Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Dr. Zongor Gábor főtitkár főtitkár Települési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Dr. Zongor Gábor főtitkár főtitkár Települési."— Előadás másolata:

1 Regionalizáció alulnézetből szeptember 15. Pécs Regionalizáció alulnézetből szeptember 15. Pécs Dr. Zongor Gábor főtitkár főtitkár Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége

2 A MÚLT  A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a közhatalom demokratikus decentralizációjára törekedett.  Feladatok, hatáskörök, felelősségek decentralizációja differenciálatlanul történt, miközben az önkormányzatok gazdasági alapjai nem teremtődtek meg. (gáz, villamos közmű vagyon nem került önkormányzati tulajdonba.)  Az önkormányzatok egyre inkább konfliktus konténerekké váltak.

3 A MÚLT (2)  Az önkormányzati gazdasági autonómia korlátozottsága miatt a fejlesztési források is korlátosan álltak és állnak rendelkezésre.  Fokozatosan szűkülő állami működési támogatás mellett a helyi bevételek növekvő része is működtetésre fordítódik. (Folyamatos a vagyonfelélés.)  A terület- és sok tekintetben a településfejlesztés meghatározója a kormányzat és a pályázati rendszer maradt.  1990 és 1996 között érdemi fejlesztési forrásdecentralizáció nem történt.

4 FORDULAT  A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény áttörést jelentett a fejlesztéspolitikában.  A magyar törvényi szabályozásban érvényesültek az európai uniós alapelvek: a szubszidiaritás – a decentralizáció – a partnerség – a tervezés és a programozás – a koncentráció és az addicionalitás.  Kialakult a területfejlesztés megyei intézményrendszere és önkéntesen a regionális fejlesztés intézményi csírája, valamint elindult a kistérségi szerveződés.

5 ÚJABB FORDULAT  A területfejlesztési törvény 1999-es módosítása egyrészt rögzítette a megyei és a regionális intézményrendszert, másrészt két pólusúvá tette a tanácsokat.  A gazdaság szereplői (kamarák, munkaügyi tanácsok) kikerültek a szavazati jogú tagságból, csökkent az önkormányzati szereplők száma (kistérségek képviseletének korlátozása).  Új elemként növelte az állami szereplők számát (Földművelésügyi hivatal, RIB) és a kormányzati szakmai képviselőket felváltották a minisztériumokat uraló politikai pártok helyi „reprezentánsai”.

6 ÚJABB FORDULAT (2)  A regionális fejlesztési tanácsokban létrejött a kormányzati túlsúly biztosítása.  A megyei területfejlesztési tanácsokban a kormányzati befolyás növelésére való törekvés.  Kistérségekben 2000-től kormány alkalmazottakból kistérségi megbízotti hálózat kiépítése.  A térségfejlesztésben a direkt pártpolitikai szempontok erősödése.

7 KÍSÉRLET A FORDULATRA  Medgyessy kormány kudarcos kísérlete a területfejlesztés decentralizálására.  A területfejlesztési törvény módosításával nem történt meg a regionális fejlesztési tanácsok „kormánytalanítása”.  Kormányprogram célkitűzésévé vált a regionális önkormányzat létrehozatala és a kistérségi társulás kötelezővé tétele.  Lopakodó regionalizáció erősödése.

8 A JELEN  Gyurcsány kormány markánsan hozzálátott az önkormányzati és ezzel a területfejlesztés intézményrendszerének strukturális átalakításához.  Elmaradt az alkotmány és alkotmányos törvények szükséges módosítása, megmaradt a strukturális átalakítás kényszere.  Létrejöttek a többcélú kistérségi társulások, jelentős forráskivonás a megyei önkormányzatoktól.  A dekoncentrált állami hivatalok regionalizációja nem a decentralizációt, hanem a centralizációt erősíti.

9 A JELEN (2)  A kormányzati befolyás garantálása érdekében a regionális fejlesztési tanácsok elnöklésének kormányzati képviselőkkel való betöltése.  A kistérségi megbízotti hálózat mellett további állami kistérségi szereplők jelenléte.  Az elosztható források változása: regionális szinten EU pénzek elosztása (ROP) és megyei szinten a hazai források további szűkülése.  Kötelező feladatok ellátásához szükséges források elégtelensége, működési zavarok.

10 A JÖVŐ  Az önkormányzati reform nem lehet sikeres az érintettek alakító közreműködése nélkül.  A területpolitikai és területfejlesztési döntések nem nélkülözhetik a partnerséget.  Újra kell építeni a politikai szereplők közötti bizalmat. (Az önkormányzati vezető parlamenti képviselők kiemelkedő lehetősége és szerepe.)  A decentralizáció mértéke nem függhet a pillanatnyi politikai szereposztástól.  A helyi igényekre alapítva a szakmai szereplők befolyását erősíteni szükséges.

11 A JÖVŐ (2)  Meghatározandó az önkormányzati minimum tartalma.  A szubszidiaritás tudatos érvényesítése a hatáskör telepítésnél.  A felelősség mellett a források decentralizálása is elkerülhetetlen. Önerő nélkül nincs fejlesztés.  Az ésszerű önkormányzati működésre alapított strukturális változtatások hozhatnak csak érdemi eredményt.  A látszat együttműködések nem eredményeznek tartós partneri viszonyt.  A változtatás csak közös akarattal és együtt, valamennyi felelős szereplő részvételével sikerülhet.

12 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Kérdéseikkel forduljanak hozzám bizalommal!


Letölteni ppt "Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Regionalizáció alulnézetből 2007. szeptember 15. Pécs Dr. Zongor Gábor főtitkár főtitkár Települési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések