Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezetés a történettudományba II. A történetírás tudománnyá válása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezetés a történettudományba II. A történetírás tudománnyá válása."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a történettudományba II. A történetírás tudománnyá válása

2 A 16. századi tudományos forradalmi látásmód  A való világról empirikus tudás szerezhet ő,  Scientianak nevezték tudást, jelentése mint a filozófia (a tudás szeretete)  Két premisszára épült, a newtoni modellre szimmetrikus a múlt és a jöv ő, kvázi teológikus látásmódot jelent. a karteziánizmus dualizmusa, lényege alapvet ő különbség van a természet és az ember között, anyag és szellem között,  Eltávoztak az isteni attribútumok, de az erkölcsi értékei megmaradtak; a szeretet, az alázat, az irgalmasság,  A Föld felfedezésével együtt ez volt a 20. századig a diadal része, a végességét úgy kezelték felfelé t ű nik,

3 René Descartes – Renatus Cartesius  René Descartes – Cartesius, Költészet, Történetírás – becses a napi életben, de amit leír az sohasem pontos, Hittudomány, Filozófia;  Matematika, fizika és metafizika,  1637 Értekezés a módszerr ő l

4 Descartes : Értekezés az ész helyes vezetésének és a tudományos igazság kutatásának módszerér ő l  Els ő rész. A józan ész egyenl ő en oszlik meg az emberek között. Azt jól kell használni.  Második rész. Soha semmit ne fogadjak el igaznak, amit evidens módon nem ismertem meg annak. A megismert problémát annyi részre osszam, amennyire csak lehet. Mindig az egyszer ű vel kezdeni és úgy menni a bonyolult felé. A teljes felsorolásokra kívánok törekedni!! A tudományoknak a filozófiából kell elvüket meríteni, de a filozófiában biztos elv nem található.  Harmadik rész. Erkölcsi törvények; engedelmeskedni hazám törvényeinek. A második vezérelv. Lehet ő legszilárdabb legyek cselekedeteimben. A harmadik elv inkább magamat gy ő zzem le,mint a sorsot.  Negyedik rész. Gondolkodom, tehát vagyok ez a filozófia els ő tétele.  Ötödik rész.

5 Az európai tudományos gondolkodás átalakulása  A kulcsfogalmak: haladás, felfedezés és jöttek újabbak, mint a tudomány, egység, egyszer ű ség, hatalom/ellen ő rzés, világmindenség.  A természettudomány ahogy kialakult az égi mechanika világát követte, kezdetben nem tettek különbséget tudomány és filozófia között, a természettudomány az empíriát és tapasztalatot középpontba állítva úgy tekintet a filozófiára mint a teológiára.  A bizonyosságra épül ő tudomány állt a szemben a spekulációra épül ő dolgokkal, ami nem volt tudomány,  A tudomány kifejezés egyre inkább a természettudományra vonatkozott,  A tudás elkülönül a filozófia névvel lefedett tudástól,…

6 A felvilágosodás tudományképe  Sir Isaac Newton ( ) és világképe, Hit a tudásban Hit a világ megismerhet ő ségében, Hit a törvények erejében, ,

7 A felvilágosodás tudományképe  Voltaire (1744): „Hamarosan talán a történetírásban is végbemegy az, ami a fizikába történt, ahol az új felfedezések miatt elvetették a korábbi rendszereket, s az emberi nemet itt is a természetfilozófia módszere alapján fogjuk vizsgálni.”

8 Az átalakulás útja  A felvilágosodás lendületéb ő l formálódott ki A francia forradalom egyszerre zavaró és magyarázó elem lett, Egy kulturális forrongás kezd ő dött el  A változások lényegiek voltak,  A szuverenitás terén a legitimáció alapjává a nép vált,  Összeomlás és újjászervezés,

9 Az átalakulás útja  Ismeretelméleti újdonságok,  Egységes tudományos és módszertani rendszer és világkép,  A filozófia és a tudományok különválása - az els ő szétválás a 18. század végén (Divorce), a filozófia és a tudományoknak a szétválása történt meg,  Az egyetlen út a megismeréshez a tapasztalatok lettek,  Optimista világképek,

10 Az átalakulás útja  A történelem professzionalizálódása a 19. században ment végbe részben a filozófiával, részben az irodalomtudománnyal, részben a formálódó társadalomtudományokkal szemben mindez rányomta a bélyegét a tudomány fejl ő désére mind a mai napig,

11 Az átalakulás útja  Három tudomány volt, ami inkább a jelennel foglalkozott a közgazdaságtan, a szociológia és a politológia, Nehezen elrendezhet ő új területek;  antropológia, és az orientalisztika,  Három új tudomány is megjelent a földrajztudomány, pszichológia és a jogtudomány,  Ehhez kapcsolódott a liberális ideológiai domináns gondolata a modernizációról, három társadalmi szféra elkülönítése ment végbe a piac, az állam, a civil társadalom.

12 Az átalakulás útja  Windelband,  Az elkülönül ő szférákban más-más törvényszer ű ségeket kell keresni. Ezek lettek a nomotetikus (a törvényszer ű ségek után kutató) tudományok, míg a történetírás idiografikus (megismételhetetlen, egyedi jelenség) tudományfelfogást képviselt.  A nomotetikusok érvelésében két fontos tényez ő volt A kvantitativitásra helyezték a hangsúlyt, A törvényszer ű ségeknek másutt is m ű ködnek

13 Az átalakulás útja  Intézmények kialakulása, a modern egyetemek megteremtése A modern egyetem a középkorira épült, de új képz ő dmény. Teljes munkaid ő ben dolgozó fizetett professzorok, akik nem a klérushoz tartoztak, Karokba és tanszékekbe szervez ő dtek és megszabták a modern tudományosság ívét,

14 Az átalakulás útja A négykarú középkori egyetemek a filozófiából szakadtak el és lettek azok, amik.  Két részre szakadt, az egyik a természettudomány, a másik a humántudományok,  két kultúra alakult ki az egyik a hangsúlyt az empíriára és a hipotézisekre helyezte, míg a másik a megértésre. Az egyetemi oktatás megteremtése, a szemináriumi oktatási szisztéma kialakítása, illetve a kiválasztás új mechanizmusa – vizsgáztatás, valamint a doktori rendszerek, a 19. század utolsó harmadában már csak innét jöhettek a történészek,

15 Az átalakulás útja  Szakfolyóiratok kialakulása a 19. század közepén, Historische Zeitschrift – 1859, Századok – 1869,  v

16 Az átalakulás útja  Módszertani rendszerének, szabályainak a kialakulása, A német szemináriumi rendszer ebben mintaadó lett, A lábjegyzet – Anthony Grafton  A f ő szöveg meggy ő z, a jegyzet bizonyít,  Ez lett a modernitás jele, ami elválasztotta a korábbi produkciótól,  v

17 Az átalakulás útja  Öt ország játszott a folyamatban meghatározó szerepet – a m ű vek 95% ide kapcsolódott, a többiek inkább csak mintakövet ő k voltak Angol – (Lord Acton, Carlyle) Francia (Michelet, Taine, Seignois és a pozitivizmus) Német változat (Leopold von Ranke és a historizmus), Olaszok, USA

18 A hagyományos ( századi) történetírási paradigma f ő bb tételei  1. a történelem a politikával kapcsolatos,  2. a történelmi események elbeszélése,  3. Nagy emberek - államférfiak, tábornokok, életér ő l szól, stb.  4. Dokumentumokon alapul, ezért is fontos a források felkutatása közzététele,  5. Leíró jelleg ű,  6. A történetírás objektív jelleg ű

19 A német historizmus f ő bb tételei (Iggers alapján)  1. A természet és történelem törvényei eltér ő ek  Más módszert kíván a társadalom és kultúrtörténet  2. A természet ismétl ő d ő  a történelem egyedi és megismételhetetlen cselekedet összessége

20 A német historizmus f ő bb tételei (Iggers alapján)  3. Az ember világa szakadatlan változásokban van, de akadnak fix centrumok ebben a rendszerben (intézmények, személyek) bels ő struktúrával és meghatározott jelleggel rendelkeznek, de vannak bels ő fejl ő dési tényez ő k  Csak a történelem közvetítésével érthetünk meg minden emberit.  4. Változatlan emberi jellem nincs  egyes emberek csak a jellemfejl ő dése által ismerhet ő ek meg.

21 A német historizmus f ő bb tételei (Iggers alapján)  5. A természettudomány absztrakt módszerei nem alkalmazhatóak a történelemben  a történelem más módszereket követel meg, mert él ő emberekkel s közösséggel ismerkednek  6. A történész is az id ő folyamatának a része  id ő höz kötött az objektív ismeretekhez való eljutás kérdése is.  Felszabadították az európai gondolkodásmódot a természettudományos gondolkodás alól.

22 A német historizmus alapvetései  Az állam, mint öncél, államfelfogásuk arisztokratikus és bürokratikus – a társadalom alapját a m ű velt és vagyonos polgárosodás jelentette.  Az állam nem egyszer ű en a polgárainak a vagyonosodását és polgárosodását szolgáló intézmény, annál több magasabb szellemi princípium,

23 A német historizmus alapvetései  A normaellenesség, a hatalomra törekvést etikai alapelvvé emelte a német filozófia. Az állam függetlensége és ereje a cél és ez a szempont, csak egy er ő s állam képes a fejl ő dés minden instrumentumát biztosítani. (Ranke a politikai intézmények átültetésének a lehetetlenségét vélte)  A fogalmi gondolkodás elutasítása a történelem egyszerisége korlátozza a racionális elemeknek a dominanciáját. A németeknél statikusabbak a fogalmak, optimistább a szemlélet és Ranke hatására er ő sen konzervatívok

24 A német historizmus  A német historizmus nagy hatással volt a t ő le keletre található etnikumok történetírására.  A német területeken a történetírás – a német idealizmussal (filozófia) állt szoros kapcsolatban A források kritikai kezelése,  Els ő dleges és másodlagos források,  A kritika fontossága: Kontextus és filológia A tények pontos leírása, A történelem és a politikai hatalom lényege, Témaválasztásuk középpontjában  A nagyhatalmi konfliktusok álltak,  diplomáciai iratanyagok és minimális gazdaság és társadalomtörténeti megközelítés  Politika és állam centrikusság jellemezte a szemléletet

25 Wilhelm von Humboldt ( )  A Berlini Egyetem megalapításában is részt vett,  Az egyéniségek nem többek, mint a mögöttük álló metafizika er ő megvalósulása,  A történelem, mozgás és káosz egyszerre,  Az irracionalitás felismerése a történelemben,  A történésznek a tényeket egyetlen egésznek kell bemutatni, nem halmaznak,  Egyik oldalon a tények felkutatása és kritikai elemzése, a másik pedig a meg kell ragadni az ideát is,

26 Von HUMBOLDT: A történetíró feladatai  A történtek ábrázolása, - minél tisztább annál jobb a munka,  Van egész, amib ő l a szakadozott, szétszórt ismerhetjük meg,  Ritka a szószerinti elbeszélés,  A tényekhez a történet bels ő okozatiságát kell kapcsolni, „öntevékeny, s ő t teremt ő, bár nem oyla értelemben, hogy létrehoz olyat, ami nem létezik, hanem úgy hogy saját erejéb ő l megalkotja azt.” Más mint a költ ő  Szükségszer ű ségre kell törekednie a történetírónak,  Két út módszertana: A történetek pontos kritikai felkutatása, A kutatás eredményeinek az összekapcsolása  V,

27 Leopold von Ranke (1795 – 1861)  A Berlini Egyetemen tanított,  Az elméletmentes és gyakran a politikailag is semleges történetíró példaképe lett  Wie es eigentlich gewesen – Hogyan is volt,  A források kritikájával sokat foglalkozott – ez legnagyobb hatású tevékenysége ez lett,  Leopold von Ranke: „Ugy tettem, hogy alapul Wuk kiadását használtam, de aztán minden eseményt, minden szót, melyeknél Wuk a tanúkat, kikkel ő beszélt, idézte, új bírálat alá vettem (Hogyan?!), úgy hogy a közlötteknek teljes megbízhatóságát értem el.” (VII.) Szerbia és Törökország a tizenkilencedik században. 2. kiadás 1842, /1890.

28 Leopold von Ranke (1795 – 1861 )  A filozófiától eltér ő a történelem, a filozófiában az egyedi az része az egésznek, a történetírás az egyedivel foglalkozik.  Egyedül csak az ő módszere a lényeges és érvényes,  A történetíró elnyomja saját individuumát, kioltja, (auslöschen) – ez a legf ő bb törvények egyike,  A nyelv semleges közvetít ő szerep ű,  Jól, élményszer ű en kell írni,

29 Leopold von Ranke (1795 – 1861)  Az igazság tisztelete,  Az alapos kutatás a tárgyba való behatolás kérdése,  A kritika, pontosság és megértés,  A leírás a fontos és nem az értelem keresése, mert az Isten feladata, minden korszak közvetlen viszonnyal áll Istennel,

30 Leopold von Ranke (1795 – 1861)  A történész háttal a jelennek tud rá hatni, felemelkedik a tiszta tudományossághoz,  Nála is van egység, haladás s fejl ő dés ami a jelen felé tart,  A historikus rendelkezik a temporalitás készségével, az id ő beliség maga a történelem,  Kidolgozza a múlt tényez ő inek a megismerését, amely racionális. A módszertani racionalitás kitölti a rendelkezésre álló id ő beli keretet.

31 Leopold von Ranke (1795 – 1861)  A történeti munka mozzanatai A tények összegy ű jtése, Tények tanulmányozása, csoportosítás, magyarázat, A tények önmagukért beszéltek,

32 A pozitivisták  Comte, A.  A tények tisztelete, tények = a törvényszer ű ségekkel  Viszonylagos egyszer ű és atomszer ű a tény,  Az objektivitással azonos kategória,  Nem magyarázat kell,  „A mi kutatásaink, ha pozitívak akarnak lenni, a megismerés minden egyes területén a valós tények tanulmányozására kell szorítkozniuk, anélkül, hogy azok el ő zetes okait vagy végs ő célját megismerni törekednének.” Comte  „A szövegek mindig csak szövegek, semmi más, csak szövegek!” – Fustel de Coulanges

33 Fustel de Coulanges ( )  „A történetírás tiszta tudomány, olyan mint a fizika vagy a geológia. Célja egyedül az, hogy tényeket találjon, igazságokat fedezzen fel. Kutatásának tárgya az ember, annak végtelen változatossága és szüntelen változása, ugyanúgy, ahogy a fiziológiának az emberi test tanulmányozása, a geológiának pedig a földgolyó átalakulásainak megfigyelése és számbavétele. Ugyanolyan elfogulatlan, ugyanolyan tárgyilagos és ugyanolyan személytelen, mint az össze többi tudomány. Hozzáteszem, hogy ráadásul nincs még gyakorlati célja sem.”

34

35


Letölteni ppt "Bevezetés a történettudományba II. A történetírás tudománnyá válása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések