Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ ÁRTEREK HASZNOSÍTÁSÁNAK EGY ELFELEDETT LEHETŐSÉGE – AZ ÁRTÉRI LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÁS Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ ÁRTEREK HASZNOSÍTÁSÁNAK EGY ELFELEDETT LEHETŐSÉGE – AZ ÁRTÉRI LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÁS Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék."— Előadás másolata:

1 AZ ÁRTEREK HASZNOSÍTÁSÁNAK EGY ELFELEDETT LEHETŐSÉGE – AZ ÁRTÉRI LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÁS Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

2 GYEPEK ÉS LEGELTETÉS Gyepek egyik fő funkciója legelő állatokat eltartó képességük. Az utóbbi két évtizedben ez a funkció jelentősen visszaszorult. Okai: -intenzív tejelő fajták a szarvasmarha tenyésztésben; -intenzív takarmányozási és tartási technológiák kialakítása, emiatt a legeltetés elmaradása; -a réti széna ma már nem elődleges szarvasmarha takarmány (abraktakarmányok/tömegtakarmányok arányeltolódása); -a legelőre alapozott juhtartás visszaszorulása.

3 GYEPEK ÉS LEGELTETÉS Megoldás a legelőterületek hasznosítására: -kemikáliákat mellőző gyepápolás; -külterjes, főleg ősi magyar háziállatfajok és -fajták (bivaly, szürkemarha, cikta, cigája és racka juhok, esetleg mangalica sertés) legeltetése; -a kaszálóréteken kaszálás (a kérődző állatok tömegtakarmány hiányának csökkentése).

4 GYEPEK ÉS LEGELTETÉS Elődeink legeltetési szokásai: -legelő állataikat évszázadok alatt kialakult „útvonal” szerint, kihasználva a természet adta lehetőségeket a száraztól a jobb vízgazdálkodású, illetve vizes (ma árterek) területek felé hajtották. Pásztoroló legeltetés: előnye - más legeltetési móddal nehezen hasznosítható területeken is egyszerűen és olcsón alkalmazható. hátránya - nehezen tervezhető takarmányozási és állategészség- ügyi (parazitológiai) szempontból.

5 Marhaúsztatás a szigetekre Timaffy László (1942)

6 GYEPEK ÉS LEGELTETÉS Legeltetéses állattartás jelenlegi lehetőségei Magyarországon: -legeltetési időszak évente átlagosan 220 nap (április elejétől október közepéig) -szarvasmarha-tartásban a növendéküsző-nevelés és húshasznú tehéntartás; - tejtermelésben a kettőshasznú magyartarka tehenek tartása; -juh- és kecsketartás; -a növekvő számú lótartásban növelhető a legeltetés szerepe (növényi mérgezések veszélye) -ökológiai állattartásban valamennyi állatfaj esetén szükséges a szabad tartás;

7 Gyepgazdálkodási programok támogatása 150/2004. (X. 12.) FVM rendelet gyepgazdálkodási célprogramcsoport Füves élőhelyek kezelése célprogram A támogatás célja a növényfajokban és azokhoz kötődő állatfa- jokban gazdag rétek fenntartása és fejlesztése a különböző gyeptípusokon. A legeltetéses állattartásra ösztönző támogatási rendszer úgy került kialakításra, hogy támogatásban csak az a termelő részesülhet, aki a gyepet hasznosítani képes állatállománnyal rendelkezik. Ezt az ellenőrzést szolgáló szempontrendszerbe be kell építeni, az ezt megszegő termelőt ki kell zárni a támogatásból.

8 Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai -A területen nem végezhető talajjavítás, melioráció, öntözés, fogasolás, felülvetés, szerves és műtrágya kijuttatása, vegyszer- használat, gyepégetés, libalegeltetés. -A becserjésedés megakadályozása, a cserjék visszaszorítása érdekében a területet rendszeresen kaszálni vagy legeltetni kell. A becserjésedő gyepeken cserjeirtást kell végezni. -A kaszáló és legelő jellegű területeket külön kell választani és törekedni kell arra, hogy a gyepkezelés ennek megfelelően történjék. Ez nem zárja ki, hogy adott évben a legelők egyes részeit kaszálják, vagy a kaszálókat kaszálás után legeltessék. -Legeltethető állatfajok: juh, szarvasmarha, bivaly, ló és szamár, kecske csak keresőként, juhállománnyal együtt (sertés csak kivételes indokból)

9 Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai -Az alul- és túllegeltetést kerülni kell (állateltartó képesség). GyeptípusÁllatsűrűség (állategység/ha) nedves rétek, üde gyepek 0,2-1,0 ártéri gyepek 0,2-1,0 Egy hektár állateltartó képessége (50/2008 (IV.24) FM rendelet) 0,2-1 szarvasmarha (≥24 hó) 0,3-1,7 szarvasmarha (6 hó - 24 hó) 0,5-2,6 szarvasmarha (≤6 hó) 1,4-6,7 juh 1,4-6,7 kecske 0,4-2 sertés (≥50 kg) 0,6-3 sertés (≤50 kg)

10 Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai Az állateltartó képesség becslésénél tekintetbe kell venni : -a legeltetendő állatfaj(ok), fajta(ák); -egész éven át az adott gyepterületről akarjuk biztosítani az állatok szükségletét (téli időszakra kaszálással), vagy csak a legeltetési idényben; -a hektáronkénti átlagos fűhozam Magyarországon szénaérték- ben 1,5 t/ha/év; -a gyepterületek terület alapú támogatásánál 0,5–1,5 nagyállat egység/ha állatlétszámot írnak elő - az ártéri legelők állat- eltartó képessége csak 0,1-0,2 nagyállat egység/ha.

11 Rét vagy legelő művelési ágú területek kezelésének szabályai -Legeltetés a túllegeltetés elkerülésével, pásztoroló vagy szakaszolt legeltetéssel végezhető a tavaszi felszáradástól az őszi esőzések beálltáig, általában április 24. és november 30. között. Ettől eltérő időszakban legeltetés csak száraz talaj- állapot mellett, a gyepfelület károsodása nélkül végezhető. (ártéri legelőknél a legeltetési/kaszálási időszak általában ennél rövidebb, az áradások mértékének függvénye) - nagy kiterjedésű, összefüggő területek egyidejű lekaszálását el kell kerülni (kaszálatlan sávok, táblák kijelölése szükséges). - a terület gyommentességét szükség szerinti gyakoriságú tisztító kaszálással kell biztosítani.

12 A Natura 2000 gyepterületek hasznosítása 269/2007. (X. 18.) Kormányrendelet -A gyepterületeket legeltetéssel, illetve kaszálással kell hasznosítani; -A felügyelőség engedélye szükséges a legeltetéshez; -A rendelet hatálya alá tartozó gyepterületeken csak szarvas- marha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. - A gyepterület túllegeltetése tilos; -Kaszálásonként a terület 5-10%-át, változó helyen, kaszálatlanul kell hagyni.

13 Gyephasználat szabályai az ártéri legelőkön/kaszálókon -Figyelembe kell venni az egyes állatfajok legelési sajátságait, szokásait; -fontos szempont, hogy sohase alapozzunk csak egy-egy faj igényeire, hanem több állatfaj számára kell a megfelelő felté- teleket biztosítani; -célszerű azonos területen többféle állatfajt (juh, szarvasmar- ha, ló) legeltetni, mert mindegyik más mélységig legel, más- más növényeket részesítve előnyben; -az ártéri gyepeken számolni kell az időszakos elárasztásokkal, akár évente kétszeri vízborítottsággal. Emiatt a taposási károk elkerülése érdekében gyephasználat a nedves gyepeken csak időszakosan folytatható.

14 Gyephasználat szabályai az ártéri legelőkön/kaszálókon -A gyephasználatot „adagoló” legeltetéssel, szakaszokra bontva kell megoldani; -az adott területen (szakaszon) a legeltetési napok számát (1-10 nap) a rendelkezésre álló fűhozam alapján kell meghatá- rozni; Egy terület (szakasz) 10 napnál hosszabb ideig történő, folya- matos legeltetése nem ajánlott. -pásztoroló legeltetés nem ajánlott, mert a folyamatos terel- getés állandóan zavarja a legelő állatokat; -nagy melegben a túlzott mozgás növeli a hőstressz gyakorisá- gát, amely szaporodásbiológiai zavarokhoz vezet.

15 Hullámtéri legelő

16 HULLÁMTÉRI LEGELŐK -A rétek és legelők a hullámtér szerves részei; -gazdasági hasznuk (legeltetés, kaszálás) mellett az élőhelyek sokszínűségét biztosítják; -rendszeres legeltetéssel és kaszálással évszázadokon keresztül fennmaradtak; -egy részük jelenleg természetvédelmi területen található,de károsodna az élővilág, ha csak a védett területeken maradná- nak meg; -az árvízlevezető sávokban a gyep- és legelő gazdálkodás, ame- lyeket erre a célra támogatott állatállománnyal tisztán lehet tartani, lehetőséget ad arra, hogy az árvizek alacsonyabb szinten vonuljanak le. (Szigetközi Természetvédelmi Társulás)

17 HULLÁMTÉRI LEGELŐK A hullámtéri legeltetés felfejlesztésének problémái (1): -jelenleg a hullámtér nagyobbik részén fás állományok találha- tók, amelyek csökkentik a nagyvízi vízszállítási kapacitást. (a viszonylag bőséges víz, a műtrágyázás és a tisztítatlan szennyvíz beeresztésekkel bővített tápanyag ellátottság folytán a hullámtéren fokozott a beerdősülés).

18 HULLÁMTÉRI LEGELŐK A hullámtéri legeltetés felfejlesztésének problémái (2): - nincs elegendő legelő állatlétszám; -nem áll rendelkezésre jó minőségű, a nyár végén is legelhető terület; -a legeltethető időszak maximális kihasználása érdekében szükséges (lenne) az árvízi vízkiengedés, szétterítés és vissza- tartás – talajvíz megtartása a vegetációs időszak végéig; -ki kell alakítani azokat a területeket, ahová árvíz idején áthajtható az egyébként a (mentett és mentetlen oldali) ártereken tartott állatállomány.

19 Alacsonyártéri mocsárrét

20 ALACSONYÁRTÉRI MOCSÁRRÉTI LEGELŐK -A folyamatos vízborítottság miatt csak időszakosan és csak részlegesen hasznosíthatók; -a nedves területek csak legeltetésre alkalmasak; -a nedves területeken fokozott az állategészségügyi veszély.


Letölteni ppt "AZ ÁRTEREK HASZNOSÍTÁSÁNAK EGY ELFELEDETT LEHETŐSÉGE – AZ ÁRTÉRI LEGELTETÉSES ÁLLATTARTÁS Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések