Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Magyarország integrált föld- használati zónarendszere Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani és.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Magyarország integrált föld- használati zónarendszere Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani és."— Előadás másolata:

1 Magyarország integrált föld- használati zónarendszere Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék

2 Előzmények n EU CAP reform, új támogatási rendszerek n Környezet-, természet- és tájvédelmi célok integrálása a mezőgazdasági tevékenységbe n A mzg. nem termelési típusú (környezeti, ökológiai, szociális, foglalkoztatási, kulturális stb.) funkcióinak támogatása n „ökoszociális piacgazdasági modell” n WTO: világkereskedelem liberalizálása n A mzg-i termelés komparatív ökológiai előnyökkel rendelkező területekre koncentrálása

3 A “sokfunkciós” mezőgazdaság jövőbeni feladatai n Környezetkímélő termelési módszerek elterjesztése n Piacképes, kiváló minőségű értékes élelmiszerek ter. n Megújítható nyersanyagok termelése n Fenntartható mezőgazdasági földhasználat kialakítása n Kultúrtáj ápolása, a biodiverzitás fenntartása n Vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehető- ségek bővítése n Vidéki értékek, kulturális javak megőrzése n Üdülési, turisztikai potenciál fejlesztése

4 Földhasználati stratégiák n Szegregációs modell: természetvédelem korlátozása meghatározott területekre, minden egyéb területen korlátozás nélküli gazdálkodás n Extenzifikálás: a mezőgazdaság általános külterjesítése n FÖLDHASZNÁLATI PIRAMIS: a környezetnek megfelelő intenzitási fok és gazdálkodási forma összehangolása

5 Földhasználati piramis

6 A rendszer kategóriái n Természetvédelmi magzónák: természetvédelmi funkciók kizárólagossága, egyéb földhaszn. tilalma n Természetvédelmi pufferzónák: természet- és kör- nyezetvédelmi szempontú gazd.; körny., foglalkoz- tatási, kulturális és rekreációs funkciók n Átmeneti zónák: mzg-i term. + védelmi és egyéb funkciók;ökológiai és egyéb extenzív gazd. formák; ESA területek bolygatatlan biotóphálózati elemekkel n Agrárzónák: mzg-i termelési funkciók; integrált kör- nyezetkímélő gazdálkodás n Művelés alól kivett területek: urbanizációs, fogyasztási-szolgáltatási, infrastrukt. és ipari funkciók

7 Az integrált mezőgazdasági földhasználati zónarendszer kialakításának kérdései n Hogyan alakul Magyarország mg. termelési alkalmassága, agroökológiai értéke, ill. környezeti érzékenysége? n A gyenge agrárpotenciálú területek művelési ágának, ill. a gaz- dálkodás intenzitási fokának változtatása hogyan kapcsolható össze a környezetvédelem területigényével? n Hol jelölhetők ki a védelmi, a külterjes, kettős meghatározott- ságú (extenzív) ill. belterjes (intenzív) agrár zónák? n Mely mg-i ill. szántóterületeket célszerű az intenzív mg. kategó- riában tartani? n Hol kell a gazdálkodás intenzitását csökkenteni, művelési ágat megváltoztatni? n Hol célszerű a mzg-i helyett védelmi földhasználat kialakítása?

8 Agráralkalmasság értékelése n Lejtőkategóriák n Száz pontos talajértékszám n Szántók átl. AK értéke n Talajtípus n Fizikai talajféleség Domborzati és talajparaméterek n Vízgazdálk. tulajdons. n pH, mészállapot n Szervesanyagkészlet n Termőréteg vastags.

9 Agráralkalmasság értékelése n Energetikai agrárpotenciál n Klimatikus agrárpotenciál n Kukoricatermesztési klímaalkalmassági értékszám n Búzatermesztési minőségi klímaértékszám n Búzatermesztési mennyiségi klímaértékszám n Sörárpa-termesztési klímaalkalmassági értékszám Klímaparaméterek

10 Környezeti érzékenység megítélése n Természetvédelmi oltalom alatt álló területek n Nemzeti Ökológiai Hálózat (NECONET) n Javasolt érzékeny természetvédelmi területek n Nemzetközi jelentőségű madárlelőhelyek Élővilág

11 Környezeti érzékenység megítélése Talaj n Erózió mértéke n Fizikai talajféleség n Agyagásvány minőség n Kémhatás, mészállapot n Szervesanyag-készlet Víz n Felszín alatti vízvéd. ter. n Felszíni vízvéd. ter.

12 Földhasználati adatbázis n CORINE Land Cover (felszínborítási) adatbázis n Magyarország erdőterületei - digitális adatállomány

13

14

15

16

17

18

19

20

21

22 Információk feldolgozása n Az ország területének felosztása 100x100 m cellaméretű rácshálózattal n Cellánként 28 környezetjellemző érték (15 mzg-i alkalmassági és 13 környezetérzé- kenységi értékszám, 0-99 pontos skála) n (MAÉ-KÉÉ)+100: közötti skála n 100 alatti/feletti értékek: környezetérzékeny- ségi/agrár meghatározottság

23 Földhasználati zónarendszer n 100 alatti értékű területek: védelmi zóna n , , ill közötti értékű területek: külterjes (extenzív) agrárzóna n 120, 125, ill. 130 feletti értékek: belterjes (intenzív) agrárzóna

24 Az ország területének 35 %-a, mg-i területének 43 %-a kiváló mezőgazdasági adottságú

25 Az ország területének mintegy %-a és mg-i területének közel 6 %-a környezetileg érzékeny területen található

26

27 Földterületek jellemzése környezetérzékenység- agrártermelési szempontból n Az ország területének több mint 13 %-án és mg-i területének mintegy 6 %-án a környezet érzékenysége meghaladja a terület agrárpotenciálját n A környezeti és agrár érdekek a területek túlnyomó többségén alig kerülnek konfliktusba n A területek túlnyomó többségén az agrárpotenciál növekedésével csökken a környezeti érzékenység n A két szempont egy közös földhasználati zónarendszerben jól egyesíthető, területileg összeegyeztethető

28 A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 26 %-a (1.6 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 70 %-a (4.3 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

29 A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 35 %-a (2.2 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 60 %-a (3.7 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

30 A mg-i területek közel 4 %-a (230 ezer ha) a védelmi zónába, 45 %-a (2.8 millió ha) a külterjes agrárzónába és kb. 50 %-a (3.1 millió ha) a belterjes agrárzónába esik

31 Szántóterületek megoszlása (ezer ha)

32 Szántóterületek jellemzése az új földhasználati rendszerben n A szántó művelési ágból kivont területek legnagyobb része gyep művelési ágba kerül  változó feltételek, igények esetén könnyen visszafordítható n Több, mint 1 millió ha szántóterület csökkenés: olyan termőhelyeken, amelyek a mg. iparosítása előtt nem tartoztak a szántó művelési ágba n Jelenlegi 4.7 millió ha szántóterület 50 %-a kimagasló agrár- potenciálú, 10%-a környezeti szempontból érzékeny területen található n A legnagyobb agrárpotenciálú és legkisebb környezeti érzékenységű 3.2 millió ha területen intenzív szántók n A 2. forgatókönyv szerint 125 értékszám alatt az extenzív agrárzónában marad 500 ezer ha (extenzív szántók)

33

34

35 Erdőterületek jellemzése az új földhasználati rendszerben n Jelenleg: 1.8 millió ha erdőterület (19%-os erdősültség)  távlatilag tervezett erdőterület: 2.6 millió ha (28%) n Erdőterület 80%-a gazdasági, 15%-a védelmi és 2%-a közjóléti rendeltetésű n Erdőtelepítési terv: 533 ezer ha legrosszabb gyepterületen és 229 ezer ha legrosszabb szántóterületen

36

37

38 Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben n Gyepek 20%-a domb- és hegyvidéken található, az ország gyep- területének nagyobb része az Alföldön van (1.1 millió ha, 12%) n Jó minőségű, intenzív gyep: 50 ezer ha, extenzív, gyenge termő- képességű gyep 550 ezer ha, ebből 350 ezer ha-on (talaj)védelmi funkció  gazd. haszn. fűhozam nem képz. n Termelési célú gyephasználat: kb. 1 millió ha, ennek 25%-a intenzív (állatartó telepek), 40-45%-a félintenzív, 30-35%-a extenzív haszn. (átmenet  védelmi gyepter., puffer ter.) n Erdővel körülvett, erdőn keresztül megközelíthető gyepek (kiterj.: 50 ha alatti, teljes ter.: néhány ezer ha, domb- és hegy- vidékek) n Hegy- és dombvidéki völgyek oldalában lévő gyepek (több száz ha-os legelőterületek)

39 n Állatállomány csökkenése  gyep, legelő nehezen fenntartható (legelő állatokra vonatk. agrártámogatás módosítása, vidékfejlesztés) n Alullegeltetés: legelő állatok számának csökkenése  legelőkre nem jellemző növényfajok betelepülése (bebokrosodás, beerdősülés) n Kb. 550 ezer ha gyepterület felülvetett, műtrágyával, vegyszerrel kezelt  flóra jóval szegényebb n Védett területeken (garantáltan vegyszermentes lege- lők) extenzív bioállattartás (magyar szürke) Gyepterületek jellemzése, hasznosításuk az új földhasználati rendszerben

40 n Átmeneti gyepek létesítése: erdőtelepítés max. 15 ezer ha/év  erózió, defláció elleni védelem n Új gyepesítés területei: legkisebb agrárpotenciálú és legnagyobb környezeti érzékenységű 788 ezer ha szántó, viszont a mai gyepterület 533 ezer ha-os erdősítése várható

41 Új művelési ág- és földhasználati szerkezet

42


Letölteni ppt "Magyarország integrált föld- használati zónarendszere Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani és."

Hasonló előadás


Google Hirdetések