Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2015. 03. 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (2)1 FÖLDRAJZI NEVEK 2. előadás Faragó Imre A földrajzi név.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2015. 03. 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (2)1 FÖLDRAJZI NEVEK 2. előadás Faragó Imre A földrajzi név."— Előadás másolata:

1 FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (2)1 FÖLDRAJZI NEVEK 2. előadás Faragó Imre A földrajzi név

2 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK2 A földrajzi név Földrajzi névnek nevezünk minden olyan nyelvi alakulatot, amelyet a földfelszín természetes (hegy, patak, sziget, sivatag stb.) vagy mesterséges (csatorna, út, dűlő, település stb.) részleteinek azonosítására kisebb vagy nagyobb közösségek használnak. A földrajzi nevek (Muzslai-hegy, Mont Blanc, Prímás-völgy, Rosental, Szent-kút, Zelený prameň, Únyi-patak, Fischa, Nagy-Ausztráliai-öböl, Öresund, Dunántúl, Småland, Öreg-szőlők, Párisi-csatorna, Hársfa utca, Esztergom, Stockholm, Somogy megye, Sverige stb.) mind tulajdonnevek. Sok objektumnak több nyelvű párhuzamos tulajdonnévi formája van, ezek mindegyike önálló földrajzi név: Duna–Donau–Dunaj–Dunav–Dunărea, Bécs–Wien– Viedeň–Beč, Kárpátok–Karpaty–Carpaţii–Karpaten stb. Nyelvi értelmezésben a földrajzi nevek sok – de nem minden – típusa a jelzős szerkezetekhez hasonlóak. Ezért a földrajzi név sokszor egy földrajzi köznévre és egy megkülönböztető tagra oszlik. A földrajzi köznevet ekkor alaptagnak nevezzük.

3 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK3 A földrajzi megjelölés A fölrajzi megjelölések a földrajzi nevekhez hasonlóak, de nem csupán vagy nem teljesen a földfelszín részleteinek azonosítására szolgálnak. Több típusuk különíthető el. (1) Intézményeket jelölő nevek: Vármúzeum, Madách Színház, Magyar Nemzeti Múzeum, Országos Széchényi Könyvtár stb.; (2) Intézményszerű létesítményeket jelölő alakulatok: Rudas fürdő, Művész mozi, Rózsakert étterem, Déli pályaudvar, Kerepesi temető stb.; (3) Egyéb mesterséges létesítményeket jelölő alakulatok: Doma-ház, Erneszt-kripta, Kossuth-szobor, Luppa-mauzóleum, Mária-oszlop, Herman Ottó-emléktábla, Magyar László-emlékmű, Tisza István-emlékfa; Homoki malom, Nagyunyomi kovácsműhely, Sajgói kápolna; stb.) (4) A földrajzi megjelölések lehetnek kis kezdőbetűvel írt, általános fogalmat jelölő köznevek is: hegy, völgy, patak, csárda, gyár, iskola; dombvidék, diófa, főapátság stb.), amelyek azonban térképen mindig nagy kezdőbetűsek Hegy, Völgy, Patak, Csárda, Gyár, Iskola; Dombvidék, Diófa, Főapátság; stb. lesznek.

4 A földrajzi nevek életciklusa A földrajzi nevet egy kisebb vagy nagyobb közösség megállapodás alapján a társadalmi érintkezésben valamely denotátum (= a jel tárgya, jelölete, amit a jel jelöl, helyettesít) megnevezésére használja. A földrajzi nevek a földfelszín részleteit a legsajátosabb emberi eszközzel, a nyelv szavaival azonosítják. A névadás során történelmünkről, hagyományainkról, környezetünkről, gazdasági és társadalmi életünk változásairól, és sok egyébről tanúskodnak. Szónevek (leíró nevek) JelnevekMesterséges nevek Természetes nevek E „klasszikus” névkeletkezés mellett létre jönnek földrajzi nevek más nyelvből történő átvétellel is. Egy területen korábban letelepedett nép adta nevet egy később oda érkező másik nép tagjai átvesznek, az „eredeti” nevet nyelvükre formálják, esetleg egyes részeit vagy az egészet a maguk nyelvére fordítják. Ezzel a folyamattal ugyanazon objektum jelölésére máris egy új földrajzi név keletkezett. Gyakori, hogy az egyik nyelv szóneve a másik nyelvben jelnévvé lesz. Vörösvár nevű település nevét a XVIII. századi német telepesek leszármazottai Werischwar formában használják. Ugyanakkor a Borosjenő nevű települést, ahova szintén német telepesek érkeztek, Weindorf (= ’borfalva’) névvel jelölik. Előző esetben névátvétel történt, utóbbi esetében névfordítás. Névelhalás

5 Szónevek (leíró nevek) Jelnevek Mesterséges nevek Természetes nevek A névnek nyelvileg is van értelme, nem csak név, egyben közszó is. A használat során a név változhat, változik. A hangok kiejtése, a nevet alkotó gyökök, ragok, jelek, maguk a szavak félrehallás nyomán torzulnak, alakulnak. nincs nyelvi értelmük, a név csak a földrajzi alakulatot jelöli. Közösségi eredetű, ösztönös keletkezésű nevek. Motiváltak, vagyis az elnevezett földfelszíni részlet és neve között valamilyen kapcsolat, összefüggés van. A természetes nevek szónevek. Gyakran motiválatlan nevek, nincs kapcsolat a részlet és az azt jelölő név között. Legtöbbjük hatósági névmegállapítás útján keletkezik. Mogyorós, Virágos, Cseres, Bükk, Fertő, Békás, Földvár, Újfalu, Szántó stb. Mátra, Balaton, Buda, Duna, Hargita, Beszterce, Moson, Kolozs stb. Tulajdonság alapján: Aszó-völgy, Sötét- völgy, Határ-tető, Tölgyes-bérc, stb., esemény alapján: Áldozó-völgy, Tatárok szállása, Gabi halála, stb., egykori tulajdonos: Grófi-rész, Úr- földek, Péter völgye, Öttagosok dűlője, egykori építmény: Nagy-Vár-hegy, Pusztatemplom, Halastó-fő, Kétvár közti völgy stb. Névelhalás A név által jelölt objektum megszűnik vagy a nyelv, amelyen az adott név addig létezett, tűnik el a területről, ezáltal a korábbi névnek más nyelvi változatai kerülnek használatba.

6 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK6 A földrajzi nevek használati tényezői A térképen vagy szöveges kiadványokban használt földrajzinév-anyag megfelelő kialakításához, a földrajzi térben gondolkodó tudományokhoz, a térképi névrajzi elemcsoportok (jelöleti névtípusok) létrehozásához, illetve az egyes névrajzi kategóriák felvételéhez kapcsolódnak olyan fogalmak és jelenségek amelyek befolyásolják a nevek közlésmódját és az olvasóközönségnek nyújtott írásbeli információkat. ÁllamterületÁllamnyelv NépterületHasznált nyelv NévterületHasználandó nyelv

7 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK7 ÁllamterületÁllamnyelv Az államterület egy nemzet, nép, népcsoport által lakott olyan terület, amelyen szervezett államalakulat működik, és ennek az államalakulatnak a politikai vezetése az adott nemzet, nép, népcsoport kezében van. A Föld minden országa egy-egy államterület. Az államterületen az uralkodó nemzet politikai hatalmánál fogva egy ún. államnyelvet ad meg, amely nyelv legtöbb esetben ezen uralkodó nemzet tagjai által beszélt nyelv. Az államnyelv az állam, alkotmányban rögzített, hivatalos nyelve. A földrajzi neveket a különböző szöveges és térképes kiadványokban, az írott és elektronikus médiában az államnyelven közlik, a mindennapi kommunikációban az államnyelvet használják. Egy államterület több nemzet, nép, népcsoport lakóhelye is lehet, ill. több olyan államterület működik a világban, ahol az államalkotó és államnyelvet megállapított nemzet mellett más nemzet(ek), ill. nemzetrész(ek) is jelen vannak. A magyar nemzet milliós lélekszámú részei a szomszédos államokban élnek, ennek ellenére a magyar nem államnyelv egyik szomszéd államban sem. Ugyanakkor önkormányzati szinten hivatalos nyelvnek minősül azokban a településekben, ahol a teljes lakosság legalább 20%-a magyar nemzetiségű. Így a közigazgatásban használható nyelvként megjelenik a magyar, de megjelenése a népszámlálásokhoz kapcsolódó statisztikai számértékhez kötött. Ez a szabályozás lehetővé teszi a szomszédos államokban a magyar földrajzi nevek, leginkább a településnevek és közterületnevek, használatát a statisztikai számértéket meghaladó magyar nyelvű lakosság esetén. Európában kétnyelvű, ill. többnyelvű államalakulat: Finnország a finn és svéd, Svájc a német–francia–olasz–ladin, Írország a gael és angol nyelvvel. Másutt az állam egy- egy közigazgatási egysége többnyelvű: Olaszországban Dél-Tirol (Trentino Alto Adige) tartomány, Spanyolország Baszkföld, Galicia és Katalónia, az Egyesült Királyság Skócia és Velsz tartománya stb.

8 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK8 magyar államterületmagyar államnyelv

9 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK9 NépterületHasznált nyelv A népterület, egy nemzet, nép, népcsoport által lakott olyan terület, ahol az illető nemzet, nép, népcsoport hozzávetőleges etnikai többségben van. Ez a nép, népcsoport az általa benépesített területen a saját nyelvét használja, a földrajzi objektumokat saját nyelvén nevezi meg. Az egyes népterületek átfedhetik egymást, tehát ugyanazon terület több etnikum népterülete is lehet. A népterületnek számos terület ábrázolásánál kartográfiai vonatkozása is van. Amikor államisággal nem rendelkező népek lakhelyéről készítünk térképet, az egyes népek kiterjedési területét ún. néprajzi tájnevekkel tudjuk bemutatni. E nevekkel érzékeltethetünk olyan meglévő, de államilag nem jelentkező népi és etnikai jelenléteket, amelyek fontos információk a térképolvasó számára. A Közel-Keletet ábrázoló közigazgatási térképre feltehetjük a Kurdisztán néprajzi tájnevet, ezzel kifejezhetjük a kurd nép öt államban (Törökország, Örményország, Szíria, Irak, Irán) való megosztottságát. A Lappföld néprajzi névvel, annak kiterjesztésével bemutathatjuk az Észak-Európában, Norvégiában, Svédországban, Finnországban és Oroszország területén élő lappok hazáját. A szórványterület a népterület részét képező olyan terület, ahol az adott nemzet, nép, népcsoport hozzávetőleges kisebbségben él. Számtalan ilyen terület van a világon, ezek feltüntetése a térképen a történeti-földrajzi, és néprajzi tájnevekkel érhető el. (Például Magyarországon a Vend-vidék szlovén, Ausztriában a Felsőőrség magyar, Szlovákiában a Szepesség német szórványterületek stb.)

10 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK10 magyar népterület élő magyar nyelvhasználat és magyar névhasználat

11 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK11 NévterületHasználandó nyelv A névterület az a terület, ahol egy adott nemzet, nép, népcsoport saját nyelvén maga alakított ki névhasználatot, amely névhasználat különböző szintű és eredetű lehet. A névterület minden nép esetében jelentősen túlnyúlhat a népterületen. A névterület sok nyelv esetében nagyon jelentősen túlnyúlik a nyelvhez tartozó államterületen és népterületen, a különbség ezekhez képest többszörös is lehet. A névterület kiterjedése adott nyelv esetében magával vonja e nyelv szempontjából a népterületén kívüli földrajzi nevek közlését, használatát, ezáltal névanyagának megőrzése érdekében nyelve használandó nyelvvé válik. A névterületek általában feloszthatók egy kompakt és egy szórvány névterületre. Előbbire jellemző, hogy az adott nyelv földrajzi nevei homogén módon a terület minden vagy legtöbb részletét jelölik, utóbbi esetében a földrajzinév-anyag hézagos, szigetszerű.

12 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK12 magyar névterület magyar szövegkörnyezetben, magyar olvasó számára magyar névhasználat

13 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK13 A magyar állam-, nép-, és névterület

14 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK14 A földrajzi nevek névélettani típusai Egy név fejlődési folyamatát vizsgálva a név különböző stádiumokat „élhet” meg. Ezek a stádiumok nem a használatra, hanem a név által képviselt jelölési állapotra vonatkoznak. Alapnév (elsődleges név, forrásnév) Másodlagos név Előzmény név Archaikus név Történeti név Felújított név A földrajzi részletet jelölő, tudomásunk szerinti elsőként kialakult névforma. Az alapnévből kialakult, az alapnév nyelvén (forrásnyelv) vagy más átvevő nyelven létrejött névalak. Kialakulása lehet átvétel, illetve az alapnévből kialakult idegen névből az alapnév nyelvére visszamódosult névalak A földrajzi név által jelölt objektum a terepen létezik, adott névalakját ismerjük, de a név használata teljesen háttérbe szorult Az objektum adott nyelvű névalakjának eredetét ismerjük, de az alapnévről nem maradt írásos dokumentációnk. E nevek végeredményben olyan archaizálódott nevek, amelyekről nincs írásos feljegyzésünk. Olyan név, amelyek denotátuma megszűnt, ezáltal a névnek már nincs mit jelölnie. Elsődleges névalakot vagy egy archaizálódott, esetleg történeti nevet újból visszaemelünk a használatba. Apáti–Opatovce, Berény–Brünn–Brno, Szeret–Siret, Fehérvár–Beograd–Belgrád, Botos–Botoşani– Botosány, Borgó–Bârguăni–Bargován… Alamóc [Olomouc], Ágosta [Augsburg], Potony [Ptuj], Nyeszterfehérvár [Bilhorod Dnyisztrovszkij]… Kyjov–Kíjó, Ždánice–Zsadány, Hodonin–Gödöny, Banja Luka–Bánréte …

15 A földrajzi nevek használati típusai Közösségi név Hivatalos név Nemzeti név Egységesített név Endonima Idegen név Exonima Terepi név (táblanév) A mindennapokban használt név. Ahol több élő nyelv van jelen, a neveknek párhuzamosan több nyelvi formája létezik. Az államigazgatás, önkormányzati igazgatás, közlekedési igazgatás által meghatározott és kiemelt, ill. névtestület által használatra ajánlott név. Az adott állam névtestülete által használatra javasolt név. Amikor egy területen több nyelv is használatban van a névtestület több nevet határozhat meg, ajánlhatja használatukat, ezt a megoldást a szabályozás egységesített névváltozatnak nevezi. Egységesített névváltozat Egy nyelv szókincséhez tartozó földrajzi nevek összessége. Egy földrajzi név akkor endonima, ha a név nyelvét – akár nem hivatalos nyelvként – használják ott, ahol a földrajzi részlet van. Egy nyelvhez képest más nyelveken írt és/vagy mondott földrajzi nevek összessége. Egy nyelvben használt földrajzi név egy olyan felszíni alakulatra, amely kívül fekszik azon a területen, ahol ezt a nyelvet beszélik, és ez a földrajzi név formájában eltér attól a névtől, amelyet a földrajzi alakulat fekvése szerinti terület hivatalos vagy elterjedt nyelvén használnak. A földrajzi név a terepen állandósított, távolabbról is jól látható formatáblán kerül közlésre.

16 A földrajzi nevek jelöleti típusai Településnév A jelölet alapján történő típusokba sorolása a térképen való ábrázolhatóságuk alapfeltétele, de a jelölet az alapja a magyar földrajzi nevek helyesírásának is. A jelöleti típus adja meg azt, hogy a földrajzi név milyen jellegű terepi objektumot jelöl, ezáltal a térképen milyen ábrázolt objektumra fog vonatkozni, ill. helyesírására milyen szabályokat kell alkalmazni. Közterületnév Igazgatási név Víznév Jellegzetes fri. pont-név Határnév Tájnév Állomásnév Magyarázónév Más néven helységnevek, azoknak a társadalom által létrehozott objektumoknak a nevei, amelyek az ember lakó-, munka- és pihenőhelyéül szolgálnak. Az emberi települések közlekedésre, a hajlékok megközelítésére szolgáló részeit, a mindenki által használható járóterületeket jelölő nevek. Az államok nevei és az államterület belső területi egységeit jelölő nevek. A felszín kiugró pontjait, a hegycsúcsokat, hágókat és fokokat jelölő nevek. A földfelszín pontszerű, vonalas és felületi vízrajzi elemeit jelölő nevek. A települések nem beépített, általában mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló külterületi részleteire vonatkozó nevek. A szárazföldek a domborzat és vízrajz, valamint az emberi tényező által befolyásolt nagy területegységeinek, ill. a tengerfenék domborzatára vonatkozó nevek. A közösségi közlekedési elemek fel- és leszállóhelyeit jelölő nevek. A térképen piktogramokkal vagy más pontszerű, esetleg vonalas jelekkel ábrázolt objektumokra vonatkozó nevek.

17 2015. március 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK17 A földrajzi nevek és megjelölések csoportosítása KARTOGRÁFIAINÉVTANINÉPRAJZI Településnevek Közterületek nevei Igazgatási nevek Víznevek Jellegzetes földrajzi pontok nevei Határnevek Állomások és megállóhelyek nevei Tájnevek Magyarázónevek Általános írásmódú nevek Helységnevek Utcanevek Földrajzi és egyéb megjelölések Kivételes tájnevek Igazgatási nevek A különböző szakterületek csoportosítási szempontjai eltérőek. Kartográfiailag a térképi kategorizálás, névtanilag a helyesírás, néprajzilag a jelölet. Helynevek Helységnevek Tájnevek Helynevek


Letölteni ppt "2015. 03. 27. FARAGÓ IMRE: FÖLDRAJZI NEVEK (2)1 FÖLDRAJZI NEVEK 2. előadás Faragó Imre A földrajzi név."

Hasonló előadás


Google Hirdetések