerkezete BEVÉTELEK A Tanács konzultációs eljárás keretében határozza meg szerkezetüket 1970-ig csak tagállami hozzájárulások 1.Hagyományos saját források (12%) –Vámok –Mezőgazdasági vámok (korábban: lefölözések) –Cukorilletékek 2.Hozzáadottérték-adó (11%) –A hozzáadottérték-adó alap előre meghatározott százaléka – : 0,3%

7 A közös költségvetés szerkezete BEVÉTELEK 3.GNI-forrás (76%) –1988-as költségvetési reform –Tagállami befizetés; a bruttó nemzeti termék előre meghatározott arányában – : a GNI 1,24%-a 4.Egyéb bevételek (1%) –Előző évben fel nem használt tételek –Uniós tisztségviselők adói –Bírságok –Kamatok

8 Kiadásszámítás Kétféle módszer 1.Adott évi kötelezettségvállalások számbavétele 2.Adott évre vonatkozó kifizetések nyilvántartása

9 A közös költségvetés szerkezete KIADÁSOK Kiadási kategóriák 2006-ig 6 kategória (+2 a bővítés miatt) 1.Közös agrárpolitika finanszírozása 2.Strukturális intézkedések finanszírozása 3.Belső politikák finanszírozása 4.Külső fellépések 5.Igazgatási kiadások 6.Tartalékok 7.Előcsatlakozási eszközök 8.Új tagállamokra elkülönített kiadások

10 A közös költségvetés szerkezete KIADÁSOK 2007-től a prioritásokat jobban tükröző struktúra 1.Fenntartható növekedés –Versenyképesség: K+F; technológiai fejlesztés, oktatás, energia-és közlekedési hálózatok fejlesztése, belső piac, foglalkoztatási- és szociálpolitika –Kohézió: SA és KA, határokon átnyúló együttműködések

11 A közös költségvetés szerkezete KIADÁSOK 2.Természeti erőforrások –KAP, környezetvédelem, vidékfejlesztés 3.Uniós polgárság és a szabadság, biztonság és a jog érvényesülése –Határvédelem, menekültügy, intézményépítés, közjavakhoz való hozzájutás, élelmiszerbiztonság, fogyasztóvédelem, kultúra és audiovizuális politika, ifjúság, tájékoztatás és párbeszéd

12 A közös költségvetés szerkezete KIADÁSOK 4.Unió, mint globális szereplő –Külső fellépések, előcsatlakozási támogatások, szomszédsági politika, fejlődő országoknak nyújtott segélyek, fejlesztési együttműködések, válságmegelőzés és kezelés 5.Igazgatási kiadások –Intézmények igazgatási és működési költségei, tisztviselői nyugdíjak 6.Kompenzáció az új tagállamoknak ( )

13 KIADÁSI KATEGÓRIÁK 2011 Megoszlás (%) 1. Fenntartható növekedés 45,5% 1a. Versenyképesség9,5% 1b. Kohézió36% 2. Természeti erőforrások 41,3% Ebből mezőgazdasági piaci támogatások és közvetlen kifizetések + vidékfejlesztés30,2%+11,1% 3. Polgárság és szabadság, biztonság, jog 1,3% Szabadság, biztonság, jog térsége0,8% Uniós polgárság0,5% 4. Az EU mint globális partner 6,2% 5. Igazgatási kiadások 5,7% Forrás: Európai Bizottság

14 2014 Forrás: Európai Bizottság

15 Többéves pénzügyi tervek 1980’s évek óta: cél => hosszabb, tervezhetőbb időszakra biztosítsák az EU stabil működését 5-7 éves többéves pénzügyi keretek( , , ) Lisszaboni Szerződés intézményesíti (EUMSz cikktől) Előre elfogadják a költségvetés egészére vonatkozó kiadások felső határszámait => keret az éves költségvetésekhez

16 Többéves pénzügyi tervek A több évre szóló költségvetési csomagokat az állam- és kormányfők csúcstalálkozója fogadja el egyhangúan (akár 1-2év) Viták: nettó befizetők és haszonélvezők –Agrár országok –Strukturálisan fejletlenebbek –Nettó hozzájárulás mértékének meghatározása problémás

17 Nettó befizetők és haszonélvezők (2012) Forrás: Európai Bizottság

18 Költségvetési eljárás Különleges jogalkotási eljárás Szerződés által szabályozott, határidőkhöz kötött (Lisszaboni Szerződés 314. cikke) Az Európai Bizottság (EB), az Európai Parlament (EP) és az Európai Unió Tanácsa vagy Miniszterek Tanácsa (MT) együttműködik

19 EKB kivételével az Unió intézményei július 1-je előtt megtervezik kiadásaikat EB tervezete bevételi és kiadási előirányzat MT 10 napon belül tájékoztatja EP-t, hogy egyetért Egyeztetőbizottság felállítása eddig az EB bármikor módosíthatott 21 nap alatt kell dönteni MT minősített többségével és az EP többségével kell döntenie EB tájékoztatása Egyetért a MT- vel EP 42 napon belül….MT kialakít egy álláspontot, amit október 1-ig az EP elé terjeszt EP és MT megkapja a tervezetet legkésőbb szeptember 1-ig Nem foglal állást ELFOGADOTT KÖLTSÉGVETÉS Többséggel módosításokat fogad el MT tájékoztatása Folytatás….

20 EB új tervezetet készít MT-nek és EP-nek 14 napja van az elfogadásra Az egyeztetőbizottság 21 nap alatt közös szövegtervezetben állapodik meg Az egyeztetőbizottság 21 nap alatt közös szövegtervezetben NEM állapodik meg 1.EP és MT is jóváhagyja a tervezetet 2.Egyikük jóváhagyja, a másik nem foglal állást 3.MT elutasítja, EP elfogadja, az EP tagjainak többségével, a leadott szavazatok 3/5-ével megerősíti az eredeti módosítások egy részét vagy egészét 1.EP és MT egyaránt elutasítja a tervezetet 2.Valamelyik intézmény elutasítja, a másik pedig nem foglal állást 3.Bár MT elfogadja, de EP tagjainak többségével elutasítja a tervezetet EB új tervezetet készítELFOGADOTT KÖLTSÉGVETÉS

21 AZ EP eddig kétszer utasította el a költségvetést (1979, 1984) Egyszer (1982) pedig a pótköltségvetést Ha nem sikerül elfogadni, akkor az előző éves költségvetést veszik alapul, és havonta az előző év kiadási tételeinek legfeljebb 1/12-ét lehet elkölteni, addig, amíg megegyezés nem születik az adott év költségvetéséről. Az eljárás befejezésekor a költségvetést a Parlament elnöke hirdeti ki. A költségvetés végrehajtásáért a Bizottság, Végrehajtásának ellenőrzéséért a Számvevőszék felelős. A Parlament jogosult a Bizottság költségvetési zárszámadásának jóváhagyására vagy elutasítására.

22 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "AZ EURÓPAI UNIÓ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSA. Az EU költségvetésének jellege I. Sajátos jelleget mutat: eltér –a nemzetállamok (GDP alig 1%-át osztja szét,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések