Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. statisztika előadás Bevezetés, alapfogalmak Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Regionális Gazdasági és Statisztika Tanszék Készítette: Dr. Nagy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. statisztika előadás Bevezetés, alapfogalmak Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Regionális Gazdasági és Statisztika Tanszék Készítette: Dr. Nagy."— Előadás másolata:

1 1. statisztika előadás Bevezetés, alapfogalmak Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Regionális Gazdasági és Statisztika Tanszék Készítette: Dr. Nagy Mónika Zita, egyetemi adjunktus

2 Mi a statisztika? Mit gondolunk a statisztikáról? ”amivel el lehet terelni az emberek figyelmét a valós problémákról” Nem a statisztika hazudik, hanem aki rosszra és rosszul használja!! „amivel már sok mindent bizonyítottak, de arra is jó volt, hogy az ellenkezőjét is bebizonyítsák vele” „amely olyan átlagokról szokott beszélni, amilyeneket senki sem tud megmutatni” 2

3 Adatok halmaza Tudományos módszertan KSH Gyakorlati tevékenység –(statisztikai program,) –adatgyűjtés, –adatok rendezése, –elemzés, –közzététel, –tárolás 3 Mi a statisztika?

4 4 A statisztika története 1. Biblia, Számok könyve „ Vegyétek mind számba Izrael fiainak egész közösségét nemzetségeik és családjaik rendjében, név szerint felsorolva az összes férfit egyenként. Húsz évtől fölfelé te és Áron vegyétek számba mind, aki alkalmas hadi szolgálatra Izraelben, csoportonként.” ( fő) Boris Vallejo: Mózes a kőtáblával

5 5 A statisztika története 2 Biblia, Jézus születése (Újszövetség) Betlehem, 300 éven keresztül 14 évenként népszámlálást tartottak (Jézus születésekor volt az első) Munkácsy M: Jézus Pilátus előtt

6 A központi hatalom megjelenésével az összeírási tevékenység erősödött Ókori (i.e ) államokban (Róma-5 évenként, Kína-mezőgazdasági összeírások is) - népszámlálás - hadviselés, adóztatás miatt: ország gazdasági életére, polgárok vagyoni helyzetére vonatkozó összeírások Statisztika kifejezés eredete: latin „status” (állam, állapot) és olasz „statista” szavakra vezethető vissza. Gottfried Achenwall ( ): nevéhez fűzödik a statisztika szó használata, aki az állam tevékenységével kapcsolatos adatok elemzését értette alatta (1749). 19. sz-ban gyors fejlődés (matematikai statisztika, adatszerzési folyamatok, számítástechnikai eszközök stb.) 6 A statisztika története 3.

7 Dicalis összeírás, 1530-tól (állami adó beszedését megelőző vagyonösszeírás) Urbáriumok (földesúri összeírások) Tized- vagy dézsmajegyzékek Jobbágyösszeírás Mária Terézia ( ), II. József ( ) 1755 Nagyszombati Egyetem-kötelező statisztika oktatás 1757 Statisztika Tanszék jobbágyság úrbéres terheinek rendezése céjából adatgyűjtés népszámlálás XIX. század ( ; 1828, 1848, , 1857-osztrák) 1867 Keleti Károly ( ) KSH vezetője 25 évig Fényes Elek ( ) közgazdasági statisztikai és földrajzi író- Magyarország gazdasági-társadalmi viszonyai Bél Mátyás ( ) hazai leíró statisztika úttőrője 7 A statisztika története 4. (Magyarország)

8 8 Mária Terézia Bél Mátyás Keleti Károly II. József Fényes Elek

9 Az internetről, az újságokból, rádióból, TV-ből, embertársainktól „ömlenek” ránk a statisztikai adatok és szakszavak. „szignifikáns” „átlag” „trend” Statisztikát csak igen kevesen tanulnak - a statisztikai információkat viszont az emberek túlnyomó része használja, értelmezi, véleményt és álláspontot alakít ki ezek alapján. Azaz: A statisztika nyelvét, szókincsét az emberek döntő többsége még alapfokon sem ismeri, mégis bátorkodik tolmácsolásra és fordításra. 9 Hol tartunk most?

10 Sokaság: A vizsgálat tárgyát képező tömegjelenségek, amelyek az általunk megismerni kívánt valóság jellemzőit hordozzák. Statisztikai sokaság (tömeg): A statisztikai vizsgálat tárgyát képező egyedek összesége. Sokaság egységei, egyedei: A sokaságot alkotó elemek, amelyek lehetnek valóságos - valóságos: Jól elkülöníthető egységek (pl: népesség száma egy adott időpontban). nem valóságos - nem valóságos: Az egységeket nem lehet jól elkülöníteni egymástól, vagy nem is léteznek pl: lakossági megtakarítások várható alakulása egy adott évben. Típusai: 1. Időbeliség alapján: álló sokaság - álló sokaság (stock=állomány jellegű): adott időpontban fennálló állapotot mutat mozgó sokaság - mozgó sokaság (flow=áramlás, folyamat): adott időszak alatt bekövetkező változást tükröz 10 Alapfogalmak-Sokaság és típusai 1.

11 2. Egységek jellege szerint: Diszkrét - Diszkrét: Elkülönült egységekből áll (pl. molekulák, bolygók) Folytonos - Folytonos: A sokaság nem egyedekből hanem „tömbökből” áll, amelyeket méréssel lehet megadni (pl. a kiskereskedelmi forgalom 2011-ben, pénz, nyersanyag). 3. Egységek száma szerint: Végtelen - Végtelen: A megfigyelt egységek száma korlátlan (pl: fizikai-, kémiai kísérlet). Véges - Véges: A megfigyelt egységek száma véges (pl: népesség, esős napok száma). 4. Nagysága szerint: Alapsokaság - Alapsokaság (teljes sokaság): Megadott tulajdonságú összes elem benne van (pl: állással rendelkezők száma Magyarországon) Részsokaság - Részsokaság: Az összes elem reprezentatív módon meghatározott része (pl: állással rendelkezők száma Somogy megyében 11 Alapfogalmak-Sokaság és típusai 2.

12 Ismérv: A sokaság elemeinek tulajdonságai (közös ismérv, megkülönböztető ismérv) Ismérvváltozat: az ismérv egyes „kimenetei” Alternatív ismérv: az ismérvnek csak két változata lehetséges (pl: nem) Típusai: MinőségiMinőségi (kvalitatív, kategoriális) ismérv– ismérvváltozatok fogalmilag különíthetők el (pl: nem, végzettség típusa) MennyiségiMennyiségi (kvantitatív, számszerű) ismérv-ismérvváltozatok mennyiségileg különíthetők el - diszkrét: ismérvváltozat konkrét értéket vesz fel pl:gyermekek száma- 0,1.. - folytonos: ismérvváltozat intervallumban van megadva pl: bérek alakulása eFt, eFt Alapfogalmak-Ismérv és típusai 1.

13 Típusai: IdőismérvIdőismérv: az ismérvváltozatok időpontot vagy időintervallumot fejeznek ki pl: népszámlálás adatai (december 31.), bankok hitelkihelyezése (2011. év) Területi ismérvTerületi ismérv: az ismérvváltozatok terület, földrajzi egységre utalnak (földrész, ország, régió stb) 13 Alapfogalmak-Ismérv és típusai 2.

14 14 Alapfogalmak-Mérési skálák  Intervallum (különbség) skála: kvantitatív skála Megfigyelések közötti különbség értelmezhető de arányképzésnek értelme nincs, nincs rögzített nulla pont pl: hőmérséklet, naptári idő  Arányskála: legbonyolultabb skála Egyesíti az előző három skála tulajdonságait, van valódi nulla pontja, megfigyelések között arány is értelmezhető pl: termelés, jövedelem, árbevétel, stb.  Nominális (névleges) skála: legegyszerűbb mérési forma; megkülönböztethetőség – két objektum egyforma vagy különböző pl: TEÁOR, SZIG szám, útlevélszám stb.  Ordinális (sorrendi) skála: magasabb szintű mérési skála; a megfigyelések viszonylagos helyét is meghatározza pl: matematikai képesség, futóverseny helyezései stb.

15 Statisztikai sor: Egymással logikai kapcsolatban álló adatok rendezett halmazai. Típusai: Csoportosító sor: összegzésnek legtöbbször van értelme Összehasonlító sor: összegzésnek legtöbbször nincs értelme 15 Alapfogalmak-Statisztikai sorok és típusai 1.

16 Típusai az ismérv fajtája szerint: 16 Alapfogalmak-Statisztikai sorok és típusai 2. Szabadidős tevékenység napi átlagos idő (perc) TV, video, internet152 Társas szabadidőtöltés46 Olvasás20 Sport, séta15 Összesen233 Minőségi sor A éves népesség egyes szabadidő tevékenységekre fordított napi átlagos ideje 2009/10 Forrás: ksh.hu Területi sor Országos jelentőségű védett területek, 2010 Nagyrégiókterület (ha) Közép- Magyarország Dunántúl Alföld és Észak Összesen Forrás: ksh.hu

17 Típusai az ismérv fajtája szerint: 17 Alapfogalmak-Statisztikai sorok és típusai 3. Állapot idősor sor A népességszám alakulása Magyarországon, (január 1.) Forrás: ksh.hu Tartam idősor Belföldön szállított áruk tömege, Forrás: ksh.hu Évek áruk tömege (ezer tonna) Összesen Évek népességszám, ezer fő

18 Korcsoport Foglalkoztatottak száma, ezer fő , , , ,2 Típusai az ismérv fajtája szerint-Mennyiségi ismérvből képezhető sorok 18 Alapfogalmak-Statisztikai sorok és típusai 4. Forrás: ksh.hu Diszkrét mennyiségi sor Az 1és 2 szobás lakások száma Magyarországon, 2011 Forrás: ksh.hu Folytonos mennyiségi sor A foglalkoztatottak száma magyarországon, korcsoportonként, 2010 SzobaszámLakások száma Összesen

19 Típusai az ismérv fajtája szerint-Mennyiségi ismérvből képezhető sorok 19 Alapfogalmak-Statisztikai sorok és típusai 5. Gyakorisági és relatív gyakorisági sor, értékösszeg és relatív értékösszeg sor, A dolgozók bruttó bérének (eFt/fő) alakulása egy Kft-nél Bércsoport, ezer Ft , , , , , , , ,81 Összesen34 100, ,00

20 Típusai az ismérv fajtája szerint-Mennyiségi ismérvből képezhető sorok 20 Alapfogalmak-Statisztikai sorok és típusai 6. kumulált gyakorisági sorra Példa kumulált gyakorisági sorra A termelékenység (előállított termék/fő) alakulása egy hét alatt egy Kft-nél Bércsoport, ezer Ft = = = =277+12= =347 Összesen34 --

21 Típusai az ismérv fajtája szerint 21 Alapfogalmak-Statisztikai sorok és típusai 7. Leíró sor A K+F jellemzői Magyarországon, K+F helyek száma2983 a K+F helyek kutatóinak száma, fő6148 MTA hazai tagjai és a tudományos fokozattal rendelkezők száma, fő12250 Forrás: ksh.hu

22 22 Alapfogalmak-Statisztikai táblák és típusai 1. Egyszerű Egyszerű statisztikai tábla Forrás: ksh.hu Az élveszületések és halálozások számának alakulása Magyarországon,

23 23 Alapfogalmak-Statisztikai táblák és típusai 2. Csoportosító Csoportosító tábla Egy régióban, egy bizonyos ágazatban működő vállalkozásokra vonatkozó termelékenységi és létszám adatok adott évben

24 24 Alapfogalmak-Statisztikai táblák és típusai 3. Kombinatív Kombinatív tábla Egy Rt. munkavállalóinak megoszlása havi kereset, beosztás és nem szerint Csoportosító sor Összesen Csoportosító sortáblamezőCsoportosító sor adatainak összege Összesen Csoportosító sor adatainak összege Csoportosító sor adatainak összege Ennek a táblának a dimenziószáma: 3

25 Tábla dimenziója Azt a számot, amely megadja, hogy a statisztikai tábla egy adata egyszerre hány statisztikai sorhoz tartozik, a tábla dimenziójának nevezzük.

26 26 Grafikus ábrák Alapmű: Hunyadi László: Grafikus ábrázolás a statisztikában (Statisztikai Szemle 2002/1., old.) Leggyakoribb diagram-típusok –Oszlop –Vonal –Kör –Szalag

27 27 Néhány példa

28 28 Összetett (statisztikai) ábrák Gyakorisági sorok –Hisztogram –Poligon –Ogiva Leveles ág Box-plot Lorenz-görbe Dendogram


Letölteni ppt "1. statisztika előadás Bevezetés, alapfogalmak Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Regionális Gazdasági és Statisztika Tanszék Készítette: Dr. Nagy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések