Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Egyetemes könyvtártörténet. Bibliothèque Nationale (Párizs)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Egyetemes könyvtártörténet. Bibliothèque Nationale (Párizs)"— Előadás másolata:

1 Egyetemes könyvtártörténet

2

3 Bibliothèque Nationale (Párizs)

4

5

6 Deutsche Bücherei (Lipcse)

7 Kongresszusi Könyvtár

8 Ókor ninivei könyvtár -legkorábbi -„cserépkönyvtár” → agyagtáblák -Assur-bán-apli -maradványok a British Museumban

9

10 A ninivei könyvtárat egyes források a világ első szisztematikusan rendezett gyűjteményének tartják. Tudomány és vallás Kb ránk maradt ékírásos anyagtábla Kr.e. 612-ben méd-újbabolóniai támadás során felégették a várost, és így égtek ki az anyagtáblák is. Assur-bán-apli Északi-palotáját és agyagtáblát számláló könyvtárát Hormuzd Rassam fedezte fel. A leletek nagy része a British Museumba került.

11 Hormuzd Rassam

12 Szinaherib prizmája Az asszír uralkodó évkönyveit tartalmazza. (Taylor-prizma) Felfedezés helye: Ninive Felfedező: R. Taylor Lelőhely: British Museum, London Jelentősége: A hatszögletű prizma Szinaherib asszír uralkodó (Kr. e. 704–681) évkönyveit tartalmazza, megemlítve benne Jeruzsálem Kr. e. 701-es, Hizqijjáhu (Ezékiás) király alatti (sikeretelen) ostromát. Erre az eseményre utal Jesájá (Izaiás) 33. és 36., valamint a 2Kir 18. és a 2Krón 32. fejezete.

13 Jean-François Champollion

14

15

16 Ókor Museion -Alexandria (Múzsák temploma) -I. Ptolemaiosz -kutatóbázis -több százezer tekercs szekrényekben -tűz pusztította el (i.e. 47)

17 Ókor -Serapion → 2. alexandriai könyvtár -II. Ptolemaiosz -43 ezer tekercs (görög, latin, egyiptomi, héber) -250 év folyamatos gyarapodás után leégett

18 Az alexandriai könyvtár

19 FÖNÍCIA Bustrophedon Moabita kő

20 Ókor Pergamon (Görögország) -I. Attalos (i.e i.e. 197) -200 ezer tekercs -a könyvtár vezetői írók és tudósok -katalógusok -szakszerű karbantartás

21 Pergamon "... törlöd a régi betűt"

22 Írófelületek: Papirusz Pergamen Viasztábla (Stylus) Külső formák: Pergamentekercs Pergamenkönyv Palimpszesztus "... törlöd a régi betűt"

23 Az egyiptomi Ptolemaioszok a rivalizálás miatt megtiltották a papirusz kivitelét számukra. Ennek a kényszernek a hatására kifejlesztették a pergament, azaz az állati bőrből fehérített, vékonyított, kétoldalas írásra alkalmas lapokat. A pergamen lapokat, a korábbi tekercsekkel ellentétben, könyv formában lehetett használni.

24 Ókor -magánkönyvtárak (Paullus, Sulla, Lucullus) -közkönyvtár (Caesar) -Libertas Atriuma → első nyilvános könyvtár

25 A hadvezérek, államférfiak gazdag magánkönyvtárat gyűjtöttek össze a hadjáratok alkalmával. Ilyen magángyűjteménye volt L. Aemillius Paulusnak, Sullanak, Lucullusnak, de ezekről sajnos nem maradtak fent hiteles adatok, amelyekből értesülhetnénk a könyvtárak nagyságáról, történetéről, pusztulásáról. Rómában az első közkönyvtárat Julius Caesar tervezte, de halála megakadályozta a kivitelezését. Megvalósítása egyes források szerint Augustus nevéhez fűződik, míg mások szerint Asinius Pollio történetíró valósította meg Kr.e39-ben. A Libertas-templomban rendezte be, görög és latin részre osztva, az alexandriai könyvtár példáját követte. Két további könyvtárat Augustus császár alapított: a Bibliotheca Octaviat Octavianus oszlopcsarnokában a Mars-mezőn, a Bibliotheca Palatinat pedig Apollo templomában a Palatinus dombján. A könyvtárak élén a procurator bibliothecea állt, mellette 2 librarius, azaz könyvtáros. 107 és 113 között Traianus építtetett könyvtárat Bibliotheca Ulpia néven, amely egészen az 5. század végéig fennmaradt. Könyvállományának eredetéről nincs pontos adat, de az irodalmi utalások alapján a kutatók arra következtetnek, hogy Traianus ide helyeztette át Asinius Pollio könyvtárát. Az i.u. 2-3 századra nemcsak a fővárosban, hanem a provinciák jelentősebb városaiban is létesítettek nyilvános könyvtárakat. Egy császárkori feljegyzés szerint nem kevesebb, mint 28 közkönyvtár működött csak Rómában.

26 Középkor -Nyugat-Európa → szóbeliség túlsúlya, írásbeliség egyházi keretek közé szűkítése -hasznos, -szükségtelen, de a megismerést szolgáló, -káros művek megkülönböztetése -6. század → pápai index (Cicero, Horatius, Vergilius, Homérosz, Platón, Arisztotelész)

27 Középkor -Megjelenik a kódexforma (II-IV. századtól a XV. századig) -fő írásanyag a pergamen -Papír → Kína, i.sz század → arabok -11. század → bizánciak -12. század → Nyugat-Európa

28 pergamen

29 Kódex 1.

30 Kódex 2.

31 Kódex 3.

32 Középkor -Jellemző könyvtártípus: egyházi, főleg kolostori századtól egyetemi, uralkodói és magánszemélyek könyvtárai -könyvek sokszorosítása másolással → scriptorium

33 A VIII-IX. században Nagy Károly frank császár ösztönző szerepe emelendő ki: újjászervezte a meglévő kolostori, székesegyházi és káptalani iskolák rendszerét, palotai iskolát alapított, és mindezekhez könyvtárat is rendelt. Közvetlen munkatársát, az ún. karoling írásreform (a kisbetűs latin írás) megalkotóját, az angol Alkuint Toursba küldte apátnak. Alkuin mintaszerű kolostori bibliotékát szervezett. A könyvtárak kezelését általában egy átlagon felül művelt szerzetesre bízták. A kolostorokban az olvasási gyakorlat alapjában véve Szent Benedek (a bencés rend alapítója) szabályzata (Regulája) szerint formálódott: a szerzetesi közösség együtt hallgatott meg felolvasásokat, illetve a barátok egy-egy évre kaptak egyéni tanulmányozásra egy kódexet. A XIII-XIV. században létrehozott új szerzetesrendek közül főként a karthauziak (a néma barátok) és a dominikánusok (akiknek minden rendházban volt könyvgyűjteményük) ápolták gondosan könyvtáraikat. A nyugat-európai országokat és Itáliát hamarosan behálózó kolostorok (Canterbury, York, Luxeuil, Bobbio, Fulda, Sankt Gallen, Monte Casino, Regensburg stb.) csekély állományának törzsanyagát a Biblia és magyarázatai, a szentek életrajzai, az egyházatyák munkái, a beszéd- és imagyűjtemények, az énekeskönyvek, liturgikus segédletek alkották, a világi irodalomból jóformán csak a latin szónokok alkotásait és a latin nyelvtanokat, néhol más pogány szerzők írásait is őrizték.

34

35

36

37 Scriptorium

38 Reneszánsz ( ) -új társadalmi osztály: polgárság -nagy könyvtárak száma megkétszereződik (tudósok, fejedelmek, királyok) -városi könyvtárak elődei -humanista könyvtárak -nyilvánosságra való törekvés (első nyilvános könyvtár: Firenze, 1441-ben)

39 Reneszánsz könyvtárak -Vaticana → a katolikus egyház legfontosabb könyvtára század második fele - V. Miklós pápa idején kezd fejlődni (1200 kötet) - IV. Sixtus pápa idején (3500 kötet)

40 Vaticana

41 Reneszánsz -még mindig túlsúlyban vannak a kéziratok és a kódexek -Gutenberg (1400 körül – 1468) könyvnyomtatás (1442) -pultrendszer általánossá válása -kötelespéldány-szolgáltatás (1537) I. Ferenc francia király - megjelenik a főhivatású könyvtáros

42 Az ősnyomtatvány olyan nyomtatvány, amely Európában a könyvnyomtatás feltalálásától, az 1450-es évektől kezdve december 31-éig[1] szedésnyomással, vagyis összerakható és szétszedhető betűkkel készült. Nem számít ősnyomtatványnak az úgynevezett táblanyomat. Az ősnyomtatvány terminus technicusa a latin eredetű incunabulum, többesszámban incunabula, amelynek klasszikus jelentése: pólya (bölcső), szülőföld, születéshely, első kezdet, eredet, első gyermekkor. Így az incunabulum jelentése: bölcsőnyomat. A paleotípia kifejezés ritkábban használatos. Az ősnyomtatványok kezdetben a kéziratos kódexekhez hasonlítottak, általában nem volt címlapjuk. Címlapot 1470 körül kezdtek nyomtatni, és 1500 körül vált általánossá. Az első címlappal rendelkező ősnyomtatvány 1485-ben készült Velencében, Nicolas Jenson nyomdájában. Ma a címlap nélküli műre vonatkozó cím-és megjelenési adatokat az incipit (kezdődik) és explicit (végződik) jelzésekből és a kolofonból veszik, mivel a szöveg elején és végén közölték a mű címét, a nyomtatás helyét, évét és esetleg a nyomdász nevét.

43

44 Johannes Gutenberg (1400 körül-1468) könyvnyomtató műhely

45 Gutenberg 42 soros Bibliája

46 Enciklopédikus könyvtár időszaka ( ) -reformáció → eszméik terjesztésének legfontosabb eszköze az iskola, az oktatás -anyanyelven való olvasás szükségessége -Luther Márton ( ) század: kulturális, gazdasági és vallási érdekek összekapcsolódása → városi könyvtárak fejlődése Lipcse, Lesezirkel → könyvkölcsönzés

47 Luther Márton ( )

48 Lesezirkel

49 19. század -public library (nyilvános közkönyvtár) → információszolgáltatás Anglia és USA -népkönyvtár → Európa - elsősorban kölcsönzőhely, nincs tájékoztatás, állománya nem tervszerűen fejlesztett -porosz (konzervatív) és angolszász (liberális) minta

50 Public Library – New York

51 20. század -új osztályozási rendszerek: - TO (Tizedes Osztályozás, Melvil Dewey, 1876) - ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás, Paul Otlet és Henry la Fontaine, 1895) - új információhordozók (hang, film, fotó, videó) → új intézménytípusok (médiatárak)

52 Melvil Dewey ( )

53 Henry la Fontaine Paul Otlet ( ) ( )

54 20. század után másolatszolgáltatás elterjedése -könyvtártudomány - képzett könyvtárosok -új lehetőségek → számítógépek megjelenése a könyvtárakban (1980-as évek) -tér és idő korlátainak megszűnése → elektronikus könyvtárak

55 21. század -minél kisebb helyen, minél több információ -megtalálhatóság kérdése – releváns információ -gyorsaság -információs központból kulturális központtá válik a könyvtár

56 William J. Clinton Presidential Library & Museum

57 Shannon-entrópiafüggvény A kommunikációs kapcsolatban a hírforrás mint sztochasztikus (véletlenszerű) kibernetikai rendszer működik. Állapotait véletlenszerűen veszi fel, s az eseményekről tudósító híreket véletlenszerűen sugározza (küldi). Az entrópia akkor a legkisebb (0), ha a hírforrás biztosan mindig ugyanazt a hírt sugározza. Ekkor a bizonytalanságunk nulla, vagyis teljesen biztosak lehetünk benne, hogy az adott hír fog érkezni. Az entrópia akkor a legnagyobb, ha az összes hír valószínűsége egyenlő. Ekkor a bizonytalanságunk a legnagyobb, hiszen bármelyik hír ugyanakkora valószínűséggel érkezhet.

58 Az információelmélet az elektromos hírtovábbítás kutatása során jött létre 1948 körül. Alapítói C. Shannon, N. Wiener és A. N. Kolmogorov. Az információ latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Az információelmélet szerint azonban az üzenet nem azonos az információval. Az átvitt adatmennyiség információtartalma attól függ, hogy a vétel helyén mennyire szünteti meg a bizonytalanságot. Például az alábbi hiányos sürgöny információtartalma attól függ, hogy naponta hány vonat jön: "Holnap érkezem, a …… órás vonattal, Károly." Ha csak egy vonat érkezik, a bizonytalanság megszűnt, ha viszont naponta sok vonat jár, nagy a bizonytalanság, az üzenet információtartalma kicsi.


Letölteni ppt "Egyetemes könyvtártörténet. Bibliothèque Nationale (Párizs)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések