Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Családpolitika. Közösség (Tönnies) Közös cél: a közös létezni-akarás igénye a jövőre vonatkozóan is. Összetartó erő: közös nyelv, közös hit (vallás),

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Családpolitika. Közösség (Tönnies) Közös cél: a közös létezni-akarás igénye a jövőre vonatkozóan is. Összetartó erő: közös nyelv, közös hit (vallás),"— Előadás másolata:

1 családpolitika

2 Közösség (Tönnies) Közös cél: a közös létezni-akarás igénye a jövőre vonatkozóan is. Összetartó erő: közös nyelv, közös hit (vallás), közös múlt (múlt-tudat/Eötvös), közös kultúra Vérszerinti közösség – család, amely egy nagyobb közösség részeként létezik. Családpolitika ideológiai megalapozását befolyásolja a családnak a közösség szempontjából értelmezett fontossága

3 Család Sokféle definíció létezik, a hagyományost vizsgáljuk. A család életközösség – hagyományosan férfi és nő életközössége (keresztény felfogás szerint szeretetközösség) Gyermekvállalással és gyermekek nevelésével járul hozzá a közösség fennmaradásához Gazdasági közösség (közös otthon, közös asztal) A kultúra átadásának és szocializációnak meghatározó helye

4 Családpolitika A közösség érdeke, hogy a családokban a közösség újratermelődjön (újrateremtődjön). Két szélsőséges felfogás: a család ügyeibe ne avatkozzon be az állam, inkább támogatást se adjon, másik: a család magánügy, legfeljebb a szolidaritás alapján kell támogatni. A közösség érdekében a családok védelme és az állami juttatások központi szabályozása indokolt (EU). (Mérik a családok felbomlásának társadalmi többlet költségét.) Az esélyegyenlőségi jogalkotás befolyásolja a családpolitikát.

5 Magyar családpolitika (Tárkányi Ákos írásai) ONCSA ( ) jellemzői – Alapítványi forma – A támogatások feltételhez kötöttek, cél a jogok és kötelességek összhangja. – Jellemző a szubszidiaritás és szolidaritás elvárása Állam-szocialista felfogás GYES bevezetése és esélyegyenlőségi viták a 70- es évektől Családpolitikai felfogások 1990-től

6 Családpolitika az EU-ban Eltérő szabályok, de léteznek irányelvek a politikai döntések családi vonatkozásait meg kell vizsgálni, ki kell értékelni. Meg kell könnyíteni a gyermekvállalás és munkavállalás összehangolását Ki kell dolgozni a nagycsaládok és egyszülős családok védelmét. A leszakadó családok védelmét meg kell valósítani.

7 A családi pótlék eltérő formái az EU- ban Alanyi jogon jár Munkaviszonyhoz kötött, adókedvezmény jellegű Rászorultság alapján jár Nem függ, vagy függ a gyermekek számától Nem függ, vagy függ a gyermek „sorszámától” Nem függ, vagy függ a gyermek életkorától Változik a jogosultság alapját képező életkor felső korlátja.

8 Anyasági támogatások Alanyi jogon járó támogatások Munkaviszonyhoz kötött – Terhességi és gyermekágyi segély (változó hossz, 8 héttől 6 hónap) – GYED jellegű ellátások (pl. van Ausztriában, Svédországban, nincs Belgiumban, Angliában) – Szabadság jellegű (pl. Belgium) Munkaadói kedvezmények – pl. Belgiumban a 0-3 éves gyermekek ellátási díjának (igazolt) 80%-a leírható az adóból. Intézményes ellátások

9 Lakhatási támogatások Adókedvezmények Szociális bérlakások Lakhatási támogatások

10 Egyéb támogatások Szülési segély Fogyatékos gyermekek nevelésének támogatása Részmunkaidős munkavállalás „nappali szülő” hálózatok támogatása Adókedvezmény gyermekekre vigyázók bérére.

11 Születésszám és családpolitika (Pongrácz) Az évi 95 ezres születésszám történelmi minimumot jelentett az ország népesedési történelmében. Ehhez képest 2000-ben kedvező változás mutatkozott, a születések száma 97,9 ezerre emelkedett. Az előzetes adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a növekedés folyamata 2001-ben megtorpant és a születések száma legfeljebb a év szintjét éri el. Ilyen születésgyakoriság mellett 100 nő mindössze 133 gyermeket hozna világra élete folyamán, és ez 36%-kal marad el az egyszerű reprodukciót biztosító szinttől. Más szóval az elmúlt évben született gyermekek létszáma ilyen mértékben marad el a szülőnemzedékek létszámától.

12 A születésszámot befolyásoló tényezők 1. Változások a családalapítási szokásokban: csökkenő házasságkötések, növekvő házasságkötés nélküli együttélések (40% cs.) 2. A gyermekvállalási kor kitolódása 3. Munkaerőpiaci konfliktusok 4. A családtámogatási rendszer instabilitása, kiszámíthatatlansága

13 100 lakott lakásra jutók száma:

14 2005 áprilisában 477 ezer egyszülős család élt Magyarországon, többségében anya gyermekkel típusú. Utóbbiak összes egyszülős családon belüli részesedése 87 százalék volt. A házasságon kívül született gyermekek aránya 33% feletti érték. Az élettársi kapcsolatokra az 1 gyermek a jellemző, de lényegesen megnőtt a sokgyermekesek aránya.

15 A 15 éven aluli gyermekeket nevelő családok aránya Családok Nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek % 1234 vagy többSzáz családra jutó %15 évesnél fiatalabb gyermek ,423,418,13, ,823,6172,90, ,520,412,330, ,519,7112,90,854

16 Testvérrel nevelkedő gyerekek aránya Testvér nélkül1 testvérrel2, vagy több testvérrel él Összesen ,845,123,1100


Letölteni ppt "Családpolitika. Közösség (Tönnies) Közös cél: a közös létezni-akarás igénye a jövőre vonatkozóan is. Összetartó erő: közös nyelv, közös hit (vallás),"

Hasonló előadás


Google Hirdetések