Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐK: ELVESZTEGETETT KÖLTSÉG, VAGY A JÖVŐ KULCSA? REGIONÁLIS ÖSSZEHASONLÍTÁS Bozóti András A társadalomtudományi kutatások szerepe a.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐK: ELVESZTEGETETT KÖLTSÉG, VAGY A JÖVŐ KULCSA? REGIONÁLIS ÖSSZEHASONLÍTÁS Bozóti András A társadalomtudományi kutatások szerepe a."— Előadás másolata:

1 GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐK: ELVESZTEGETETT KÖLTSÉG, VAGY A JÖVŐ KULCSA? REGIONÁLIS ÖSSZEHASONLÍTÁS Bozóti András A társadalomtudományi kutatások szerepe a regionális és helyi jól-lét fejlesztésében november 7., Székesfehérvár OTKA Project No

2 Bevezetés Az előadás a számú támogatott OTKA-projekt keretében valósul meg. Két településcsoport vizsgálata: fürdővel rendelkező települések és fürdővel nem rendelkezők Két magyar régió: Nyugat-Dunántúl és Dél-Dunántúl A kiválasztás szempontjai: földrajzi elhelyezkedés, népesség, méret A fenti szempontok alapján 16 településpár alakult ki A vizsgálat célja: a települések fejlettségében fellelhető különbségek kimutatása, a gyógy- és termálfürdővel rendelkező települések javára Módszertan: faktoranalízis, variancia analízis és leíró statisztikák

3 Az elemzésbe bevont települések Szerkesztette: Kovács Áron (PTE-KTK, 2014)

4 A kutatás célja Bizonyítani azt a vélt kapcsolatot, hogy a gyógy- és termálfürdővel rendelkező települések gazdaságilag is jobban teljesítenek Megvizsgálni a regionális elhelyezkedés szerepét Meghatározni azokat a legfontosabb tényezőket, amelyekben szignifikáns különbségek fedezhetőek fel a két településcsoport között Nyomon követni a gyógy- és termálturizmus hatásait

5 Hipotézisek H1: A fürdővel rendelkező települések turisztikai mutatói, infrastrukturális ellátottságuk és települési környezetük kedvezőbb képet mutat, mint a fürdő nélküli települések ugyanezen aspektusai. H2: A turisztikai és az infrastrukturális ellátottság tekintetében Nyugat-Dunántúlon nagyobb különbség figyelhető meg a fürdőt működtető- és a fürdő nélküli települések körében, mint Dél- Dunántúlon.

6 A faktoranalízis alkalmazhatóságának vizsgálata

7 A keletkezett faktorok 1. faktor2. faktor3. faktor4. faktor Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (vendégéjszaka) Összes zöldterület ( m2) Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db/fő) A közüzemi szennyvízgyűjtő- hálózat (közcsatornahálózat) hossza (km/fő) Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma (db) Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db/fő) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km/fő) 1 vendégéjszakára jutó idegenforgalmi adó (Ft) az önkormányzati honlapok alapján Benzinüzemű személygépkocsik száma (db/fő) Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000 m3/fő) Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km/fő)

8 Ferdeség-csúcsosság - értékek A változók eloszlása nem volt normális, így normalizálni kellett Faktor megnevez ése/Vizsgál ati szempont Első faktor – Turisztikai potenciál Második faktor - Környezet Harmadik faktor – Meleg víz és távfűtés Negyedik faktor – Közüzemi ellátottság Ferdeség1,9164,1402,3040,630 Csúcsosság3,39019,7357,6461,120

9 1. faktor: Turisztikai potenciál 3 kiugró értéket eliminálni kellett (Bük, Hévíz, Zalakaros) A változók eltávolítása után ferdeség = és csúcsosság = Levene-teszt szignifikanciája: p = 0,826 A faktor alkalmas volt a varianciaanalízis futtatására ANOVA – tábla F-statisztika: 12,299, szignifikancia: p = 0,002 A modell egyértelműen létezik és szignifikáns A fürdő léte és az egyes faktor közötti kapcsolat létezik A modell létezése leginkább a településválasztás módjának köszönhető

10 2. faktor: Környezet 3 kiugró értéket távolítottunk el (Zalaegerszeg, Komló, Nagykanizsa) A ferdeség (0,124) és csúcsosság (-0,073) kritériumok a benchmarknak megfelelően alakultak Levene-teszt szignifikanciája: p = 0,415 A faktor alkalmas volt a varianciaanalízis futtatására ANOVA – tábla F-statisztika: 0,000, szignifikancia: p = 0,989 A modell a fenti adatok alapján nem létezik Nem mutatható ki statisztikai kapcsolat A turizmus pozitív externális hatásainak tovagyűrűződése nem figyelhető meg a magyar mintán

11 3. faktor: Távfűtés és melegvíz- szolgáltatás 31 település adatai alapján (kivétel: Komló) A ferdeség (0,748) és csúcsosság (-0,300) kritériumok a benchmarknak megfelelően alakultak Levene-teszt szignifikanciája: p = 0,433 A faktor alkalmas volt a varianciaanalízis futtatására ANOVA – tábla F-statisztika: 2,652, szignifikancia: p = 0,114 A modell a fenti adatok alapján nem létezik Nem mutatható ki statisztikai kapcsolat, de érezhető némi összefüggés Nagyobb mintán történő tesztelés szükséges Nagyobb városokban már alkalmazzák a termálvizet a melegvíz-szolgáltatás hatékonyságának növelésére

12 4. faktor: Infrastrukturális ellátottság 26 település adatai alapján (Harkány, Zalakaros, Zalalövő, Őriszentpéter, Igal és Bük kivételével) A ferdeség (0,426) és csúcsosság (-0,101) kritériumok a benchmarknak megfelelően alakultak Levene-teszt szignifikanciája: p = 0,731 A faktor alkalmas volt a varianciaanalízis futtatására ANOVA – tábla F-statisztika: 1,077, szignifikancia: p = 0,310 A modell a fenti adatok alapján nem létezik Nem mutatható ki statisztikai kapcsolat A turizmus pozitív externális hatásai „hard” adatokkal nem igazolhatóak a vizsgált mintán

13 Regionális különbségek a két régió települései között

14 Konklúzió HIPOTÉZISEREDMÉNYTÉZIS H1: A fürdővel rendelkező települések turisztikai mutatói, infrastrukturális ellátottságuk és települési környezetük kedvezőbb képet mutat, mint a fürdő nélküli települések ugyanezen aspektusai. RÉSZBEN IGAZOLT T1: A fürdővel rendelkező települések turisztikai mutatói kedvezőbbek a fürdő nélkülieknél, azonban infrastrukturális fejlettségben és települési környezetben sem mutatnak kedvezőbb képet. Egyedül a távfűtés és a meleg víz-szolgáltatás terén mutatható ki statisztikai különbség. H2: A turisztikai és az infrastrukturális ellátottság tekintetében Nyugat-Dunántúlon nagyobb különbség figyelhető meg a fürdőt működtető- és a fürdő nélküli települések körében, mint Dél-Dunántúlon. NEM IGAZOLT T2: A turisztikai mutatók tekintetében Nyugat-Dunántúlon nagyobb különbség alakult ki, mint a dél-dunántúli településeknél, az infrastrukturális ellátottságot tekintve pedig egyértelmű tendencia nem fogalmazható meg.

15 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "GYÓGY- ÉS TERMÁLFÜRDŐK: ELVESZTEGETETT KÖLTSÉG, VAGY A JÖVŐ KULCSA? REGIONÁLIS ÖSSZEHASONLÍTÁS Bozóti András A társadalomtudományi kutatások szerepe a."

Hasonló előadás


Google Hirdetések