Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU környezetpolitika Bándi Gyula. Párizsi csúcs 1972 1972 október Párizs csúcskonferencia: „A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem végcél, elsődlegesen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU környezetpolitika Bándi Gyula. Párizsi csúcs 1972 1972 október Párizs csúcskonferencia: „A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem végcél, elsődlegesen."— Előadás másolata:

1 EU környezetpolitika Bándi Gyula

2 Párizsi csúcs október Párizs csúcskonferencia: „A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem végcél, elsődlegesen az életfeltételekben mutatkozó különbségek enyhítéséhez kell hozzájárulnia. Ennek az összes társadalmi partner részvételével kell végbemennie, az életminőség és az életszínvonal javítását kell eredményeznie. Az európai eszméhez illően különös figyelmet kell szentelni a kézzel nem fogható értékeknek és a környezet védelmének, oly módon, hogy a haladás valóban az emberiség szolgálatába állítható legyen.”

3 Az akcióprogramok Környezeti akcióprogramok (OJ C 112, ) (OJ C 139, ) (OJ C 46, ) (OJ C 328, ) (OJ C 138, ) (OJ L242, ) (OJ L354, ) “Az akcióprogramok politikai szándéknyilatkozatok, amelyekben megjelenik minden tervezett intézkedés az adott időszakra vonatkozóan, ezeket elhelyezik egy általános összefüggésrendszerbe, meghatározzák a prioritásokat, és ha szükséges, megfelelő időben bevezetik vagy magyarázzák a változásokat. Nem jelentik a közösségi környezetvédelmi szabályok jogi alapját.“ Ludwig Krämer

4 Első akcióprogram, A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál történő fellépés. 2. A környezeti hatások figyelembevétele. 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása. 4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése. 5. A szennyező fizet alapelve. 6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak. 7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele. 8. Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése. 9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell. 10. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása. 11. A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben.

5 Második környezeti akcióprogram 1977–1981 Elsőbbséget biztosít a víz-, a levegő- és a zajvédelem számára, a terület, a környezet és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítására. Kiemelt hangsúlyt fektet a szennyezés, a hulladékok keletkezése és a földhasznosítás terén a megelőzést szolgáló eszközökre és mechanizmusokra. Ide sorolandó a környezeti hatásvizsgálatok és értékelés rendszere, a gazdasági eszközöknek a környezetvédelem szolgálatába állítása lehetőségei, a környezetvédelmi információszolgáltatás rendszere.

6 Harmadik környezeti akcióprogram 1982–1986 E program tartalma az eddigiekhez képest inkább általános. Lényegi kérdés, hogy a gazdaság és a környezetvédelem összekapcsolása mellett egyre nagyobb figyelmet szentel a környezetvédelem önmagáért való megoldásainak kiépítésére, és a Közösség alapvető céljának tekinti magát a környezetvédelmet is. Erőteljesebb hangsúlyt fektet a megelőzés alapelvére, kiemeli a környezeti politika gazdasági-társadalmi szerepét. A környezetvédelmi szempontok egyes gazdasági tevékenységek tervezésébe, fejlesztésébe való integrálásának követelménye. A környezeti cselekvés legmegfelelőbb szintjének megválasztása (szubszidiaritás gondolata). A tagállamok hogyan hajtják végre a környezeti jogszabályokat, illetve ennek fokozott ellenőrzése. Területi tervezési politika megelőzési szerepe, illetve a különösen érzékeny területek védelme. A Közösség nemzetközi szervezetekben való szerepvállalása, valamint a fejlődő országokkal folytatott környezetvédelmi együttműködés hangsúlyozása.

7 Negyedik környezeti akcióprogram Egységes Európai Okmányban megjelenik a jogalap A környezetvédelem a további gazdasági előrehaladás feltétele, alapvető szükséglet. A környezet egyes elemei szennyezésekkel szembeni együttes védelmét, a szektorális eszközökkel szemben az integráció.

8 Az ötödik környezeti akcióprogram 1993 Az Európai Unió létrehozása, az 1992-es Maastrichti Szerződés június Rio de Janeiróban, ENSZ környezet és fejlődés konferencia A ’Fenntarthatóság felé’ címmel. Három fő részből áll: az első az Európai Közösségnek a környezetre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó politikáját és stratégiáját részletezi; a második a Közösségeknek a szélesebb nemzetközi színtéren betöltött szerepét jelöli ki; a harmadik a program prioritásaival, a környezeti költségek megállapításával, valamint a program előrelátható felülvizsgálatával foglalkozik.

9 Ötödik A program környezetvédelmi prioritásai: az éghajlatváltozás, a savasodás és levegőszennyezés, a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, a vízkészletek csökkenése és szennyezése, a települési környezet romlása, a tengerpartok pusztulása, a hulladék. A program öt szektort emel ki: az ipar, az energetika, a közlekedés, a mezőgazdaság és az idegenforgalom.

10 Ötödik Az akcióprogram gyakorlati reformokat akar elérni a következő területeken: a jogalkotás fejlesztése, végrehajtás, a politikai szempontok integrálása, a társadalom bevonása, környezeti felelősség, az Európai Környezetvédelmi Hivatal bevonása, a végrehajtásról készült jelentések. A szubszidiaritás elve összekapcsolódik a megosztott felelősség elvével. Felülvizsgálatának folyamata 1998-ban nyert végleges formát.

11 A hatodik akcióprogram (2002–2012) A fenntartható fejlődés tényleges megvalósítása A program négy prioritást élvező környezetvédelmi területet emel ki:  az éghajlatváltozás kérdését,  a természetvédelem és biodiverzitás kérdését,  a környezetvédelem egészségügyi vonatkozásait (környezet-egészségügy), valamint  a természeti erőforrásokkal és a hulladékkal való fenntartható gazdálkodás kérdését.

12 Hatodik A környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához szükséges intézményi stratégiák fejlesztésében is megjelöl 10 területet, amelyet öt csoportba oszthatunk: a meglévő jogszabályok végrehajtásának erősítése; a környezetvédelmi szempontok más közösségi politikákba való integrálása; a piac ösztönzése a környezeti érdekek figyelembevételére, elsősorban a gazdasággal és a fogyasztókkal együttműködésben; az állampolgárok bevonásának és szokásai megváltoztatásának ösztönzése, valamint nagyobb figyelem a területhasználati, fölhasználati tervezés és menedzsment kérdéseire.

13 Hatodik A Bizottság fogadjon el tematikus stratégiákat a következő hét területen: levegőszennyezés, hulladékmegelőzés és hasznosítás, a tengeri környezet megőrzése, a talaj, a növényvédő szerek fenntartható használata, az erőforrások fenntartható használata, városi környezet. Az Akcióprogram felülvizsgálatára 2007-ben került sor: „Mindenesetre, az EU még nem lépett e fenntartható környezeti fejlődés útjára.” A tagországok átlagában a közösségi jog a nemzeti jogalkotás 80 %-át meghatározza. A kommüniké fő konklúziója, hogy a környezetvédelem fokozott integrációjára van szükség, illetve a környezetpolitikát 2012-ben alapvetően át kell formálni.

14 A hetedik, : „Jólét bolygónk felélése nélkül” 2012 végén megjelenik a hetedik, 2020-ig terjedő időre szóló, de egyes vonatkozásaiban 2050-ig is előre mutató akcióprogram tervezete Az Európai Parlament és a Tanács 1386/2013/EU határozata ( november 20. ) a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról „... a Hatodik Környezeti Akcióprogram legfontosabb értéke az, hogy stratégiai irányítást, és politikai orientációt adott, illetve támogatást és elkötelezettséget szerzett az EU környezetpolitikájának.” „5. Az Európai Unióban ennek ellenére még mindig sok aggasztó környezeti tendencia figyelhető meg, nem utolsó sorban a meglévő uniós környezetvédelmi szabályozás hiányos alkalmazása miatt....” A preambulum legfontosabb elemei: „(1) Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési pályára állítja a gazdaságot, és különböző politikai eszközök és fellépések révén elmozdul az alacsony szén-dioxid-kibocsátás és az erőforrás-hatékonyság irányába..... (16) Az Európai Unió arra törekszik, hogy teljes mértékben függetlenítse egymástól a gazdasági növekedést és a környezetkárosítást....

15 A hetedik Az akcióprogram érdemi része a melléklet - „Jólét bolygónk felélése nélkül” (Cselekvési program 2020-ig) - kilenc kiemelt célkitűzést tartalmaz: 1. az Európai Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése 2. erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes uniós gazdaság kialakítása 3. az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól 4. az uniós környezetpolitika hasznának maximalizálása 5. a környezetpolitika tudományos alapjának megszilárdítása 6. a környezet- és éghajlat-politikai beruházások és a megfelelő árképzés biztosítása 7. a környezeti megfontolások fokozottabb érvényre juttatása és a politikai koherencia növelése 8. az Európai Unió városainak fenntarthatóbbá tétele 9. a regionális és globális környezeti és éghajlat-változási kihívások uniós kezelésének hatékonyabbá tétele

16 TEMATIKUS PRIORITÁSOK az uniós természeti tőke védelme, megőrzése és fejlesztése Ennek feltétele különösen: i. biodiverzitás stratégia késedelem nélküli végrehajtása; ii. megvalósuljon az európai vízkincs megőrzéséről szóló terv; iii. tengervédelmi stratégia; iv. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás uniós stratégiája; v. az uniós levegőminőségi szabályozással való teljes összhang; vi. a talajra és a földterületre mint erőforrásra vonatkozóan célértékek és a földhasználat tervezésére vonatkozóan célkitűzések kerüljenek elfogadásra; vii. nitrogén- és foszforkibocsátás csökkentése viii. megújított uniós erdészeti stratégia; ix. bővüljön a környezetvédelmi politikával kapcsolatos nyilvános uniós tájékoztatás, figyelemfelkeltés és oktatás.

17 TEMATIKUS PRIORITÁSOK erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes uniós gazdaság kialakítása Ennek feltétele különösen: i. végrehajtásra kerüljön az éghajlat-változási és energiaügyi csomag,; ii. általánossá váljon a "rendelkezésre álló legjobb technológiák" alkalmazása; iii. lendületet kapjanak az innovatív technológiák, kutatási és innovációs erőfeszítések; a zöld technológiák; iv ig módszereket dolgozzanak ki a víz-, föld-, szén-dioxid- és anyagfelhasználás mérésére és összmérésére (benchmarking); v. koherensebb uniós politikai keret a fenntartható termelésre és fogyasztásra, ideértve adott esetben a meglévő eszközök koherens jogi keretbe foglalását is; vi. dolgozzanak ki zöld munkahelyekre irányuló szakképzési programokat; vii. zöld közbeszerzés; viii. maradéktalanul végrehajtásra kerüljön a hulladékra vonatkozó uniós szabályozás - felülvizsgálják a termékekre és a hulladékokra vonatkozó meglévő szabályozást,; ix. a vízfelhasználás hatékonyabbá váljon.

18 TEMATIKUS PRIORITÁSOK az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól Ennek feltétele különösen: i. felülvizsgált levegőminőségi politika; ii. felülvizsgált zajpolitika; iii. fokozottabb erőfeszítések történjenek a Víz Keretirányelv, a fürdővíz-minőségi irányelv [65] és az ivóvíz-minőségi irányelv [66] végrehajtására, különös tekintettel a kis ivóvíz-készletekre; iv. folytatódjon a REACH végrehajtása; v. monitoringozzák a biocid termékekre és a növényvédő szerekre vonatkozó uniós szabályozás végrehajtását; vi. elfogadásra és végrehajtásra kerüljön az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás uniós stratégiája.

19 TÁMOGATÓ KERETRENDSZER 1. 4.a környezetre vonatkozó uniós szabályozás előnyeinek maximalizálása a végrehajtás javításával Jogi vonatkozásból számunkra legfontosabb a 4. sz. célkitűzés: „63. A környezetre vonatkozó uniós szabályozás hasznának maximalizálása érdekében a program biztosítani fogja, hogy 2020-ra: egyértelmű információk álljanak az uniós polgárok rendelkezésére az uniós környezetjog alkalmazásának módjáról; javuljon a környezetre vonatkozó speciális joganyag végrehajtása; valamennyi közigazgatási szinten fokozottabban betartsák az uniós környezetjogot, és biztosítva legyen a belső piac versenyfeltételeinek egyenlősége; az állampolgárok bizalma megnőjön az uniós környezetjog iránt; érvényesíthető legyen az állampolgárokat és szervezeteiket megillető hatékony jogi védelem elve.”

20 TÁMOGATÓ KERETRENDSZER 2. „Ennek feltétele különösen, hogy: nemzeti szinten létrejöjjenek olyan rendszerek, amelyek a környezetre vonatkozó uniós szabályozás végrehajtásának módjáról szóló információkat aktívan terjesztik, és amelyeket az egyes tagállamok teljesítményének uniós szintű felülvizsgálata egészít ki; partnerségen alapuló végrehajtási megállapodások jöjjenek létre a tagállamok és a Bizottság között; bővüljön a hatékony tagállami vizsgálatra és felügyeletre vonatkozó kötelező kritériumok alkalmazási köre az uniós környezetjogban, s ennek kiegészítéseképpen kialakításra kerüljön az alapos aggodalomra okot adó helyzetek kezelésére alkalmas uniós szintű apparátus; nemzeti szinten egységes és hatékony mechanizmusok kerüljenek kialakításra az uniós környezetjog alkalmazásával kapcsolatos panaszok kezelésére; biztosítva legyen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti rendelkezések összhangja az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával, és ösztönzésben részesüljön a peren kívüli vitarendezés mint a környezettel kapcsolatban felmerülő jogviták békés rendezésének eszköze.”

21 TÁMOGATÓ KERETRENDSZER 3. 5.az uniós környezetpolitika ismeret- és tudományos alapjának javítása; Ennek feltétele különösen: i. az uniós és tagállami szintű kutatási erőfeszítések össze legyenek hangolva; ii. következetes és integrált megközelítés; iii. egyszerűbbé, ésszerűbbé és korszerűbbé váljon a környezeti és éghajlat-változási adatok és információk gyűjtése, kezelése, megosztása és újrafelhasználása, beleértve egy Közös Környezetvédelmi Információs Rendszer kialakítását és alkalmazását is; iv. a vegyianyag-kitettségre és toxicitásra vonatkozóan átfogó tudásbázis kerüljön kifejlesztésre; v. a nemzetközi, uniós és tagállami szintű együttműködés intenzívebbé váljon a környezetvédelmi és tudománypolitikai kapcsolódási felületeken.

22 TÁMOGATÓ KERETRENDSZER 4. 6.a környezet- és éghajlat-politikával összefüggő beruházások feltételeinek biztosítása és a környezeti externáliák kezelése Ennek feltétele különösen: i. minden környezeti szempontból káros támogatást haladéktalanul szüntessenek meg...; egyre inkább piaci alapú eszközök kerüljenek alkalmazásra; ii. könnyebbé váljon az innovatív pénzügyi eszközök fejlesztése és az azokhoz való hozzáférés, valamint az ökoinnováció finanszírozása; iii. a szakpolitikákban és finanszírozási stratégiákban kellően nyilvánuljanak meg a környezeti és éghajlat-változási prioritások; iv. a környezetpolitikai cselekvés uniós finanszírozásának hatékony felhasználása; v. kialakításra és alkalmazásra kerüljön a környezettel – és különösen az éghajlatváltozással és a biodiverzitással – kapcsolatos uniós költségvetési kiadások bejelentésére és nyomon követésére szolgáló rendszer; vi. a környezeti és éghajlat-változási megfontolások; vii. fejlődésünk fenntarthatóságának nyomon követésére alternatív – a GDP-t kiegészítő és azon túlmutató – mutatók kerüljenek kidolgozásra és alkalmazásra; viii. továbbfejlesszék és ösztönözzék az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos programokra fordítandó kifizetések rendszerét; ix. ösztönzik a vállalatokat, hogy mérjék fel vállalkozásuk környezeti költségeit és a környezeti szolgáltatások felhasználásából származó hasznukat, továbbá éves jelentéseik részeként tegyenek közzé környezeti információkat..

23 TÁMOGATÓ KERETRENDSZER 5. 7.a környezetvédelem integrációjának és a szakpolitikák koherenciájának növelése Ennek feltétele különösen: i. az uniós és tagállami szintű politikai kezdeményezések környezeti és éghajlat-változási feltételeket és ösztönzőket is tartalmazzanak; ii. a politikai kezdeményezések képezzék előzetes környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálat tárgyát; iii. teljes körűen kerüljön végrehajtásra a stratégiai környezeti vizsgálatról és a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelvet; iv. utólagos értékelésre vonatkozó információk kerüljenek felhasználásra; v. foglalkozzanak a potenciális kompromisszumokkal.

24 SZEMBENÉZÉS A HELYI, REGIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKKAL 1. 8.az uniós városok fenntarthatóságának javítása Ennek feltétele különösen: i. a városok környezeti teljesítményének értékelése céljából, a gazdasági, társadalmi és területi hatások figyelembevételével kritériumrendszer kerüljön elfogadásra; ii. a városok tájékoztatást kapjanak; iii. osszák meg a városok az innovatív és fenntartható városfejlesztéssel kapcsolatos bevált gyakorlataikat; iv. dolgozzanak ki és nyújtsanak be közös megközelítést.

25 SZEMBENÉZÉS A HELYI, REGIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKKAL 1. 9.a nemzetközi környezettel és éghajlattal kapcsolatos kihívások hatékonyabb uniós kezelése Ennek feltétele különösen: i. olyan fenntartható fejlődési célok elfogadására...; ii. dolgozzanak a fenntartható fejlődést szolgáló hatékonyabb ENSZ-struktúra kialakításán; iii. erőteljesebb hatást fejtsenek ki... a fenntartható fejlődés finanszírozására irányuló stratégiák; iv. a stratégiai szempontot minél inkább szem előtt tartó kapcsolattartás valósuljon meg a partnerországokkal; v. az Unió a meglévő és új multilaterális környezetvédelmi és egyéb kapcsolódó folyamatokban következetesebben, proaktívabban és hatékonyabban lépjen fel; vi. értékeljék az élelmiszeráruk és egyéb árucikkek uniós fogyasztásával globálisan járó környezeti hatásokat; vii. támogassák a kibocsátás-kereskedelmi rendszerek továbbfejlesztését és világszerte történő végrehajtását, valamint segítsék elő e rendszerek összekapcsolását; viii. biztosítsák, hogy a gazdasági és társadalmi fejlődés ne haladja meg a föld teherbíró képességét.

26 7. EAP egyéb Az akcióprogram kiemel egyes környezetvédelmi elveket - szennyező fizet, elővigyázatosság, megelőzés és a szennyezést forrásánál való fellépés, valamint a magas szintű környezetvédelem. + Az állampolgárok életminőségének és jólétének növeléséhez való hozzájárulás. Új elem az intelligens szabályozás elve, illetve annak lehetősége, hogy a lépéseket adott esetben átfogó hatásvizsgálattal kell alátámasztani. A 3. cikk szerint a program megvalósításáért való felelősséget az Unió érintett intézményei és tagállamai viselik, a hatáskör- átruházás, a szubszidiaritás és az arányosság elvei figyelembevételével. Kiemelt szerephez jut az együttműködés, amely ez esetben különösen azt jelenti, hogy a közigazgatási szervek minden szinten együttműködnek a vállalkozásokkal és a társadalmi partnerekkel, a civil társadalommal és az egyes állampolgárokkal. A program megvalósításának ellenőrzésében nagy fontossága van az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek.

27 A hetedik A célok megvalósítási feltételei: „Ennek feltétele különösen, hogy: nemzeti szinten létrejöjjenek olyan rendszerek, amelyek a környezetre vonatkozó uniós szabályozás végrehajtásának módjáról szóló információkat aktívan terjesztik, és amelyeket az egyes tagállamok teljesítményének uniós szintű felülvizsgálata egészít ki; partnerségen alapuló végrehajtási megállapodások jöjjenek létre a tagállamok és a Bizottság között; bővüljön a hatékony tagállami vizsgálatra és felügyeletre vonatkozó kötelező kritériumok alkalmazási köre az uniós környezetjogban, s ennek kiegészítéseképpen kialakításra kerüljön az alapos aggodalomra okot adó helyzetek kezelésére alkalmas uniós szintű apparátus; nemzeti szinten egységes és hatékony mechanizmusok kerüljenek kialakításra az uniós környezetjog alkalmazásával kapcsolatos panaszok kezelésére; biztosítva legyen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti rendelkezések összhangja az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával, és ösztönzésben részesüljön a peren kívüli vitarendezés mint a környezettel kapcsolatban felmerülő jogviták békés rendezésének eszköze.”

28 A hetedik A hatásvizsgálati háttéranyag 2. melléklete a ’zöld gazdaság’ : „A zöld gazdaság koncepciója elismeri, hogy az ökoszisztémák, a gazdaság és az emberi jól-lét (és a természeti, ember alkotta, társadalmi és emberi tőke megfelelő típusai) szorosan összekapcsolódnak.” (Commission Staff Working Document, Impact Assessment - Accompanying the document Proposal for a Decision of the European Parliament and of the Council on a General Union Environment Action Programme to 2020 "Living well, within the limits of our planet", SWD(2012) 398 final, Brussels, ) Az ábra három összetevője: az ökoszisztéma, más néven természeti tőke, amellyel kapcsolatban annak alkalmazkodó-képessége (rezilienciája) a cél; a gazdaság (a létrehozott, alkotott tőke), amellyel kapcsolatban a cél az erőforrások hatékony használatának elérése; és a most emberi jól-létnek nevezett társadalmi szféra, amely esetében a társadalmi méltányosság (nyilván a generációkkal kapcsolatos méltányosságra gondolva) és a tisztességes teherelosztás célját kívánjuk elérni.

29 29 A hetedik


Letölteni ppt "EU környezetpolitika Bándi Gyula. Párizsi csúcs 1972 1972 október Párizs csúcskonferencia: „A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem végcél, elsődlegesen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések