Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Mérési szótár, illetve útmutató Készítette: Kiss István.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Mérési szótár, illetve útmutató Készítette: Kiss István."— Előadás másolata:

1 Mérési szótár, illetve útmutató Készítette: Kiss István

2 Kompetenciamérés 1.Úristen! 2.A magyar és matematikatanárok rémálma 3.Évente végzett mérés. Az Oktatási hivatal szervezi, minden év májusának utolsó szerdáján kell megírni. Szövegértést és matematikát mérnek. Nem a tananyagot mérik. Csak összefogással lehet az eredményeket javítani.

3 A mérés eredményei 100 millió karaktert kell felvinni. Nagyon sokára van eredménye. Nincs visszacsatolási lehetőség az oktatási és pedagógiai folyamatokhoz. Országos jelentés Fenntartói jelentés Telephelyi jelentés Intézményi jelentés FIT jelentések Tanulói jelentés

4 Belépés a FIT jelentésekhez

5 Tanulói profilok Csak arról kapunk felvilágosítást, hogy a tanuló: mit nem tudott, mit tudott, és mi az amit csak részlegesen tudott megoldani. Viszont ehhez van saját elemző szoftverünk!

6 Elemző szoftver (vettük - saját)

7 Elemző - amit tud 1.

8 Amit tud 2.

9 Belépés a FIT jelentésekhez 2.

10 Tanulócsoport összeállítása

11 A feltételek további szűkítése Innentől annyira szerteágazó lehetőségek vannak, hogy nincs értelme bemutatni.

12 Belépés a FIT jelentésekhez 3.

13 Válogatás pontszámok szerint

14 A feltételek további szűkítése

15 Hasonló az intézményi jelentésekhez Átlagos képesség

16 Képességeloszlások

17 Gyakran használt fogalmak Lásd: A Pedagógiai Intézet továbbképzésein használt diasorozat (fehér háttérrel) Részletesen: https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/OKM_szojegyzek.pdf https://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/meresek/OKM_szojegyzek.pdf

18 1. Hisztogram Egy változó lehetséges értékeinek megoszlását bemutató oszlopdiagram. A grafikon vízszintes tengelyén a változó lehetséges értékei vagy azok valamilyen csoportosítása szerepel, a függőleges tengelyről pedig az adott kategóriában található értékek száma vagy aránya olvasható le. Matematika képességpont 50 pontnyi széles intervallumokra osztva Városi ált. iskolába járó gyerekek körében az adott intervallumba eső gyerekek száma (ezer fő)

19 2. Átlag Leggyakrabban a számtani átlagot használjuk: Jelölés: x 1, x 2,…, x n az n db érték Jelentősége abban rejlik, hogy egyetlen számadattal jól jellemzi az adathalmazt, mert az adatok az átlag környezetébe esnek. Óvatosan kell használni, mert a „környezet” nagy is lehet! Kell egy másik mutató mellé (pl. szórás, konfidencia-intervallum, szignifikancia).

20 3. Szórás Azt mutatja meg, hogy az egyes értékek átlagosan mennyivel térnek el az átlagtól. Minél kisebb a szórás, az átlag annál pontosabban jellemzi az adatokat. Az átlagtól vett eltérések négyzetes átlaga: Jelölések: x 1, x 2,…, x n : n db érték A: számtani közép (átlag) kicsi szórás: nagy szórás:

21 4. Konfidencia-intervallum (megbízhatósági tartomány) 95%-os konfidencia-intervallum jelentése: a becsült adat 95%-os valószínűséggel a megadott intervallumba esik. A becsült adat most: a tanulók átlagos képességpontja. 249 pontnyi széles tartomány! 2 pontnyi széles tartomány

22 4. Konfidencia-intervallum (megbízhatósági tartomány) FONTOS: Nem az egyes értékek esnek 95%-os eséllyel az intervallumba, hanem az átlaguk! Az országos átlagban a telephely tanulói is benne vannak! Azért nagy a telephelyi átlag konfidencia-intervalluma, mert kevés elemű és nagy szórású adathalmazból becsüljük a tanulók átlagos teljesítményét. Az országos szórás is nagy, viszont nagyon sok értékből számolunk, ami megbízhatóbb becslésre vezet.

23 5. Szignifikancia A statisztikai összehasonlításban gyakran használatos fogalom (szignifikáns=jelentős). Például két telephelyet össze akarunk hasonlítani a tanulók kompetenciamérés eredménye alapján. 1.Megnézzük az átlagokat (nem elég!): 2.Megnézzük a konf.int-okat: 3.Ez itt most nem elég a döntéshez, ezért statisztikai módszerrel (hipotézisvizsgálat) megállapítjuk, hogy van-e jelentős különbség, ekkor:  vagy ki tudunk mutatni szignifikáns különbséget a két telephely közt (akkor egyértelmű, hogy melyik a jobb)  vagy nem tudunk kimutatni lényeges különbséget (a hipotézisvizsgálat nem tudta megerősíteni, hogy különböznek, ezért lényegében egyformának tekintjük őket)

24 6. Percentilis A változó eloszlásának jellemzésére szolgáló mutató. A k. percentilis az az érték, amelynél a változó által felvett értékek k%-a kisebb, (100-k)%-a pedig nagyobb (k: 0 és 100 közötti egész szám). Például az 5-ös percentilisnél az értékek 5%-a kisebb, 95%-a pedig nagyobb. A 0-s percentilis a minimum, a 100-as percentilis a maximum, az 50-es percentilis pedig a medián.

25 6. Percentilis Szövegértés képességpont 20 db érték 100% 5 db legkisebb érték 25% 15 db legnagyobb érték 75% 25-ös percentilis: az értékek 25%-a alatta, 75%-a fölötte van 1509

26 6. Percentilis Szövegértés képességpont 20 db érték 100% 10 db legkisebb érték 50% 10 db legnagyobb érték 50% 25-ös percentilis: az értékek 25%-a alatta, 75%-a fölötte van es percentilis (medián): az értékek 50%-a alatta, 50%-a fölötte van

27 6. Percentilis Szövegértés képességpont 20 db érték 100% 15 db legkisebb érték 75% 5 db legnagyobb érték 25% 25-ös percentilis: az értékek 25%-a alatta, 75%-a fölötte van es percentilis (medián): az értékek 50%-a alatta, 50%-a fölötte van 75-ös percentilis: az értékek 75%-a alatta, 25%-a fölötte van 1767

28 7. CSH-index (családiháttér-index) Egyetlen számadattal szeretnénk jellemezni a tanuló családi környezetének azon tényezőit, melyek a legnagyobb befolyással vannak az iskolai teljesítményére. A családiháttér-index értéke a tanulói kérdőív néhány kérdésére adott válasz alapján kerül kiszámításra, amelyek az index 2006-os kialakításakor a legnagyobb magyarázóerővel bírtak a lineáris modellben: az otthon található könyvek száma a szülők iskolai végzettsége külön-külön van-e otthon számítógép tanulónak vannak-e saját könyvei 2013-tól a HHH státusz is része

29 7. CSH-index (családiháttér-index) A telephelyi jelentésekben külön ábracsoport mutatja be, hogy a telephely tanulóinak átlagos CSH-indexe alapján milyen eredményre számítanánk a kompetenciamérésen, és ehhez képest a telephely hogyan szerepelt (hátránykompenzáló hatás).


Letölteni ppt "Mérési szótár, illetve útmutató Készítette: Kiss István."

Hasonló előadás


Google Hirdetések