Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EU környezetpolitika Bándi Gyula. Párizsi csúcs 1972 1972 október Párizs csúcskonferencia: „A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem végcél, elsődlegesen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EU környezetpolitika Bándi Gyula. Párizsi csúcs 1972 1972 október Párizs csúcskonferencia: „A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem végcél, elsődlegesen."— Előadás másolata:

1 EU környezetpolitika Bándi Gyula

2 Párizsi csúcs október Párizs csúcskonferencia: „A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem végcél, elsődlegesen az életfeltételekben mutatkozó különbségek enyhítéséhez kell hozzájárulnia. Ennek az összes társadalmi partner részvételével kell végbemennie, az életminőség és az életszínvonal javítását kell eredményeznie. Az európai eszméhez illően különös figyelmet kell szentelni a kézzel nem fogható értékeknek és a környezet védelmének, oly módon, hogy a haladás valóban az emberiség szolgálatába állítható legyen.”

3 Az akcióprogramok Environmental Action Programmes 1st Environmental Action Programme (OJ C 112, ) 2nd Environmental Action Programme (OJ C 139, ) 3rd Environmental Action Programme (OJ C 46, ) 4th Environmental Action Programme (OJ C 328, ) 5th Environmental Action Programme (OJ C 138, ) 6th Environmental Action Programme (OJ L242, ) “Az akcióprogramok politikai szándéknyilatkozatok, amelyekben megjelenik minden tervezett intézkedés az adott időszakra vonatkozóan, ezeket elhelyezik egy általános összefüggésrendszerbe, meghatározzák a prioritásokat, és ha szükséges, megfelelő időben bevezetik vagy magyarázzák a változásokat. Nem jelentik a közösségi környezetvédelmi szabályok jogi alapját.“ Ludwig Krämer

4 Első akcióprogram, A szennyezés, illetve a környezeti ártalmak forrásánál történő fellépés. 2. A környezeti hatások figyelembevétele. 3. A természeti erőforrások ésszerű hasznosítása. 4. A tudomány és a technika környezetvédelmi célú fejlesztése. 5. A szennyező fizet alapelve. 6. Egyik állam sem okozhat környezeti kárt a másik államnak. 7. A fejlődő országok érdekeinek figyelembevétele. 8. Az Európai Közösség és a tagállamok regionális és nemzetközi együttműködése. 9. A környezetvédelem a Közösségben mindenki ügye, amelyet minden szinten oktatni kell. 10. A környezeti cselekvés megfelelő szintjének meghatározása. 11. A tagállamok környezeti politikáinak összehangolása és harmonizálása a Közösségben.

5 Második környezeti akcióprogram 1977–1981 Elsőbbséget biztosít a víz-, a levegő- és a zajvédelem számára, a terület, a környezet és a természeti erőforrások ésszerű hasznosítására. Kiemelt hangsúlyt fektet a szennyezés, a hulladékok keletkezése és a földhasznosítás terén a megelőzést szolgáló eszközökre és mechanizmusokra. Ide sorolandó a környezeti hatásvizsgálatok és értékelés rendszere, a gazdasági eszközöknek a környezetvédelem szolgálatába állítása lehetőségei, a környezetvédelmi információszolgáltatás rendszere.

6 Harmadik környezeti akcióprogram 1982–1986 E program tartalma az eddigiekhez képest inkább általános. Lényegi kérdés, hogy a gazdaság és a környezetvédelem összekapcsolása mellett egyre nagyobb figyelmet szentel a környezetvédelem önmagáért való megoldásainak kiépítésére, és a Közösség alapvető céljának tekinti magát a környezetvédelmet is. Erőteljesebb hangsúlyt fektet a megelőzés alapelvére, kiemeli a környezeti politika gazdasági-társadalmi szerepét. A környezetvédelmi szempontok egyes gazdasági tevékenységek tervezésébe, fejlesztésébe való integrálásának követelménye. A környezeti cselekvés legmegfelelőbb szintjének megválasztása (szubszidiaritás gondolata). A tagállamok hogyan hajtják végre a környezeti jogszabályokat, illetve ennek fokozott ellenőrzése. Területi tervezési politika megelőzési szerepe, illetve a különösen érzékeny területek védelme. A Közösség nemzetközi szervezetekben való szerepvállalása, valamint a fejlődő országokkal folytatott környezetvédelmi együttműködés hangsúlyozása.

7 Negyedik környezeti akcióprogram Egységes Európai Okmányban megjelenik a jogalap A környezetvédelem a további gazdasági előrehaladás feltétele, alapvető szükséglet. A környezet egyes elemei szennyezésekkel szembeni együttes védelmét, a szektorális eszközökkel szemben az integráció.

8 Az ötödik környezeti akcióprogram 1993 Az Európai Unió létrehozása, az 1992-es Maastrichti Szerződés június Rio de Janeiróban, ENSZ környezet és fejlődés konferencia A ’Fenntarthatóság felé’ címmel. Három fő részből áll: az első az Európai Közösségnek a környezetre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó politikáját és stratégiáját részletezi; a második a Közösségeknek a szélesebb nemzetközi színtéren betöltött szerepét jelöli ki; a harmadik a program prioritásaival, a környezeti költségek megállapításával, valamint a program előrelátható felülvizsgálatával foglalkozik.

9 Ötödik A program környezetvédelmi prioritásai: az éghajlatváltozás, a savasodás és levegőszennyezés, a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, a vízkészletek csökkenése és szennyezése, a települési környezet romlása, a tengerpartok pusztulása, a hulladék. A program öt szektort emel ki: az ipar, az energetika, a közlekedés, a mezőgazdaság és az idegenforgalom.

10 Ötödik Az akcióprogram gyakorlati reformokat akar elérni a következő területeken: a jogalkotás fejlesztése, végrehajtás, a politikai szempontok integrálása, a társadalom bevonása, környezeti felelősség, az Európai Környezetvédelmi Hivatal bevonása, a végrehajtásról készült jelentések. A szubszidiaritás elve összekapcsolódik a megosztott felelősség elvével. Felülvizsgálatának folyamata 1998-ban nyert végleges formát.

11 A hatodik akcióprogram (2002–2012) A fenntartható fejlődés tényleges megvalósítása A program négy prioritást élvező környezetvédelmi területet emel ki:  az éghajlatváltozás kérdését,  a természetvédelem és biodiverzitás kérdését,  a környezetvédelem egészségügyi vonatkozásait (környezet-egészségügy), valamint  a természeti erőforrásokkal és a hulladékkal való fenntartható gazdálkodás kérdését.

12 Hatodik A környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához szükséges intézményi stratégiák fejlesztésében is megjelöl 10 területet, amelyet öt csoportba oszthatunk: a meglévő jogszabályok végrehajtásának erősítése; a környezetvédelmi szempontok más közösségi politikákba való integrálása; a piac ösztönzése a környezeti érdekek figyelembevételére, elsősorban a gazdasággal és a fogyasztókkal együttműködésben; az állampolgárok bevonásának és szokásai megváltoztatásának ösztönzése, valamint nagyobb figyelem a területhasználati, fölhasználati tervezés és menedzsment kérdéseire.

13 Hatodik A Bizottság fogadjon el tematikus stratégiákat a következő hét területen: levegőszennyezés, hulladékmegelőzés és hasznosítás, a tengeri környezet megőrzése, a talaj, a növényvédő szerek fenntartható használata, az erőforrások fenntartható használata, városi környezet. Az Akcióprogram felülvizsgálatára 2007-ben került sor: „Mindenesetre, az EU még nem lépett e fenntartható környezeti fejlődés útjára.” A tagországok átlagában a közösségi jog a nemzeti jogalkotás 80 %-át meghatározza. A kommüniké fő konklúziója, hogy a környezetvédelem fokozott integrációjára van szükség, illetve a környezetpolitikát 2012-ben alapvetően át kell formálni.

14 A hetedik, : „Jólét bolygónk felélése nélkül” 2012 végén a hetedik, 2020-ig terjedő időre szóló, de egyes vonatkozásaiban 2050-ig is előre mutató akcióprogram tervezete - „Jólét bolygónk felélése nélkül” (EGT-vonatkozású szöveg), Brüsszel, COM(2012) 710 final, 2012/0337 (COD) „... a Hatodik Környezeti Akcióprogram legfontosabb értéke az, hogy stratégiai irányítást, és politikai orientációt adott, illetve támogatást és elkötelezettséget szerzett az EU környezetpolitikájának.” „5. Az Európai Unióban ennek ellenére még mindig sok aggasztó környezeti tendencia figyelhető meg, nem utolsó sorban a meglévő uniós környezetvédelmi szabályozás hiányos alkalmazása miatt....” A preambulum legfontosabb elemei: „(1) Az EU azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ig intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési pályára állítja a gazdaságot, és különböző politikai eszközök és fellépések révén elmozdul az alacsony szén-dioxid-kibocsátás és az erőforrás-hatékonyság irányába..... (16) Az Európai Unió arra törekszik, hogy teljes mértékben függetlenítse egymástól a gazdasági növekedést és a környezetkárosítást....

15 A hetedik Az akcióprogram érdemi része a melléklet - „Jólét bolygónk felélése nélkül” (Cselekvési program 2020-ig) - kilenc kiemelt célkitűzést tartalmaz: 1. az Európai Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése 2. erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes uniós gazdaság kialakítása 3. az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól 4. az uniós környezetpolitika hasznának maximalizálása 5. a környezetpolitika tudományos alapjának megszilárdítása 6. a környezet- és éghajlat-politikai beruházások és a megfelelő árképzés biztosítása 7. a környezeti megfontolások fokozottabb érvényre juttatása és a politikai koherencia növelése 8. az Európai Unió városainak fenntarthatóbbá tétele 9. a regionális és globális környezeti és éghajlat-változási kihívások uniós kezelésének hatékonyabbá tétele

16 A hetedik Jogi vonatkozásból legfontosabb a 4. sz. célkitűzés: „63. A környezetre vonatkozó uniós szabályozás hasznának maximalizálása érdekében a program biztosítani fogja, hogy ra: egyértelmű információk álljanak az uniós polgárok rendelkezésére az uniós környezetjog alkalmazásának módjáról; javuljon a környezetre vonatkozó speciális joganyag végrehajtása; valamennyi közigazgatási szinten fokozottabban betartsák az uniós környezetjogot, és biztosítva legyen a belső piac versenyfeltételeinek egyenlősége; az állampolgárok bizalma megnőjön az uniós környezetjog iránt; érvényesíthető legyen az állampolgárokat és szervezeteiket megillető hatékony jogi védelem elve.”

17 A hetedik A célok megvalósítási feltételei: „Ennek feltétele különösen, hogy: nemzeti szinten létrejöjjenek olyan rendszerek, amelyek a környezetre vonatkozó uniós szabályozás végrehajtásának módjáról szóló információkat aktívan terjesztik, és amelyeket az egyes tagállamok teljesítményének uniós szintű felülvizsgálata egészít ki; partnerségen alapuló végrehajtási megállapodások jöjjenek létre a tagállamok és a Bizottság között; bővüljön a hatékony tagállami vizsgálatra és felügyeletre vonatkozó kötelező kritériumok alkalmazási köre az uniós környezetjogban, s ennek kiegészítéseképpen kialakításra kerüljön az alapos aggodalomra okot adó helyzetek kezelésére alkalmas uniós szintű apparátus; nemzeti szinten egységes és hatékony mechanizmusok kerüljenek kialakításra az uniós környezetjog alkalmazásával kapcsolatos panaszok kezelésére; biztosítva legyen az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó nemzeti rendelkezések összhangja az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával, és ösztönzésben részesüljön a peren kívüli vitarendezés mint a környezettel kapcsolatban felmerülő jogviták békés rendezésének eszköze.”

18 A hetedik A hatásvizsgálati háttéranyag 2. melléklete a ’zöld gazdaság’ : „A zöld gazdaság koncepciója elismeri, hogy az ökoszisztémák, a gazdaság és az emberi jól-lét (és a természeti, ember alkotta, társadalmi és emberi tőke megfelelő típusai) szorosan összekapcsolódnak.” (Commission Staff Working Document, Impact Assessment - Accompanying the document Proposal for a Decision of the European Parliament and of the Council on a General Union Environment Action Programme to 2020 "Living well, within the limits of our planet", SWD(2012) 398 final, Brussels, ) Az ábra három összetevője: az ökoszisztéma, más néven természeti tőke, amellyel kapcsolatban annak alkalmazkodó-képessége (rezilienciája) a cél; a gazdaság (a létrehozott, alkotott tőke), amellyel kapcsolatban a cél az erőforrások hatékony használatának elérése; és a most emberi jól-létnek nevezett társadalmi szféra, amely esetében a társadalmi méltányosság (nyilván a generációkkal kapcsolatos méltányosságra gondolva) és a tisztességes teherelosztás célját kívánjuk elérni.

19 19 A hetedik


Letölteni ppt "EU környezetpolitika Bándi Gyula. Párizsi csúcs 1972 1972 október Párizs csúcskonferencia: „A gazdasági növekedésnek, amely önmagában nem végcél, elsődlegesen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések