1 Értelmezést segítő eszközök Bándi Gyula. Értelmezési lehetőségek T ‑ 374/04. sz. ügy, Németországi Szövetségi Köztársaság kontra Bizottság): „92. A.

Az előadások a következő témára: "1 Értelmezést segítő eszközök Bándi Gyula. Értelmezési lehetőségek T ‑ 374/04. sz. ügy, Németországi Szövetségi Köztársaság kontra Bizottság): „92. A."— Előadás másolata:

1 1 Értelmezést segítő eszközök Bándi Gyula

2 Értelmezési lehetőségek T ‑ 374/04. sz. ügy, Németországi Szövetségi Köztársaság kontra Bizottság): „92. A felek által előterjesztett érvek megalapozottságának vizsgálata érdekében az Elsőfokú Bíróság szükségesnek véli a 2003/87 irányelv III. melléklete 10. követelménye hatályának szöveg szerinti, történeti, összefüggés szerinti, valamint teleologikus értelmezését.... 95. A szöveg szerinti értelmezés keretében figyelembe kell venni azt, hogy a közösségi jogszabályok több nyelven kerülnek szövegezésre, és hogy a különböző nyelvi változatok egyaránt hitelesek, így valamely közösségi jogi rendelkezés értelmezése maga után vonja a különböző nyelvi változatok összehasonlítását … 99. … a történeti értelmezés nem vezet olyan további információkhoz, … d) A 2003/87 irányelv III. melléklete 10. követelményének összefüggés szerinti értelmezéséről 106. Másodszor meg kell állapítani, hogy a 2003/87 irányelv 11. cikkének (1) bekezdése a releváns fordulata tekintetében … inkább nyitott, a jövőre összpontosító módon került megfogalmazásra, és e rendelkezés nem tiltja kifejezetten az NKT-hez mellékelt jegyzék, valamint a kiosztásra vonatkozó döntés szerint egyénileg kiosztott kibocsátási egységek számának a későbbi módosítását. … A másik következmény az, hogy … a Bizottságnak az említett irányelv 9. cikke (3) bekezdése szerinti ellenőrzési jogköre szükségszerűen szűk, és annak kérdésére korlátozódik, hogy a tagállam által az említett irányelvnek a nemzeti jogba való átültetése keretében a számára hagyott mérlegelési lehetőséggel élve bevezetett e további követelmények megfelelnek-e a tényszerűségi és az átláthatósági feltételeknek. … 124. Következésképpen a 2003/87 irányelv kifejezett fő célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése annak érdekében, hogy be lehessen tartani a Közösségnek és a tagállamoknak a Kiotói Jegyzőkönyv tekintetében tett kötelezettségvállalásait. Ezt a célt számos „alcél” tiszteletben tartása, illetve bizonyos eszközök igénybevétele útján kell elérni. Az e tekintetben alkalmazott fő eszközt az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei kereskedelmének rendszere képezi (a 2003/87 irányelv 1. cikke és [2] preambulumbekezdése), melynek a működését bizonyos „alcélok” határozzák meg, nevezetesen költséghatékony és gazdaságilag eredményes feltételek fenntartása, a gazdasági fejlődésnek és a munkalehetőségeknek, valamint a belső piac egységességének és a versenyfeltételeknek a megőrzése … A 2003/87 irányelv ezenfelül ösztönzi egy konkrét típusú eszköz, nevezetesen a nagyobb energiahatékonyságú technológiák alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a kibocsátás csökkentését egységnyi energia előállítása során …

3 Értelmezést segítő eszközök preambulum és célok hatály és fogalmak elvek

4 Preambulum A preambulum három szerepe: elsődleges jogi alapok bemutatása; az adott környezetvédelmi szabály legfontosabb elemeinek összegzése, ezen belül külön ki kell emelni az érintett jogintézmények felvázolását, illetve a szabályozás rendszerének áttekintését. Voltaképpen a preambulumból megismerhető az egész szabályozás lényege. Itt kapnak helyet egyes alapvető elvek is; azon alapul szolgáló környezetvédelmi megfontolások körvonalazása, amelyek szükségessé tették, hogy az adott tárgykört szabályozzák = a szabályozás célja

5 Célok Két csoport: A környezetjog céljai általában EUMSz 191. cikk 1. bek. a környezetpolitika célkitűzései:  a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása;  az emberi egészség védelme;  a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosítása;  a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére, és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten. Az adott jogszabály céljai

6 Könyvbéli példa a C ‑ 280/02. sz. ügy, Bizottság kontra Francia Köztársaság: „13. Amint az 1. cikkének második bekezdéséből következik, a 91/271 irányelv célja a környezet megóvása a szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. 14. Ezt az irányelvet az EK-Szerződés 130s. cikke (jelenleg, módosítást követően, EK 175. cikk) alapján fogadták el, amelynek célja, hogy megvalósítsa az EK ‑ Szerződés 130r. cikkének (jelenleg, módosítást követően, EK 174. cikk) célkitűzéseit. Ez utóbbi cikk értelmében a Közösség környezetpolitikája hozzájárul a környezet minőségének megőrzéséhez, védelméhez és javításához, valamint az emberi egészség védelméhez.

7 C ‑ 530/11. sz. ügy, Bizottság v. Nagy ‑ Britannia és Észak ‑ Írország Egyesült Királysága 46 Ami az értékelés releváns szempontjait illeti, a Bíróság álláspontja szerint amennyiben az uniós jog azt részletesen nem szabályozza, a tagállamok az irányelv átültetésekor kötelesek annak teljes érvényesülését biztosítani, az eszközök megválasztását illetően pedig széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek … Ebből következik, hogy a környezetvédelmi jog terén a hatékony bírói jogvédelem biztosítása célkitűzésének megvalósítására alkalmas, túlzott költségekkel nem járó intézkedéseket illetően figyelembe kell venni a nemzeti jog, de különösen a költségmentesség nemzeti rendszerének, valamint a költségkorlátozás olyan rendszerének valamennyi releváns rendelkezését, mint amelyet az Egyesült Királyságban alkalmaznak … 47 Ennélfogva a bíróság nem korlátozhatja értékelését az érdekelt anyagi helyzetére, hanem a költségek összegét is objektív vizsgálat alá kell vetnie, annál is inkább, mert a magánszemélyek és a szervezetek természetes módon hivatottak arra, hogy a környezet védelmében aktívan szerepet játsszanak. Eszerint az eljárási költség nem haladhatja meg az érdekelt fél anyagi lehetőségeit, és semmi esetre sem tűnhet objektíve ésszerűtlennek (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Edwards és Pallikaropoulos ügyben hozott ítélet 40. pontját).

8 Hatály és fogalmak tárgyi hatály - mire is terjed ki a szabályozás (fogalmak elsősorban, de nem kizárólag itt!) személyi hatály – kire vonatkozik időbeli hatály – és ennek keretei területi hatály – eltérések az általánostól kifelé és befelé szervi hatály – szervezet és hatóság Fogalmak mindenütt jelen lehetnek (jelentős hatás, üzembentartó, lehető leghamarabb, competent authority)

9 Elvek Az EU környezetjog általános elvei 191. cikk 2. bekezdés: magas szintű védelem, elővigyázatosság, megelőzés, a környezeti károk elsődlegesen a forrásuknál történő elhárítása, a „szennyező fizet” illetve védelmi záradék, legkisebb szigor Az EU jog általános elvei (szubszidiaritás, közvetlen hatály, arányosság) Általános jogelvek (jogállamtól a bizalomvédelemig) Az adott szakterület elvei (hulladék, stb.) Az adott jogszabály elvei

10 Felhatalmazás és elvek Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve ( 2011. december 13. ) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, mivel: (2) A Szerződés 191. cikke alapján az Unió környezetvédelmi politikája az elővigyázatosság és a megelőzés elvén alapul, valamint azon az elven, hogy a környezeti károkat elsődlegesen a forrásuknál kell elhárítani, továbbá a "szennyező fizet" elven. A környezeti hatásokat minden technikai tervezési és döntéshozatali folyamat lehető legkorábbi fázisában figyelembe kell venni.

11 Indokok (7) A környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló köz- és magánprojektek engedélyezése kizárólag a várhatóan jelentős környezeti hatások értékelése után történhet meg. Ezt a vizsgálatot a projektgazda által szolgáltatott megfelelő adatok alapján kell végezni, amit kiegészíthetnek a hatóságok és az a nyilvánosság, amelyet a kérdéses projekt valószínűleg érinteni fog. (14) A projektek környezetre gyakorolt hatásait meg kell vizsgálni annak érdekében, hogy figyelembe vegyük az emberi egészség védelmével kapcsolatos kérdéseket, a környezeti feltételek javításával hozzájáruljunk az élet minőségének javításához, a fajok sokféleségének fenntartásához és az ökoszisztémának az élet alapvető forrását jelentő szaporodási képességének fenntartásához.

12 Szubszidiaritás (24) Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés léptéke és hatása miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

13 Fogalmak 1. cikk (1) Ez az irányelv azoknak a köz- és magánprojekteknek a környezeti hatásvizsgálatára vonatkozik, amelyek várhatóan jelentős hatást gyakorolnak a környezetre. 2) Jelen irányelv alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: a) "projekt" : - épületek vagy egyéb létesítmények kivitelezése, - egyéb beavatkozások a természetes környezetbe és tájba, beleértve az ásványkincsek kiaknázását is; b) "projektgazda" : egy magánprojektre vonatkozó engedély kérelmezője, vagy egy projektet kezdeményező állami hatóság; c) "engedély" : a hatáskörrel rendelkező hatóság vagy hatóságok olyan döntése, amely feljogosítja a projektgazdát a projekt elvégzésére;

14 Célok Az Európai Parlament és a Tanács 2012/19/EU irányelve ( 2012. július 4.) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (6) Ezen irányelv célja, hogy a fenntartható termeléshez és fogyasztáshoz elsősorban az elektromos és elektronikus berendezések hulladékai keletkezésének megakadályozásával, továbbá – az ártalmatlanításra kerülő hulladék mennyiségének csökkentése és az erőforrások hatékony felhasználásához való hozzájárulás érdekében – az említett hulladékok újrahasználatával, újrafeldolgozásával és egyéb hasznosításával, és az értékes másodlagos nyersanyagok visszanyerésével hozzájáruljon. Az irányelv további célja, hogy javítsa az elektromos és elektronikus berendezések életciklusában érintett valamennyi szereplő, pl. gyártók, forgalmazók és fogyasztók, és különösen az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak gyűjtésében és kezelésében közvetlenül részt vevő szereplők környezetvédelmi teljesítményét. A gyártói felelősség elvének országonként eltérő alkalmazása különösen jelentős eltérésekhez vezethet a gazdasági szereplők pénzügyi terhei vonatkozásában. Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival való gazdálkodásra vonatkozó nemzeti politikák eltérése gátolja az újrafeldolgozási politikák hatékonyságát. Az alapvető kritériumokat ennek megfelelően uniós szinten kell megállapítani, és minimumszabályokat kell kidolgozni az elektromos és elektronikus berendezések hulladékainak kezelése tekintetében.

15 Hatály és fogalmak (10) Ezt az irányelvet a hatályának pontos meghatározása érdekében ki kell egészíteni néhány fogalommeghatározással. A hatály felülvizsgálata keretében azonban az elektromos és elektronikus berendezések fogalmának meghatározását tovább kell pontosítani, hogy a tagállamok vonatkozó nemzeti intézkedései, valamint jelenlegi, alkalmazott és bevált gyakorlatai közelebb kerüljenek egymáshoz.

16 Felhatalmazás végrehajtási jogalkotásra (31) A tagállamok által a gyűjtési arányok teljesítése során tapasztalt nehézségek leküzdése, a műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele és a hasznosítási irányszámok teljesítésére vonatkozó rendelkezések kiegészítése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a bizonyos tagállamokat érintő átmeneti rendelkezésekre, a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazodásra és az elektromos és elektronikus berendezések Unióból exportált, a hasznosítási irányszámok teljesítésébe beszámító hulladékaira vonatkozó részletes szabályokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

17 Szubszidiaritás (36) Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a probléma léptéke miatt az az Unió szintjén jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

18 Hatály (tárgyi és időbeli) 2. cikk Hatály (1) Ezt az irányelvet az elektromos és elektronikus berendezésekre kell alkalmazni az alábbiak szerint: a) 2012. augusztus 13-tól 2018. augusztus 14-ig (átmeneti időszak), a (3) bekezdésre is figyelemmel, az I. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó elektromos és elektronikus berendezésekre. A II. melléklet tartalmazza az I. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó elektromos és elektronikus berendezések tájékoztató jellegű listáját; b) 2018. augusztus 15-től a (3) és (4) bekezdésre is figyelemmel, valamennyi elektromos és elektronikus berendezésre. Valamennyi elektromos és elektronikus berendezést be kell sorolni a III. mellékletben meghatározott kategóriákba. A IV. melléklet tartalmazza a III. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó elektromos és elektronikus berendezések tájékoztató jellegű listáját (nyitott hatály).

19 Hatály (3) Ez az irányelv nem alkalmazandó az alábbi elektromos és elektronikus berendezésekre: a) a tagállamok biztonsághoz fűződő alapvető érdekeinek védelméhez szükséges berendezések, ideértve azon fegyvereket, lőszereket és hadianyagokat, amelyeket kifejezetten katonai célokra szánnak; b) azok a berendezések, amelyek kifejezetten egy más jellegű, ezen irányelv hatálya alól kizárt vagy az alá nem tartozó berendezés részeként lettek tervezve és elhelyezve, és amelyek csak az adott berendezés részeként tölthetik be funkciójukat; c) izzólámpák. (4) A (3) bekezdésben meghatározott berendezéseken túl ez az irányelv 2018. augusztus 15-től nem alkalmazandó az alábbi elektromos és elektronikus berendezésekre: a) a világűrben való felhasználásra tervezett berendezések; b) nagyméretű, rögzített ipari szerszámok; c) nagyméretű, helyhez kötött berendezések, kivéve azokat a berendezéseket, amelyek nem kifejezetten e berendezések részeként lettek tervezve és elhelyezve; d) a személy- és áruszállítási eszközök, kivéve a típusjóváhagyással nem rendelkező kétkerekű elektromos járműveket; e) a kizárólag szakmai használat céljából rendelkezésre bocsátott nem közúti mozgó gépek; f) a kifejezetten csak kutatás és fejlesztés céljából tervezett, kizárólag vállalkozások által egymás rendelkezésére bocsátott berendezések; g) az életciklusuk vége előtt várhatóan fertőzővé váló orvostechnikai eszközök és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközök, valamint az aktív beültethető orvostechnikai eszközök.

20 Területi hatály A Bizottság határozata ( 2013. december 17.) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 32. cikkében említett átmeneti nemzeti terv Spanyol Királyság általi elfogadásáról szóló értesítésről (az értesítés a C(2013) 9089. számú dokumentummal történt) (Csak a spanyol nyelvű szöveg hiteles) (2013/799/EU) (11) A Spanyol Királyság értesítésében szereplő átmeneti nemzeti tervet ezért nem szabad jóváhagyni,

21 Területi hatály A Bizottság végrehajtási határozata ( 2013. november 7.) a pannon bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeinek ötödik alkalommal frissített jegyzéke elfogadásáról (2013/735/EU) mivel: (1) A 92/43/EGK irányelv 1. cikke c) pontjának iii. alpontjában említett pannon bioföldrajzi régió az irányelv 20. cikke alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: az Élőhelyvédelmi Bizottság) által 2005. április 20-án elfogadott biogeográfiai térképnek megfelelően magában foglalja a Cseh Köztársaság, Románia, Szlovákia és Magyarország uniós területének egyes részeit. (4) A Natura 2000 hálózat folyamatos kiigazításának keretében a közösségi jelentőségű természeti területek jegyzékei rendszeresen felülvizsgálatra kerülnek. Ezért szükség van a pannon bioföldrajzi régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék frissítésére. HUAN20001 | Aggteleki-karszt és peremterületei | * | 23103,73 | | 20,6375 | 48,4806 | HUAN20002 | Rakaca-völgy és oldalvölgyei | * | 2082,23 | | 21,0889 | 48,4825 | HUAN20003 | Bódva-völgy és a Sas-patak-völgye | * | 2695,23 | | 20,8603 | 48,5189 | HUAN20004 | Hernád-völgy és Sajóládi-erdő | * | 5038,17 | | 20,9908 | 48,1856 | HUAN20005 | Szuha-völgy | * | 1039,08 | | 20,5439 | 48,3508 | HUAN20006 | Sajó-völgy | * | 2074,77 | | 20,6619 | 48,2544 |

22 22 Specifikus elvek Az Európai Parlament és a Tanács 2013/30/EU irányelve ( 2013. június 12.) a tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról és a 2004/35/EK irányelv módosításáról 3. cikk A tengeri olaj- és gázipari tevékenységekkel kapcsolatos kockázatkezelés általános elvei (1) A tagállamok előírják, hogy az üzemeltetők gondoskodjanak a tengeri olaj- és gázipari tevékenységekből eredő súlyos balesetek megelőzését célzó valamennyi megfelelő intézkedés meghozataláról. (2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az üzemeltetőket ne mentesítse az ezen irányelv alapján rájuk háruló kötelezettségek alól az a tény, hogy a súlyos balesetet okozó vagy annak előidézéséhez hozzájáruló tevékenységet vagy mulasztást a vállalkozók végezték, illetve követték el. (3) Nagyobb baleset bekövetkezése esetén a tagállamok biztosítják, hogy az üzemeltetők minden megfelelő intézkedést meghozzanak annak érdekében, hogy enyhítsék e balesetnek az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásait. (4) A tagállamok előírják az üzemeltetők számára annak biztosítását, hogy a tengeri olaj- és gázipari tevékenységeket rendszeres kockázatkezelés alapján folytassák annak érdekében, hogy a súlyos balesetek maradékkockázata a személyek, a környezet és a tengeri létesítmények tekintetében elfogadható legyen.