Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1.1 Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása. Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína) Az egyistenhit.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1.1 Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása. Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína) Az egyistenhit."— Előadás másolata:

1 1.1 Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása. Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína) Az egyistenhit a zsidó vallásban Tk 1- Herber, Martos, Moss, Tisza: Történelem 3 Tk.1 (Sz)-Száray Miklós Tk.1.Fk- Forrás központú történelem Száray Miklós T.(G Sz I).- G. Szabó István:Tréning

2 ékírás ÍRÁS Mezopotámia AZ ÓKORI KELET hiroglifa Egyiptom ÁLLAM ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉSDESPOTIZMUS Sumer Hammurapi Kr e 3000 Asszíria BabilonKr e XVIII ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS fáraó piramis múmia Kheopsz India Kína brahmanizmus buddhizmus Buddha Ijfeszítő népek Konfuciusz Perzsia Fönícia Palesztina Jeruzsálem Izrael Dávid Salamon Dareiosz Judea Kr e X. Sz. szkítákhunok Gilgamesz

3 ÓKOR íRÁS Nyugatrómai Birodalom bukásáig megjelenésétől ŐSKOR KÖZÉPKOR RÉZKORBRONZKOR VASKOR

4 ÓKOR íRÁS Nyugatrómai Birodalom bukásáig megjelenésétől ŐSKOR KÖZÉPKOR RÉZKORBRONZKOR VASKOR Wikipédia: Az ókori Közel-Kelet kronológiájaWikipédia: Az ókori Közel-Kelet kronológiája biztos időpontokkal csak az i. e. 8. századtól rendelkezik: az i. e. 763 június 15-i ninivei napfogyatkozáshoz viszonyíthatunk [1], ami III. Assur-Dán uralkodásának idején Simannu (sziván) hónapban volt.i. e. 8. századtóli. e. 763június 15niniveinapfogyatkozáshoz[1]III. Assur-Dán Az ókori Görögország és az ókori Róma történelmét együttesen antikvitás vagy antik kor néven szokás emlegetni.ókori Görögországókori Róma

5 ÍRÁS ékírás betűírás szótagírás Champolion Mezopotámia ÓKOR hiroglifa Egyiptom Főnícia Szótag, mássalhangzó és fogalomírás Fokozatos egyszerűsödés papirusz Halottak Könyve agyagtábla Gilgamesz Vízözön történet

6 ÍRÁS magántulajdon Differenciált társadalom Nagyszámú munkaerő ÁLLAM Újkőkor végén és a rézkor elején alakultak ki. Az állam keretei között a vezető réteg megszervezte a közmunkákat (csatorna, erődítések), a külső védelmet, a hódító hadjáratokat, s fenntartotta a belső rendet ÓKOR ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS DESPOTIZMUS szervezettség Jelentős mértani és csillagászati ismeretek Korlátlan egyed uralom, amit az uralkodók isteni származásukkal is alátámasztottak

7 MEZOPOTÁMIA

8 Mezopotámia Bakay Kornél Tk1.(HMMT)-79. old. : A harmadik évezred első fele (Kre ) a városállamokra oszló, de társadalmilag és kulturálisan egységes Sumer virágkora. Az önálló városállamok megerősödésének, a csatornarendszerek kiépítésének időszaka…. A jelentősebb városok fallal vették körül magukat, sőt gyakran a legértékesebb mezőgazdasági területeket is…. A megerősödött városok csakhamar kísérletet tettek a szomszédok feletti uralom megszerzésére. Ennek következtében a sikeresen hódító királyok meggazdagodtak, a palota (az uralkodó) jelentősége megnőtt a városon belül… A városállamokban a hatalom az uralkodó kezében volt, aki kezdetben a papi fejedelem (en, később ensi-úr), de a városok között éleződő hatalmi harc miatt viszonylag korán megtörtént Sumérban a vallási és világi hatalom különválasztása) Önálló városállamok kora Bakay Kornél - Közép- és Belső-Ázsia, a Kaukázus, valamint a Kárpát-Medence őskora Könyvajánlás

9 Mezopotámia SUMER városállamok Öntözéses földművelés ékírás III. évezred

10 Tk.1, 80.old: (Kre ): A század fordulóján az egységesítési folyamat két típusát figyelhehetjük meg: a városok közti szövetséget ill. hódítást. A szövetségek létrehozásához éppúgy mint a hódításhoz erős város kell. Az a kérdés, hogyan lehetne erőssé tenni egy várost? LAGAS uralkodója, UNKAGINA úgy vélte, ha visszaállítja a templom és a kistermelők korábbi önállóságát, és ezzel a társadalmat maga mögé állítja, városát képessé teheti a hódításokra. Ezzel egyidőben UMMA uralkodója LUGALZAGESZI a palota hatalmát erősítette meg. Birodalom alakítási kísérletek kora A töredékek a rekonstruált formában Keselyű sztélé (emlékoszlop ) Wikipédia: A sztélé nagyon töredékes, legnagyobb része hiányzik. A megtalált részletek nagyobb része is képi ábrázolás, a szöveg rövid és sok helyen olvashatatlan, mégis a leghosszabb korai sumer nyelvemléksumer A 24. sz. első felében állított győzelmi emlékmű

11 A phalanx-töredékphalanx A szöveg és a képek a töredékesség ellenére a hadtörténet alapvető forrásai. Sokáig tartotta magát az a tévhit, hogy a phalanx harcmodor a görögök találmánya volt. E sztélé legnagyobb töredékén harcosok vonulását ábrázolták, akiknek csak a fejük látszik ki a pajzs mögül, valamint a lándzsát tartó jobb kezük. A pajzsok összeérnek, teljesen elfedik az embereket. A keselyűsztélé a phalanx első ábrázolása.phalanxgörögöklándzsát Éannatum, lagasi uralkodó lándzsás bőrpajzsos katonáival átgázol Umma legyőzőtt katonái felett. Wikipédia: Tematikája Lagasnak a szomszédos Umma ellen vezetett hadjáratának története, és a győzelem leírása. A hadjárat Umma és Aksak patesijeinek szövetségével kezdődött, amellyel Lagas hegemóniáját kívánták megtörni. Éannatum, Innin és Ningirszu istenek kegyeltje legyőzte riválisát, és ennek emlékére állította a sztélét. A „keselyűsztélé” név a szöveget kísérő képek egyike alapján született, amelyen a legyőzött ummai katonák holttesteiből lakomázó keselyűket ábrázoltak.UmmaAksakpatesijeinekInninNingirszusztélétkeselyűket A két város összecsapásából végül majd Umma került ki győztesen. Ez azt bizonyította, hogy ebben a korban az állam ereje elsősorban a palota hatalmától függ.

12 Az akkád nagyhatalom kora Sarrukín vagy Narám- Szín megrongált szobra NinivébőlNinivéből

13 A sumer nagyhatalom kora Kr e Tk. 1, 83.old: Ur városa egyesítette újra az országot és a III. dinasztiájának uralkodása jelenti a sumer-akkád civilizáció fejlődésének végkifejletét. Ur újbóli megerősödése sokkal inkább a tengeri kereskedelmen alapult, mintsem a gabona termelésen. Urnak mint a Perzsa-öböl legnagyobb forgalmú kikötőjének, biztosítva volt rendkívüli katonai fontosságú réz beszerzése. Ezen a gazdasági, katonai és politikai erőn alapulva sikerült Ur-Nammunak és utódjának Sulginak lényegében egész Mezopotámiát meghódítani. A városok helyreállították a csatornahálózatot, víztárolók építésével szabályozták a csatornákban a víz szintjét, megjavították az elszikesedett talajt. Az ezeknek a nyomán kibontakozó mezőgazdasági fellendülés volt a sumer nagyhatalom gazdasági alapja. Az egész országra kötelezően érvényes mértékrendszert vezettek be. A központosított akkád államszervezet hagyományait követve gyökeresen újjászervezték a közigazgatást. A gutikkal összefonódott helyi arisztokráciák megdöntésével lehetőség nyílt egy teljesen új uralkodó osztály megteremtésére, amely mentes volt a helyi érdekek érvényesítésétől. Az itt kiépített sumer hivatalnokrendszert tekinthetjük minden bürokrácia bölcsőjének. A hivatalszervezet élén az uralkodó állt, aki istennek nyilvánította magát (istenkirály), aki „Sumer és Akkád királya” és „ a négy világtáj királya”, és aki törvényeit Úr legfőbb istenének meghatalmazottjaként hirdette. NÉPEK AZ ÓKORBAN/ Történelem minden mennyiségben/ A Kölcsey Ferenc Főgimnázium Gudea lagasi ensi

14 URzikurat et/muveszettortenet-7-evfolyam/az-akkad-kor-es-az-uj- sumer-kor-muveszete/a-sumer-reneszansz-koranak- muveszete Új-sumer építészet Úr város legfontosabb istenségének, Nannának, a Holdistennőnek a szentélykörzete Az uri zikkurat egy négyzetes alaprajzú, háromszintes, vályogtéglából emelt építmény, amelyet kívülről égetett téglából álló burkolat borított. Az építmény legfelső szintjén kapott helyet a szentély. Egy négyzetes alaprajzú teraszból, illetve három, egymást derékszögben metsző és a felső szentélyhez vezető lépcsőfeljáróból állt. k/Jegyzetek/Epiteszettortenet_I.pdf

15 Új-sumer dombormű A korszak domborműveit néhány sztéléről, illetve a gliptikából ismerjük. Ezek közül az egyik legismertebb Ur-Nammu király fogadalmi sztéléje. A sztélé regiszteres áldozati jelenetén a király italáldozatot mutat be Nanna, Ur város főistene előtt. A sumer dombormű hagyományait követve az alakokat a legjellemzőbb felületek törvénye szerint ábrázolták, a rangkülönbségeket az alakok nagyságával érzékeltették. Hasonló jeleneteket a pecséthengerek lenyomatai is ábrázolnak.

16 Régészeti leletek Wikipédia: A sumer művészet legismertebb műtárgyai a Sir Leonard Woolley által a 20. század elején feltárt Ur királyi temetőjéből kerültek elő. Ezek közé tartozik az úgynevezett uri jelvény, bikafejjel díszített hárfák,Subat (Puabi) királynő fejdísze, Meszkalamdug király aranysisakja és egy játéktáblaLeonard Woolley20. századSubatMeszkalamdug

17 Az Ur-i királysírok felső szintje Az Úr-i ásatásokat a királysírok és a temető feltárását Leonard Woolley végezte több ásatási szezonban között. Különböző korszakokból olyan leletek kerültek felszínre mint au Úr-i standard, Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával, pecsétnyomói, ruhásládája (üresen találták), fejéke, számtalan ezüst és arany edény

18 Az Ur-i királysírok felső szintje Az Úr-i ásatásokat a királysírok és a temető feltárását Leonard Woolley végezte több ásatási szezonban között. Különböző korszakokból olyan leletek kerültek felszínre mint au Úr-i standard, Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával, pecsétnyomói, ruhásládája (üresen találták), fejéke, számtalan ezüst és arany edény

19 Lejárat az uri sírkamrákhoz (Woolley, 1927) A királysírok többségét már az ókorban kirabolták, de ahol a leletek túlélték az évezredeket, ott gazdag lelet anyagot és emberi testet találtak. A sírok körül később kiterjedt temető alakult ki.

20 Lejárat az uri sírkamrákhoz (Woolley, 1927) A királysírok többségét már az ókorban kirabolták, de ahol a leletek túlélték az évezredeket, ott gazdag lelet anyagot és emberi testet találtak. A sírok körül később kiterjedt temető alakult ki.

21 Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából. Az egyik Sub-ad királyné sírjából (ásatási száma U.10412), egy másik nagyon töredékes példány alacsonyabb rangú személy sírjából (PG 1130). A hárfák jellemzője, hogy állatfejben végződő hangdobozzal rendelkeznek. A hárfa karja a hangdoboz végéből ível magasra. A húrok hangolására szolgáló kulcsok rekonstrukciója szerint 11 húrja volt. A húrok magából a hangdobozból indultak el. A hárfa elejét gyönyörű arany bikafej díszítette, az állat „haját és szakállát”, valamint szemét sötétkék lazúrkő berakással készítették el. A hárfa hangdobozának pereme mentén kagylóhéjból és lazúrból készült geometrikus mozaiksáv fut körbe. A doboz elülső felületét négy regiszterben mitológiai állatalakokat ábrázoló jelenetek díszí tették.

22 Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából Wooley ásatásai során két hárfa is előkerült Ur városából. Az egyik Sub-ad királyné sírjából (ásatási száma U.10412), egy másik nagyon töredékes példány alacsonyabb rangú személy sírjából (PG 1130). A hárfák jellemzője, hogy állatfejben végződő hangdobozzal rendelkeznek. A hárfa karja a hangdoboz végéből ível magasra. A húrok hangolására szolgáló kulcsok rekonstrukciója szerint 11 húrja volt. A húrok magából a hangdobozból indultak el. A hárfa elejét gyönyörű arany bikafej díszítette, az állat „haját és szakállát”, valamint szemét sötétkék lazúrkő berakással készítették el. A hárfa hangdobozának pereme mentén kagylóhéjból és lazúrból készült geometrikus mozaiksáv fut körbe. A doboz elülső felületét négy regiszterben mitológiai állatalakokat ábrázoló jelenetek díszí tették.

23 Az uri királyi temetőben több lantot is találtak. A PG 1237-as sírban levő aranyból készült (U.12353), de ugyanitt egy ezüstlant is hevert. A töredékes példányok közül legszebb a PG 789-es sírból való arany bikafejes lant (U.10556) A hangdoboz oldalát a pereme mentén a már tárgyalt hárfához hasonló geometrikus mozaikberakás díszítette. Mindkét szárat aranypántok, valamint kagyló és lazúrberakásos fogazás díszítette. A lant legszebb dísze ennek ellenére az arany bikafej volt, amelynek lazúrberakásos szemén kívül minden elemét aranyból domborították. A lantok díszei közül azonban talán az U os bikafej a legismertebb. Ez a bikafej is hasonlít az előzőhöz, de szarvának hegyét, „haját és szakállát”, valamint szemét is lazúrberakással oldotta meg a művész. A „nagy lant” részlete Urból

24 Az uri királyi temetőben több lantot is találtak. A PG 1237-as sírban levő aranyból készült (U.12353), de ugyanitt egy ezüstlant is hevert. A töredékes példányok közül legszebb a PG 789-es sírból való arany bikafejes lant (U.10556) A hangdoboz oldalát a pereme mentén a már tárgyalt hárfához hasonló geometrikus mozaikberakás díszítette. Mindkét szárat aranypántok, valamint kagyló és lazúrberakásos fogazás díszítette. A lant legszebb dísze ennek ellenére az arany bikafej volt, amelynek lazúrberakásos szemén kívül minden elemét aranyból domborították. A lantok díszei közül azonban talán az U os bikafej a legismertebb. Ez a bikafej is hasonlít az előzőhöz, de szarvának hegyét, „haját és szakállát”, valamint szemét is lazúrberakással oldotta meg a művész. A „nagy lant” részlete Urból

25 Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával pecsétnyomó

26 Pu-abi királynő gazdagon díszített gyászkocsijának (szántalpas szekér) gyeplőtartó ezüstgyűrűi rajta egy arany kulán (szamár féle) szobrocskával pecsétnyomó

27

28 Az igazi zikkurat általában 7 egyenetlenül csökkenő szintből álló toronyépület volt, egyes elképzelések szerint a szintek a naprendszer 7 bolygóját jelképezték. egy zikkurat rekonstrukciója

29

30 ékírás

31 Az özönvízről szóló tábla ékírással Gilgames ember, akinek az istenek küldenek egy lényt, hogy segítségével úrrá lehessen emberi vágyain, és kibontakoztathassa isteni természetét. az ókori Mezopotámia Uruk nevű városának legendás uralkodója. A róla szóló eposz legteljesebb szövege 12 agyagtáblán maradt fenn, melyeket Assur-bán-apli asszír király ninivei könyvtárában találtak meg. Gilgames a mitikus történet szerint kétharmad részben isten, egyharmad részben ember, akinek az istenek küldenek egy lényt, hogy segítségével úrrá lehessen emberi vágyain, és kibontakoztathassa isteni természetét. Megteremtik Enkidut, a hatalmas, erős és jóságos „vadembert", akivel együtt hosszú, próbákkal teli útra indulnak. Megküzdenek Humbabával, a cédruserdőt őrző szörnnyel, legyőzik az elpusztításukra törő égi bikát, az emberi szenvedélyek szimbólumait. Végül meghal Enkidu is, és Gilgames a halhatatlanság keresésére indul. Gilgames jelképe minden embernek, aki az örök fiatalság forrását keresi, s ezért nem riad vissza a nehézségektől A hőst ábrázoló kisplasztika egy i. e. 9. századból származó sztélé alapján készült. Gilgames két oldalán egy-egy kentaurszerű lény áll, akik az istenek jellegzetes attribútumait viselik: hosszú hajú, szakállas alakok, tollakból és szarvakból álló fejékkel. Egy szárnyas napkorongot tartanak a magasban, az asszír teremtő isten, Assur jelképét, aki a harcosok védelmezője volt Gilgames sírját keresik /2003

32 NyugatNyugat · / · 1937 · / · szám · / WEÖRES SÁNDOR: GILGAMES Az eposz legrégibb töredékei sumir nyelvűek, a Krisztus előtti harmadik évezred végéről valók; mindössze néhány tucat verssort tartalmazó cseréptábla-roncsok. Több szöveg maradt ránk a mű asszír fordításából: ez Kr. e. 650 tájáról származik; Ninivében, Assurbanipal király könyvtárának romjai közt találták és tizenként széttört táblából áll. Az I., VI. és IX-XII. számú táblákat, vagyis az eposz felét majdnem hiánytalanul össze lehetett állítani; a többi szövegrész nagyon hézagos és bizonytalan. Az ékírásos szöveg a cserép-lapok mindkét oldalán három-három hasábban foglal helyet. A táblák alján, már amelyeken ez a rész megmaradt, négyféle megjegyzés olvasható: 1. a következő tábla első sora, 2. az illető tábla sorszáma, utána az eposz kezdőszavai és címe; «“Aki minden látott"», Gilgames-sorozat», 3. «Ősi példányról hűen lejegyezték és ellenőrizték», 4. «Tulajdonosa Assurbanipal, a világ királya, asszír király». A Gilgames állítólagos szerzőjét éppúgy ismerjük, mint az Iliasét: az Assurbanipal-könyvtár katalógusa Szin-liki Unninni jós-főpapot nevezi meg a mű írójául. Egy korábbi, kb. Kr. e ből származó töredéken pedig a másoló, vagy átdolgozó nevezi meg magát: «Azag Aja írnok, sabat 28-ikán, abban az évben, mikor Ammisaduga király a Purattu (Eufrát) torkolatánál Dur-Ammisaduga várost építette.» net/2013/08/weiner- sennyey-tibor- gondvana.html Weiner Sennyey Tibor: Gondvána

33 Mezopotámiai öltözködés Kalla Gábor A mezopotámiai ruhadarabok alapvető anyaga a gyapjú. A Folyóköz mezőgazdaságának egyik legfontosabb ágazata volt a juhtenyésztés, az erre épülő textiliparnak hatalmas gazdasági jelentősége volt. A nagy intézmények, a templomok és paloták részeként kiterjedt textilmanufaktúrák működtek, melyeket leginkább a III. Ur­i dinasztia korából ismerünk, de hasonló módon kell elképzelnünk más időszakok textiliparát is. Egyes Ur városi adminisztratív szövegek több mint 400 tonna gyapjú feldolgozásáról beszélnek. A gabona mellett a gyapjú és a kész szőttes volt a régió fő exportcikke… … az öltözködésnek egy általánosan használt köz­ nyelve, amelyet minden betelepülő népesség ugyanúgy átvett, mint a sumer­akkád kultúra egyéb elemeit, az ékírást, a kultuszokat és egyéb szokásokat. Ezek a ruhadarabok rendkívül konzervatívak, és csak lassan változnak az idők során. Közel háromezer év alatt mindössze két jelentősebb viseleti váltást tapasztalunk, de ez is inkább az öltözék gazdagodását jelentette, miközben gyakran a régebbi ruhadarabok is megmaradtak. Az első váltás az egyszerű lepelruhák első időszaka után történt, valamikor az Akkád Biro­ dalom (Kr. e. 24–23. század) idején, amikor megjelent a togaruha, a második pedig a Kr. e. 2. évezred második felében, amikor általánossá vált a tunika viselete. Alapjában véve az ekkor kialakult viseletet hordják ma is tradicionális öltözetként Irakban. Mezopotámiai öltözködés

34

35 BABILON

36 ékírás Mezopotámia Sumer Hammurapi Kr e 3000 Perzsia Asszíria Babilon Kr e XVIII Az elsõ kiérlelt világbirodalom kialakítására :Az III. Ur-i dinasztia /Pálfi Zoltán

37 vtM Boney M - Rivers of Babylon 1978

38 6. Bábel tornya, szatellit felvétel az ásatásokról. Bábel tornya, Walther Bünthe rekonstrukciója, 1931 A megtalált ékiratos agyagtábla szerint a szintek méreteit méterben táblázatba foglalva adjuk meg. Az egyes szinteket eltérõen színezték. A színek attól függtek, hogy melyik istenséget, melyik planétát, melyik fémet szimbolizálták a megadott rekonstrukciós elképzelés szerint.

39 Bábel tornya, id. Pieter Breughel festménye, 1562, Kunsthistorisches Museum, Bécs A bábeli toronyról szóló, a Bibliából tudott leírás a Teremtés könyvébõl feltehetõleg a babiloni zikkuratot vette alapul. Mózes I versében olvashatjuk: „Rajta, vessünk vályogot és égessük téglává.” „Gyertek, építsünk várost és tornyot, amelynek teteje az égig ér”– így hangzik a kettõs felszólítás, ami valójában az építõtevékenységnek, az emberi alkotásnak, az építészet lényegének elsõ, biblikus megfogalmazása. A leírás részletei azt mutatják, hogy szerzõ jól ismerhette a babiloni viszonyokat, az ott használatos építõanyagokat: találtak egy nagy síkságot – írja, a tégla épületkõ gyanánt szolgált, a szurok pedig kötõanyagul – folytatja. A bábeli torony tulajdonképpen az emberi gõg és hatalomvágy jelképe. Az emberiség összefog, hogy nagyságának kifejezésére várost és benne égig érõ tornyot építsen. Isten azonban meghiúsítja tervüket, mert összezavarja az építõmunkások nyelvét. Az emberek így, egységüktõl megfosztva, szétszélednek a földön. Bábel (Babilon) neve a héber bilbul: összekevert, zavart szóból népies etimológiával ekként vezethetõ le. Érdekes módon ez majdnem egybeesik az angol babble: dadogás szóval. A bábeli torony szimbolikája a sok nyelven beszélõ világvárost, az egyes emberben, de az emberi közösségben egyaránt jelen lévõ korlátlan hatalomvágyat reprezentálja, amely azonban istenellenességében halálra ítélt.

40 1997-ben Oslóban állították ki elõször azt az új dokumentumot, amely Bábel tornyáról az eddig alkotott elképzeléseket gyökeresen megváltoztatta: ez Nabú-kudurri-uszur sztéléje, amit a Schøyen gyûjteményben õriznek. Felirata: „Etemenanki, ezt alkottam a világ népei csodálatára, felemeltem az ég tetejéig, a kapuknak ajtókat nyitottam, bitumennel és téglával fedtem be.” (Martin Schøyen *1940.január 31., norvég üzletember, utazó, történész, paleográfus, könyvgyûjtõ. Ma a világ legnagyobb magángyûjteményének birtokosa, 13 ezer kézirattal, Holt tengeri tekercsekkel és más ókori emlékekkel. A gyûjtemény számos darabja 1990-tõl, az iraki háború idején került Oslóba, mivel Norvégia nem ratifikálta a kulturális javak illegális kereskedelmérõl szóló es UNESCO egyezményt.) A sztélén látható Bábel tornya ábrázolás, Andrew George eredeti rajza alapján Martin Schøyen rekonstrukciója

41 Érdekességek

42 Egy hamvába holt magyar mezopotámiai régészeti expedíció

43 Új megvilágításban a mezopotámiai kereskedelem Új módszerek a régészetben kor.hu/ _uj_megvilagitasban_a_mezopotamiai_kere skedelem Több ezer település lehet még Mezopotámiában kor.hu/ _tobb_ezer_telepules_lehet_meg _mezopotamiaban Adatbázissal védik Mezopotámia kincseit kor.hu/ _adatbazissal_vedik_mezopotamia _kincseit kor.hu/ _adatbazissal_vedik_mezopotamia _kincseit Ur ókori sumér város királyi temetőjéből származó koponyák CT-vizsgálata arra derített fényt, hogy a rituális áldozatokra kegyetlen halál várt. kor.hu/ _kegyetlen_halal_vart_a_ritualis_ald ozatokra_ur_varosaban kor.hu/ _kegyetlen_halal_vart_a_ritualis_ald ozatokra_ur_varosaban Az obszidián forrásának meghatározásával lehetővé válik a múltbeli kereskedelmi viszonyok rekonstruálása Műholdfelvételek elemzéséből arra következtettek, hogy a megvizsgált 23 ezer négyzetkilométeren 9500 lehetséges emberi település lehet szétszórva Mezopotámia északi részén, a mai Szíria északi felén A régészeti helyszínekben gazdag ország kincsei azonban a háborús állapotok miatt komoly veszélyben forognak

44 Sürgős beavatkozásra van szükség Mári esetében, mert a mezopotámiai romváros rohamosan erodálódik - figyelmeztetett a Global Heritage Fund. kor.hu/ _veszelyben_mari_romvaros ahttp://mult- kor.hu/ _veszelyben_mari_romvaros a

45 EGYIPTOM

46 Hérodotosz nem túlzott, amikor azt mondta: "Egyiptom a Nílus ajándéka". A Nílus által táplált óriási oázis volt, melyet a folyó vize évről évre megújított EGYIPTOM

47 KHEPHRÉN PIRAMISA ÉS A SZFINX idején jött létre a piramisépítő despotikus állam és kultúra Tk 1, 98.old:Az ókori Egyiptomiak úgy hitték, hogy hajdanában nem földi királyok, hanem maguk az istenek uralkodtak az ország felett. Ozirisz volt aki a fölművelésre, letelepedésre, zenére és sok minden másra megtanította az embereket… Az egyiptomiak a királyaikat az istenek földi képviselőjének tekintették. Az Óbirodalom uralkodóit „Nagy Istennek” nevezték. A fáraó (per aa/ nagyház) címet ekkor még nem használták. A fáraó volt a hadsereg főparancsnoka, az államigazgatás és a kincstár feje, valamennyi templom főpapja és a legfőbb bíró. Mindezeken túl azt gondolták, hogy rajta múlik az ország termékenysége. Ő tette a földeken az első kapavágást, és kezdte meg az aratást. ÓBIRODALOM A piramis szó a felemelkedés helyét jelentette. Hegyről vagy lépcsőről van szó tehát,amelyen- ahogyan az egyiptomiak mondták -: „a nagy isten az égbe emelkedik”. Vagy „lépcsőt ácsolunk a számára, az égbe felmegy azon, ő az, aki felmegy a nagy tömjén áldozat füstjén, felrepül, mint a madár, és alácsapong, mint a szkarabeusz az üres trónusra, mely Ré bárkájában van.

48 Bronzkorba lépett városából kiindulva a helyi napisten Középbirodalom-kora (i. e ) amelynek egy fejlettebb lovasnép, a hikszoszok betörése vetett véget (átmeneti korok: i. e ). Téba Az átmeneti szétesés után Amon papságra támaszkodva újra megerősödött a központi hatalom Középbirodalom

49 (i.e ) időszaka. Jól megszervezett hadseregével Egyiptom ekkor érte el legnagyobb kiterjedését. Tk1, 119/121. old.: A 18. dinasztia első tagjai Nubiában a harmadik zuhatagig terjesztették ki Egyiptom határait., északon pedig az Eufrátesz partjáig jutottak az egyiptomi seregek, ám a valódi erőpróbára nem került sor: a térség legerősebb állama Mitannkitént az összecsapás elől… Hadjáratok a kor világbirodalmává tették Egyiptomot, a feltörekvő hettita és asszír birodalom éppúgy, mint Babilon vagy Mitanni ajándékokkal próbálta megvásárolni a fáraó kegyét. A hikszoszok kiverése után következett az A Kései korban, az i. e. I. évezred folyamán idegen népek, az asszírok, majd a perzsák uralma alá került Birodalmak és fénykorok 1. rész Egyiptom 1/3 Újbirodalom Hatsepszut III. Thotmesz II. Ramszesz Tutankhamon

50 Hatsepszut temploma Hatsepszut hadserege III. Thotmesz

51 Királyok völgye

52 A 'megtört tengelyű' Amarna-kor utáni sírok jellegzetes elrendezése: I. Széthi sírjaI. Széthi

53

54 Tutankhamon sírfeltárása

55 II. Ramszesz

56 A holtak Egyiptoma Birodalmak és fénykorok 3. rész Egyiptom 3/3 Az utolsó nagy fáraó 5ajB8f2717&feature=results_video Egyiptom.A holtak titkai.

57 Buddhizmus Vallás Nirvána Ozirisz reinkarnáció Brahmanizmus MONOTEIZMUS POLITEIMUS Egyiptom Ámon-Ré é Hórusz India Palesztina BibliaÓszövetség

58 EGYIPTOMI VALLÁS Az egyiptomi vallás a totemizmus maradványait őrzi. Isteneik között állatok is szerepeltek. Később az állatistenek emberi vonásokat vettek fel (antropomorfiznms), de megtartották régi állatjellegüket, pl. Ré, a napisten, sólyomfejű ember, napkoronggal a fején;Ré A Középbirodalom központja Théba, istene Ámon, aki megkapja az összes istenek tulajdonságait és jelképeit (Amon-Ré) Ré Amon-Ré

59 Wikipédia: Ré :naponta véggihaladt az ég óceánján egyik horizonttól a másikig Mandzset nevű bárkáján („Az évmilliók bárkája”). Éjjel az Alvilágon haladt át esti, Meszektet nevű bárkáján. Útján több isten kísérte, köztük Hu, Szia és Mehen, akik segítették és védelmezték az alvilág szörnyeivel szemben; itt a káosz istenének tartott Széth pozitív szereplőként tűnik fel, mert ő győzi le Apóphiszt, a hatalmas kígyót, aki el akarja nyelni a bárkát. Reggel, miután áthaladt az Alvilágon, Ré újjászületik Nut égistennő testéből. Halála után az uralkodó is csatlakozott Réhez bárkáján; később, ahogy a túlvilági élet „demokratizálódott”, már minden elhunytról úgy tartották, Ré bárkájára kerül……a fáraó címei közt a Ré fia is szerepel. Ré nevében uralkodni annyit tett, hogy amaat, a helyes világrend szerint uralkodniHuSziaMehenSzéthApóphisztNut

60 A vallás az egyiptomi ember életének egyik legfontosabb része lehetett. Számos istenük közül kiemelkedett a Napisten. Mellette Ozirisz vált a leginkább tisztelt istenné. A hagyomány úgy tartotta, hogy Ozirisz eredetileg fáraó volt. Felségével, Ízisszel együtt uralkodott. Oziriszt szerették az alattvalói, s ezért féltékeny és irigy lett rá testvére Szét. Hogy a hatalmat megszerezze, megölte őt, a holttestét pedig elrejtette. Ízisz azonban megmentette a testet, és a többi isten segítségével elérte, hogy Ozirisz feltámadjon. De Ozirisz már csak a halottak országában élhetett tovább, mint az alvilág királya. Az elhunyt alvilági utazását veszélyekkel teli vidék, vérszomjas démonok, istenek és különböző akadályok nehezítik. A Halottak Könyve éppen ezért íródott: egy olyan szöveggyűjtemény, mely varázsigéket tartalmazott – túlvilágon leselkedő veszélyek elhárítására, az alvilág különböző vidékein történő biztonságos átjutásra, és a halott lélek megistenülésének segítésére. Halottak Könyve OZIRISZ

61 Halottak könyveHalottak könyve (kevésbé ismert nevén a Fénybe távozottak könyve) többek közt azt ismerteti részletesen, melyik alvilági démont hogyan kell megszólítani ahhoz, hogy átengedje az embert a Kettős Igazság termébe, ahol az istenek eldöntik, méltó-e az örök életre. Az istenek előtt fel kellett sorolnia, milyen bűnöket nem követett el; a gyónásformulát szintén tartalmazza a könyv, melyet gyakran temettek az elhunytak mellé a sírba. A Halottak Könyve – mely nem egységes munka, hanem több szövegből összeállított, rengetegszer módosított kompozíció – a legrégebbi egyiptomi írott munka; legszebb példánya a i. e körül elhunyt magas rangú írnok, Ani számára készült. A kiterítve több, mint huszonhárom méter hosszú papiruszt színes képek díszítik. „Hódolat neked, Ozirisz, örökkévalóság ura, istenek királya, kit rengeteg néven ismernek, kinek megnyilvánulásai szentek, ki rejtett alakban jelensz meg a templomokban szent lelkeddel.” (Ozirisz-himnusz a Halottak Könyvéből)

62 Halottak Könyve: Anubisz Az egyiptomiak a sírt az elhunyt lakhelyének tekintették. Ezért elhelyezték mellé mindazt, amire szerintük majd szüksége lesz a túlvilágon:ételt, italt és kedvelt tárgyait. Hitük szerint Ozirisz birodalmába nehéz volt bejutni. A halott lelke először isteni törvényszék elé került. Ott azt vizsgálták, hogy követtett-e el bűnöket a Földön. és voltak-e jó cselekedetei, vagyis hogy méltó-e a túlvilági életre. Szívét mérlegre tették,melynek másik serpenyőjébe az igazság jelképe került. Ha egyensúlyban maradt a mérleg nyelve, az elhunyt elindulhatott az örök boldogság felé. Ha az elkövetett bűnöktől a szíve nehéz volt, akkor a lelke megsemmisült

63 „Hódolat neked, Ozirisz, örökkévalóság ura, istenek királya, kit rengeteg néven ismernek, kinek megnyilvánulásai szentek, ki rejtett alakban jelensz meg a templomokban szent lelkeddel.” (Ozirisz-himnusz a Halottak Könyvéből)

64 Az ókori egyiptomi birodalom egyik legfontosabb vallási központját, a karnaki templomegyüttest digitalizálták a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói. "Karnak az egyik legkáprázatosabb ókori emlék Egyiptomban, ám a ma látottak alapján hiába is próbálnánk elképzelni, hogyan néztek ki a templomegyüttes egyes elemei az ókorban. Napjainkban különböző korok építményei sorakoznak egymás mellett, s sokukat többször is átépítették az idők folyamán" - magyarázta a projekt célját Diane Favro, a UCLA professzora, hozzátéve, hogy a Digitális Karnak projekt révén az érdeklődők kronológiai sorrendben végigkövethetik a változásokat.

65 PERZSA VALLÁS

66 A perzsa vallás alapítója Zarathuszra Kr e 600 körül Ahura Mazdától az egyetlen istentől kapott kinyilatkoztatást Avesta Foglalja össze a vallás alaptételeit Középpontjában a világot teremtő jó és a világlerombolására törekvő gonosz állandó harca áll. Az embernek magának kell eldöntenie, hogy kinek az oldalára áll. Ha jót választja akkor halála után Ahura Mazda birodalma várja, ha a gonoszt akkor sorsa a kárhozat lesz. Mivel tanai szerint egyetlen teremtő isten létezik egyesek monoteista vallásként értelmezik, mások az egymással küzdő két erő alapján dualista vallásnak tekintik. kor.hu/ _szaszanidakori_tuztemplomot_fedeztek_fel_iranban Szászánida Birodalom korából (i.sz ) származó tűztemplomot tártak fel Irán középső részén, Isfahan-tartományban, Kásán városától 7 kilométerre északkeletre. A templomokban örökké égő tűz: a tisztaság jelképe A tűzben Ahura Mazda, a láthatatlan teremtő jó isten szimbólumát látták.

67 Zsidó vallás

68 Kr e X.sz. Kr e VIII-VII.sz. Kr e Dávid Salamon Jeruzsálem Proféták hirdetik Jahve kultuszát „babiloni fogság” Menóra, Hétágú lámpás volt amely az égő csipkebokrot, Isten Sinai-hegyi megjelenését szimbolizálta. A jeruzsálemi szentélyben más fény nem világított. Tk,9-33.old: Jahve a zsidó törzsek viharistene, idővel a törzsszövetség egyetlen istene lett. Ezt fejezi ki a szövetségkötés: a nép ígéretet tett a szabályok betartására, Jahve pedig arra, hogy megóvja őket a bajoktól. A Kr e 8-7. században léptek fel a próféták, akik azt hirdették, hogy az Úr bünteti a népet az elkövetett vétkek miatt. Ez átalakította a zsidóság istenképét: Jahve lett az erkölcs és igazság meghatározója, a világmindenség egyetlen istene, akinek akarata korlátlanul érvényesül. A „babiloni fogság” után a 6. században kialakult a monoteizmus. Jahve kultuszának kizárólagos helyévé a jeruzsálemi Templomot tették A tanításokat az új szemléletnek megfelelő héber Bibliában (Ószövetségben) foglalták össze.

69 Szkíták

70 India és Kína (H?M?M?T)

71

72

73 , Gilgamesz ÍRÁS Mezopotámia AZ ÓKOR hiroglifa Egyiptom ÁLLAM Öntözéses földművelés despotizmus Sumer Hammurapi Kr e 3000 Asszíria BabilonKr e XVIII ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS fáraó piramis múmiaKheopsz India Kína brahmanizmus buddhizmus Buddha íjfeszítő népek Konfuciusz Perzsia Fönícia Palesztina Jeruzsálem Izrael Dávid Salamon Dareiosz Judea Kr e X. Sz. szkítákhunok ékírás old old old old torimindenkinek.atw.hu

74 , Gilgamesz ÍRÁS Mezopotámia AZ ÓKOR hiroglifa Egyiptom ÁLLAM Öntözéses földművelés despotizmus Sumer Hammurapi Kr e 3000 Asszíria BabilonKr e XVIII ÖNTÖZÉSES FÖLDMŰVELÉS fáraó piramis múmiaKheopsz India Kína brahmanizmus buddhizmus Buddha íjfeszítő népek Konfuciusz Perzsia Fönícia Palesztina Jeruzsálem Izrael Dávid Salamon Dareiosz Judea Kr e X. Sz. szkítákhunok ékírás old old old old torimindenkinek.atw.hu

75 Torma Zsófia ticle&id=27532:svedorszagi-tanulmany-az-els-magyar-regesznrl-- torma-zsofiarol Svédországi tanulmány az első magyar régésznőről – Torma Zsófiáról „Részt vett a kolozsvári múzeum megalapításában s tagja lőn számos anthropologiai és régészeti egyletnek. Leleteinek másodpéldányait egyleteknek, iskoláknak ajándékozás s daczára, hogy költséges búvárlatait mind idegen támogatás nélkül saját költségén végezé, - jótékony keze mindig tudott juttatni más nemes czélokra is. Iskolák építésére, kulturintézetekré mindig örömest áldozott s jószágán maga állított föl magyar népiskolát.” 4


Letölteni ppt "1.1 Az egyes civilizációk jellegzetes vallási és kulturális emlékeinek azonosítása. Egy folyammenti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína) Az egyistenhit."

Hasonló előadás


Google Hirdetések