Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Története Típusai Magyarországi könyvtárak. Könyvtárnak nevezzük a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Története Típusai Magyarországi könyvtárak. Könyvtárnak nevezzük a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet,"— Előadás másolata:

1 Története Típusai Magyarországi könyvtárak

2 Könyvtárnak nevezzük a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet, és ezen dokumentumok gondozására, feltárására hivatott intézményt. A tárolt információhordozókat rendszer (katalógus, regisztráció) szerint rendszerezik, archiválják és az olvasó(k) számára hozzáférhetővé teszik. Könyvtára (a magyar elnevezés a görög bibliotéka tükörfordítása) korábban bárkinek lehetett (akár öt könyvből álló is), manapság inkább a nagy mennyiségű könyvet tároló intézményeknek van

3 A könyvtár kezelője a könyvtáros. Az írástudás hajnalán mágikus hatalmú személy volt, a tudás birtokosa, aki eligazodott a könyvek labirintusában. Később bárki lehetett, aki tudott olvasni. Sok évszázados kihagyás után ma ismét létezik könyvtártudomány, egyetemen és főiskolán oktatják.

4 A könyvtáros közvetítő szerepet betöltő személy volt az ókortól napjainkig az információk és az olvasók között. Ez a szerep teszi a szakmát egyedivé, és ez a szerep kötelezi arra a könyvtárosokat, hogy megismerjék a tudományokat és jártasak legyenek a könyvtári információs technológiákban. Egy magára valamit is adó szakma számára nem elhanyagolható a folyamatos szakmai képzés. Mivel a könyvtárak elsődleges feladata még mindig az, hogy a könyveket eljuttassa az olvasóhoz és megszerettesse az olvasást, ezért az olvasószolgálatban dolgozó könyvtárasoknak jó pszichikai érzékkel, alapos állományismerettel, jó beszédkészséggel kell rendelkezniük ahhoz, hogy ajánlani tudják a legfrissebb irodalmat.ókortól Nemzetközi vizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy a könyvtárost „világszerte” rendszerető, precíz, nyugodt, segítőkész, barátságos és meglehetősen intelligens emberként jellemzik. Munkáját a közönség rutinjellegűnek, hasznosnak és segítőnek ítéli. Magyarországon (és csak itt) a népesség fele úgy gondolja, hogy a könyvtárosság tipikusan női munka!

5  Az agyagtáblákat az ókori könyvtárakban falfülkékben, ládákban, edényekben, kosarakban tárolták.  Az Alexandria Könyvtár híresen nagy könyvtár volt, a legnagyobb az ókorban. Virágzása idején több mint 700 ezer könyvet (tekercset) tartottak. Kr. e. 3. században hozták létre Egyiptomban, hogy az addig többnyire a templomokban őrzött tekercseket egy helyen gyűjtsék össze. A könyvtár eredeti rendeltetése, a könyvek gyűjtése mellett, a Muszeionban tevékenykedő tudósok munkájának az elősegítése volt. A könyvtárban azonban nemcsak gyűjtötték a könyveket, hanem az írnokok másolatokat is készítettetek róluk. A könyvtár létrehozójának a hellén származású I. Ptolemaiosz Szótért tartják, aki fontos feladatának tekintette, hogy a görög tudósoknak otthont adjon, és kutatásaikat, tanulmányaikat is elősegítse. A könyvtár összeállításához a volt arisztotelészi tanítvány, phaléroni Démétriosz tanácsait vette igénybe, akit azonban II. Ptolemaiosz Philadelphosz, I. Ptolemaiosz fia, apja halála után száműzött.

6 A könyvtár az idők során egyre nagyobb lett. NövekedéseIII. Ptolemaiosz Euergetész uralkodásának idején volt a legjelentősebb. Az ő nevéhez fűződik az a rendelet is, miszerint minden beérkező hajót át kellett kutatni és minden ott talált könyvről másolatot kellett készíteni a könyvtár számára. A hajókon talált könyvek másolatait külön tárolták a többi könyvektől. Ugyancsak III. Ptolemaioszhoz fűződik Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész eredeti műveinek beszerzése is. A művek eredeti tekercseit, óvadék ellenében, azzal indokkal kérte el Athéntól, hogy másolatokat készítsen róluk, azonban később mégis úgy döntött, hogy megtartja az eredetit és a másolatokat küldi vissza. Az Alexandriai Könyvtár először Kr. e. 48–47-ben, az alexandriai háború idején égett le. Az elkövetkező években, a folyamatos római támadások következtében – 262-ben Aemilianus lázadása, majd 272-ben Aurelianus alatt, és végül 296–97-ben, Diocletianus ostroma alatt – többször is megsérült. A végső pusztulás 640–642 között következett be, amikor Amr ibn el-Asz seregei legyőzték Alexandriát. Ekkor Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek, elégették a könyveket. Egyes vélemények szerint az utóbbi történet hamis, amit évszázadokkal később, a 12. században találtak ki.

7  A középkorban visszaesés mutatkozott. Kolostorokban, később a híres egyetemek könyvtáraiban egy szűk réteg juthatott a műveltség hordozóihoz.  A századra egyre több nyilvános könyvtár alakul. Új könyvtártípusok jönnek létre: nemzeti, tudományos, szak-, iskolai és közművelődési könyvtárak.  A mai könyvtárak áttérnek a számítógépes információs rendszerek használatára. Interneten keresztül kapcsolatba kerülhetünk a világ bármely részének könyvtáraival.

8  Szent István idejében jönnek létre az első egyházi gyűjtemények. Könyves Kálmán királyunknak is csak néhány tucat kötete volt.  A XV. században a reneszánsz főpapi könyvtárak (Janus Pannonius) jelentették a humanista kultúra meghonosítását. Mátyás király híres könyvtára (Bibliotheca Corviniana) a legkiválóbbak közé tartozott.  Reformáció – ellenreformáció: iskolai könyvtárak kialakulása.  XVII. században jelentős főúri könyvtárak: (Ráday, Festetics, Teleki) – Galériás teremkönyvtár.  Gróf Széchényi Ferenc ( ) 1802-ben megalapította a Magyar Nemzeti Könyvtárat től Országos Széchényi Könyvtárnak nevezik, től un. köteles példány szolgáltatás. Ma hazánk legnagyobb könyvtára. Közel ötmillió dokumentumot őriz.

9 1. ISKOLAI században alakultak ki, kezdetben egy volt a felsőoktatási könyvtárral. Gyűjteményük kicsi, könnyen áttekinthető. az 1920-as években Klebersberg kultúrpolitikása és az altalános tankötelezettség bevezetésével nő a jelentőségük. Pl. általános iskolai és középiskolai könyvtárk. 2. FELSŐOKTATÁSI A 15. század után alakult ki, a filozófiai tudományfelosztás szerint, a karoknak, tudományágaknak megfelelően rendezték sorba a könyveket. Pl. ELTE könyvtára

10 3. NEMZETI 18. század körül kezdtek kialakulni, többféle módon. Van, amit alapból nemzeti könyvtárnak terveztek, ilyen a British Library. Gyakran királyi könyvtár része vagy egésze vált a nemzeti könyvtár alapjául. Nálunk Széchényi Ferenc felajánlása és köteles példány rendelete adta az alapot. 4. KÖZMŰVELŐDÉSI 19. században alakult ki, kétféle képpen. Az első a porosz út, amikor a gyűjtemény van központi helyen. A másik az ún. Public Library, ahol a használat, több példányos beszerzés, szolgáltatás van a központban. Nálunk először ilyen Public Library a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár volt. 5. SZAKKÖNYVTÁR A felhasználók szakképzettek vagy éppen képzésben résztvevők, specifikus igényekkel érkeznek, ezért a gyűjteményt is egy tárgy köré csoportosítják. Pl. Nemzeti Filmarchívum, Hadtörténeti Múzeum és Levéltár

11 Még négyféle képpen tudjuk elkülöníteni egymástól a könyvtárakat I. Használatuk szerint: -nyilvános könyvtár -zártkönyvtár II. Tulajdon szerint: -közkönyvtár -magánkönyvtár III. Nagyság szerint: -kis (kevesebb, mint kötet) -közép ( között) -nagy (több, mint kötet) IV. Olvasók kora szerint: -felnőtt -ifjúsági -gyermek


Letölteni ppt "Története Típusai Magyarországi könyvtárak. Könyvtárnak nevezzük a bármiféle adathordozón rögzített dokumentumok tárolására kialakított helyet, épületet,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések