Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A rehabilitációs szemlélet változása, jogszabályi háttere. A komplexitás és az interprofesszionalitás jelentősége Dr. Vályi Péter Országos Rehabilitációs.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A rehabilitációs szemlélet változása, jogszabályi háttere. A komplexitás és az interprofesszionalitás jelentősége Dr. Vályi Péter Országos Rehabilitációs."— Előadás másolata:

1 A rehabilitációs szemlélet változása, jogszabályi háttere. A komplexitás és az interprofesszionalitás jelentősége Dr. Vályi Péter Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet március 13.

2 Az egészség fogalma A WHO Ottawai Nyilatkozatának egészségdefiníciója: „Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi, munka- és közösségi szerep, a fizikai, biológiai és társadalmi stresszel való megküzdés képessége, a jólét érzése, a betegség és a korai halál rizikóitól való mentesség jellemez.”

3 A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a kardiovaszkuláris betegségekre Betegség  Koszorúér-betegség  Vérellátási zavar okozta agyi történés  Érszükület a végtagokon, értágulat a nagyereken  Magas vérnyomás okozta szívbetegség  Vérzéses agyi történés  Krónikus veseelégtelenség  Agykárosodás okozta szellemi leépülés Előfeltételként szolgáló tényezők: pl.: intrauterin környezet Hajlamosító kockázati tényezők: Pl.: Elhízás gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban Klasszikus kockázati tényezők: Pl.: koleszterin, vérnyomás, vércukorszint, dohányzás A kockázati tényezők kialakulása  Pszichoszociális tényezők  Az érelmeszesedéses folyamat hajlama a beszakadásra gyulladásos folyamat aktivitása miatt  Prevenciós ismeretek  Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz Módosító hatások

4 A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a cardiovasculáris betegségekre Az egészségmagatartást közvetlenül meghatározó tényezők A gazdaság fejlettségi szintje Oktatás A jövedelem megoszlása Szociális szerveződés Általános hatások (pl.: a kereskedelmi hálózat, a kultúra fejlettsége). “Falusi” életforma “Városi” életforma  Az ételeknek kisebb az energiasűrűsége, kevesebb zsírt, több komplex szénhidrátot tartalmaznak  Nagyobb az energia- felhasználás (fokozott fizikai aktivitás a napi munka során)  A szociális integráció magasabb foka a hagyományos életvitel miatt Kölcsönhatása az öröklött hajlammal és a környezeti tényezőkkel  Az ételeknek nagyobb az energiasűrűsége, több finomított szénhidrátot, tartósítószert, sót, zsírt tartalmaznak.  Kisebb az energiafelhasználás (csökkent fizikai aktivitás a napi munka során).  Nagyobb a szociális izolálódás, a pszichoszociális stressz.  Zsúfoltabb lakásviszonyok. (-) (+)

5

6 A szociális és makrogazdasági tényezők hatása a kardiovaszkuláris betegségekre 2. Betegség  Koszorúér-betegség  Vérellátási zavar okozta agyi történés  Érszükület a végtagokon, értágulat a nagyereken  Magas vérnyomás okozta szívbetegség  Vérzéses agyi történés  Krónikus veseelégtelenség  Agykárosodás okozta szellemi leépülés Előfeltételként szolgáló tényezők: pl.: intrauterin környezet Hajlamosító kockázati tényezők: Pl.: Elhízás gyermekkorban vagy fiatal felnőtt korban Klasszikus kockázati tényezők: Pl.: koleszterin, vérnyomás, vércukorszint, dohányzás A kockázati tényezők kialakulása  Pszichoszociális tényezők  Az érelmeszesedéses folyamat hajlama a beszakadásra gyulladásos folyamat aktivitása miatt  Prevenciós ismeretek  Hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz Módosító hatások

7 AZ EGÉSZSÉGÜGY TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA Leegyszerűsítve, az emberek egészségét 20%-ban a veleszületett tulajdonságok, 35%-ban az életmód, 30 %-ban a természetes és társadalmi környezet, 15%-ban az egészségügyi ellátáshatározza meg (Simor T. OTSz 2007; 14(9):13-16)

8 Emlékezzen vissza! 20 további évet ígértem, ha megfelelően él. Parancsoljon!

9

10 Prevenció és rehabilitáció az érme (az egészségi állapot megőrzésének/megtartásának) két oldala PREHABILITÁCIÓ/PREVABILITÁCIÓ?

11 A rehabilitáció definíciója 1. Az egészségügyi törvény 100. § (1) szerint a rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. (2) A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása. (3) A habilitáció a veleszületett, illetőleg fejlődési rendellenesség, betegség vagy baleset miatt fejlődésében megzavart és ezért a közösségi életben akadályozott gyermekekre, esetlegesen felnőttekre irányuló rehabilitációs tevékenység. (4) Az orvosi rehabilitáció célja, hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és a fogyatékosokat - az egészségtudomány eszközeivel - meglevő képességeik (ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre. (5) Az orvosi rehabilitáció szerves része különösen a fizioterápia, a sportterápia, a logopédia, a pszichológiai ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a gyógyászati segédeszköz-ellátás és ezek használatának betanítása is.

12 A rehabilitáció definíciója 2.

13 A rehabilitáció definíciója 3. Rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

14 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról A törvény célja 1. § E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.

15 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról Alapelvek 2. § (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. (2) A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse. (3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek. (4) A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt. (5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban. 3. § A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek.

16 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról Az Országgyűlés az egészségkárosodást szenvedett személyek megmaradt, fejleszthető képességeire épülő rehabilitációjának, társadalmi reintegrációjának elősegítésére, továbbá a rehabilitáció időtartamára a jövedelemarányos keresetpótlás érdekében a következő törvényt alkotja

17 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról Alapfogalmak 1. § E törvény alkalmazásában: a) egészségkárosodás: az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás; d) rehabilitáció: külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása; e) szakmai munkaképesség: a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben, illetve a képzettségnek megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság;

18 egészségi állapot (betegség, rendellenesség) a szervezet felépítése és tevékenység részvétel funkciói (akadályozottság) (korlátozottság) (károsodás) környezeti személyes tényezők közvetlen fizikaitágabb és társadalmitársadalmi (támogató vagy hátráltató) KONTEXTUÁLIS TÉNYEZŐK Az emberi lét meghatározó elemei

19 Tevékenységek korlátozottsága = fogyatékosság A fogyatékosság az egyénnel szemben támasztott személyi, társadalmi, foglalkozási vagy törvényes igények, kötelezettségek teljesítését biztosító képességeknek károsodás miatti kedvezőtlen változása. A fogyatékosság arra a tevékenységre vonatkozik, amelynek végrehajtásában az egészség-károsodott egyén akadályozott. A WHO meghatározása szerint „a fogyatékosság a normális emberi léthez szükséges tevékenységek végrehajtásának az akadályozottsága vagy képtelensége”. Átmeneti–tartós Betegség  károsodás  fogyatékosság  rokkantság

20 A részvétel akadályozottsága — rokkantság A rokkantság a társadalmi részvétel akadályozottsága az adott egyénnek a károsodás vagy a fogyatékosság miatt kialakult hátránya, mely korlátozza az egyént (kora, neme, gazdasági, szociális és kulturális tényezők által meghatározott) szerepének betöltésében. átmeneti – tartós betegség  károsodás  fogyatékosság  rokkantság

21 Orvosi és szociális modellek

22

23 A BNO és az FNO összehasonlítása BNO morbiditá s — mortalitás egészségügyi ellátás FNO funkcióképesség komplex szociális rehabilitáció ellátórendszer

24 Testi struktúrák 1. fejezet Idegrendszeri struktúrák 2. fejezet A szem, a fül és a kapcsolódó struktúrák 3. fejezet A hangadásban és a beszédben részt vevő struktúrák 4. fejezet A szív és érrendszer, az immun- és a légzőrendszer struktúrái 5. fejezet Az emésztőrendszerhez, az anyagcseréhez és az endokrin rendszerhez kapcsolódó struktúrák 6. fejezet A húgy-ivarrendszeri és a szaporodási rendszer struktúrái 7. fejezet A mozgáshoz kapcsolódó struktúrák 8. fejezet A bőr és a kapcsolódó struktúrák

25 Testi funkciók 1. fejezet Mentális funkciók 2. fejezet Érzékelési funkciók és a fájdalomérzékelés 3. fejezet Hangadás és beszédfunkciók 4. fejezet A szív és érrendszer, a vérképző, az immun- és a légzőrendszer funkciói 5. fejezet Az emésztőrendszer, az anyagcsere és az endokrin rendszer funkciói 6. fejezet Húgy-ivarrendszeri és szaporodási funkciók 7. fejezet Ideg-, csont- és izomrendszeri, valamint mozgáshoz kapcsolódó funkciók 8. fejezet A bőr és a bőrfüggelékek funkciói

26 Össz-szervezeti egészségkárosodás A szervi károsodások a szervezet hierarchikus felépítésére alapozva, az egyes szervrendszeri funkcióknak a különböző élet-tevékenységekben betöltött szerepe, súlya szerint ún. össz-szervezeti egészségkárosodásba konvertálhatóak, melynek értékelése a fenti szabályt figyelembe véve a következő fokozatok szerint történhet: 0Nincs számottevő össz-szervezeti egészségkárosodás0-4% 1Enyhe (csekély) össz-szervezeti egészségkárosodás5-9% 2Kismértékű össz-szervezeti egészségkárosodás10-24% 3Közepes mértékű (számottevő) össz-szervezeti egészségkárosodás25-49% 4Nagymértékű (jelentős) össz-szervezeti egészségkárosodás50-79% 5Teljes vagy közel tejes össz-szervezeti egészségkárosodás80-99%

27 Környezeti tényezők 1. fejezet Termékek és technológia 2. fejezet Természetes környezet és emberi beavatkozással létrehozott változások a környezet 3. fejezet Támaszok és kapcsolatok 4. fejezet Attitűdök 5. fejezet Szolgáltatások, rendszerek és szabályozások

28 Támogató (befogadó) környezet A munkamegosztás lehetősége: – egészségügyi megelőzés, gyógykezelés,- egészségügy rehabilitáció – anyagi kompenzáció, szociális- társadalombiztosítás, támogatás szociális ellátórendszer – a foglalkoztatás elősegítése- munkaügy, oktatás – összehangolás, támogató - esélyegyenlőség környezet kialakítása Társadalmi értékrend, közakarat Előítélet-mentesség Esélyegyenlőséget biztosító jogszabályok Anyagi források biztosítása A környezet akadálymentesítése Az elháríthatatlan akadályok jelzése

29 321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról § Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottsága komplex minősítés keretében - a rehabilitáció lehetséges irányáról, - a rehabilitációs szükségletekről, - a rehabilitálhatóságról, valamint - a rehabilitációhoz szükséges időtartamról szóló szakvéleményének kialakítása során az e rendeletben foglaltak figyelembevételével jár el.

30 321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról § (1) Amennyiben a szakértői bizottság megállapítja, hogy az érintett személy az egészségkárosodásától függően alkalmassá tehető a jelenlegi, az egészségkárosodását megelőző, vagy a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra, akkor a rehabilitáció lehetséges irányaként ezt a munkakört, illetve munkaköröket jelöli meg. (2) A szakértői bizottság a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározza továbbá azokat a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat, illetve foglalkozási csoportokat, amelyek ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét követően - a szakértői bizottság által meghatározott feltételek fennállása esetén - alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszerének figyelembevételével történik.

31 321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról § (1) A rehabilitáció lehetséges irányától függően a szakértői bizottság megállapítja az érintett személy a) foglalkoztatási, b) orvosi, és c) szociális rehabilitációs szükségleteit

32 321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról § (1) A szakértői bizottság a rehabilitálhatóság megállapítása során az érintett személy -egészségkárosodásának mértékét, -szakmai munkaképességét, -személyi adottságait, -képzettségét, -szakmai gyakorlatát, -a rehabilitációt is befolyásoló szociális körülményeit, - közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és - munkaerő-piaci lehetőségeit figyelembe véve jár el.

33 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 3. § (1) Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki a) százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) kereső tevékenységet nem folytat, vagy ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá b) rehabilitálható, és c) az életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte.

34 321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex rehabilitációról § (2) A rehabilitálhatóság akkor állapítható meg ha az érintett személy részére a) a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben (munkakörökben), foglalkozás(ok)ban való munkavégzés az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erőfeszítést nem jelent, és b) az alapvető foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetők, és c) a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan megfelelő munkahely ajánlható fel, amely lehetővé teszi a külön jogszabályban meghatározott, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást.

35

36

37 képességvizsgálatok funkcionális kapacitás vizsgálata betegség, sérülés, rendellenesség [egészségi állapot]kontextuálistényezők funkcióképességtevékenységektársadalmi részvétel [funkciókárosodás]tevékenységektársadalmi részvétel korlátozottsága =korlátozottsága = fogyatékosságrokkantság egyénikörnyezeti e. rehabilitáció gyógykezelés e. rehabilitáció a környezet adaptálása foglalkoztatási szociálisrehabilitáció kulturális klinikai diagnosztika Társadalmi és egyéni prevenció

38 A LAKOSSÁG KOMPLEX ELLÁTÁSÁNAK AZ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA KÖZÖTTI ŰR ÁTHIDALÁSA 1. Felmérés A társadalmi körülményeket figyelembe vevő tervezés Széleskörű, hosszú távú megvalósítás A társadalom mozgósítása és folyamatos értékelés

39 A LAKOSSÁG KOMPLEX ELLÁTÁSÁNAK AZ ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA KÖZÖTTI ŰR ÁTHIDALÁSA 2. 1.FELMÉRÉS Milyen gyakoriak a betegségek a társadalomban? Milyen magatartásformák, kockázati tényezők jelentenek problémát? A betegségek milyen következményei jelentenek problémát? Milyen magatartásformák, kockázati tényezők, következmények érintik az adott társadalmat? Milyen kapacitások és források állnak a rendelkezésre? A társadalmi körülményeket figyelembe vevő tervezés Annak az eldöntése, hogy melyik kockázati tényezőket, magatartás- formákat kell elsősorban megcélozni A társadalmi változás céljainak és a programstratégiáknak az összehangolása Társadalmi támogatottság? Bizonyítékokon alapul-e? Nem valósult-e meg? Megvalósítható-e? A helyi lakosságra szabott program A programterv fejlesztése, változtatása Nem Igen Széleskörű, hosszú távú megvalósítás Folyamatos tökéletesítés A társadalmi támogatás biztosítása A társadalom mozgósítása Vezetők és kapcsolattartók kiválasztása A várható haszon tudatosítása, a források mobilizálása Értékelés  A támogatók tájékoztatása  A program előrehaladásának ismertetése  Csomópontok értékelése  Hiteles bizonyítékok beszerzése  A következtetések megalapozása  A tanulságok levonása

40 Az egészségi állapotot meghatározó tényezők Egészségpolitika és nemzeti program Az egyén Magatartás Biológiai tulajdonságok Szociális környezet Fizikai környezet Hozzáférés a minőségi egészségügyi ellátáshoz

41 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "A rehabilitációs szemlélet változása, jogszabályi háttere. A komplexitás és az interprofesszionalitás jelentősége Dr. Vályi Péter Országos Rehabilitációs."

Hasonló előadás


Google Hirdetések