Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szeged az első világháborúban Készítették: Berkes Klaudia Dékány Dóra Futó Leila.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szeged az első világháborúban Készítették: Berkes Klaudia Dékány Dóra Futó Leila."— Előadás másolata:

1 Szeged az első világháborúban Készítették: Berkes Klaudia Dékány Dóra Futó Leila

2 1914 december elején szegedi katonák nyomultak be elsőként Belgrádba január 22-től a hadügyminisztérium a szerbiai háború miatt a várost hadműveleti területté nyilvánította. Egy becslés szerint a város és határának kb fia küzdött a különböző harctereken. A háborúban a szegedi műszaki alakulatok is változatos, főleg erődítési-, hadihíd- és vasútépítési tevékenységet hajtottak végre, önfeláldozóan segítve a többi fegyvernemet. Különös jelentősége volt ennek az olasz fronton, a Doberdón és a Piavenál. A szegedi alakulatok újabb és újabb feltöltések után végigharcolták a szerb, az orosz, a román és az olasz frontot is. Az 5. honvéd gyalogezred pótzászlóalja havonta újabb és újabb behívásokkal 45 menetszázadot állított fel és indított a harctérre. Szeged a háborúban

3 Szeged az novemberi belgrádi katonai egyezmény értelmében francia megszállás alá került. E több mint egy éves időszak Magyarország történetének olyan meghatározó eseményeihez kapcsolódott, mint a polgári demokratikus forradalom, a proletárdiktatúra valamint az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása és berendezkedése. Városunk számára a francia jelenlét hárította el a román illetve szerb megszállás veszélyét és járult hozzá a háború utáni nehéz közellátási viszonyok javításához. Szeged francia megszállása

4 A szegedi gyalogezred Az ezredet 3 zászlóalj alakította meg, a szegedi 1. (régen 3.), a szegedi 2. (előtte 13.) és a becskereki 3. (előtte 14. ). Az ezredet 1908-ban látták el egy géppuskás osztaggal. E csapat hadiállománya: 1 tiszt, 1 őrmester, 34 honvéd, 21 ló és 2-4 darab 1907 M Schwarzlose géppuska. A zászlóalj (később ezred) laktanyája 1880-ra készült el a szegedi Honvéd téren (mai napig így nevezik a teret és az épület is áll). Az ezred hadkiegészítő körzetei Csanád, Csongrád, Torontál vármegyék voltak. Az ezred első parancsnoka Kürty Ferenc alezredes volt februártól lett parancsnok Nónay Dezső ezredes, égészen március 2-ig. Az 5. honvéd gyalogezred pótzászlóalja havonta újabb és újabb behívásokkal 45 menetszázadot állított fel és indított a harctérre.

5 A doberdói fa Az első világháború szegedi vonatkozásai között fontos helyet foglal el a doberdói fa története. Neve is mutatja, nem magyar földön sarjadt, és a háborús cselekmények avatták magyar ereklyévé. Hogy a háborúnak és a vitéz 46-os katonáknak örök emléke maradjon, Ceiss alezredes parancsnok kivágatta a halott fát és elküldte haza, Szegedre.

6 A Honvéd téri laktanya Itt állomásozott az I. és a II. zászlóalj, valamint az ezredparancsnokság. Ebben a laktanyában a rendszeres kiképzés, valamint a 12 hónapos tényleges szolgálati idő csak év októberétől vált lehetővé.

7 A Mars téri laktanya

8 ● eged/szeged_tortenete_3_2/ eged/szeged_tortenete_3_2/ ● miklos--francia-katonak-szegeden-1.-resz.html miklos--francia-katonak-szegeden-1.-resz.html ● laktanyaban/ laktanyaban/ ● ● Források:


Letölteni ppt "Szeged az első világháborúban Készítették: Berkes Klaudia Dékány Dóra Futó Leila."

Hasonló előadás


Google Hirdetések