Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A regionális fejlesztés intézményrendszere és megújítási irányok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, doktori iskola vezető Középszintű igazgatás,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A regionális fejlesztés intézményrendszere és megújítási irányok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, doktori iskola vezető Középszintű igazgatás,"— Előadás másolata:

1 A regionális fejlesztés intézményrendszere és megújítási irányok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, doktori iskola vezető Középszintű igazgatás, nagymegye … konferencia Győr, december 2.

2 A területi politika és a regionalizáció szakaszai I. Az indulás ( ) – Ágazati válság területi válsággá szélesedik, válságkezelés (Borsod, Szabolcs, Nógrád), – első területfejlesztési PHARE program (kistérségek), – két pólusú területi támogatási rendszer, – köztársasági megbízott regionalizált intézmény ( ), viták Régiók Európájáról; fejlesztési funkciók nincsenek!! Az intézményesülés ( ) – Területfejlesztési törvény (1996) és OTK (1998), – intézményrendszer kiépülése megyei szinten, Megyei Területfejlesztési Tanács – fejlesztési koncepciók, szereplők kommunikációja, – lopakodó decentralizáció forráskoordináció nélkül, – regionalizáció keretei megteremtődnek, ajánlás a regionális szerkezetre, önszerveződő, spontán régiók A felkészülés ( ) – Területfejlesztési törvény módosítása, régiók meghatározása, regionális intézményrendszer kiépülése elkezdődik, regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek – ágazati és területi fejlesztési elképzelések ütköztetése, – Előcsatlakozási Alapok félig sikeres működtetése, – Nemzeti Fejlesztési Terv, Regionális Operatív Program.

3 A területi politika és a regionalizáció szakaszai II. Európai Uniós tagság, új fejlesztési források, a tesze-tosza időszak ( ; ) – kistérségi szinten sokszereplős fejlesztési menedzsment, nem átlátható, zavaros a helyzet. – kezdeményezés a területi reformra, meghiúsul, elvi keretek kialakultak, dekoncentrált szervek regionalizálásának előkészítése elkezdődött (IDEA Program). – területfejlesztési törvény módosítás: kistérségi területfejlesztési tanács, mint új szereplő, nagyobb átláthatóság, de szervezeti rendszer változatlan; regionális szint pontosabb működési keretek (kvázi szimulációja a régiónak). – egyetlen országos regionális operatív program, a maradékok programja, de működik és nagy aktivitás, sikeres vidékfejlesztési programok. – új OTK: alaposabb, európai szemléletű, nyitottabb, határozott regionalizációs igénnyel. – : hangsúly a kistérségen: többcélú önkormányzati társulás, önálló minisztérium végre, majd új minisztérium (ÖTM), aztán megint új (NFÜ) integrációja. – : újabb kísérlet a regionális önkormányzatok megteremtésére, meghiúsul, dekoncentrált szervek regionalizálása elkezdődik (APEH, munkaügyi szervezet, ÁNTSZ stb.): viták a központokról, politikai döntések. – : új tervezési időszak előkészítése, az álmok birodalma pl. pólus program, regionális OP-ok, ágazati harc, csökkenő, sőt elfeledhető nemzeti források, rendeződik végre a kistérségi szinten a fejlesztési intézményrendszer (összevonások), kistérségi közszolgáltatás megtemetésének támogatása. – Konvergencia program a nemzeti források beszűkülése, megszűnése. – Új Magyarország Fejlesztési Terv: 6 regionális konvergencia OP-k, 1. versenyképesség, regionális tervek (sablonok), önálló döntések, KSZ régiókban.

4 JÖVŐKÉP: Területi harmónia HOSSZÚ TÁVÚ, ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKAI CÉLOK 1. Térségi verseny- képesség 3. Fenntartható térségfejlődés, örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus 2. Területi felzárkózás ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER: Regionalizáció erősítése!!!!! KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETI CÉLOK RÉGIÓK FEJLESZTÉSI IRÁNYAI ALAPALAP ELVEK ELVEK 1. Versenyképes budapesti metropolisz-térség 2. Versenyképességi pólusok és városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése 3. Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása 4. Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek,tématerületek - Balaton térség tartós versenyképességének megteremtése - Tisza-térség fenntartható felzárkóztatása - A Duna-mente fenntartható fejlesztése - A termálvízkincs térségi hasznosítása 5. Határ menti területek együttműködésének erősítése 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai 7. Területi prioritások a szakpolitikák számára Közép – Magyar- ország Közép – Dunán- túl Nyugat – Dunán- túl Dél – Dunán- túl Észak – Magyar- ország Észak -AlföldDél -Alföld Országos Területfejlesztési Koncepció, 2005

5 Megnevezés Regionális Fejlesztési Tanácsok Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) Térség és település-felzárkóztatási előirányzat (TTFC) 9400 Terület és régiófejlesztési előirányzat (TRFC) Települési hulladék közszolg. fejl Tel. önkorm. szilárd burkolatú utak (TEUT) Címzett és céltámogatások Vásárhelyi Terv Regionális innováció elősegítése Helyi önkormányzatok fejlesztési tám. (TEKI, CÉDE) Leghátrányosabb helyzetű kistérségek tám. (LEKI) 5800 Országosan kiemelt térségek 685, ,1 Intézmény fenntartás Régió összesen Megyei Területfejlesztés Tanácsok Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) Ter. kiegyenlítést szolg. előirny. ( TEKI) Céljellegű decent. tám. előirny. (CÉDE) Helyi önkormányzatok fejlesztési tám. (TEKI+CÉDE) Leghátrányosabb helyzetű kistérségek tám. (LEKI) 9000 Intézmény fenntartás ,7 247 Megye összesen Kistérségi fejlesztési tanácsok és munkaszervezet A decentralizáció szintjei és mértéke a nemzeti forrásokból ( , millió Ft, nominálértékben)

6 Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium , miniszter: dr. Keresztes K. Sándor, Gyurkó János Területfejlesztési Hivatal, helyettes államtitkár: Baráth Etele –dr. Szaló Péter Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium , miniszter: Baja Ferenc, helyettes államtitkár: dr. Szaló Péter Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium , miniszter: Torgyán József, március?, Boross Imre, (néhány hónap) Vonza András május 26. területfejlesztési és építési helyettes államtitkár: Szaló Péter Miniszterelnöki Hivatal : miniszter Kiss Elemér, Kiss Péter Területfejlesztésért felelős politikai államtitkár: Nagy Sándor július szeptember; Európai integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter dr. Juhász Endre; Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter : dr. Kolber István (293/2004. (X.28.) Korm. rendelet Nemzeti Területfejlesztési Hivatal (2002. július december 13, elnök: Hajdú Attila, március december 31-ig: elnök: Kovács Flórián László); szakmai elnökhelyettes ig dr. Szaló Péter Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) január 1-től szeptember 1-ig (elnök: Kovács László Flórián, december 12-ig, elnök: dr. Szegvári Péter szeptember 1-ig); Párhuzamosan az MTRFH-val működött dr. Juhász Endre alatt a Nemzeti Fejlesztési Hivatal dr. Baráth Etele államtitkár, dr. Szaló Péter elnök Országos Területfejlesztési Hivatal szeptember 1-től június végéig, elnök: dr. Sarudi Csaba Miniszterelnöki Hivatal, Területpolitikai Kormányzati Hivatal megszűnt: január 1 – december 31. politikai államtitkár: Nagy Sándor (294/2004. (X. 28.) Korm. rendelet) 2006 – Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium augusztus 1-től – május 15-ig, miniszter: dr. Lamperth Mónika, Bajnai Gordon (2007. júniustól), területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár: dr. Szaló Péter Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium május 16-től, miniszter: Bajnai Gordon, területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkár: dr. Szaló Péter A területfejlesztés kormányzati irányítása ( )

7 A területi GDP alakulása (egy főre jutó érték alapján, változatlan áron, az országos érték százalékában) Megnevezés Főváros A leggazdagabb megyeGyőr-Moson-Sopron109Győr-Moson-Sopron122 A legszegényebb megyeNógrád60Nógrád54 A 3 leggazdagabb megye átlaga 1. Győr-Moson- Sopron 2. Vas 3. Fejér Győr-Moson- Sopron 2. Komárom 3. Vas 109 A 3 legszegényebb megye átlaga 1. Nógrád 2. Szabolcs-Szatmár 3. Pest Nógrád 2. Szabolcs-Szatmár 3. Békés 57 A 3 leggazdagabb és legszegényebb megye átlagának hányadosa 1,56 1,91 Főváros és a leggazdagabb megye hányadosa 1,64 1,77 Főváros és a legszegényebb megye hányadosa 3,00 3,79 Forrás: KSH adatai alapján saját számítás.

8 A magyar regionális fejlesztés intézményhálózata erősségei Kialakult szervezet, ciklusokkal Kapcsolat az ágazatokkal, főhatóságokkal Érdekérvényesítő erő (lehetne) Területi (regionális) menedzsment Tervezési tapasztalatok és kultúra Nemzetközi (európai) kapcsolatok, ismeretek Szereplők összefogása, kommunikációja Nagy térségi programok kezdeményezése és megvalósítása Figyelem felhívás a regionalizációra! Regionális identitás építése hiányosságai Mi a Regionális Fejlesztési Tanács és kiket képvisel? Hogyan működik? Mi az ügynökség és kié? Politikai alkuk, helyek, képviseletek Kapcsolat az önkormányzatokkal (megye, nagyváros, település) nem egyértelmű Milyen a társadalmi, gazdasági beépültség, elfogadottság? Párhuzamosságok, nem egyértelmű viszonyok (régió-vidék-település) Számos fejlesztő szervezet, program, ezek hatása (for és non profit) Tartós fennmaradás gondjai, önfejlesztő, önéltető programok

9 Európai trendek a regionalizációban A regionális politika helyzete gyengül, visszaszorul az európai politikában! 27 tagország: 8 országban a területi közigazgatás azonos a NUTS2-val, 10 országban nem egyezik meg, 9 országban az egész ország egyetlen NUTS2. Sikertelen a regionalizáció, mindenhol elbukott (kormánnyal együtt), egyedül Lengyelországban valósult meg (1999). Regionális támogatások aránya a nemzeti programokban az újonnan csatlakozóknál csökkent ( és között)! KKE sok gyenge régió, alacsony abszorpciós képesség, növekvő munka teher a Bizottságnál! Gyengülő Maastrichti Vívmányok: szubszidiaritás (nemzeti szint erősödése), régiók részvétele a döntésekben nem látható, Régiók Bizottsága érdekérvényesítő képessége gyengül! Az európai közigazgatási reformok akadoznak, nem sikeresek, új súlypontok alakulnak ki (önkormányzati szövetségek), kormányok nem nyúlnak a közigazgatáshoz! Regionális fejlesztések hatékonyságának kérdése egyre jobban előtérbe kerül! Kit kell támogatni? A centrum, a város az vélhető új súlypont! Az Uniónak számos más gondja van:versenyképesség, innováció, energia ezeket kell megoldani!

10 Megoldási változatok: Alapelvek – Európai Uniót nem érdekli, hogy milyen területi fejlesztési rendszer működik! DE: nem érdemes az regionális politika alapelveit kidobni! – 2014-ben új tervezési időszak indul, javaslat, hogy 2010-ig ki kell alakítani a tervezési időszak egységeit. – Számos bizonytalan pont van még és lesz a Európai Unió regionális politikájában!!!!! – A döntés stratégiai és hosszú távú, nemcsak a területfejlesztést, hanem a teljes közszolgáltatást és közigazgatást érinti, érintheti! – Amit elértünk azt nem szabad kidobni, még ha nem nyerte el bizonyos politikai tényezőt ízlését, elképzeléseit! – A politika érdeklődésének felkeltése! POLITIKAI DÖNTÉS LESZ, szakmai érvek nem meghatározóak! – Nemzetközi trend, hogy minden közigazgatási reform az adott kormányok búkásával jár együtt (ne így legyen!!)

11 Megoldási változatok I. 1.Maradjon minden a régiben! Régió-RFT, megye-MFT - Működjenek a fejlesztési régiók, azok kormány többségben kerülhetnek, a központi kormányzat biztosít egy teret (homokozót) a megyéknek, kistérségeknek, nagyvárosoknak, településeknek. – 2014 után majd meglátjuk; elmaradottság marad, felzárkózási- kohéziós programok lesznek, maximum a támogatások csökkennek. 2. Központosított fejlesztési rendszer, dekoncentrált ügynöki hálózattal! - Szűnjenek meg a régiók, megyei fejlesztési intézmények, egy, egységes országos fejlesztési központ jöjjön létre (OFK), s annak dekoncentrált szervei, ügynökségei (megyékben, nagymegyékben?). - Új fejlesztési filozófia: városhálózat (FVK); előnye: források koncentrálása, hatékonyság növelhető, európai trendek, gyors és látványos eredmények!

12 Megoldási változatok II. 3. A régió a nagymegye! - megyei területi kiigazítások, nagymegyék létrehozás (10-12 egység), döntően a nagyvárosok funkcionális körzeteire! - a területfejlesztés a nagymegyék (régiók) funkciója, annak szervezeti rendszerébe épül be. Előny: - választott testületek, ellenőrzése a fejlesztésnek, szakemberek rendelkezésre állnak, intézmények kialakultak, nem követel nagy ráfordításokat, - decentralizáció megvalósítása (ellenpontok-főváros), funkciók meghatározása, nem intézmény fenntartó, hanem működtető, fejlesztő, s egyben erős (?) középszint, - forrásgyűjtés fokozható az Európai Unióban, számítások a nagymegye GDP-re, s ezek miként alakulnak! Hátrány: - erősebb politika ellenpontok alakulnak ki, bár azok szervezéséhez idő kell, - ismétlődik a múlt: terület és ágazat harca, - (nagy)megyei identitás változása, (nagy)megyei intézmények átalakítás (költséges).

13 Köszönöm a figyelmüket!


Letölteni ppt "A regionális fejlesztés intézményrendszere és megújítási irányok Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, doktori iskola vezető Középszintű igazgatás,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések