Heteronómia vagy autonómia? Az építészet sajátszerűsége, feladatai Bevezetés és kiegészítés a hallgatói prezentációkhoz.

Az előadások a következő témára: "Heteronómia vagy autonómia? Az építészet sajátszerűsége, feladatai Bevezetés és kiegészítés a hallgatói prezentációkhoz."— Előadás másolata:

1 Heteronómia vagy autonómia? Az építészet sajátszerűsége, feladatai Bevezetés és kiegészítés a hallgatói prezentációkhoz

2 Tudomány, rendszerelmélet: environmental studies Antropológia, kultúra: fundamentumok, archetípusok Mindennapi kultúra, as found, art brut Közösség: használat, participáció

3

4

5

6 Colin Rowe (1920-1999) Társszerző: Fred Koetter

7 Mottó Az író alanyban és állítmányban (Esterházy) – az építész topográfiában, morfológiában és tipológiában gondolkodik.

8 Közös vonások A (naív) funkcionalizmus, a modern utopizmus kritikája. Vissza az időbe: folytonosság, tartósság, nyitottság. Itália visszatér. Város és építészet Az építészet autonómiája: forma, típus, városi szövet

9 Folytonosság Casabella continuita

10

11 Folytonosság: a város „Ezek voltak azok az évek, melyekben a korábbi generáció a vitákban leginkább résztvevő tagjai, Rogers, Ludovico Quaroni, Giuseppe Samonà és mások, újragondolták a modern építészetnek a város történelmi fejlődésétől elvonatkoztató, tabula rasa mitoszát, és új kapcsolatokat kerestek az építészet és urbanizmus között”. (Vö. Samona: La nuova dimensione della Citta” (1959)

12

13 Az építészet mint önálló diszciplina "A várost építészetnek tekinteni annyit jelent, hogy felismerjük az építészet mint önálló diszciplina szerkezetének a jelentését; egy olyan diszciplináét, amelyik nem elvont értelemben önálló, mert a várossal mint az őt magát létrehozó jelenséggel áll szemben."

14 A város építészete "A várost nagyon sokféle nézőpontból tanulmányozhatjuk, de csak akkor érzékeljük autonóm voltát, ha eleve adottnak tekintjük, ha úgy kezeljük, mint építményt és mint építészetet, ha a városi műtárgyakat akként elemezzük amik, vagyis mint egy összetett műveletsor megépített végeredményét, figyelembe véve ennek a műveletnek minden összetevőjét, mely nem ragadható meg sem az építészet történetével, sem szociológiával, sem más tudományokkal. Ha a várostudományt így fogjuk fel, akkor kiderül, hogy mindent felölelő teljességében a kultúra történetének egyik alapvető fejezetét alkotja."

15 Műtárgy (fatto urbano, urban artifact) A városi műtárgy, az »urban artifact« (olasz fatto urbano) a városnak nemcsak az anyagát, hanem egész történelmét, földrajzát, szerkezetét és a város életével való kapcsolatát is jelenti.” Műtárgy lehet épület, épületegyüttes vagy akár egy út, tér, egy egész városnegyed vagy város is: minden ember alkotta dolog. egy városi műtárgy egyénisége „az eseményből (olaszul: l’avvenimento) és a jelből (ered) ami rögzítette ezt az eseményt”

16 Giulio Carlo Argan (1909-1992) művészettörténész és politikus (Róma első kommunista polgármestere) Az építészeti tipológiáról (1962) A típus születése előfeltételezi egy sor olyan épület létezését, amelyek között nyilvánvaló formai és funkcionális analógia áll fenn. A típus tehát nem a semmiből (a priori) születik vagy kigondolt, hanem egy sor ideológiai, vallási vagy gyakorlati igényre született választ jelent valamely kultúra adott történelm kontextusában. A típus mint fogalom születése ahhoz a pillanathoz köthető, amikor a tervező művész számára a múlt művészete már nem jelent készen követhető modellt – vagyis a típus és a modell elválnak egymástól.

17 Típus1 „Ez a szó: típus, nem egy dolog képére vonatkozik, amit másolni kellene, vagy tökéletesen utánozni, hanem sokkal inkább egy olyan tényező eszméje, aminek az a szerepe, hogy a modell szabályául szolgáljon… Olyan ez, mint egy mag, ami körül azoknak a formáknak a változatai csoportosulnak és alkotnak burkot, melyekhez a magnak affinitása volt. Így számtalan dolog öröklődött ránk, és a tudomány, valamint a filozófia egyik legfőbb feladata, hogy eredetüket és alapvető okaikat kutassa, céljaikat megértse. Ezt hívjuk mi típus-nak az építészetben, de az emberi találmányok és intézmények egyéb területein is…”

18 Típus2 "A típus fogalmát úgy fogom meghatározni, mint valami tartós és összetett dolgot, mint egy logikai alapot, ami megelőzi a formát és képezi azt." - "az építészet szabálya, szerkesztő elve" "A típus az építészet igazi eszméje, ez az, ami a legközelebb áll a lényegéhez, az építészet és a város alapelve.” - "a tovább nem egyszerűsíthető elemek tipusai" "A típus állandó; megjelenése szükségszerűnek látszik (?), noha eleve adott, dialektikusan visszahat a technikára, funkcióra és stílusra…" "Az építészeti újítások mindig váratlan tendenciákat szabadítanak fel, de tipológiai újításokat nem jelentenek. Akkor érthetjük meg, hogy tipológiai újításra nincs lehetőség, ha felismerjük, hogy a tipusok csak hosszú idő alatt alakultak ki, és nagyon bonyolult kapcsolataik vannak a várossal és a társadalommal." "..egy típus sem azonosítható csupán egy formával."

19 Analóg tervezés „Egy kompozíciós eljárást dolgoztam ki, mely a város valóságán belül bizonyos alapvető műtárgyakon alapul, melyek körül további műtárgyak képződnek egy analóg rendszer keretein belül." (Canaletto: Capriccio) A logikai gondolat Jung szerint szavakban fejeződik ki, és a külvilágra irányul, míg az analóg gondolkodás archaikus, képekben és szimbólumokban fejeződik ki. Asszociációk, analógiák, emlékképek. Ismétlés, áthelyezés, kollázs. Tornyok, árkádok, falak, folyosók, udvarok, utcák- terek, silók, világítótorony, gyárak, kémények, hidak, tanyák, csűrök, parasztházak, bódék, fürdőházak és használati tárgyak. Egy … analóg rendszerben a tervnek éppolyan létjogosultsága van, mint a megépített építészetnek.

20 Analóg város „Az analóg város fogalma onnan származik, hogy újból elővettem A város építészete című könyvemet. A második kiadás előszavában Canaletto festményének jelentőségét hangsúlyoztam, ahol e különös kollázsnak köszönhetően egy képzeletbeli Velence épül a meglevőre. Ezt úgy éri el, hogy a tervben maradt és a megépült épületeket, a képzeletbelit és a valódit megidézi és összerakja, s ezzel a realitáson belül javasol alternatívákat. (…) Ismert és racionális elemek között, saját történelmünkben fedezzük fel magunkat újra – így teremtjük meg egy hely, egy táj, egy pillanat sajátos jellegét.”

21

22 LAKÓHÁZ A GALLARATESE NEGYEDBEN, MILÁNÓ 1969-1973 Építészeti analógiák: a Lakóház, a hagyományos milánói bérház, a nyüzsgő folyosójával, - a svájci Alpok nyitott folyosós alagútjai (?) Építészeti alapformák: folyosó, árkád, lépcső, fal, ablak, + az Út (?)

23

24

25 SAN CATALDO TEMETŐ BŐVÍTÉSE, MODENA 1971-1984 Építészeti analógiák: a Temető (Costa temetője) – az Emlékezés helye – a Holtak városa, a Holtak háza – az Elhagyott ház – a Pantheon – a Gyárkémény (krematórium?) Építészeti alapformák. városfal, kerítés, árkádok, házak sora, + az Út a halálba

26

27

28 Anthony Vidler: A harmadik tipológia (1976) (a tipológia három felfogása) természet Gép (modernizmus) Önreferencia „Ezek a töredékek nem a rögzült típusokat fedezik fel újra, s nem a régi tipológiákat ismétlik: a jelentés három szintjéből vezetik le, választják ki és rakják újra össze. – Az első réteg az, amit a formák egykori jelentése hagy ránk, – a második a sajátos töredékek és azok határterületeiből nyert szabad választás által jön létre, amely gyakran a korábbi típusok határterületeit metszi, – a harmadik pedig ezeknek a töredékeknek egy új kontextusba helyezéséből következik.”

29 Colin Rowe (1920-1999) Társszerző: Fred Koetter

30 Colin Rowe Liverpool School of Architecture - Wittkower, Warburg Institute: palladianizmus, a humanizmus elvei. Első nevezetes tanulmányai: Az ideális villa matematikája, Manierizmus és a modern építészet. Az 50-es évek elején Fullbright ösztöndíjjal Henry Russel Hitchcocknál: a modernizmus kifejlődése a 19. század fejlődési folyamatából. A város, a vizualitás, tapasztalat élménye. Séta és konverzáció. University of Texas, Austin: Texas Rangers. Bernhard Hösli, Robert Slutzky. Az utóbbival írta fontos két részes tanulmányát, a Transzparenciát. Az építészeti tervezés új módszere, új keret az építészeti tervezés számára: a hagyományos építészeti elvek és a modernizmus folytonossága.

31 1958-1962: University of Cambridge. Eisenman mint követője. Legendás utak Itáliába, melynek betetőzését római tartózkodása jelentette a Cornell Róma-programja idején. 1962-től professzor a Cornell Universityn. A városi szövet tanulmányozása, városprojektek. Manhattan projekt 1966: nem az egyes épülettárgy, hanem a városi kontextus, helyszín szerepe. Az itáliai városok hatása. A hagyományos város és a modern képzőművészet, absztrakt festészet, kompozíció iránti vonzalma. Inkább az absztrakt, mint az ábrázoló festészet, inkább viszonylatok, mint tárgy, inkább mintázat mint kép.