Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pszichiátriai betegek EGÉSZ- sége Vályi Péter, Kapócs Gábor Pszichiátriai Betegek Otthona, Szentgotthárd Magyar Pszichiátriai Társaság XIX. Vándorgyűlése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pszichiátriai betegek EGÉSZ- sége Vályi Péter, Kapócs Gábor Pszichiátriai Betegek Otthona, Szentgotthárd Magyar Pszichiátriai Társaság XIX. Vándorgyűlése."— Előadás másolata:

1 A pszichiátriai betegek EGÉSZ- sége Vályi Péter, Kapócs Gábor Pszichiátriai Betegek Otthona, Szentgotthárd Magyar Pszichiátriai Társaság XIX. Vándorgyűlése Szeged, –

2 A mindennapi orvosi gyakorlatban betegségek okozta panaszokkal, tünetekkel, diagnosztikával, kezeléssel, a betegek rehabilitációjával foglalkozunk.

3 Ritkán vesszük figyelembe, hogy: a betegséggel kapcsolatosan milyen átmeneti, tartós vagy végleges anatómiai és/vagy funkcionális károsodások alakulnak ki? milyen mértékben változnak meg az ember képességei - a mindennapi feladatainak az ellátásában, - az élethelyzetek kezelésében, - a társadalmi feladatainak a teljesítésében? a megmaradt képességek fejleszthetők-e? milyen mértékben állítható helyre az ember egészsége?

4 A leegyszerűsítő medikális (betegségközpontú) megközelítés mellett egyre jobban előtérbe kell kerülnie az ember egészét vizsgáló bio-pszicho-szociális, EGÉSZ-ség-központú szemléletnek.

5 Ki az ember? Sajátos testi felépítés és működés Céltudatos érték- teremtő tevékenység Saját és társadalmi jóllét Sajátos testi felépítésű és működésű biológiai lény, aki fizikai, társadalmi, gazdasági, kulturális és más tényezők által meghatározott környezetben, céltudatos, értékteremtő tevékenységet folytat a saját és a társadalom jólléte érdekében.

6 Az EGÉSZség korszerű fogalma a betegség és a korai halál kockázatától mentesség az emberi szervezet anatómiai és működési épsége teljesítőképesség: a családi, a munka- és a társadalmi feladatok ellátása, a fizikai, biológiai és a társadalmi hatásokkal megküzdésnek a képessége személyes értékek jóllét érzése Az egészség olyan állapot, amelyre: nem csak az emberi szervezet anatómiai és működési épsége, a betegség és a korai halál kockázatától mentesség a jellemző, hanem: a teljesítményre való képesség:  a családi, a munka- és a társadalmi feladatok ellátása,  a fizikai, biológiai és a társadalmi hatásokkal megküzdésnek a képessége, a személyes értékek, a jóllét érzése is

7 A BNO és az FNO összehasonlítása BNO morbiditás — mortalitás egészségügyi ellátás FNO funkcióképesség átfogó szociális rehabilitáció ellátórendszer

8 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT Egészségi állapot változása: fiziológiás:átmeneti (sportolás, várandósság); tartós (életkorral járó); kóros változás: átmeneti, tartós, végleges (betegség, rendellenesség, sérülés) FUNKCIÓ- A szervezet KÉPESSÉG felépítése és Tevékenység Részvétel működése FUNKCIÓ- Károsodás Akadályozottság K orlátozottság ROMLÁS (fogyatékosság) (rokkantság) Normális variáció A tevékenység nem A részvétel nem akadályozott korlátozott Teljes károsodás A tevékenység teljesen Teljes részvételi akadályozott korlátozottság környezeti személyes tényezők tényezők közvetlen fizikai tágabb fizikai és társadalmi és társadalmi (támogató vagy hátráltató) KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK Az egészségi állapottal és annak megváltozásával kapcsolatos fogalmak összefüggései A funkcióképesség, fogyatékosság, egészség nemzetközi osztályozása (FNO). WHO figyelembe vételével

9 A mindennapi gyakorlatban arra is törekednünk, kell, hogy képesek legyünk a pszichiátriai és a szomatikus betegségekkel kapcsolatos károsodásokat kvantifikálni, azok kölcsönhatásaként meghatározni az össz-szervezeti károsodás mértékét, ennek a mindennapi megszokott tevékenységet korlátozó, a közösségi és társadalmi szerep betöltését akadályozó hatását.

10 Össz-szervezetikárosodás: az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség(ek), sérülés(ek) vagy veleszületett rendellenesség(ek) kölcsönhatásaként kialakult kedvezőtlen változás. 0Nincs számottevő össz-szervezeti egészségkárosodás0-4% 1Enyhe (csekély) össz-szervezeti egészségkárosodás5-9% 2Kismértékű össz-szervezeti egészségkárosodás10-24% 3Közepes mértékű (számottevő) össz-szervezeti egészségkárosodás25-49% 4Nagymértékű (jelentős) össz-szervezeti egészségkárosodás50-79% 5Teljes vagy közel tejes össz-szervezeti egészségkárosodás80-99% Testi struktúrák  Idegrendszeri struktúrák  A szem, a fül és a kapcsolódó struktúrák  A hangadásban és a beszédben részt vevő struktúrák  A szív és érrendszer, az immun- és a légzőrendszer struktúrái  Az emésztőrendszerhez, az anyagcseréhez és az endokrin rendszerhez kapcsolódó struktúrák  A húgy-ivarrendszeri és a szaporodási rendszer struktúrái  A mozgáshoz kapcsolódó struktúrák  A bőr és a kapcsolódó struktúrák Testi funkciók  Mentális funkciók  Érzékelési funkciók és a fájdalomérzékelés  Hangadás és beszédfunkciók  A szív és érrendszer, a vérképző, az immun- és a légzőrendszer funkciói  Az emésztőrendszer, az anyagcsere és az endokrin rendszer funkciói  Húgy-ivarrendszeri és szaporodási funkciók  Ideg-, csont- és izomrendszeri, valamint mozgáshoz kapcsolódó funkciók  A bőr és a bőrfüggelék

11 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról

12 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése 0-19%20-39%40-59%60-79% Pszichotikus epizód gyakorisága Két évnél gyakrabban ismétlődik Elhúzódó, vagy rövid időn (hónap) belül jelentkező pszichotikus tünetek Perzisztáló pszichotikus tünetek, vagy társuló kognitív zavar Kezelés (antipszich., antidepr., illetve fázisprofil. th. hatásossága) Gyógyszeres kezelés után tünetmentes Gyógyszeres kezelés után reziduális tünetek Folyamatos gyógyszeres kezelés mellett időszakos tünetek Kezeléssel nem befolyásolható Személyiség struktúra MegtartottÉrintettSzétesett SzocializációEnyhén károsodottKorrigálhatóTartósan károsodott A károsodás megítélésének speciális szempontjai schizofrénia, schizotypiás és paranoid (delusiv) rendellenességek (F.20-F.29), és elmebetegség szintjét elérő hangulatzavarok - affectiv rendellenességek (F.30- F.39) esetében

13 A képesség- és a teljesítményminősítők 0 NINCS nehézség 0–4% 1 ENYHE nehézség 5–24% 2 MÉRSÉKELT nehézség 25–49% 3 SÚLYOS nehézség 50–95% 4 TELJES nehézség 96–100% Környezeti tényezők Termékek és technológia Természetes környezet és emberi beavatkozással létrehozott változások a környezetben Támaszok és kapcsolatok Attitűdök Szolgáltatások, rendszerek és szabályozások 0 NINCS akadály 0–4% 1 ENYHE akadály 5–24% 2 MÉRSÉKELT akadály 25–49% 3 SÚLYOS akadály 50–95% 4 TELJES akadály 96–100% 0 NINCS támogatás 0–4% 1 CSEKÉLY fokban támogató 5–24% 2 MÉRSÉKELT fokban támogató 25–49% JELENTŐS fokban támogató 50–95% 4 TELJES mértékben támogató 96–100%

14 Az össz-szervezeti egészségkárosodás %-os értékelése 0-19%20-39%40-59%60-79% Önfenntartás Önfenntartása nehezített Öngondoskodásban segítségre szorul Önellátásban segítségre szorul Önellátási készsége súlyosan károsodott, vagy hiányzik Öngondoskodás Önellátás Szociális beilleszkedésÉrintett, de korrigálhatóÉrintett, nem korrigálhatóSúlyosan érintettKéptelen Érzelmi-hangulati-indulati élet szabályozása Érintett, de szabályozni képes Érintett, gyógyszeres kezelése szükséges Folyamatos gyógyszeres kezelés mellett sem szabályozott Hiányzik Pszichózis tünet Időszakos, gyógyszeresen kezelhető Időszakosan gyógyszeresen kezelhető, reziduális tünet visszamarad Folyamatos kezelésre szorul Folyamatos kezelés mellett is pszichotikus tünetek, vagy reziduális tünetek Személyiség fejlődés/struktúraDeviánsÉrintett, de korrigálható Súlyosan érintett, nem korrigálható Szétesett Munkavégzésre való motivációMotiválhatóNem motiválható -- A mentális (és szociális) készségek elvesztése okozta egészségkárosodás megítélésének általános szempontjai

15 Ezek mellett figyelmet kell fordítunk a kontextuális tényezőkre, azaz törekednünk kell olyan környezetet teremteni, amely között érvényre juthat és akár fejleszthető is a betegek megmaradt képessége, elősegítve a reintegrációjukat.

16 Környezeti tényezők Termékek és technológia Természetes környezet és emberi beavatkozással létrehozott változások a környezetben Támaszok és kapcsolatok Attitűdök Szolgáltatások, rendszerek és szabályozások 0 NINCS akadály 0–4% 1 ENYHE akadály 5–24% 2 MÉRSÉKELT akadály 25–49% 3 SÚLYOS akadály 50–95% 4 TELJES akadály 96–100% 0 NINCS támogatás 0–4% 1 CSEKÉLY fokban támogató 5–24% 2 MÉRSÉKELT fokban támogató 25–49% JELENTŐS fokban támogató 50–95% 4 TELJES mértékben támogató 96–100%

17 Figyelni kell a pszichiátriai betegség kezelésére szolgáló gyógyszereknek a szomatikus állapotra, a betegségek lefolyására, terápiájára gyakorolt hatására, a gyógyszerkölcsönhatásokra.

18 A pszichiátriai betegek szomatikus betegségeinek kezelésébe bevont kollégáknak meg kell értenie a pszichiátriai betegek ellátásának a sajátos szempontjait, valamint, hogy a pszichiátriai betegeknek ugyanolyan joga van az EGÉSZ-ségük helyreállítását célzó beavatkozásokra, mint a „szomatikus” betegtársaiknak.

19 Az EGÉSZ-ség központú szemléletet elterjedését a BNO-nak várhatóan 2017-ben megjelenő 11. revíziója is szükségessé teszi, amely már nemcsak a betegségeknek, de azoknak a funkcionális állapotra gyakorolt hatásának a minősítését, osztályozását is meg fogja követelni.

20 KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!


Letölteni ppt "A pszichiátriai betegek EGÉSZ- sége Vályi Péter, Kapócs Gábor Pszichiátriai Betegek Otthona, Szentgotthárd Magyar Pszichiátriai Társaság XIX. Vándorgyűlése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések