Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az e-közigazgatásra vonatkozó ausztriai legjobb gyakorlat hasznosításának lehetőségei Magyarországon Ponácz György Márk Széchenyi István Egyetem – Győr.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az e-közigazgatásra vonatkozó ausztriai legjobb gyakorlat hasznosításának lehetőségei Magyarországon Ponácz György Márk Széchenyi István Egyetem – Győr."— Előadás másolata:

1 Az e-közigazgatásra vonatkozó ausztriai legjobb gyakorlat hasznosításának lehetőségei Magyarországon Ponácz György Márk Széchenyi István Egyetem – Győr MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG iii. VÁNDORGY Ű LÉSE NOVEMBER SOPRON Tel.: Web:

2 Internet hozzáférés Európában

3 Kutatási koncepció A tanulmány vizsgálati szempontjai: -- technológiai változások hatása a közigazgatásra, -- e-közigazgatás ausztriai tapasztalatai és annak adaptációs lehetőségei. A tanulmány tartalmazza: -- az e-közigazgatási helyzet elemzését, -- a szabályozási intézményrendszer leírását, és -- javaslatokat a legjobb gyakorlat átvételére.

4 A „posztmodern” gazdaságtan A posztmodern gazdaságot a következők vezérlik: 1. a gyártás új tényezői, -- úgymint az infokommunikációs technológiák és a magas szintű automatizáció valamint 2. a kompetitív előnyök új forrásai, -- úgymint az innováció, hosszú távú tanulás, know-how-k, személyre szabott szolgáltatások, stb. Folyamatos elmozdulás megy végbe a tudásgazdaság irányába.

5 A hazai információs társadalom fejlesztésének egyes kérdései A hazai információs társadalom megfelelő kialakulásához szükséges, hogy a társadalom tömegesen befogadja az informatikai eszköztárat (Glatz F. 2000) Feltétel: a tudomány-és technológiapolitika összehangolt cselekvése. Az infokommunikációs technológiák fejlődése egyrészről állami beavatkozást, állami támogatásokat igényel, másrészről átformálja az állami szektor működési folyamatait is. Automatizmusok Állami beavatkozás Tudásgazdaság Tudástársadalom Megvalósítás

6 e-Kormányzás Az e-kormányzás olyan kormányzást jelent, amely az infokommunikációs technológiákat alkalmazza a belső és a külső kapcsolatok átalakítása érdekében. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása mellett az államnak továbbra is a közösség számára hasznos, legitim, transzparens és elszámoltatható kormányzást kell biztosítania. (ENSZ, 2003.) Kutatási eredmények: 1. egyetlen ország sem rendelkezik monopóliummal 2. viszonylag kevés helyen alkalmazzák az e-kormányzást 3. csökken az IT alkalmazása a politikai részvétel biztosításáben

7 Az e-kormányzás egyes aspektusai Hajtóerők: - bürokrácia csökkentése - új szolgáltatások bevezetése - tudásgazdaság bővítése - további gazdasági alkalmazások - demokratikus párbeszéd - közigazgatás tudásállománya nő - nyitottság és transzparencia - politikai fókuszba kerül az IT Elvárások: - valós közösségi igények - back-office integrálása - adatbázisok felhasználása Kihívás: - hivatali munkakultúra megváltozása Változásmenedzsment eszközök szükségessége StratégiaTervezésImplementáció Work-flow Képzés Elemzés Jövőkép-alkotás Vezetés HR IT PCM CM

8 e-Közigazgatás tervezése Magyarországon Nemzeti Informatikai Stratégia Nemzeti Információs Társadalom Stratégia (NITS) -- demokratizálás és szolgáltató állam Magyar Információs Társadalom Stratégia készítése eKormányzat 2005 részstratégia: MeH EKK létrehozása Európai Unió: eEurope akcióterv, majd eEurope2002 és eEurope széles társadalmi rétegek számára kívánja hozzáférhetővé tenni az elektronikus kormányzati, közigazgatási szolgáltatásokat, és -- ügyel az esélyegyenlőségre. eEurope2005: -- a 20 legkeresettebb szolgáltatásre vonatkozó indítvány z e-kormányzás olyan kormányzást jelent, amely az infokommunikációs technológiákat alkalmazza a belső és a külső kapcsolatok átalakítása érdekében. Az infokommunikációs technológiák alkalmazása mellett az államnak továbbra is a közösség számára hasznos, legitim, transzparens és elszámoltatható kormányzást kell biztosítania. (ENSZ, 2003.) Kutatási eredmények: 1. egyetlen ország sem rendelkezik monopóliummal 2. viszonylag kevés helyen alkalmazzák az e-kormányzást 3. csökken az IT alkalmazása a politikai részvétel biztosításáben

9 e-közigazgatási szolgáltatások benchmarkingja 1. Információs, tájékoztató jellegű szolgáltatások 2. Egyirányú interakció 3. Kétirányú interakció 4. Teljes online tranzakció -- A teljes ügyintézési folyamat online módon lebonyolítható, ideértve a fizetést és a kész dokumentumok, határozatok, engedélyek kézbesítését is. -- A kézbesítés bizonyos esetekben szintén tisztán elektronikus formában valósul meg, digitális aláírással hitelesített elektronikus ügyirat formájában.

10 Az e-kormányzás külső és belső erőtere és kapcsolati rendszere

11 Az eKormányzat 2005 átfogó programjai 1. „alapinfrastruktúra kiépítése” 2. „e-szabályozás bővítése” 3. „e-hatékonyság építés” 4. „e-szolgáltatások” 5. „e-kultúra fejlesztés” 6. „EU integráció”

12 Az e-kormányzás intézményrendszere I. MeH Elektronikus Kormányzat Központ -- saját hatáskörben valósít meg immanens e-kormányzati feladatokat, -- koordinálja más szereplők e- kormányzattal kapcsolatos feladatvégzését, illetve -- orientálja a közigazgatás szereplő által önállóan végzett e-kormányzati feladatokat

13 Az e-kormányzás intézményrendszere II. Kormányzati Egyeztető Tárcaközi Bizottság -- iratkezelés egységességéhez szükséges jogszabályok kidolgozása, -- a nyílt forráskódú szoftverek felhasználási lehetőségeinek a megvitatása, -- nyílt forráskódra építő Szoftver Kompetencia Központ kialakítása, -- az elektronikus fizetés lehetőségeinek feltárása (SEMOPS -projekt), -- az államigazgatási szolgáltatások szempontjából legfontosabbnak ítélt 46 kormányzati intézmény honlapjának a tartalmi-formai egységesítése, -- a kormányzati portál tartalmának fejlesztése, -- az elektronikus dokumentumok archiválásának szabályozása, -- a digitális aláírás bevezetésével kapcsolatos szabványosítási törekvések koordinálása, valamint az -- eKormányzat 2005 stratégia megvalósításának nyomon követése és javaslatok megtétele

14 Az e-kormányzás intézményrendszere III. Elektronikus Kormányzat Operatív Bizottság -- szolgáltató államhoz kapcsolódó reformfolyamatok felgyorsítása érdekében jött létre 2003-ban -- később felruházták a központi közigazgatás informatikai korszerűsítésének és a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítésének koordinációs feladataival -- fő feladata az Európai Bizottság közleményében ajánlott, az elektronikus kormányzás keretében a polgárok és vállalkozások számára nyújtandó húsz szolgáltatás megvalósításának támogatása, illetve -- a nagy ügyfélforgalmú államigazgatási szervek elekronizálással kapcsolatos törekvéseinek összehangolása -- tagjai olyan szervezetek, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a lakossággal és a vállalkozásokkal, és nagy ügyfélforgalmat bonyolítanak

15 Az e-kormányzás támogatási rendszere 1. Hazai támogatások 2. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai -- „e-közigazgatás fejlesztése” intézkedés keretében 2 komponens: 2. a) a helyi önkormányzatok átfogó, integrált információs rendszereinek fejlesztése, az elektronikus ügyintézés bevezetése, az ügyintézés elektronizáltsági szintjének emelése, 2. b) a helyi önkormányzatok tulajdonában vagy kezelésében lévő adatvagyon kihasználására irányuló fejlesztések támogatása 2005 augusztusáig: -- az első komponens (e-közigazgatási szolgáltatások) keretében 29 önkormányzat és területfejlesztési társulás nyert százmillió forintos nagyságrendű támogatást -- a második komponens (az adatvagyon másodlagos hasznosítása) keretében 16 nyertest hirdettek ki egyenként legalább ötvenmillió forintos támogatással.

16 Az e-kormányzás szerepe a regionális növekedésben A növekedés általánosan elfogadott mérőszáma a nemzeti termék volumenének változása. Ez az alábbi tényezőktől függ: -- lakosság számától, -- technikai haladástól, -- régiószintű technikai fogadóképesség, -- régió térszerkezete, -- gazdasági ágazatainak szerkezete, -- infrastruktúra, -- környezet állapota, -- politikai intézményrendszer, -- a régió társadalmának szerkezete.

17 Ausztriai helyzet elemzése A jogalkotás 2002 óta teljesen elektronikus Ezen belül elektronikus folyamatok a következők: layout, workflow, (egyszeres) regisztráció, változatkezelés, szakértői vélemények nyilvánosságra hozatala, jogilag hiteles elektronikus kiadás ig valamennyi minisztériumban bevezették az ELAK rendszert az ELAKimBUND-projekt keretében. (12 minisztérium, felhasználó) Ezzel párhuzamosan fut az e-Recht-System. (Harmonizáció szükséges) Rokon rendszerek: Németországban a DOMEA, Svájcban a GEVER.

18 Az e-kormányzás kapcsolatrendszere

19 E-kormányzat testületei

20 Történelem _

21

22

23 Az ausztriai elektronikus ügykezelés tanulságai Politikai támogatottság Koordinált projektfolyamatok, központosítás Az érintettek folyamatos tájékoztatása, bevonása a folyamatokba Szervezeti alapok, kézikönyvek és üzemeltetői modell kidolgozása Infrastruktúra telepítésének dimenzionálása Technológia-semleges, nyitott (nemzetközileg elismert) szabványok és előre definiált interfészek alkalmazása

24 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "Az e-közigazgatásra vonatkozó ausztriai legjobb gyakorlat hasznosításának lehetőségei Magyarországon Ponácz György Márk Széchenyi István Egyetem – Győr."

Hasonló előadás


Google Hirdetések