Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Politológia előadás A Pártrendszerek Politikai Törésvonalak Lipset és Rokkan elmélete A modernizáció folyamata során kialakult mindenütt jelenlévő ellentétek.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Politológia előadás A Pártrendszerek Politikai Törésvonalak Lipset és Rokkan elmélete A modernizáció folyamata során kialakult mindenütt jelenlévő ellentétek."— Előadás másolata:

1

2 Politológia előadás A Pártrendszerek

3 Politikai Törésvonalak Lipset és Rokkan elmélete A modernizáció folyamata során kialakult mindenütt jelenlévő ellentétek alapján A főbb törésvonalak: Világi (szekularizált) állam ↔ egyház ideológiai ellentéte Világi (szekularizált) állam ↔ egyház ideológiai ellentéte Nemzetállami domináns kultúra ↔ alávetett kisebbségi kultúra Nemzetállami domináns kultúra ↔ alávetett kisebbségi kultúra Fejlődő város ↔ Leszakadó vidék Fejlődő város ↔ Leszakadó vidék Tőketulajdonos ↔ Bérmunkás osztályellentéte Tőketulajdonos ↔ Bérmunkás osztályellentéte

4 Néhány példa a törésvonalakra Egyház ↔ Világi állam Kultúrharc a egyházi oktatás ellen - főleg a katolikus országokban (Pl.:Franciao., Olaszo.) Kultúrharc a egyházi oktatás ellen - főleg a katolikus országokban (Pl.:Franciao., Olaszo.) vallásos ↔ szekularizált csoportok vallásos ↔ szekularizált csoportok Felekezetek közti ellentét: protestáns ↔ katolikus Felekezetek közti ellentét: protestáns ↔ katolikus Nyelvi és etnikai tagoltság Pl.:Belgium két kulturálisan és nyelvileg különböző tartományra oszlik, Vallónia ↔ Flandria Pl.:Belgium két kulturálisan és nyelvileg különböző tartományra oszlik, Vallónia ↔ Flandria De ez nem szükségszerű – Pl.: Svájc De ez nem szükségszerű – Pl.: Svájc Vidék ↔ Város ellentét: Ipari ↔ agrárérdekek összeütközése – szinte minden modern társadalomban Ipari ↔ agrárérdekek összeütközése – szinte minden modern társadalomban Felfogható a modernitás és tradicionalitás ellentétének Felfogható a modernitás és tradicionalitás ellentétének

5 A pártrendszerek A pártok csak pártrendszerekben tölthetik be funkciójukat A modern parlamentális rendszerek mind pártküzdelmek eredményei A pártrendszerek tipizálásának legegyszerűbb módja a pártok számából indul ki EgypártrendszerKétpártrendszerTöbbpártrendszer Ez gyakran nem elég, vagy félrevezető

6 Sartori pártrendszer tipológiája Megkülönbözteti a nem versengő és a versengő pártrendszereket A nem versengő pártrendszer típusai: 1.Egypártrendszer: Legjobb példája a szovjet rendszer Egyetlen párt rendelkezik a politikai szervezkedés monopóliumával 2.Hegemón pártrendszer: Bár létezik több párt, de az egyikük kitüntetett helyzetben van – a többi párt nem valódi versenytárs Általában a társadalomra mélyen belenyúló klientúrára támaszkodik, mellyel befolyásolhatja a választásokat is Példák: Mexikó: PRI, India: Kongresszus Párt, Oroszo. (?)

7 Sartori pártrendszer tipológiája A Versengő pártrendszerek típusai 1.Kétpártrendszer Kormánypárt és ellenzék váltogatja egymást Példa: Anglia: Westminster modell, USA, angolszász orsz. 2.Többpártrendszer – itt több alcsoport Korlátozott vagy Mérsékelt Pluralizmus párt verseng a hatalomért, majd koalícióval alkotnak kormányt Általában 4-5%-os bekerülési küszöbbel korlátozzák a parlamentbe jutást Példa: Közép-Európai országok A pártrendszer közepén jelentős és nagy középpártok vannak és a köztük lévő ideológiai ellentét nem áthidalhatatlan

8 Sartori pártrendszer tipológiája 2.Többpártrendszer (folyt.) Polarizált pluralizmus Nagy a középpártok közötti ideológiai ellentét és vetélkedés – nem alkotnak koalíciót. Általában 5-nél több párt verseng A széthúzó – centrifugális hatások érvényesülnek Példa: Olaszo. Kommunisták–Kereszténydemokraták ‘60- 70es évek Atomizált Pluralizmus Ott jön létre ahol a demokratikus rendszer még nem kristályosodott ki, túl sok párt él egymás mellett, melyek kis társadalmi rétegeket képviselnek Sok-sok párt Annyira elaprózódnak a pártok mandátumai, hogy nem sikerül szilárd kormánytöbbséget kialakítani

9 Sartori pártrendszer tipológiája 3 Predomináns Pártrendszer: akkor jön létre, ha az egyik párt tartósan jelentős hatalmi fölénybe kerül a többivel szemben Általában feltétel, hogy három, egymást követő választáson 50%-feletti mandátumarányt ér el egy párt Általában feltétel, hogy három, egymást követő választáson 50%-feletti mandátumarányt ér el egy párt Nagy a különbség közte az utána következő párt között Nagy a különbség közte az utána következő párt között A pártok között tehát szabad a versengés, de valamilyen kulturális, társadalmi vagy más okból az egyik párt tartósan dominánssá válik, anélkül, hogy felszámolná a politikai pluralizmus alapjait – így a helyzet később változhat A pártok között tehát szabad a versengés, de valamilyen kulturális, társadalmi vagy más okból az egyik párt tartósan dominánssá válik, anélkül, hogy felszámolná a politikai pluralizmus alapjait – így a helyzet később változhat Példa: Svédországban a szociáldemokrata párt helyzete Példa: Svédországban a szociáldemokrata párt helyzete


Letölteni ppt "Politológia előadás A Pártrendszerek Politikai Törésvonalak Lipset és Rokkan elmélete A modernizáció folyamata során kialakult mindenütt jelenlévő ellentétek."

Hasonló előadás


Google Hirdetések