Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gyephasznosítás Gyepek állateltartó képessége Gyepek állateltartó képessége.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gyephasznosítás Gyepek állateltartó képessége Gyepek állateltartó képessége."— Előadás másolata:

1 Gyephasznosítás Gyepek állateltartó képessége Gyepek állateltartó képessége

2 Bevezetés  A gyepek művelési ág szerinti aránya az évtizedek folyamán fokozatosan csökkent, ami jelenleg is tart. Az 1989-es évi 1 197 300 hektárról 2000-re 1 058 200 hektárra, több mint 100 ezer hektárral esett vissza a gyep területe.  A gyepgazdálkodást az extenzív módszerek túlsúlya jellemzi, ami párosul a terület nem kellő mértékű kihasználásával vagy egyszerűen parlagon hagyásával.  Az állattenyésztés szálastakarmány igényének kielégítésében meghatározó helyet tölt be a gyepgazdálkodás, ami magába foglalja a gyeptermesztés és a gyephasznosítás módszereit, csak úgy, mint a gyepalkotó növények, vagyis a biológiai alapok ismeretét.

3 A gyepgazdálkodás formái A gyepgazdálkodást a termesztési cél, és a termés előállítás alkalmazott agrotechnikai módszere alapján az alábbiak szerint oszthatjuk fel:  Tradicionális, vagy hagyományos  Ráfordításfüggő - extenzív - extenzív - félintenzív - félintenzív - intenzív - intenzív  Ökológiai - organikus - organikus - bio - bio  Természetvédelmi célú  A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi program által meghatározott gyepgazdálkodás

4 Az extenzív gyepgazdálkodás biológiai alapjai  Az extenzív gyeptermesztésben a fenntartható gazdálkodás elvárásainak megfelelően, a termőképes, természetes állományalkotó, a környezeti feltételekhez alkalmazkodó, vadontermő füvek és más gyepalkotók kedvező arányának és fajgazdagságának megtartása a cél, az adott ökológiai viszonyok adottságaira alapozott szakszerű gyephasznosítás mellett.  Az extenzív gyep kifejezés a gyenge termőképességű, elhanyagolt, száraz fekvésű, sekély termőrétegű talajokon kialakult, általában az apró csenkeszes vezérnövényű, olyan ősgyepeket jelentett, amelyekre nem volt érdemes termésnövelő beruházást tervezni.  Az extenzív gyepek növényfaj állománya és termőképessége a természetes ökológiai adottságoktól függ, amit erősen befolyásol az alkalmazott gyepgazdálkodási módszer szakszerűsége.

5 A gyep talaj ökológiai viszonyaira épülő összefüggések  A táblázat a gyep ökológiai viszonyai, várható termése és állateltartó képességét mutatja: Hidrológiai gyeptíp us Ökológiai fekvé s típus A talaj pórusté rfogat évi átlagos víztelíte ttsége Várható száraz anyag termés Tervezhet ő szám osáll at eltart ó képes ség Hasznosítási lehetőség %t/hadbLegelőKasz. XerofitaAszályos 20 – 30 0,50.2Juh- Mezoxerofit a Száraz 30 – 60 1-1,5 0.4- 0.6 Juh és HM Kaszáló MezofitaÜde 60 – 80 2 - 4,0 0.8 – 1.6 TM és juh Kaszáló Mezohigrofit a Nedves 80 –100 5 1.5 - 2 Időszako s lege lő Kaszáló HigrofitaVizenyős10062.5-Kaszáló TM= tejelő marha, HM= hús marha

6 A fűféle gyepalkotók jellemzői  A növénytársulások gyepalkotó fűféléinek ismerete elengedhetetlen a szakszerű gyepgazdálkodás tervezéséhez és a fenntartható gazdálkodás elveinek megvalósításhoz. A fűféléket termeszthetőségük és hasznosíthatóságuk alapján több csoportba sorolhatjuk:  Gazdasági érték szerint  Hajtás nevelés típusa és a hasznosítás tűrő képesség alapján  Gyepgazdálkodási szempontok alapján

7  Az Európai Unióba való belépéssel kapcsolatos, az agrár környezeti programot előkészítő felmérések azt mutatják, hogy a gyenge minőségű szántók egy részét visszagyepesítik, a leggyengébb gyepeket pedig beerdősítik  Magyarország területére kidolgozott földhasználati zónaterv szerint várhatóan  229 ezer ha szántó => erdő konverziót;  533 ezer ha gyep => erdő konverziót;  788 ezer ha szántó => gyep konverziót;  503 ezer ha intenzív szántó => extenzív szántó konverziót szükséges végrehajtani.

8  A következő táblázat szerint a gyepterületen tehát mélyreható változások várhatók, bár a területnövekedés csak mintegy 250 000 hektárra tehető. Elgondolkodtató, hogy e szerint a jövőben a gyepek több mint 50%-a telepített lesz, a természetes növénytársulásokat pedig beerdősítjük. A gyenge minőségű szántók visszagyepesítéséből jó minőségű gyepek alakíthatók ki, amelyek alkalmasak lesznek az ökogazdálkodás céljaira, annál is inkább mivel az EU elvárások szerint a tervezhető számos állat terhelés 1,4 db/ha lehet, ez pedig az üde fekvésű gyepeken termésnövelő tápanyag kiegészítő beavatkozások nélkül is elérhető.  A gyepterületek termésátlaga 1.5 t/ha szárazanyag. Ez a termőhely ökológiai adottságaitól (záraz vagy üde fekvés), a hasznosítási formától (legelő vagy kaszáló) és a gazdálkodás színvonalától (extenzív vagy intenzív öntözött), függően lehet az egyes gazdaságokban több vagy kevesebb.

9 A gyep és a tervezett művelési ág változások az EU belépési programok alapján Művelési ág E ha % Változási % Magyarország területe 9 303,183 100 Mezőgazdaságilag művelt 6 130,000 66 Szántó 4 714,000 51100 Ebből erdősítési terv 229,000 5 Ebből gyepesítési terv 788,000 17 Szántó marad 3 697,00040-22 Gyepterület 1 148,000 12100 Szántó- gyep konverzió 788,000 68 Gyep-erdő konverzió 533,000 46 Érintetlen gyep 615,000 54 Gyep terület növekedés 255,000 + 22 Gyepterület lesz 1 403,000 15122 Gyepművelési ág 1 403,000 100 Érintetlen gyep lesz 615,000 44 Újra gyepesítésű lesz 788,000 56

10  Az állattenyésztés szálastakarmány igényének kielégítésében meghatározó helyet tölt be a gyepgazdálkodás, ami a biológiai alapok a gyep növényzetének ismerete mellett, magába foglalja a gyeptermesztés és a gyephasznosítás módszereit. A gyeptermesztés kifejezést azért használjuk, mert a hasznosító állatállomány takarmány-, és a gyepalkotó növényfajok termesztési igényeinek ismeretében, az adott ökológiai feltételek mellett, a piac diktálta költségek, és a termék minőségi elvárásainak figyelembe vételével (pl. öko- vagy biotermék) tervezhető és termelhető meg a legeltetéshez vagy a téli szálastakarmány ellátáshoz szükséges zöldfű mennyiség.

11 Az öko-gyepek telepítése  A gyep faji összetételének tervezéséhez és a telepítéséhez ismerni kell a termőhely ökológiai adottságait, a gyephasznosítás formáját, a legeltetendő állatfajt és a művelés formáját.  Ha a gyephasznosítás formája legelő, akkor az aljfű: szálfű: pillangós arány 60:30:20% körül alakul, mivel az aljfüvek jól bírják a legeltetést.  Tejhasznú állattartás esetén 5-7 fajból álló keveréket tervezünk, ami 160-180 napos legeltetési idényben négy növedék legeltetését biztosítja  Húsmarhatartásnál egyfajú vagy 2-3 fűfajból álló nagy termőképességű gyepet telepíthetünk, ami 200-240 napig legeltethető

12  Széna, szenázs készítés céljára 20:60:20% aljfű : szálfű : pillangós arányú rét kialakítása célszerű, aminek az első növedékét kaszáljuk, a többit pedig legeltetjük vagy esetleg sarjú szénát készítünk.  A vetőmag adagot különböző alaptáblázatokból állíthatjuk össze, amelyekből az egy hektárra szükséges magot a növényborítási terv alapján kiszámíthatjuk.  Gyepet két időpontban telepíthetünk. Tavasszal március 3. dekádjában és nyár végén az augusztus 20-a és szeptember 10-e közötti időszakban.

13 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Gyephasznosítás Gyepek állateltartó képessége Gyepek állateltartó képessége."

Hasonló előadás


Google Hirdetések