Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Agrár és környezetvédelmi kérdések Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne! Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató A FEJÉR MEGYEI TESZÖV 2015.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Agrár és környezetvédelmi kérdések Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne! Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató A FEJÉR MEGYEI TESZÖV 2015."— Előadás másolata:

1 Agrár és környezetvédelmi kérdések Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne! Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató A FEJÉR MEGYEI TESZÖV évi téli tanfolyam PARK INN HOTEL, Sárvár – január 29.

2 Az elmúlt 10 évről…

3 Alapmegállapítás a mezőgazdaságról A magyar mezőgazdaság az elmúlt 2-3 évtizedben nem volt olyan kedvező gazdasági kondícióban mint az elmúlt három évben. Forrás: Kapronczai István, AKI

4 Kifizetett támogatások források szerinti megoszlása Forrás: AKI számítás VM + MVH adatok alapján Forrás: Kapronczai István, AKI

5 A termelési érték arányos jövedelmezőség változása néhány kiemelt üzemtípusnál Forrás: Tesztüzemi adatok alapján az AKI Vállalkozáselemzési Osztálya Forrás: Kapronczai István, AKI

6 Alapmegállapítás az élelmiszeriparról Az teljes termékpálya kritikus pontja ma az élelmiszeripar Forrás: Kapronczai István, AKI

7 Az élelmiszeripari termelés volumenindexének változása (2002 = 100,0) Forrás: KSH Forrás: Kapronczai István, AKI

8 Az élelmiszeripar támogatása a vizsgált időszakban Forrás: APEH (élelmiszeripar) és VM (agrárágazat) adatok alapján saját szerkesztés Forrás: Kapronczai István, AKI

9 Alapmegállapítások a piaci lehetőségek kihasználásáról A hazai piacon a tíz év alatt bővült az import élelmiszerek aránya Nőtt az exportteljesítmény, de további feladat a félkész és késztermékek kivitelének bővítése. Forrás: Kapronczai István, AKI

10 Az agrár-külkereskedelem alakulása Forrás: KSH Forrás: Kapronczai István, AKI

11 Alapmegállapítás a vidékfejlesztésről Az ágazati fejlesztési források alapvetően a mezőgazdasági termelés megerősítését szolgálták, a vidéki térségek fejlődéséhez elsősorban az alapszolgáltatások színvonalának szerény mértékű növelésével járultak hozzá. Forrás: Kapronczai István, AKI

12 EU társfinanszírozású vidékfejlesztési programok forrásai ( ) Forrás: MVH, VM Megjegyzés: SAPARD, AVOP, NVT, valamint az ÚMVP adatai február 25-i állapot szerint. Forrás: Kapronczai István, AKI

13 A vidékfejlesztési programok előnyei – Lehetővé tették az EMVA források elköltését. – Megmozgatták a vidéket anyagiakban, szellemiekben. – Számos területen biztosítottak elvi fejlesztési lehetőséget. – Teret nyertek a közösségi kezdeményezések. Forrás: Kapronczai István, AKI

14 A vidékfejlesztési programok hiányosságai: – Eredendőek megoldó és nem gerjesztő jellegű fejlesztéseket ösztönöztek. illúziókat gerjesztettek, mert a megoldó jelleghez relatíve kevés volt a pénz, holott abszolúte sok Erősek voltak bennük a lobbi érdekek alacsony hatékonyságú vagy nem hasznosuló fejlesztésekre is költötték a pénzt – Új kihívások jelentek meg az elmúlt évtizedben, amelyeket nem vettek figyelembe Forrás: Kapronczai István, AKI

15 Összefoglaló megállapítások Rossz pozícióban és alkukkal léptünk be (25%-ről indulás) A SAPS bevezetése rontotta az állattenyésztés helyzetét, különösen a sertés és baromfi ágazatot hagyta eszközök nélkül. Egyszerűen lehetet hozzájutni a területalapú támogatásokhoz (javuló kifizetési rendszer) Emiatt és a termeléshez kötött támogatások csökkenése okán romlott a növénytermesztés/állattenyésztés aránya A közötti időszakban összesen milliárd Ft támogatás tényleges kifizetése realizálódott az ágazatban, melynek 70%-a származott uniós forrásból. Jó termés esetén nem voltak (nincsenek) tároló kapacitások

16 Összefoglaló megállapítások A szántóföldi növénytermesztés helyzetének látványos javulása mellett, kevésbé pozitívan alakult a kertészet, és az állattenyésztés teljesítménye. Az élelmiszeripar a szerkezeti, hatékonysági problémák miatt nem tudta állni a versenyt a nyugat-európai konkurenciával Összességében tehát az EU-s agrár-, vidékfejlesztési támogatások szerkezete befolyásolta az agrárgazdaság egyes ágazatainak eredményességét, de szintén fontos tényező a felerősödött piaci verseny, illetve a csatlakozás előtti technológiai fejlesztések elmaradása.

17 Az EMVA társfinanszírozásában megvalósuló vidékfejlesztési program kötelezettségvállalási és kifizetési adatai Forrás: MVH

18 Várható változások a közvetlen kifizetéseknél (EMGA)

19 2014. átmeneti év (1310/2013/EK/EP rendelet alapján) A Bizottság szerinti éves keret (euróban) (a) Ennek megfelelően, a 68. cikk szerinti 10% (b) különleges tejtámogatás 3,4% különleges rizstámogatás 0,1% kérődző szerkezetátalakítási program 3,38% dohány szerkezetátalakítási program 1,83% zöldség-gyümölcs szerkezetátalakítási program 0,68% biztosítási díjtámogatás 0,61% Elkülönített jogcímek (c) elkülönített cukor elkülönített zöldség-gyümölcs elkülönített bogyós gyümölcs Összes levonás (d)=(b)+(c) évi SAPS keret (a)-(d) évi fajlagos SAPS összeg227,65 €/ha Forrás: Vásáry Miklós, FM

20 Hazai költségvetési eredmények Az EU közös költségvetésének főösszege a 7 évre vonatkozóan 960 milliárd euró, ami 3,5%-kal, ezen belül a KAP költségvetése pedig 11%-kal (421-ről 373 milliárd euróra csökkent és már 28 tagország között oszlik meg) kevesebb mint , de továbbra is a második legnagyobb kiadási tétel maradt : Magyarországon az első és a második pillér kerete (folyóáron) 10,4 milliárd euró : Magyarországon az első és a második pillér kerete (folyóáron) 12,3 milliárd euró, ami 1,9 milliárd euró (folyóáron) emelkedést jelent. A tagállamok közötti külső kiegyenlítés nem befolyásolja hazánk helyzetét, Magyarország éves közvetlen támogatási kerete közel millió euró lesz Magyarország éves vidékfejlesztési kerete közel 490 millió euró lesz Magyarország részesedése a KAP költségvetéséből 2,4%-ről 3,2%-ra emelkedett átmeneti év. Milliárd euróKözvetlen kifizetések (I. pillér)Vidékfejlesztés (II. pillér) ,63, ,83,5 Forrás: Vásáry Miklós, FM

21 KAP új célkitűzései ( ) 1.Életképes élelmiszertermelés: a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása 2.Természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás: a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönözése 3.Kiegyensúlyozott területi fejlődés: a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartása Forrás: Vásáry Miklós, FM

22 Megállapodás a KAP reformról június i Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek ülésén politikai megállapodás született, Az Európai Parlament november 20.-i jóváhagyását követően végleges jogszabály: december 17. A többi tagállammal együtt 2015-től számunkra is kötelező alkalmazni a reform új elemeit. Forrás: Vásáry Miklós, FM

23 Magyarország közötti közvetlen kifizetésekre vonatkozó nemzeti felső összeghatárának változatai IdőszakNemzeti felső összeghatár (millió EUR-ban) , , , , , , , ,50 Forrás: Vásáry Miklós, FM

24 A támogatás feltétele a kölcsönös megfeleltetés intézkedéseinek betartása A közvetlen támogatások új rendszere Minden tagállam számára kötelező elemek Tagállamok által választható önkéntes elemek Alaptámogatás (BPS/SAPS) „Zöld” komponens Fiatal gazdálkodóknak juttatott támogatás Nemzeti tartalék Termeléshez kötött támogatás Természeti hátrányokkal sújtott területek támogatása VAGY + A kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer Zöldítés követelménye alól mentesül Kölcsönös megfeleltetés be nem tartása esetén közvetlen támogatása nem szankcionálható Tagállam számára önkéntes, a gazdák számára választható elem Degresszivitás Forrás: Vásáry Miklós, FM

25 Alaptámogatás (SAPS) Legfontosabb eredmény: a jelenlegi SAPS rendszer tovább vihető akár 2020-ig = támogatást kaphat minden olyan gazdálkodó, aki az adott évben támogatási kérelmet nyújt be Kizárólag az aktív gazdák jogosultak közvetlen támogatásra -akinek a mezőgazdasági tevékenysége nem jelentéktelen és/vagy -akinek elsődleges üzleti vagy társasági tevékenysége mezőgazdasági A hazai érdekérvényesítés során egyszerűbb fogalom- meghatározásra törekedtünk és sikerült elérni egy szűk negatív lista alkalmazását, amely a kizárható területeket tartalmazza, amelyet a tagállam tovább bővíthet. Negatív lista: repülőterek, vasúti területek, vízművek, kereskedelmi ingatlanok, állandó sportterületek és rekreációs területek. Forrás: Vásáry Miklós, FM

26 „Zöld” komponens Kötelező a tagállam és a gazdák számára is, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg 30%-a (konkrét értéke gazdálkodónként változhat) Általános érvényű (kivéve kisgazdálkodók), évenkénti és nem szerződéses formájú A kölcsönös megfeleltetés követelményein túlmutat Feltételei: - Tárgyévben termesztett növények diverzifikálása - Állandó gyepek fenntartása - Ökológiai célterület fenntartása (állandó kultúrával – ültetvény vagy gyeppel - fedett területen felüli jogosult területen) Forrás: Vásáry Miklós, FM

27 „Zöld” komponens I. – Terménydiverzifikáció I. Nem ugyanazt jelenti, mint a vetésváltás - a vetésváltás=időbeliség; termény diverzifikáció = térbeliség. Eredeti bizottsági javaslat 3 ha felett 3 különböző növény termesztése. Kompromisszumos feltétel: – 10 ha alatt 1 növény, -10 ha szántó felett 2 növény (a fő növénykultúra a szántó terület legfeljebb 75%-át foglalhatja el), -30 ha szántó felett 3 növény termesztésének kötelezettsége (a fő növénykultúra nem teheti ki a szántóterület több, mint 75 %-át, továbbá a két fő növénykultúra együttesen nem teheti ki a szántóterület több, mint 95 %-át). Forrás: Vásáry Miklós, FM

28 „Zöld” komponens I. – Terménydiverzifikáció II. A téli terményeket és a tavaszi terményeket különböző növénykultúráknak kell tekinteni, még abban az esetben is, ha ugyanahhoz a nemzetséghez tartoznak. Mentesülő üzemtípusok: egy vagy több követelményt automatikusan teljesítők (pl. biogazdaságok, döntően gyepgazdálkodással foglalkozók, egyes tanúsítási rendszerekben - ekvivalens gyakorlat elismerése - résztvevő gazdaságok) valamint az állandó gyepterületek. Forrás: Vásáry Miklós, FM

29 „Zöld” komponens II. – Állandó gyepterület Csak 5%-ban lehetne csökkenteni a nagyságát a 7 év alatt, Kompromisszum szerint: tagállami szintű monitoring is megfelelő, A jelenlegi gyakorlatnak megfelelőn: visszaállítási kötelezettség (azon termelők esetén, akiknek olyan földterület áll a rendelkezésükre, amelyet korábbi időszakban állandó legelőként vagy állandó gyepterületként használt földterületből alakítottak át). Forrás: Vásáry Miklós, FM

30 „Zöld” komponens III. – Ökológiai célterület Csak 15 ha szántó felett kötelező; konkrét lista, ami magyar szempontból több kedvező elemet tartalmaz (pl. lucerna, tájelemek, teraszok, kemikáliák használata nélkül termesztett energianövények, ugar). A bevezetés kétlépcsős: 2015-től a szántóterület 5%, majd egy évi felülvizsgálattól függően akár 7%. Egyenértékű gyakorlatok elismerhetőek akár a zöldítés mindhárom követelményére vonatkozóan, illetve többféle mentesülő gazdálkodási/területi típus (pl. egyes AKG programok, biológiai gazdálkodás). Forrás: Vásáry Miklós, FM

31 Fiatal gazdálkodók támogatása Kötelező, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg legfeljebb 2%-a. Feltételei: 40 évnél fiatalabb termelő -aki most kezd mezőgazdasági tevékenységbe, vagy -gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre. Legfeljebb 5 éven keresztül nyújtható. A támogatás felső területi korlátja 25 és 90 hektár között tagállami hatáskörben állapítható meg. Tagállami átlagtámogatás 25%-a adható a támogatható hektárszámig, Magyarországon 90 hektárig, ez kb. 64 €/ha. (Mintegy 9000 fiatal gazdával számolhatunk.) Forrás: Vásáry Miklós, FM

32 Termeléshez kötött támogatás önkéntes, legfeljebb az éves pénzügyi keret 13%-a (pl. nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, héjas gyümölcsűek, burgonyakeményítő, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, szárított takarmány, cukorrépa, gyümölcs és zöldség, valamint rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény.) plusz 2% kizárólag fehérjenövények támogatására Területi minimumküszöb: 1 hektár Magyarország célja e keret teljes felhasználása A termeléshez/teljesítményhez kötött támogatások társadalmi elfogadottsága hazánkban kedvezőbb és foglalkoztatást megőrző szerepe is van Forrás: Vásáry Miklós, FM

33 Kisgazdaságok egyszerűsített támogatása Önkéntes, a közvetlen támogatási keretösszeg maximum 10%-a fordítható a jogcímre Minden közvetlen kifizetést helyettesít Egyösszegű támogatás, melynek mértéke minimum 500 € maximum 1250 €/év/gazda. Legalább 1 hektáros területtel kell rendelkezni, aki nem érné el a normál rendszerben az 500 eurót, annál felkerekítik az átalány támogatást. 500 és 1250 euró között a normál rendszerben járó támogatásnak megfelelő összeget kap a termelő. Mintegy 80 ezer termelő vagyis a közvetlen támogatásokban részesülő összes termelő csaknem 50%-a kaphat egyszerűsített kisgazda támogatást. Forrás: Vásáry Miklós, FM

34 A közvetlen támogatások új rendszere Maradványelv érvényesülése: fajlagos értéke a tagállami pénzügyi boríték és az egyéb alkalmazott kötelező és önkéntes elemek függvénye Tagállami nemzeti boríték (2015: 1,272 milliárd euró) - Zöldítés (30,00%) - Fiatal gazdák (0,62%) - Termeléshez kötött (13,00%) - Termeléshez kötött fehérje (2,00%) - Kisgazdaságok (4,58%) Alaptámogatás (SAPS) (53,73%) Forrás: Vásáry Miklós, FM

35 Közvetlen kifizetések csökkentése (degresszivitás): kötelező, az alaptámogatások (BPS/SAPS) 150 ezer euró feletti összegére legalább 5%-os elvonást kell alkalmazni Figyelembe vehető a kifizetett munkabér és annak járulékai (gazdaságfehérítő és foglalkoztatás ösztönző hatású) Az elvont összegek az adott tagállamban vidékfejlesztés keretében felhasználhatóak (100%-os EU finanszírozás) 5%-os degresszivitás esetén az alábbi hatások várhatóak A kötelező degresszivitás nincs hatással az alaptámogatás mértékére. Munkabérek figyelembevétele nélkül Munkabérek figyelembevételével Az elvonás mértéke (1 000 euró) Az érintettek száma (db) Forrás: Vásáry Miklós, FM

36 A közvetlen támogatások várható értékeinek* alakulása Támogatási jogcímVárható támogatási összeg SAPS + zöldítés: 214,2 €/hektár (137,5+76,7 €) Fiatal gazdák kiegészítő támogatása: 63,8 €/hektár Termeléshez kötött támogatások: ágazattól/teljesítménytől függő (összesen 190,6 M €/év) Kisgazdaságok egyszerűsített egyösszegű támogatása: (Kerekítés 500 €-ig, € között annyi támogatás, mint amennyi a normál rendszerben járna.) max €/év/termelő * Becsült értékek Forrás: Vásáry Miklós, FM

37 AKG elképzelések

38 Az AKG közötti időszakban Jelenleg az új EMVA rendelet [az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU Rendelete] szerinti prioritásokhoz kötődő intézkedések kidolgozása zajlik. Az AKG a közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program 4. és 5. prioritásához kapcsolódik – 4. prioritás - a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással kapcsolatos ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása, különös tekintettel a következő területekre: – 5. prioritás - az erőforrás-hatékonyság előmozdítása, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban, különös tekintettel a következő területekre.

39 Az AKG közötti időszakban A 2014 utáni időszakot tekintve kiemelt szakmai célkitűzés az eddigi eredmények megőrzése, javítása, valamint az önkéntes vállalások rendszerének további közelítése a célterületek természeti, környezeti adottságaihoz. A következő időszakban az AKG-tól elkülönülten működtetni tervezett „ökológiai termelés” intézkedés is hasonló célokat fogalmaz meg.

40 Az AKG közötti időszakban A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program terület-alapú intézkedéseit megvizsgálva megállapítható, hogy miközben maguk az intézkedések alapvetően környezet- és természetvédelmi célokat igyekeztek szolgálni, addig csak részben sikerült azt elérni, hogy a jogcímek kedvezményezettjei valós környezeti szolgáltatásokért kapott kifizetésként, és ne „egyfajta top-up”-ként értelmezzék azokat. Lehetőség mutatkozik továbbá az intézkedések területi/környezeti megfontolások alapján történő hatékonyabb differenciálására, valamint az egymás mellett felvehető kifizetések jobb összehangolása is.

41 Az AKG közötti időszakban A tervezői munka jelenlegi célkitűzése az, hogy megvizsgálva a korábbi időszakok AKG és kapcsolódó intézkedéseinek működési tapasztalatait, valamint hazánk egyéb környezet- és természetvédelmi stratégiáit, programjait és nemzetközi kötelezettségeit, egy olyan javaslatcsomagot állítson össze, amely alapján a közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program elfogadása után a Vidékfejlesztési Minisztérium jogcímrendeletekkel kapcsolatos jogalkotói munkája elindulhat.

42 Javaslatok ra Az AKG jogcím tekintetében a kidolgozás alatt álló rendszer egyik fő jellemzője, hogy nem a jelenlegi célprogram struktúra alapján épül fel, hanem a vállalható kötelezettségeket előírás alapon határozza meg. Eszerint minden gazdálkodó (szaktanácsadói segítséggel, illetve a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén önállóan) a saját területi adottságai alapján valójában egyénre szabott célprogramokat állíthatna össze, amelyek az adott tájhoz és a gazdálkodó igényeihez történő jobb igazodást tennének lehetővé, miközben a rendszer felépítése jelentősen egyszerűsödne.

43 Javaslatok ra A jelenlegi elképzelések szerint tehát a gazdálkodó az intézkedésbe bevonni kívánt területén művelési áganként meghatározott számú előírás-kombinációt - tulajdonképpen személyre szabott célprogramot - választhat. Adott esetben lehetőség lenne akár a korábbi célprogramok tartalmának gazdaság szintű összeállítására is - tehát a szakmai tartalom nem csökken - ugyanakkor a jelenlegi kötött célprogramos szerkezet ebben a formában megszüntetésre kerülne. A támogatási összeget – mint a jelenlegi rendszerben is – előírásonként kellene kiszámítani, vagyis az adott területre felvehető összes kifizetési összeg a felvett előírások számától és azok hozzáadott értékétől függene.

44 Javaslatok ra Terület-használati kifizetési rendszer – „2. generációs” agrár-környezetgazdálkodási kifizetési rendszer Képes kezelni az összes terület-alapon működő támogatási rendszert (KAT, AKG, NATURA) Nem célprogram, hanem előírás alapú támogatási (kifizetési) rendszer Az előírásokat nem blokkszinten, hanem gazdaságonként harmonizálja Megszüntethetőek a célprogramok közötti nagy aránytalanságok 44

45 Javaslatok ra Lehetőség van az előírások további differenciálására az alábbi kategóriáknak megfelelően: – Kötelező (minimális) előírások – Területileg kötelező előírások (Érzékeny Természeti Területek; NATURA 2000 területek; Víz Keretirányelv, Nitrát Direktíva, Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése által érintett területek; szél- vagy vízeróziónak kitett terület; élővíz parti sávja) – Választható előírások: A kötelező (minimális) előírások A területileg kötelezően választandó előírások A választható előírások köréből a gazdálkodó szabadon választhat 45

46 Az AKG közötti időszakban Várhatóan maradnak az 5 éves kötelezettségvállalási periódusok. Az új rendszertől hatékonyabb forrásfelhasználás, kevesebb szankció és mérhetőbb környezeti hozadék várható A tervezet komoly szaktanácsadó háttér működtetését igényli A tervezett rendszer két legfontosabb eleme az önkéntesség és a területi különbözőségek kezelése Az agrár-környezetgazdálkodási és éghajlati kifizetések vonatkozásában az ország teljes területére rendelkezésre fog állni egy olyan előírás-készlet, mellyel a korábbi rendszer horizontális célprogramjaihoz hasonló, de legalább minimális környezeti hozzáadott értékkel rendelkező előírás-kombináció összeállítható. 46

47 Mindenkori cél: A gazdálkodóknak kifizetni a támogatást, nem az EU-nak visszafizetni! Ugyanakkor az AKG nem talált pénz, hanem a többlet kötelezettségek és kieső jövedelem ellentételezése céljából adott kifizetés. Mindenkinek körültekintően kell átgondolni, hogy milyen kötelezettség vállalással, és mekkora területtel kíván belépni az AKG támogatásba, hogy a vállalt kötelezettségeket a támogatási időszak teljes időtartama alatt be tudja tartani!!!

48 Várható változások a pályázatos kifizetéseknél (EMVA)

49 Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások új rendszere Magyarországon KAP I. pillér – közvetlen támogatások (uniós forrás) - FM – piaci intézkedések (uniós forrás) - FM KAP II. pillér – vidékfejlesztés (uniós és nemzeti forrás) - ME +Nemzeti támogatási jogcímek (nemzeti forrás) - FM Forrás: Miniszterelnökség

50 Magyarország közötti felső összeghatárai (alkalmazva mind a KAP I-ben a degressziót, mind a KAP II-ből az átcsoportosítást) Az 1. pillér forrása ( ): millió € (EU) A 2. pillér forrása ( ): 3 430,6 m€ (EU)+ 714,4 m€ (HU) = m€ Összesen: millió € 300 Ft /EURO árfolyamon: millió forint. Éves átlagban: 653 milliárd forint. Forrás: Miniszterelnökség

51 A Vidékfejlesztési Program A magyar VP legfontosabb célkitűzései, prioritásai: Fókuszált fejlesztési célok: Vidéki munkahelyek megőrzése, fejlesztése = munkaigényes ágazatok; Kisebb gazdaságok differenciált segítése; Versenyképesség, termelési és jövedelembiztonság; Erőforrás-hatékonyság és környezetkímélő gazdálkodás; Korszerű tudásbővítés, tudástranszfer és innováció; Területi kiegyenlítés és fókuszálás; Vidéki települések erőforrás-hatékony működése (helyi alapanyagok, szolgáltatások, megújuló erőforrások és együttműködések) + 2 tematikus alprogram: Rövid Ellátási Lánc ( REL) és Fiatal Gazda (FIG) Forrás: Miniszterelnökség

52 VP források (300Ft/€) Cikk/ kód Intézkedés/alintézkedés/művelet megnevezése Teljes közkiadás (Mrd Ft) 14. cikkTudás transzfer és információs akciók8, cikk Tanácsadási szolgáltatás, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások 13, cikk Minőségi rendszerek mezőgazdasági termékekre, élelmiszerekre 10, cikkBeruházás tárgyi eszközökbe458,2 18. cikkMezőgazdasági termelő potenciál helyreállítása/megelőzés6, cikkMezőgazdasági üzemek és vállalkozások fejlesztése60, cikkAlapvető szolgáltatások és falumegújítás vidéki területeken73, cikk Beruházások erdőterületek fejlesztésébe és erdő- megújításba 62, cikkTermelői csoportok létrehozása25, cikk Agrár-környezetvédelem és éghajlatváltozás191,46 Forrás: Miniszterelnökség

53 VP források (300 Ft/€) Cikk/kódIntézkedés/alintézkedés/művelet megnevezése Teljes közkiadás (Mrd Ft) 29. cikk Ökológiai gazdálkodás63, cikk Natura 2000 és Víz Direktíva kifizetések61, cikk Kifizetések természeti és egyéb sajátos hátrányokkal küzdő térségekben 22, cikk Állatjólét43, cikk Erdő-környezetvédelem /genetikai erőforrások15, cikk Együttműködés alapú fejlesztések15, és 37. cikk Mezőgazdasági kockázatkezelés (pü. eszközei)28, cikk EMVA LEADER (Helyi Fejlesztési Stratégiák és megvalósítás) 57,53 Technikai segítségnyújtás26,13 Ebből MNVH funkciók18,65 Összesen:1243,50 Forrás: Miniszterelnökség

54 További újdonságok Természeti erőforrások juttatása a (kis)településeknek Önkormányzatok, illetve társulások is lehetnek kedvezményezettek 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet a kedvezményezett járások besorolásáról Az ÚMVP-DIT esetében a megvalósítási határidő ez év december 31-ről jövő év március 31-jére tolódott. De az utolsó kifizetési kérelmet is május 31-éig lehet benyújtani. Továbbá az integrált közösségi szolgáltató terek (IKSZT) is tovább - jövő év április 30-áig - vehetik igénybe a működtetési támogatásokat. Új egységes eljárásrend az összes OP-ben LEADER országos lefedettség, de… Tanyaprogram Termelő falu? Hungarikum pályázat még decemberében Forrás: Miniszterelnökség

55 Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne! Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató


Letölteni ppt "Agrár és környezetvédelmi kérdések Hatékonyság, Innováció, Szakmaiság HISZ-ünk benne! Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató A FEJÉR MEGYEI TESZÖV 2015."

Hasonló előadás


Google Hirdetések