Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

N YELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS. V ÁZLAT I. Bevezető áttekintés 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? 2. Összefüggések II. Néhány mélyfúrás 1. Nyelv.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "N YELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS. V ÁZLAT I. Bevezető áttekintés 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? 2. Összefüggések II. Néhány mélyfúrás 1. Nyelv."— Előadás másolata:

1 N YELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS

2 V ÁZLAT I. Bevezető áttekintés 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? 2. Összefüggések II. Néhány mélyfúrás 1. Nyelv és nyelvhasználat, nyelv és beszéd 1.1. A nyelv szimbolikus és társadalmi-kommunikációs szerepe 1.2. Beszédprodukció – beszédpercepció 2. Beszéd és gondolkodás Beszédmodellek 3. Nyelv és gondolkodás 3.1. Nyelvi relativizmus 3.2. A világ nyelvi képe

3 I. B EVEZETŐ ÁTTEKINTÉS 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? A nyelv Jelrendszer : nyelvi jelekből, elemekből és szabályokból álló rendszer, amely a beszélő/hallgató tudatában létezik, és amelyet szükség esetén mozgósít a nyelvhasználó. Kulturális termék: a közösség által történetileg létrehozott kód, amely változó és változékony, a közösség számára az összetartozás szimbóluma, önmeghatározásának és kommunikációjának eszköze. Ösztön: olyan készség, amely biológiailag van kódolva az emberbe.

4 A beszéd o = nyelvhasználat NYELV ─ BESZÉD NYELVI RENDSZER ─ NYELVHASZNÁLAT LANGUE ─ PAROLE írott és beszélt o Beszélt (↔ írott) nyelvhasználat

5 A gondolkodás A gondolkodás olyan szellemi tevékenység, melynek révén a megismerő lény tudatában megjelenik a megismerendő dolog jelentése, lényege, általános jellegű, univerzális tartalma (, és amelynek célja általában a megoldáskeresés). asszociációs logikus képzeleti ---- tudományos (különböző szaktudományok) – problémamegoldás mindennapi– általában nem logikai és statisztikai szabályokat követnek, hanem heurisztikákat (megközelítő szabályokat vagy ökölszabályokat), de a problémamegoldás igénye sokszor jelen vanheurisztikákat

6 2. Összefüggések Nyelv – beszéd elvont rendszer – konkrét megvalósulás Beszéd – gondolkodás a gondolkodás szerepe a beszédfolyamatban Nyelv – gondolkodás Hogyan függ össze a nyelv a gondolkodással? (Nyelvi relativizmus, nyelvi determinizmus – nyelvi univerzalizmus)

7 1.1. A nyelv szimbolikus és társadalmi-kommunikációs szerepe a) Szimbolikus szerep: a valahova tartozás érzésének, önazonosságunk meghatározásának hordozója  A közösség, a nemzet összetartozásának egyik szimbóluma  Önazonosságunk és a másoktól való elkülönülésünk meghatározásának egyik legfontosabb alapja (a kultúra mellett)  Érzelmi viszony: Az otthonosság, az otthon levés biztonsága Közösséghez tartozás: a közös gondolkodás, a közös múlt, a közös előismeretek adta biztonság II. 1. N YELV ÉS NYELVHASZNÁLAT, NYELV ÉS BESZÉD

8 A nyelv (szimbolikus) szerepe a társadalom életében Különböző (nyelvtudományi) felfogások:  „hagyományos” nézet: „a 16. sz.-tól kezdve a nyelv mellett a közösség egyre fontosabb tényező lesz: a nagy múlt, a megmaradás szükségessége, az egység létrehozása, majd megőrzése” (Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza) A 20. sz. végétől kezdve a nemzetállamok „válsága” mint a a globalizáció velejárója a – nemzeti-nyelvi identitás válságát is hozta.

9 A „társaslélektani felfogás” (Karácsony Sándor: Magyar nyelvtan társaslélektani alapon ) megújulása kognitív alapon (Tolcsvai Nagy Gábor, Szilágyi N. Sándor) „a nyelv egy nép, egy nemzet olyan megnyilvánulási formája, amelyet e közösség alakít ki, általa egyedi módon képezi le a világot, és egyedi módon azonosítja önmagát” (Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv, érték, közösség )

10 Generatív-strukturalista irányzat arra alapoz, hogy az egyén nyelvtudása egyetemes nyelvtudás, bármely nyelvet egyaránt elsajátít, ha az adott környezetben nő fel. Tehát o nem lényeges a nemzeti nyelvközösség, az egyetemes nyelvközösség határoz meg mindent, sőt, a nemzeti nyelvközösség korlátoz, az egyetemes szabadságot ad o a nyelvet (anyanyelvet) nem kell tanítani, hiszen elvont tudásunk alapján mindazt létrehozhatjuk, amire szükségünk van.

11 A szociológiai, antropológiai irány o Nem veszi figyelembe a történeti közösséget és kultúrát, hanem a jelen közösség felépítését tekinti irányadónak. o Legfőbb tényezőknek az egyént és a (kis)csoportot tartja, ezek önmeghatározása elsősorban az egyes nyelvváltozatokban valósul meg. o Az ezen a nézeten alapuló szociolingvisztika ezért hagy figyelmen kívül olyan tényezőket, mint a nemzeti közösség, annak múltjával, kultúrájával, nyelvével, változásaival együtt.

12 A NYELV VÁLTOZÉKONYSÁGA  A nyelv szerepe az idők folyamán változik (ahogy láttuk).  A nyelv az idők folyamán változik a társadalmi mozgásokkal együtt. A nyelv változékony : nem őriz egy bizonyos állapotot, legföljebb könyvekben, nyelvtankönyvekben lehet rögzíteni egy időszak, hosszabb-rövidebb időtartam nyelvhasznála- tát, nyelvét. Mindenkori állapota a múltat is őrzi.  Múltja kb éves – történeti változatok: a leglátványosabbak a szókincs területén Pl. ëmdöl (HB) > eendel > eszel (enni fogsz) húr ‘ bél, belsőség’ > ‘rugalmas szál, mely kifeszítve hangadásra képes’ > ‘ a kör kerületének két pontjá összekötő egyenes’

13 V ÁLTOZÓ KÖRÜLMÉNYEK, VÁLTOZÓ IGÉNYEK A NYELVTÖRTÉNET KORSZAKAI 1. Előmagyar kor – ie. 4. évezredtől ie ig: együtt éltünk a rokon nyelvet beszélő népekkel 2. Ősmagyar kor – ie –9. század (honfoglalás): nyelvemléktelen korszak 3. Ómagyar kor – 896–1526: megjelennek az írásos emlékek: Tihanyi alapítólevél, Halotti beszéd, Ómagyar Mária- siralom, később kódexek 4. Középmagyar kor – 1526–1772: a könyvnyomtatás, a fordítások, az írásbeliség kezdetének kora: Biblia- és zsoltárfordítások, A magyar költészet gyökerei:Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemissza Péter, Balassi Bálint, Heltai Gáspár, Szenczi Molnár Albert, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós, Mikes Kelemen munkássága.

14 5. Újmagyar kor – 1772 –1920: nyelvtudomány, a nyelvvel való tudatos foglalkozás kezdeteinek kora Kazinczy vezetésével megindul a nyelvújítás mozgalma 1772: Bessenyei György: Ágis tragédiája, Magyarság című röpirata: „ Minden nemzet a maga nyelvén lett naggyá, de idegenén soha sem.” 1825: MTA: Széchenyi István a létrehozója 1832: az első helyesírási szabályzat: A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai (Vörösmarty Mihály) évi II. törvénycikk: a magyar nyelv államnyelvvé tételéről 1872: Magyar Nyelvőr 1905: Magyar Nyelv 6. Legújabb magyar kor – 1920–napjainkig: a trianoni döntés utáni nyelvállapot

15 A NYELV VÁLTOZATOSSÁGA A nyelvnek a múltban is és a mindenkori jelenben is többféle változat a van. Területi: dialektus Társadalmi: szociolektus Etnikai: etnolektus Politikai: politolektus Egyéni: idiolektus A normatív változat : közös (normatív-irodalmi) nyelv

16 A NORMATÍV NYELV VISZONYLAGOS EGYSÉGE o A magyar nemzet nyelvileg ( majdnem) egységes, hiszen kevés nemzetisége van. o A 19. század közepére megvalósult normatív változat nem abszolút, hanem viszonylagos egység. Mit jelent ez? Olyan egység, amelyben o a normatív változat képviseli a változatok fölöttiséget, ezt tanulják a gyerekek az iskolában, ezen jelennek meg a sajtótermékek, ezt használják a rádiók és a tévék bemondói stb., o de mellette az egyéb változato k természetes módon élnek.

17 A NYELV TÁRSADALMI - KOMMUNIKÁCIÓS SZEREPE Az emberi kommunikáció és a természetes nyelv  Az emberi kommunikáció leggyakrabban használt eszköze a nyelv.  (A nyelv nem kizárólagos eszköze az emberi kommunikációnak  A nyelvet nem csak kommunikációs interakcióban használjuk.) ↓ A nyelvet és a kommunikációt sosem azonosíthatjuk egymással.

18 A) K OMMUNIKATÍV NYELVHASZNÁLAT „külső beszéd” Szükség van partner re (címzettre)!!!! Funkciók:  Informatív (tudás)  Imperatív (viselkedés)  Performatív (szociális tudás)  Emotív (érzelmi állapot)  Interperszonális (a felek közti viszonyok) formális – informális

19 B) N EM KOMMUNIKATÍV NYELVHASZNÁLAT „belső beszéd” Nincs szükség partnerre (címzettre)!!!! Funkciók:  Expresszív : egyfajta önkifejezés  Kognitív : ún. belső beszéd, a nyelv gondolkodásra való használata

20 1.2. B ESZÉDPRODUKCIÓ – BESZÉDPERCEPCIÓ  Beszédtervezés, beszédprodukció: a beszéd létrehozásának folyamata  Beszédpercepció: (a beszéd)észlelése és megértése sémák, forgatókönyvek

21 A BESZÉDPRODUKCIÓ Mi a beszédprodukció? Az a folyamat, amely a megszólalás szándékától a kiejtésig tart. Az érdeklődés középpontjában: a spontán beszédprodukció o Interpretatív o Félspontán (félinterpretatív) o Spontán: Narratív Párbeszéd Társalgás (lehet benne rövid narratíva) Beszéd alapú játékok Irányított spontán beszéd

22 A BESZÉDPRODUKCIÓ A beszédprodukció vizsgálata Közvetlenül nem tanulmányozható. Vizsgálati lehetőségek: 1. Megfigyelések (spontán beszéd közben ill. kísérleti helyzetben) 2. Megakadásjelenségek, nyelvbotlások vizsgálata (ezeket néha szándékosan indukálják)

23 B ESZÉDPRODUKCIÓ Beszédprodukciós modellek  Garret, a Clark házaspár, Fromkin, Dell (interaktív modell)  Levelt (beszédpercepció is!)

24

25 L EVELT MODELLJE a) Fogalmi szint b) Átalakító  lemmaszint (mentális lexikon)  grammatikai kódolás  fonológiai kódolás c) Artikulátor_____________________ d) Akusztikai-fonetikai feldolgozó e) Elemző  Fonológiai dekódolás  Lexikai reprezentáció  Grammatikai dekódolás f) Fogalmi szint

26 L EVELT MODELLJE Levelt beszédprodukciós modelljének jellemzői  Az egyes alrendszerek nem függenek egymástól (nem kell információt megosztani ahhoz, hogy eredményesen elvégezzék feladatukat).  Az egyes alrendszerek csak a saját működésüknek megfelelő inputot veszik be.  Az információ csak előre halad.  Nincs interakció a modulok között.  Ugyanakkor a párhuzamos működést is engedi (pl. elemek aktiválása a mentális lexikonban).  Inkrementális produkció (ahogy az egyik modult elhagyja az output, már kezdődik a következő input feldolgozása).  A feedback (önellenőrzés) központi szerepe – a dadogás magyarázatára alkalmas.  Egyszerre megértési modell is.

27 F OGALMI SZINT A. Fogalmi szint: beszédtervezés Amikor mondani szeretnénk valamit, az először fogalmi szinten jelenik meg  Nem konkrét nyelvi jellegű – az egyén által ismert bármely nyelven megfogalmazódhat később  A beszédszándék tartalmazza › Amiről mondani akarunk valamit › Amit mondani szeretnénk › A tárgyakra vonatkozóan: egy (több) határozott- határozatlan oppozíciót › A cselekvés/történés idejére/módjára vonatkozó információkat

28 F OGALMI SZINT Milyen mentális folyamatok játszódnak le a fogalmi szinten? Figyelem- és memóriafolyamatok  A deklaratív tudás aktiválása (szemantikus és epizodikus memória)  A fogalmi háló aktiválása és építése

29 F OGALMI SZINT A folyamat jellemzői:  Konvencionális és egyedi egyszerre  Nem nyelvi jellegű!  Fogalomkörök: 1. Tárgyakra, helyekre, élőlényekre, személyekre stb. utaló fogalmak 2. Eseményekre, cselekvésekre, történésekre, viszonyokra utaló fogalmak 3. Tulajdonság- és viszonyfogalmak

30 A Z ÁTALAKÍTÓ B. Az átalakító Az átalakítás nyelvspecifikus! a) A lemma szintje b) A grammatikai kódolás c) A fonológiai kódolás Egynyelvű anyanyelvi beszélőnél automatizálódott a folyamat!

31 A Z ÁTALAKÍTÓ a) A lemma szintje o A szemantikai és a fonológiai szint között elhelyezkedő absztrakt forma o Szintaktikai és szemantikai információt tartalmaz (hogyan használható a mondatban, nyelvtani neme stb.), o de morfológiai t és fonológiait nem A mentális lexikon: egy konkrét nyelvhez tartozó tetszőleges, tanulás útján megismerhető nyelvi egységek ( lexikális tételek) listája, valamint olyan információk, amelyek az adott egység használatához szükségesek a kommunikáció során: lemmák és lexémák

32 A Z ÁTALAKÍTÓ – A LEMMA SZINTJE Szerepe az átalakításban o A preverbális terv aktiválja a lexikont. o A lexikonban számos lemma aktiválódik, amelyek illeszkednek az üzenethez. o Az adott fogalomhoz legjobban illeszkedő lemma választódik ki. o A lemmában található szintaktikai információk aktiválják → a grammatikai kódolást

33 A Z ÁTALAKÍTÓ b) A grammatikai kódolás o A grammatikai kódolóban procedurális tudás aktivizálódik. o Elkészül a szintaktikai struktúra = felszíni struktúra. o Egyeztetések: szám-személy, ige-tárgy stb. o A lemma és a lexéma közötti kapcsolat → a lexémák aktivizálódnak. o A lexémák szintje: a lemma megtalálása után konkrét szóalakot keresünk Morféma- és szótagstruktúra Hangsúlyviszonyok Beszédhangok és azok sorrendje

34 A Z ÁTALAKÍTÓ c) A fonológiai kódolás o Fonetikai alapú egyeztetések: magas-mély hangrendű, ajakkerekítés szerinti illeszkedés, hasonulások, összeolvadások o Fonetikus-artikulációs terv készül

35 A Z ARTIKULÁCIÓ C. Az artikuláció o A fonetikus terv motoros kivitelezése o A „mondandó” egy ideig a pufferben várakozik – belső beszéd

36 B ESZÉDPERCEPCIÓ L. Levelt modelljének jobb fele! Tágabb értelmezés: Beszédpercepció (a beszédfeldolgozás tevékenysége) a) Beszédészlelés b) Beszédmegértés (mondatértés, szövegértés) c) Beszédértelmezés (szövegértés, szövegértelmezés)

37 B ESZÉDPERCEPCIÓ Milyen kapcsolatban van a beszédészlelés minősége egyes képességek kialakulásával? o A precíz észlelés és a szegmentálási készségek meghatározzák az olvasás és írás technikai színvonalát. o A beszédmegértés a feltétele az olvasottak értésének, értelmezésének o A nyelvi zavarok egy része (beszédhiba, diszfázia, diszlexia) mögött a beszédpercepció hiányosságai állnak. o A beszédészlelés időzítési zavara i, a gyenge memória stb. technikai olvasászavarhoz vezetnek. o A beszédészlelési zavarok következménye lehet a gyenge helyesírás.

38 B ESZÉDPERCEPCIÓ A beszédpercepciót meghatározó néhány fontosabb tényező  A beszédtempó és a beszédpercepció összefüggése o A túl gyors (követhetetlen, téves észlelés)és túl lassú beszéd (türelmetlenné tesz)nehezen appercipiálható. o A gyors beszéd tanulási nehézségekhez is vezethet. o A beszédbeli hangkihagyás és az íráshibák között korreláció van.

39 B ESZÉDPERCEPCIÓ  A beszédhibák és a beszédpercepció összefüggése (alsó tagozat) o Elhúzódó beszédhiba esetén csekélyebb a szókincs aktiválása a mentális lexikonból o A beszédhibások nehezebben értik a mondatokat Következtetés: a beszédprodukció hibái kihatnak a beszédpercepcióra, az írott szövegek megértésére → tanulási, helyesírási, szövegértelmezési nehézségek  A beszédpercepció hatása a helyesírásra A helyesírási, írási, olvasási nehézségekkel küzdőknek rosszabbak a percepciós mutatói

40 S ÉMÁK, FORGATÓKÖNYVEK A beszédpercepció és a szövegértés, -értelmezés  Bartlett (1932): A sémák szervezett tudáscsomagok, amelyek lehetővé teszik, hogy értelmet adjunk a világnak (és a leírásainak). A sémaképzés 4 központi folyamata: o kiválasztjuk a beérkező ingerek megfelelő aspektusait o a jelentést elvonatkoztatjuk, o aktiváljuk a megfelelő előzetes tudást, o az információt egyetlen holisztikus reprezentációba integráljuk.

41 S ÉMÁK, FORGATÓKÖNYVEK  Schank & Abelson, 1977 A forgatókönyvek olyan sémák, amelyek a rutinszerű cselekvésekre és ismerős, ismételt cselekvéssorokra vonatkozó tudásunkat reprezentálják pl. o Étterembe menés o Orvoshoz menés o Eladás Vagyis a sémák és a forgatókönyvek is a tudás szervezését szolgálják.

42 S ÉMÁK, FORGATÓKÖNYVEK A forgatókönyvet használhatjuk arra, hogy a segítségével megértsük a szöveget (Hogyan szokott történni?). A forgatókönyv használata magyarázatot ad arra, hogy miért emlékszünk a szöveg lényegére, és milyen következtetéseket vonunk le, de azt nem magyarázza meg, hogyan vonjuk le ezeket a következtetéseket A forgatókönyvek/sémák használata megmagyarázza Bartlett eredeti eredményeit is: az eltérő kultúrákból származó történeteket az emlékezet úgy torzítja, hogy azok a lokális kulturális normákhoz illeszkedjenek (a Drakula-történetek, a Báthory Erzsébet-történet Nyugat-Európában).


Letölteni ppt "N YELV, BESZÉD, GONDOLKODÁS. V ÁZLAT I. Bevezető áttekintés 1. Mi a nyelv, mi a beszéd, mi a gondolkodás? 2. Összefüggések II. Néhány mélyfúrás 1. Nyelv."

Hasonló előadás


Google Hirdetések